Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-19 / 222. szám

1989. SZEPTEMBER 19. j^ÉPÍAP 1 Megyei I o. labdarúgó-bajnokság Karcag eltévedt(Szász)berakben Kosárlabda Duna Kupa Éjjeli kosárzuhatag Felvételeinken a vasárnapi mérkőzés egy-egy jelenetét kapta lencsevégre totós kol­légánk Tarpai Zoltán Tisza Cipő SE—Jászkisér 0— 0. Martfű. 200 n.,v.: Ba­logh. Tisza Cipő SE: Majer —Kovács, Takács, Sípos, Drávucz, Szántai (Szabó), Palcsó, Gál, Nagy, Kávási, Fürtös. Edző: Lazányi Pé­ter. A hazai csapat irányí­totta az első játékrészt, de a kialakított biztos helyzeteket rendre kihagyta, néhány esetben pedig a kapufa men­tett. Fordulás után Szántai kiválásával meggyengültek a hazaiak, és ékkor már a vendégeknek is voltak biz­tató kísérleteik. Fürtös, majd Kávási is a kapufára lőtte a labdát, melyre a 85. percben csak egy felső lé­cen csattant szabadrúgással válaszoltak a kisériek. Ala­csony színvonalú, küzdelmes mérkőzést vívott a tartalé­kosán felálló két csapat. A Martfű, bár több helyzetet dolgozott ki, játékosai vészes góliszonya miatt kénytelen volt megelégedni a döntet­len eredménnyel. Ifi: Tisza Cipő—Jászkisér 0—1. Besenyszög—Jászladány 1— 1 (0—0), Besenyszög, 600 n., v.: Somogyi. Besenyszög: Árvái—Hajdú, Varga J-. Dobos, Horváth, Tóth, Dras- kóczi, Kis B., Boros, Danyi K., Varga Gy. Edző: Nász Mihály. Végig nyílt, nagy- iramú. küzdelmes, de köze­pes színvonalú mérkőzést láthatott a közönség. Az első félidőben a vendégcsapat kezdett nagyobb lendülettel, a helyzetek sokaságát dol­gozta ki, azonban a csatárok pontatlanul lőttek vagy Ár­vái hárított. A második fél­időt kiegyenlített játék jel­lemezte. Mindkét kapu több­ször Veszélybe került. A félidő második percében ka­varodás támadt a vendégek kapuja előtt, és Kis B. meg­szerezte a hazaiak első gól­ját. Nem váratott sokáig ma­gára az egyenlítés sem. A 24. percben Lázár kapufára lőtt és az onnan kipattanó labdát Gólva az üres kapu­ba helyezte. A vendégcsapat kapuja előtti nagy kavaro­dásból lőtt hazai gólt a já­tékvezető előbb megadta, majd visszavonta. A látot­tak alapján a döntetlen reá­lis eredmény. Jók: Tóth, Horváth B., Varga J., áll. Tóth, Vince, Donkó. Ifi: Besenyszög—Jászla­dány 1—2 Túr ke ve—Jászalsó szent- györgy 1—0 (1—0), Túrkeve, 250 n., v.: Nagy. Túrkeve: Egri—Homoki, Kormos J., Ducza G., Kormos I., Bar­na, Szemes (Kovács), Bodó (Nemes), Farkas, Laskai, Ta­kács. Edző: Kurcz József. A hazai csapat az első perctől kezdve támadólag lépett fel, melynek eredményeként szabadrúgásokból veszélyez­tette a vendégek kapuját. Egy ilyen szabadrúgásból a 9. percben Barna a kapufát találta el, majd a 14. perc­ben már a hálóba vágta a mérkőzés egyetlen gólját. A továbbiakban is Túrkeve tá­madott, sok gólhelyzetet dol­gozott ki, de lehetőségeit nem tudta kihasználni. A második félidőre a vendégek is feljavultak, de az ered­ményen nem tudtak változ­tatni. összességében a hazai csapat megérdemelten tar­totta otthon a három pontot, az első félidei jó teljesítmé­nye alapján. Jók: Barna, Homoki, Farkas, Kormos J., illetve Kiss T. II, Gál J. Ifi: