Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-18 / 221. szám
Néplap 1989. SZEPTEMBER 18. IA szerkesztőség postájából | Képviselőjük visszahívását kezdeményezik Tisztelt Kákái Rudolf! A Visszahívást Kezdeményezők Köre (VKK) felkéri önt, mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról ! A VKK — amelyet pártállásra tekintet nélkül olyan helyi emberek alkotnak, akik Jászberény sorsáért felelősséget éreznek —, a következő érveket hozza föl: 1. ön pótképviselőként került az Országgyűlés padsorába Gorjancz Ignác halála után. Pótképviselő lett csak a választáson, tehát Jászberény lakossága sem inkább önt támogatta, ön így csak húszon egynéhány százalékos szavazói arányt mondhat magáénak! Ez nevetségesen kevés a bizalomra! 2. A bős—nagymarosi vízlépcső építésére ön igent mondott! Tette ezt annak ellenére, hogy a szavazás előtt nyilvánvalóvá vált: az építés maradandó károkat okoz a természetben. (Persze, miért érdekelné önt a Dunakanyar és az ország környezetvédelme a Dunától százötven kilométerre? Hiszen éppen abban a megyében él, amely már megvalósított egy csúfos vízlépcsőt a Tiszán! ön milyen lépéseket tett azért, hogy informálódjon a kiskörei-vízlépcsőt övező mezőgazdasági területek elszikesedéséről?) 3. Megszavazott, támogatott egy olyan adórendszert, amelynek már bevezetése előtt nyilvánvalóvá vált a termelést, a munkát visszatartó hatása, ön nem pénzügyi szakértő, de a választói joggal várhatják el öntől, konzultáljon hozzáértő emberekkel döntései előtt! 4. Választói azt is elvárják öntől, a parlamenti és bizottsági üléseken őket .— a választókat — képviselje, döntések előtt véleményüket kikérje, ön sem az adózás, sem a vízlépcső szavazása előtt nem kérte ki a véleményünket ! A vízlépcső szavazása után (!) egy ország- gyűlési képviselői beszámolójában próbálta megvédeni álláspontját, amelynek lényege az volt, hogy a BNV ellenzőinek valószínűleg ott van telkük, és azt védik annyira, (sic!) Uram! Any- nyi .telek nincs a Duna partján, ahány ellenzője van a BNV-nek! 5. Ugyanezen beszámolóban mondott véleményt a parlamenti ülések néhány „nehéz eseté”-ről: Király Zoltánról, dr. Südi Bertalanról, aki — minő tanulságos ez az ön számára — szintén egy termelőüzem párttitkára! 6. Az 1989-es év közepe végre meghozta az ön első hozzászólását is! Ez a beszéd azonban pusztán egy látványos alibi-felszólalás volt, amely egy célt szolgált: a választói hadd lássák, ön együtt menetel a megújulás folyamatával és az Országgyűléssel! Kókai úr! ön, ha lépeget is, nagyon keveset halad előre. Azt, sem vette észre, hogy az idő már régen elhagyta önt! Így — lekörözve — csak egyet tehet: adja vissza képviselői mandátumát, legyen az ön helyén egy valóban választóit képviselő. demokratikusan honatya ! Amennyiben mandátumát önként nem adja vissza néhány napon belül, úgy kénytelenek leszünk az ön visszahívása érdekében aláírásokat gyűjteni! Visszahívást Kezdeményezők Köre Jászberény nevében: Z. Tóth Imre Tisztelt Z. Tóth Imre! Szeptember 9-én kelt levelét megkaptam. Kifogástalan eljárásnak ítélem meg, hogy szándékukról — úgy tűnik — mindenekelőtt engem tájékoztatnak. Ugyanakkor azt sem titkolom, hogy kilétük teljes felfedése — ami előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen — az önök megalapozottnak vélt szándékát erősítette volna. A levelében felvázolj, érveket én másként ítélem meg. és túlzottan egyoldalúnak tartom. Ezért kezdeményezem a személyes találkozást, amikor is egyeztetnénk egy alkalmas időpontot és helyet, ahol széles körű (nyilvánosság előtt ütköztethetnénk álláspontjainkat, (illetve tisztázhatnánk az esetleges félreértéseket. Fentiekből