Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-18 / 221. szám

1989. SZEPTEMBER 18.

jgiÉHAP

7

ISportSportSport |

Kell(-e?)ner maralon Szolnokon

A Tiszaliget—Martfű közötti útvonail adott helyet a második alkalommal megrendezett Keilner-maraiton mezőnyének. Hogy kellő fie- lyet-e, arra a kővetkező évi mezőnyök italán választ adnak majd. Mindenesetre a versenyzőiknek nem csak a maratoni távval, hanem a hirtelen visszatért hőséggel, és az autókból kiömlő kipufogógázzal is meg kellett küzdeniük. Azt hiszem, 'legalább a részleges útlezárás megkönnyítette volna a futók dolgát... Az 50 ezer forint összdíjazású versenyen a 42 ikm mellett a „kicsi” 20 tones versenyt is megrendezték, amelyet nagy egyéni csúcscsal a szegedi Nemes Nagy Tilbor nyert. Az ismét jó formában versenyző szolnoki Fekete Tibor ötödikként futott a célba. Biztató a jövő Iheti 10 'km-es OB előtt. A „nagy” manatont, és a vele

járó bruttó 15 ezer forintot, valamint az „arany” Tisza- oipőt a csepeli Farkas Géza nyerte, a sokáig vezető péti Markoviits Péter előtt. Ö bruttó 12 ezer forintot, és „ezüst” Tisza-cipőt vehetett át. Az emberi akaraterő határtalanságáról lett tanúbizonyságot az a 4 tolókocsis versenyző, akik remek idővel teljesítették a maratoni távot.

Eredményeik: Férfiak: 1. Farkas Géza (Csepel), 2. Markoviits Péter (Péti MTE), 3. Szabó István (GEAC), Kismaraiton: Férfiak: 1. Nemes Nagy Tibor (SZVSE), 2. Pápa László (FTC), 3. Kovács Attila (Videoton), Nők: 1. Mezei Ildikó. Tolókocsis maraton: 1. Urbancsok

György (Rodata), 2. Biélllk Jenő (Rodata), Nők: 1. Hegedűs Andrea (Rodata),.

— K. E. —

Vízilabda OB I

Az utánpótlás már megkezdte

Három fronton mérkőztök meg a Szolnoki Vízügy SE utánpótlás korú vízilabdázói a Tatabányai Bányász SC együttesével szombaton a Damjanich uszodában. A juniorok összecsapásán a vendégek bizonyultak jobbnak, mert tíz góljukra Unbán Lajos fiai csak kilenccel (Molnár 3, Lulkács 2, Magyar 2, Nagy, Krasznai) tudtak válaszolni.

Az ifjúságiak találkozóján javított mérlegen a Vízügy, ugyanis Krasznai 4, Vargyas 2, Nagy 2, Lukács és Uitassi L. egy-egy találatával 10—7-re legyőzték a TBSC legényeit.

A legapróbb pólóspalánták sem adták lejjebb a győzelemnél. Varga 5, Nánai 2, Juhász 2, és Utassi P. góljaival 10—8-ra diadalmaskodtak. Mindhárom találkozót a Sshlosser—Bíró játékvezető páros- dirigálta1.

Asztalitenisz Tisza Kupa

Kétnapos ellenőrzőállomás

Tegnap este befejeződött az a kétnapos országos első- osztályú asztalitenisz rangsorverseny, amelyen 40 egyesület 145 ifjúsági és Ü0 felnőtt sportolója vett részt. Az eredetileg nemzetKözineK meghirdetett erőpróbán a korábbi évekkel ellentétben külföldi versenyző nem indult, ugyanis a bulgár, jugoszláv és csehszlovák verseny- naptárak hétvégi .időpontja ütK.ózott a Tisza Kupáéval. A külföldiek távolmaradása cseppet sem befolyásolta a küzdelmek színvonalát, a mezőny — amelyben a teljes ifjúsági és felnőtt válogatott is tisztáihoz állt — a szokásosnál is keményebb volt.