Túrkeve—Jászalsó­szentgyörgy 6—2. Szajol SC—Kunhegyes 1—1 (0—0), Szajol, 300 n., v.: Nagy S. Szajol SC: Kuizs— Cselleng, Bódi, Kun, Horgo- si, Balogh T. Balogh S.), GóBya, Mészáros (Bulyáki) Bíró, Szabó, Fehér. A pont nélkül álló szajoliak számá­ra kitűnő alkalom kínálko­zott, hogy megszerezzék el­ső győzelmüket, a szintén nem remekló kunh egyesiek ellen. A hazai csapat nagy lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe, mezőnyfölény­ben játszva a gólhelyzetek Sokaságát dolgozta ki. De a csatárok egymást múlták fe­lül a helyzetek kihagyásá­ban. A II. félidő valamivel kiegyenlítettebb volt de ekkor is a hazaiak irányítot­ták a játékot. A 75. percig kellett várni a gólra: ekkor szögletet követően a vissza­fejelt labdát Fehér bombáz­ta a hálóba. A hazai csapat bebiztosíthatta volna győzel­mét, ehelyett viszont, a 88. percben a rosszul alkalma­zott lestaktikát Herbály kö­nyörtelenül kihasználta. Ti­pikus eset volt, hogy ennyi gólhelyzetet büntetlenül nem lehet kihagyni. Megállapít­ható volt viszont, hogy ha a helyzetkihasználásban javu­lás következik be, a táblá­zat nem fog megmerevedni. Jók: Cselleng, Bíró, Golyha, ill. Szabó J. Ifi: Szajol—Kunhegyes 1—1. Tiszaföldvár—Sz. Cukor­gyár 2—2 (1—1), Tiszaföld­vár, 200 n., v.: Jámbor. TISE: Hernek—Kollár, Her- kó, Grácsin, Szikora, Jakab, Hegedűs, Szűcs, Balogh, Gál, Tóth. Edző: Váraljai János. Közepes iramú, gyen­ge színvonalú mérkőzést ví­vott a két azonos erőt kép­viselő csapat. A vendégek gyorsan vezetéshez jutottak büntetőből. A 25. percben egy szép támadásból egyen­lítettek a hazaiak. A máso­dik félidőt Földvár kezdte jobban, vezetést szerzett, de újabb gólt nem sikerült lő­ni a lehetőségeiből. A mér­kőzés hajrájára a cukorgyá­riak az elalvó védők mellett kiegyenlítettek, sőlt majd­nem a vezetést is megsze­rezték. Az eredmény a mu­tatott játék alapján is igaz­ságos. Gl.: Szűcs, Tóth, ill. Bíró, Szeberényi. Jók: Szi­kora, Tóth, Jakab, ill. Gu­lyás, Keresztfalvi. Ifi: Sz. Cukorgyár—TISE 3—2. Szászberek—Karcag 1—0 (1—0), Szászberek, 200 n., v.: Tajthy. Szászberek: Pe­tő—Tóth, Donkó, Kovács, Vasas (Varga), Laki, Bez­zeg, Burda, Nagy, Gara, Kántor. Edző: Laki Imre. Nagy iramú, izgalmas mér­kőzést láthattak a nézők. Szászberek kezdett jobban, és a 10. percben Gara át­adásából Kántor pazar gól­lal szerzett vezetést a házi­gazdáknak. A félidő továb­bi részében kiegyenlített, ke­mény csatát vívtak a csapa­tok. A második félidőben a vendégek kezdeményeztek többet, a hazaiak biztonsá­gos védekezése mellett lát­ványos kontrákkal tovább növelhették volna előnyü­ket, de a lehetőségek sorra kimaradtak. Az utolsó ne­gyedórában a vendégek min­dent egy lapra téve támad­tak. Mindkét oldalon egy­Még Napóleon idejéből származik az a mondás, mi­szerint valaki a tarsolyában hordja a marsallbotot. Az a valaki, aki számára megada­tott a fejlődési lehetőség, a karrier. Ilyen valaki Szeke­res Judit a Szolnoki MÁV MTE 23 éves, magyar válo­gatott 400 gátasa. Nem kevés, és nem is akármilyen címeknek a tu­lajdonosa ő. Még csak 14 éves volt, amikor kiváló eredménnyel