következik, hogy levelük alapján nem mondok le képviselői mandátumomról . Azt éppúgy törvényesnek tartom, mint a választópolgárok jogát visz- szahívásom kezdeményezésére. Eddigi tevékenységemről a közelmúltban készült egy tájékoztató, amelyből mellékelek egy példányt, hogy teljesebbé tegyem az önök ismeretét eddigi tevékenységemről. Vállalom a további megmérettetést, is — ennek újabb állomása lehet a (fentebb javasolt fórum —, ami számomra is fontos következtetések levonására nyújthat lehetőséget. Mielőbbi megkeresésüket várva, Kókai Rudolf A nyilvánosság követelményeinek eleget téve mindkét, Jászberényből érkezett, levelet közöljük, hozzátéve, hogy nem értünk egyet az országgyűlési képviselői visszahívással. Tesszük ezt azért, mert igen fontosnak tartjuk a parlament nyugalmas munkájának biztosítását, hogy a társadalmi továbblépéshez elengedhetetlen választások törvényes feltételei megteremtődjenek. A nézőpontok bizonyára üislzttáizádnak Jászberényben, a Hazafias Népfront városi bizottságának nagytermében (Déryné út 6. szám) szeptember 22-én pénteken du. 16 óra 30 perckor amikoris Kókai Rudolf képviselői fórumra várja az érdeklődőket. Környezetünkért Tőlünk telhetőén — társadalmi munkában tartjuk rendbe a házunk táját. Virágot, fákat ültettünk, gondozzuk, kaszáljuk a füvet stb. Igaz, hogy ez a rész már közterület, de nem ezt nézzük, amikor törődünk vele — olykor a saját költségünkön is. Ettől függetlenül felmerül bennünk, hogy az illetékesek a szolnoki Vosz- tok- és Klauber út környékének rendben tartásáért tizedannyit sem tesznek, mint mondjuk a Kossuth- vagy a Jubileumi téren... örültünk, amikor a Klauber út 2—6 számú ház előtti játszótéren a pingpong- asztal helyét lebetonozták, hogy ne álljon meg alatta a víztócsa. Sajnos egy kicsit hepehupásra sikerült, s[ ha leesik a labda, lehetetlen elkapnál messzire pattan. Mindezt csupán azért említem meg. mert a 6Ö—70 négyzetméternyi területet négy ember másfél hétig betonozta, s úgy tudom, hogy a munkát a HNF körzeti alapszervezete, valamint a tanácstagunk rendelte meg és fizette ki. A beton helyéről augusztus 7-én kiásott földet a játszótér mellé — félig a járdára, félig a fűre — talicskázták és azóta is kerülgetjük, a fű pedig tönkrement alatta. Jó lenne, ha valaki elszállítaná a 3-4 köbméternyi földet, mert nem tudunk vele mit kezdeni. Sinka Lajos Szolnok Ha Berkecz István kunszentmártoni olvasónk portáján megszólal a kalitkába zárt. színes tollú pici csíz, gyönyörű hangjával a házigazda napi gondját egy kis időre elfeledteti {Fotó: T. Z.) Barátságok szövődtek A kertbarátok nemrég Szolnokon tartott bemutatóján — a tapasztalatcserén, a sok-sok növénykülönlegesség megismerésén úl — barátságok is szövődtek. (Lapunkban augusztus 22-én képes információt adtunk az eseményről.) — Élmény volt látni például mángoldot (levele ízesebb a spenótnál, levélnyelét főzeléknek, krémlevesnek, turmixolva és éte- telek ízesítésére használhatjuk —, rebarbarát, mely különféle gyógykészítmények alapanyaga, és megcsodáltuk a sonkahagymát, a 41,5 kilogrammos tököt. A kertbarátklub jóvoltából ki-ki hazavihette a növényekből készíthető ételek receptjeit. A szakcsoportok tagjai a rendezvény-, valamint a földmunka- és növényszeretet révén közelebb kerülhettek egymáshoz olyannyira, hogy tartós barátságok is szövődtek. A kiállítás különdíját a jászberényi szakcsoport nyerte el, a mezőtúriak az első helyezést, míg a jász- kisériek a másodikok, a be- senyszögiek pedig a harmadikok lettek. Valamennyiüknek ezúton gratulálok és további jó munkát kívánok. Patkós Szilveszterné Mezőtúr Videokölcsönzés valamivel szebb a