Bérezik Zoltántól, a magyar válogatott szövetségi kapitányától megtudtam, hogy nyolc hetes felkészülési szakasz után van a csapat. A Tisza Kupát ellenőrző állomásnak nevezte a mester, a keddi békéscsabai Európa Liga mérkőzés előtt, ahol az olaszokkal kell majd megküzdeniük a mieinknek. Arra a kérdésre, hogy sikerül-e az idén visszajutnunk a Szuper Ligába, a kapitány a következőket mondta:

— Az lenne a cél, hisz a magyar asztalitenisz sportnak ott volna a helye. Most egy fiatal gárdával utazunk, a Harczi, Német Károly, Varga Sándor és Somosi négyessel Békéscsabára. Kris- ton Ausztriában versenyez ezekben a napokban mint profi játékos, így őt mellőzni kényszerülök. Hogy sikerül-e visszajutni? Az egyik legnehezebb ellenféllel kezdünk, még a bulgárok lesznek kemény diók — ők most estek ki a Szuper Ligából — az osztrákok — akiknél két kitűnő kínai játszik — és a belgák. A török, dán és finn válogatottól nem tartunk annyira. Egyébként mi ötször nyertünk Szuper Ligát, a Jónyer—Gergely—Klainpár időkben, de már akkor is egy kicsit terhes volt, a külön felkészülés. Mi úgy éreztük, hogy az akkori, ellenfeleink nem mindig áil- tak ki rendesen — sokszor ifiket is játszattak — magyarul, nem volt sportértéke ezeknek a küzdelmeknek.

A szovjetek már 10 éve kiszálltak az ilyen bajnokságokból és csak az Európa- és világbajnokságokra koncentrálnak. Mi az idén még megpróbáljuk kísérletképpen, ugyanis kíváncsi vagyak a nemzetközi mezőnyben hogyan állják meg a fiatalok a helyüket.

* * *

Két meccs közötti szünetben a fiatal négyesfogat tejfelszőke kulcsemberét — Németh Károlyt — hívtam egy kis beszélgetésre.

— Nagyon szeretek Szolnokon versenyezni — kezdte a húzóember. — Nemcsali, a rendezés körültekintő és olajozott, hanem a díjak is komolyak. A múlt heti BVSC elsőosztályú ranglista versenyen másodikként egy 40 forintos érmet kaptam, gondolhatod milyen érzés volt. A magam részéről csak any- nyit: hogy ez a két hónapos Bérezik Zoltán „iskola” nekem többet ént mint az előző három év. A válogatottban most érzem először, hogy az edzőt érdekli mi van velünk. Az edzésekről ő megy el legutoljára és előtte együtt izzad velünk. így, van kedve az embernek hajtani, látja, hogy van értelme.

* * *

A páros győztesek a Szilikátipari Vállalat ólomkristály vázáit kapták, míg a fiú és férfi egyéni helyezettek a TVM által felajánlott tisateletdíjakat vehették át.

* * ♦

Eredmények: I. o. ifi fiú egyes 1. Pagonyi Róbert Bp-i Spart. 2. Varga Zoltán BVSC, 3. Szabó Krisztián Bp. Spart. Pázsi Ferenc KSI. I. o. ifi fiú páros: 1. Szabó—Mercz Bp. Spart. 2. Pázsi—Pagonyi (KSI—Bp. Spart.) 3. Berdár —Gárdos K. (Kaposplast—

MEDOSZ Érdért), Hoffmann —Lutzar (Bp. Spart.—CVSE). Férfi egyes 1. Harczi Zs. CVSE, 2. Németh K. Bp. Postás, 3. Varga S. Postás, Vitsek I. BVSC. Egyesületek közötti pontverseny: 1. Bp. Spartacus 44 pont, 2. BVSC 39 p. 3. Bp. Postás 28 p.

somogyi

Felvételünk a kétnapos verseny egyik jelenetét mutatja

Labdarúgó NB II

Kemény csaták, értékes pontok

Szarvas—Szolnoki MÁV MTE 2—2 (0—0). Szarvas, 1500 n. V.: Veress (Lója, Kálmán). Szarvas: Hanyecz — Fekete, Hegyi, Nagy, Szemere — Csalos, Holp, Csák, Aranyos — Supka (Búzás), Sebők. Edző: Pallagi Róbert.

Szolnok: Kiss T. — Kiss A.. Ágh, Szilágyi, Rózsavölgyi — Csató (Földi), Kiss I., Varga — Hegedűs (Bonto- vics), Kanyári, Szabó. Edző: Szatmári János.

Kiss I. 25 méteres kapáslövése vezette be a találkozót, ami centiméterekkel suhant el a felső léc fölött. A 19. percben megszerezhette volna a vezetést a vendégcsapat. Szilágyi nagyszerű labdát adott a 16-osnál álló Csatónak. aki vezette vagy négy métert, és a kifutó Hanyecz mellett a jobb sarok mellé gurított. A hátralevő időben a két 16-os között folyt a játék, sok durva belemenéssel (főleg a hazaiak részéről), aminek az lett a vége, hogy Hegedűsnek a 35. pereiben el kellett hagynia végleg a játékteret, mivel jobb sípcsontján 4 cm-es seb tátongott. Góllal kezdett a Szolnak a második félidőben. Kanyári nagyszerűen indította a bal szélen robogó Szabót, aki ügyesen eltolta a labdát a rátámadó Hegyi mellett, ezután a szarvasi védő a 16-oson belül felvágta.