megnyerte egyéniben az országos úttö­rőolimpiát. Azóta lassan már kilenc éve az élvonalban van, sikerekkel, kudarcok­kal, ha úgy tetszik gátakkal tarkított pályafutásán. Az elmúlt évekről beszél­getünk, stílusosan a futófo­lyosó tövében. — Biztosan sokan meg­kérdezték már tőled, hogyan kezdtél atlétizálni... — Nyolcévesen Tatabá­nyáról Szolnokra költöztünk. Itt a testnevelés tagozatos Mátyáskirály Úti Általános egy kapufára tellett a csapa­tok erejéből. így maradt a megérdemelt hazai győze­lem. Jók: Kántor Vasas, Pe­tő, Burda, ill. Béres, Cso­mós. Ifi: Szászberek—Karcag 1—3. Kunszentmárton—Jász­apáti 2—3 (0—3), Kunszent­márton, 300 n., v.: Pintér. KTE: Gácsi—Kovács, Hür- kecz, Sípos, Kiss, Geller (Demeter), Fekecs, Pálinkás, Tóth, Erős, Király. Edző: Tóth Márton. Góllal kezdő­dött a találkozó. A 2. perc­ben Ádám három méterről meglőtt labdája a helyi ka­pus kezéről pattant a háló­ba. A gyors gól után a nyu- godtabban, tervszerűbben játszó vendégek kezdemé­nyeztek többet, és Káli 25 méteres bombájával 0—2-re elhúztak. A jobb erőnlétű Jászapáti továbbra is kezde­ményező, illetve irányító volt. A KTE-nek csak meg- villanásai voltak. A 40. percben Rideg kapáslövése után 0—3 volt az eredmény. Nagy küzdelem folyt fordu­lás után is, Király belőtt labdáját Erős perdítette a vendégek kapujába. Ezután Király, Fekecs és Pálinkás előftt adódott giólszerzési le­hetőség. A 85. percben egy lepattanó szabadrúgás után Erős talált ismét a kapuba. Az ellentétes félidők után a döntetlen igazságosabb lett volna a helyenként kemény mérkőzésen. Jók: Fekecs, Király, Erős, Kis, ill. Ádám, Csőke, Borics. Ifi: KTE—Jászapáti 2—4. Jászárokszállási Vasas— Tiszafüred 1—1 (1—0). Jász- árokszállás, 600 n., v.: Kó- czián G. J. Vasas: Tóth L. Tá­bori, Major, Szedmák, Sziráki, Papp, Fodor (Dósa), Pecha (Ivony), Kiss B., Fekete, Kárpáti. Edző: Pecha Berta­lan. Kiss Béla remek egyéni teljesítménnyel szerzett ve­zetést a hazaiaknak. A he­tedik percben Tábori szere­lését a tizenhatoson belül a játékvezető szabálytalannak minősítette. A tizenegyest Laurencsik végezte el, amit a hazaiak kapusa remek ref­lexszel ütött ki. Ezután ella­posodott a játék, mindkét kapu előtt adódott helyzet, de szünetig egyik csapatnak sem sikerült gólt elérni. A második félidőben bátrab­ban kitámadtak a vendégek, és a 72. percben Nemes nagyszerű góljával egyenlí­tettek. Közepes színvonalú, küzdelmes mérkőzést látott a nagyszámú közönség. A játék képe alapján egyik csapat, sem érdemelt volna győzelmet. Jók: Sziráki, Tóth, Fekete, Kiss, Papp, il­letve Gál, Laurencsik, Kiss L,. Nagy I. Ifi: Vasas-Tiszafüred 2—2. Iskolába kerültem, ott fi­gyeltek fel rám. Beszéljünk egy kicsit a közelmúltról. Tavaly szinte semmit nem lehetett halla­ni rólad. Miért? —■ Utolért a sportolóknál oly gyakori sérülés, edzésen kifordult a bokám. Az orvo­sok bokaszalag-szakadást ál­lapítottak meg. Megműtöt­ték, majd öt hét gipsz kö­vetkezett. Sajnos ez az év sem kezdődött szerencsésen. Februárban ugyanez a bo­kám ismét kifordult. Két hét rögzítés, majd egy hét gyógy­torna következett. — Nem