kép Nem túl rózsás képet fest munkatársuk a „Mi a neve a gyereknek?” című írásában a szolnoki videokölcsönzés lehetőségeiről. (A szeptember 11-ei Néplapban jelent meg.) Azonkívül, hogy a leírtakkal kapcsolatban sok mindennel egyetértek, az olvasóknak adott információ némi kiegészítésre szorul. Szolnokon ugyanis nem csupán két helyen lehet kölcsönözni műsoros videokazettát. A Verseghy Ferenc Könyvtár Schönherz Z. úti videotára kimaradt az összehasonlító elemzésből. A videotéka szolgáltatását bárki igénybe veheti. Pedagógustársaim figyelmét pedig arra hívnám fel, hogy a kölcsönzés az iskolák számára ingyenes. A filmek kínálatát vizsgálva nem nehéz eldönteni: ez a videoállomány a közművelődést szolgálja. E videotékához kapcsolódó egyik nagy filmélményünk volt Lengyel József: Igéző című novellájának filmre adaptált változata. Hogy csak kilenc diák nézte meg? Az sem baj. ök már elkezdték az elvonókúrát, a leszokást, az új médium környezetünket szeny- nyező salaktermékeiről. Mindezzel együtt, hogy senkit meg ne bántsak, a videózásra is érvényes a latin mondás: de gustibus non est disputandum — az ízlésről nem kell vitatkozni. Vagyis: mivel az ízlés magánjellegű, nagyon nehéz beleszólni. Hogy milyen társadalmunk jelenlegi ízlésszintje, a közízlés, ami már nem magánügy? Ez már egy másik írás témája lehetne. Csirke József Szolnok fl jászladányiak lelkesen készülnek A művelődési ház nyugdíjasklubja tagjainak nyári és koraőszi programjából villantunk fel néhány mozzanatot, melyről Kiss Jenő Bé- láné klubvezető számolt be Júliusban a tiszasülyi idősek napköziotthonának lakóIA tárgyalóteremből | Elsikkasztott gázpalackok Pénzhiány. Ugye ismerős az állítás ott, ahol szűkén csordogál a forint? Ilyenkor az ember jobbam fogálhoz veri a garast, ami azt jelenti, igyekszik szűkebbre húzni a nadrágszíjat, hogy valamiképpen kilábaljon kínos helyzetéből. Az azonban soha tnem vezet jóra, ha bárki átmeneti vélt, vagy veilós pénzzavarában törvénybe ütköző cselekedeteket követ el. Különösen, akikor, ha a tíz- mag a százezrek nem a napi megélhetési gondokra kellenek. Ez jellemezte a pusztamonostori Pozsár Józsefnét is, aki 1980 óta vezette az ottani, helyi gázcseretelepet. Nagy volt a forgalom, virágzott az ,üzilet, ezen kívül a család gazdálkodott, és nevelte 'két gyerekét. Nem is adódott 'baj egészen 1985 őszéig: ekkor azonban hogyan, hogyan nem, de 'pénzzavarba Ikerültek. Mindezek ellensúlyozáséra Pozsárné több ízben kivett a pénztárból ikisebb-nagyo'bb összegeiket, összesen 15 ezer forint értékben. Természetesen a könnyen szerzett forintokat a saját céljára fordította, majd idővel visszapótolta, így hiány végül is akikor nem mutatkozott. Időközben a család intenzív fóliázásba kezdett, ami önmagáiban dicséretes elhatározás. összesen 3 ezer 700 négyzetméteren termelték paprikát, és az árút a fővárosi nagylbani piacon értékesítették. Igen ám, de ekkora terület létrehozásához mér pénz 'kellett, mégpedig nem l&vés. Ráadásul Pozsárné nem bírta kivárni amíg a szükséges összeg összegyűlik, hanem helyette a látszólag egyszerűbb utat választotta, és 1987 őszétől gázpalackokat árult a községben. Az értük kapott ezreseket pedig saját céljaira fordította. . Nem egy, nem is tíz hanem összesen 110 darab tizenegy és fél, és 8 huszonhárom kilós palackot adott el a településen. Általában ezanöt- száz-négyezer forint körüli áron. Mindezeket az a hirtelen leltár derítette ki, amelyet az idén március 22-én tartottak nála. A telepvezető a sikkasztás tényét 'lényegében elismerte, sőt azon személyek nevét is közölte, akiknek megvásárlásra felajánlotta a paladkokat. A szabálytalanságok