A 11-est Kanyári a jobbra mozduló Hanyecz mellett higgadtan a bal sarokba lőtte. 0—1. A gól után kitámadott a Szarvas, de négy szögletnél többre nem tellett. Az 57. percben növelhette volna előnyét a vendégegyüttes. Kiss I. jobb oldali szöglete tisztán találta a kaputól 7 méterre álló Bonto- vicsot, akinek lövése Hanyecz kapus ölében halt el. A 65. percben megszerezte második gólját is a MÁV MTE. Bontovicsot vágták fel

a kaputól 20 méterre, a pontrúgásból Kanyári legurított Szabó elé, aki kilőtte a bal felső sarkot. 0—2. Három perc múlva jött a szépítés. Aranyos több védőt kicselezett, jól gurított a csereként beállt Búzás elé, aki 16 méterről a bal alsó sarokba csavarta a labdát, 1—2. A 76. percben újabb vendég gólhelyzet maradt kihasználatlanul. Kiss I. jó labdát adott a védők mögül kibújó Kanyárinak, aki gyengén gurított el Hanyecz mellett, így Nagy M. még a gólvonal előtt tisztázott. A 85. percben megtörtént az egyenlítés. A szolnokiak kapujától 17 méterre leállított labdát Sebők a szétugró sorfal között a bal alsó sarokba lőtte, 2—2.

Élvezetes, jó iramú, helyenként szikrázó mérkőzést láthatott a közönség. Mint két héttel ezelőtt, most is 0—2-es vezetés után meg kellett elégednie az egy ponttal a szolnoki csapatnak. Jók: Hegyi, Nagy, Aranyos, Sebők, ill. Ágh, Szilágyi, Kiss I., Kanyári.

Metripond SC—Mezőtúri Honvéd 1—1 (0—0). Hódmezővásárhely, 1800 n. V.: Ádám (Farkas, Győr). Metripond: Tóth — Hurguly, Miklós, Tasi. Urbán (Bódi) — Pásztor, Bress (Jegessi), Pápa, Szarvas — Verők, Csernus. Edző: Himmer István. Mezőtúri Honvéd: Brak- szatórisz — Takó (Cselosz- ky). Tiba, Dávid, Oláh — Molnár, Vadicska, Pisont — Földes, Vajda, Király (Lillik). Edző: Földesi János.

A váratlanul meleg időben lejátszott mérkőzésen a honvédcsapat alaposan meglepte ellenfelét. Bátran és gyorsan tették a labdát játékosai. ezért helyzetük sem volt kevesebb, mint az élcsoportban levő hazaiaknak. Az első félidő utolsó negyedórája egyértelmű mezőtúri fölényben telt el. Szünet után folytatódott a kiegyenlített küzdelem, melynek során a játékvezető csak a vendégek keménységét díjazta. Vajda az 52.. Lillik pedig 10 perccel később iratkozott fel a sárgalaposok listájára. Egy perc múlva Oláh túl keményre sikerült bele- menése viszont már pirosat érdemelt. A 10 emberrel játszó honvédcsapat ennek ellenére nem vonult védelembe. Bátor támadó játéka láttán a hazai közönség sem lepődött meg, mikor Lillik beadását Vadicska az ötösről befejelte a jobb sarokba. 0—1. Két perc múltva a Metripond nem kis szerencsével büntetőből egyenlített Csernus révén, miután Ve- rókot Cseloszkv az alapvonal és a 16-os találkozásánál szabálytalanul szerelte. 1—1. A mérkőzés hátralevő időszakában sem változott a játék képe, a foghíjas Mezőtúr legalább annyi gólszerzési lehetőséget teremtett, mint nagynevű hazai ellenfele, így pontrablása inkább a Vásárhelyre nézve hízelgő.

További eredmények: Sálig. Síküveg—Kecskemét 2—1

(0—1)- DMTE—Szeged 0—1 (0—0); BVSC—Baja 2—0

(0—0); Szegedi Dózsa—Delbr. Kinizsi 1—1 (0—0); DVTK— Eger 0—2 (0—0).