szegte kedved az újbóli sérülés? — Persze, hogy kedvemet szegte, de éppen jókor, a gyógyulásom után közvetlen Jugoszláviában edzőtáboroz­tunk, ami nagyon jót tett. Kezdtek ismét jönni az ered­mények. — Szerinted mi kell ah­hoz, hogy valakiből jó 400 gátas legyen? Szolnoki Olajbányász— Wels (osztrák) 108—81 (58— 36). Tiszaldigeti sportcsarnok, 1200 in., v.: Berki, Ritter. Sz. Olajbányász: Abeljanov (6), Fésűs (8), Tóth A., (19/15), Tóth Z. (8), Benkics (29). Csere: Vida (13/9), Nazarov (8), Misek (13/3), Kerényd, Kmézics (4). Edző: Szalay Ferenc. Wels:- Neuhauser (14), Sprung K. (5/3), Mitter- lechner, Schmoll (16), Moore (36). Csere: Janke, Sprung A. (4), Svoboda, Grubmiaiyr, Weishaupl (6), Edző: Höller Ervin. Az aszballiitenisz-verseny írnia tt csaknem éjfélibe nyúlt a mérkőzés. A késői kezdés miatt méltatlankodó nézők ennék elitemére szép szám­mal kitartottak, hogy a baj­noki rajt előtt meggyőződje­nek kedvenc csapatuk for­májáról. A kezdés előtt Ké­kesi István szakosztályveze­tő ötbúcsúztatta és megju­talmazta a Debreceni Kon­zervgyár csapataiba igazolt Fejest. Jutalmat kapott Ve­réb József és Süli Zóltán szurkoló is, akik elmentek a ikét ausztriai és csöhszlová- kiai 'mérkőzésre biztatná ked­venceiket, végül bemutatta a luxemburgi tornán nyert szép serleget is a közönség­nek. A kezdést jelző sípszó után a szolnoki gárda alapo­san felpörgette a ritmust, Tóth A., három, pontot érő, és Tóth Z., indításokból szer­zett kosaraival a negyedik perében már 16—9-re veze­tett. Nem hiányoztak a kel­léktárból a trükkös megoldá­— Hát, nehéz kérdés. . Mindenképpen kell egy jó síkforma, és ritmusérzék. Lehet, hogy furcsának tű­nik, de én a 400 gátat job­ban szeretem, mint a síkot. Az is igaz. hogy jobban is félek tőle, de futás közben nem arra figyelek, hogy na még 300, na még 200 méter, hanem csak mindig a kö­vetkező gátra. Ha az első háromnál elkapom a rit­must, az nagyon jó érzés, akkor szinte magától jön á többi. — Mi hiányzik még belő­led ahhoz, hogy még jobb le­gyél? — Az önbizalom, de az nagyon. Jól példa rá az or­szágos bajnokság, ahol az utolsó gátig vezettem, de az­tán megijedtem a lehetőség­től, ezért vesztettem. Pedig az OB előtt csúcsformáiban voltam. — Mit csinálsz, amikor éppen nem edzel? sok sem. Érdekes volt Ber- ikücs és a sötétbőrű Moore ■párharca. Szalay edző gyak­ran cserélt, igyekezett min­denkinek minő több játék­lehetőséget adni. A vendé­geknek nem volt erénye a védekezés, a hatodik perc­ben már 22—11-re vezetett az Olajbányász és fokozato­sain növelte az előnyét. Szünet után egyre inkább könnyed játszadozás folyt a pályás, felszabadultam ját­szott a kát csapat. Ki kell emelni Mooret, alká mintegy varázsló, káprázatos zsorng- lőnmutatványaivál sokszor ámulatba ejtette a nézőiket — és olykor a szolnoki já­tékosokat is. Fésűs szerezte csapata századik pontját. Kellemes spantéimémnyell tá­voztak a holdsugaras ősziben a nézők, akik már készül­nék a bajnoki rajtra, amely szeptember 21-én, csütörtö­kön tesz Budapesten, a Bp. Honvéd ellen. A mérkőzésire utazó szurkolók a 13 órakor