tömege révén 424 ezer 349 fariint jogtalan haszonhoz jutott, amelyet azután később ímegfize- tett. Ügyét elsősorban a Jászberényi Városi Bíróság tárgyalta, ahol Pozsár Józsefeiét jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosain elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 4 hónapi börtönre, és 'hatezer forint pénz- büntetésre ítélték. A kisza- ibott börtönbüntetést 3 év próbaidőre felfüggesztették. Másodfokon a megyei bíróság — dr. Dobos József tanácsa — az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, mégpedig súlyosbította. Az indoklásiban hangsúly ózták, hogy azt az állítást, amely szerint a vádlott komoly anyagi gondjai miatt adta el a TIGÁZ Vállalat palackjait, a megyei bíróság nem méltányolta. Ugyanis a pénz ily módon való megszerzése elfogadhatatlan ,éppen ezért a imásod- fökú bíróság úgy döntött, hogy Pozsár Józsefnének az 1 év 4 hónapi börtönbüntetését le kell töltenie. A döntés meghozatalánál figyelembe vették, hogy a hasonló nagyságrendű sikkasztások a megye és ezen belül Jászberény körzetében az utóbbi időben elszaporodtak. Az ítélet jogerős. D. Sz. M. Jogi tanács A tartozáselismerés A tartozáselismerés a szerződés megerősítését szolgálja. A jogosultnak csupán a tertozáseliismerés tényét kell bizonyítania ahhoz, 'hogy a követelést a javára megítéljék. Ennek megtörténtét megkönnyíti, hogy a jogszabály írásbeli formát ír elő. Rövid formulája a következő lehet: cím-elismervény. Alulírott (név, személyi szám1, lakcím) alatti lakos a jelenlévő két tanú előtt kijelentem, hogy az x keltezéskor kötött adásvételi szerződésibe foglalt vételárral tarát látták vendégül, augusztusban pedig a helyi szociális otthon gondozottjait. Ez utóbbi összejövetelen kemencében sült lagzirostélyos kaláccsal kedveskedtek. A termelőszövetkezettől jutányosán kapott autóbusszal pedig augusztus 31-én Lillatozom, és azt a szerződésiben foglalt határidőre (név, cím) eladónak kifizetem. A keltezés után a tartozás- élismarő aláírása, a tanúk neve, lakcíme következik. Az írás ellenére bizonyíthatja a tartozáseLismerő, hogy 'nyilatkozata tévedésen, megtévesztésen, kényszeren alapult, vagy más okból érvénytelen. Fenn nem álló, állami úton. nem érvényesíthető vagy érvénytelen tartozást tartozáselisimeréssel nem lehet kikényszeríteni. Dr. K. É. füredre, Egerbe látogattak, most pedig — Kalmár István igazgató vezetésével — lelkesen készülnek egy nép- dalcsokorral Jászapátiba, a Ki-mit tudra. (A csoportkép az emlékezetes kiránduláson, a Szépasszonyvölgyében készült.) fl bejárás izgalmai Mindig szívesen, olvasom a Néplapban a szombati jegyzeteket, s hogy most tollat fogok arra a Késett a busz című, augusztus 26-ai jegyzetük késztetett. Szerzője a becsületesen dolgozók éjszakai munkába járásának izgalmait írta le. A buszok késése miatt bizony sokszor idegesen, fáradtan kezdik az emberek a műszakot, állnak a nagy figyelmet igénylő gépsorok mellé. A gyakorlati példából említhetném a reggeli járatokat, az iskolai buszokat is. A gyerekeket otthon és az iskolában fegyelmezettségre, pontosságra neveljük, s ha a környezetében nem ezt tapasztalja, elbizonytalanodik. Ha egy szandaszőlősi gyerek a járatkimaradás miatt elkésik az iskolából, talán az egész napja el van rontva, ugyanolyan idegessé válik, mintáz a felnőtt, aki a munkahelyére nem tudott pontosan beérni. Ismert előttünk, hogy a Jászkun Volán Vállalat létszám- és járműgondokkal küszködik, mégis azt reméljük, hogy a munkába járó dolgozók, az iskolába igyekvő gyerekek nagyobb figyelmet kapnak a buszjáratok pontos indításával — írta Fazekas Kálmánná szolnoki olvasónk. Összeállította; Csankó Miklósné