Az NB II állása: Keleti csoport

1. Szeged

5

4

1

—

9- 3

13

2. Kazincb.

5

4

—

1

9- 1

12

3. Metripond

5

3

2

10- 3

11

4. Szolnok

5

2

3

—

111- 7

9

5. Eger

5

2

2

1

7- 5

8

6. Szarvas

5

2

2

1

7- 7

8

7. Kecskemét

5

2

—

3

6- 9

6

8. D. Kinizsi

5

111

2

2

3- 4

5

9. Baja

5

1

2

2

3- 5

5

10. Szeg. Dózsa

5

1

2

2

7-10

5

11. BVSC

5

1

2

2

4- 7

5

12. Mezőtúr

5

1

2

2

5-10

5

1>3. DMTE

5

—

4

1

5- 6

4

14. Salg. Síkú.

5

11

1

3

6- e

4

15. Nyíregyii.

5

1

1

3

2- 4

4

16. DVTK

5

2

3

4- 9

2

„Maradunk Tisza Cipőben”

Egy délutánra fültámadt a Martfűi Munkás SportegyesUlot

Az ifjabbik Tasnádi lehúzza a ferencvárosiak jobb oldali szögletét a gólra éhes csatárok elől Fotó: Tarpai

A múlit szombaton a Martfűi Tisza Cipő SE labdarúgó szakosztálya öregfiúik- mérkőzést rendezett jogelődje a Martfűi Munkás Sportegyesület negyed századdal ezelőtti sikerének — 1964Iben NB Il-lbe jutott a csapat — tiszteletére. Az akkori nagyok ma mint öregfiúk ezúttal egyenesen a Ferencváros hasonló korú csapatát hívták meg a jeles napra. Az ötletgazda és fő szervező Lepsényi József a — mai ügyvezető elnök — ügyelt arra, hogy mindenkit meghívjon az önfeledt játékra. Erre az összecsapásra nemcsak a régi játékosok völitak hivatalosak, hanem az akikori 'teljes vezérkar, sőt még a jegyszedők és nendezögárda is ugyanazokból a személyekből állt. Régi szerepét játszotta például Horvát Mihály bácsi is, akii húsz évi hűséges szolgálat után adta át a szertárt utódjának. Csiszár Mihály is visszakapta erre az alkalomra az elnöki széket, id. Tasnádii Zoltán pedig az intézői feladatok ellátását végezte, mint hajdanában.

Az emelkedett hangulatiban mintegy nyolcszáz nosztalgiára vágyó érdeklődő előtt lejátszott találkozón már csak a lelkesedés és a technika volt a régi mindkét fél részéről. A jobbára deresedé hajú, kisebb-nagyobb pocakot viselő veteránok összecsapásán a fiatalokkal spékeit fővárosiak 6—3 arányiban bizonyultak jobbnak. Mérkőzés után tájjellegű halászlé és marhapörkölt, na meg egy-két sör vagy ihosszúlépés társaságában folyt a régi emlékek felelevenítése. Ilyenkor nem illik ünneprontónak lenni, de a látogatás kapcsán erős késztetést éreztem arra, hogy Lepsényi Józseitől megkérdezzem miért nem sikerült eleddig az elődök példáját követni?

— Nem lep meg a .kérdés, és főleg nem bánt. Bátran ki merem mondani, mi továbbra is csak a lehetőségeinken belül maradunk. Továbbra sem tudunk lakást, készpénzt, 'háztájit és fiktív állást adni a felénk kacsingató futballistának. Mindösz- sze két órai munkaidőkedvezmény az ajánlatunk, .óbból adódóan máris nem egyformák a feltételeink. Meggyőződésem szerint mi sem a megyében játszanánk ha máshol is így vélekednének.

— Máshol nem így gondolkodnak, az biztos. Nem gondolja, hogy ezzel a feifogési- sal fehér hollóként „röpködnek”?

— Valószínű így van, mégis nézetem szerint ahol a mienknél aránytalanul többet fektetnek a labdarúgásba, eredményesség terén nem

ilyen nagymérvű a különbség a javukra. Én így nyu- godtalbbain alszom, a közönségünkben ds ez a fajta felfogás tudatosult mindenáron ők sem követelik a magasabb osztályt.

— Gondolom rossz néven sem vennék.

— Voltunk mi már néhányszor az NB Ill-ban, igaz ott soha nem tudtunk megkapaszkodni. Nagyon sajnálom, és nem éltem, hogyan eshettünk ki tavaly, mikor a távozó kilenc játékosunkból nyolc ima ds magasabb osztályban szerepéi más klubokban. Bár mindig edző- párti voltam, most mégis azt mondom, a legutóbbi kudarcot sorozatos edzői baklövések okozták legfőképpen.

— Várható-e a 25- 'évvel ezelőttihez hasonló látványos előrelépés a közeljövőiben?

— Maradunk továbbra is Tisza Cipőben, Adidasna továbbra sem telik. *

— Pi —