induló vonatnál gyülekez­nek. (P>) Szolnoki Olajbányász— Milde Sorte Club Wien 93—88 (53—35). Tiszaligeti sportcsarnok, 800 n. v.: dir. Gencsev, Took. Sz. Olajbá­nyász: Kerényi (12), Fésűs (4), Tóth A. (14/9), Tóth Z. (2), Benkics (30). Csere: Vi­da (6/3), Judik (6), Nazarov (15), Kmézics' (2), Misek (2). Edző: Szalay Ferenc. Wien: Vigna (28), Staindl (8), Ru­— Dolgozom a Helényi Géza Kórház patológiai osz­tályán. Ezenkívül tanulok is. Budapesten egy kétéves szövetasszisztensi iskolát végzek. — Tudom, butaság a cél­jaidról kérdezni, hiszen eze­ket a célokat az ember szinte legbensőbb titkaként őrzi. Ha szerényen nyilatko­zik ráfoghatják, hogy nem elég céltudatos, ellenkező esetben éppen a szerényte­lenség lehet a vád. Te nyilat­kozol? — Egyelőre szeretném idén is megfutni az I. osz­tályt. Ez 50,80 mp, az én legjobbam pedig 58,87 mp. • * * Hét századmásodperc! Ennyi, amennyi a sikert a kudarctól elválasztja? II. osztályú sportolóként hajla­mosak az emberek sikerte­lennek elkönyvelni, és az éves felkészülését semmibe venni. I. osztályú futóként viszont szinte a mennybe megy. Reméljük, Juditra az utóbbi vár ... Kocsis Erika ziokia (©), Schatz (13), Stu­benvoll (22/6). Csere: Has- mann (2), iFúsch (4), Cenmak (2), Fúgina, Winkler (3), Ku­nért. Edző: Maloy Mike. A Duna Kupa utolsó mér­kőzésén a Milde Sorte céget képviselő osztrák csapat kezdett jobban, és öt percig vezetett. Az Olajbányász et­től kezdve átvette a vezetést, és úgy tűnt, hogy nagy szám­jegyű győzelmet arat. Fel­tűnt Berkücs nagy játékked- ve, ponterős játéka, Tóth Attila pedig a triplák dobá­sában jeleskedett. Gyors, élénk volt a mérkőzés, sze­rény túdásu nyugati szom­szédaink nem késztették na­gyobb erőkifejtésre az Olaj­bányászt. Mintha kedvét is vesztette volna a bécsi gár­da, mert időnként kömény­nek vélték a szolnoki csapat játékát, és a 15. pereiben ed­zőjük levonulást mutogatott. A kedélyes mester aztán mosolyogva mutogatta, hogy megy tovább a játék. A haj­rában aztán mintha megelé­gelték volna a csapatok aiz addigi rohanást, olyan álló- játék féle alakult ki. Szü­net (után pedig az Olajbá­nyász enervált, hibáktól hemzsegő játéka láttán fel­harsant a fütty is. Teljesen visszaesett az együttes, oly­annyira, hogy a vendégek nemcsak (kiegyenlítettek, ha­nem a vezetést is átvették. Végül gürcölni kellett a győzelemónt, s ha ezt a baj­noki főpróbának vesszük,, akkor a legnagyobb jóindu­lattal sem mondhatjuk sike­resnek. gáét! és mi megírjuk. A Néplap sportra vata októ­ber 25-tól éj sorozatot indít. Minden hétfőn 10-12 óra kö­zött vétjük mind azon spott- barát olvasóink jelentkezését, akik a megye sportéletével kapcsolatban a közér­deklődésre is számot tartó in­formációikkal és kérdéseik­kel vállalnák a nyilvánossá­got. Az így közreadott témák megválaszolását szombati számunkban leközöljük. Kedves olvasóink hívását a 42-211-es telefonon várja munkatársunk, minden hét­főn. Ne feledjék, ha hétfő, akkor mondja a magáét és mi megírjuk. Elhárultak-e a gátak Judit útjából? A marsallbot még a tarsolyban van

Next

/
Thumbnails
Contents