Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-16 / 220. szám

2 1989. SZEPTEMBER 16. J^Héoab. Szovjet-amerikai külügyminiszteri találkezá Washingtonban jobb lenne Szovjet részről javasolták, ihogy Eduard Sevandnadze külügyminiszter Washing­toniban találkozzék George Bush aimeriikai elnökkel, nem pedig New Yorikban, az ENSZ közgyűlésén. Ezt je­lentette pénteken a The Wa­shington Post. Buslh és Sevardnadze ta­lálkozójára 21-én kerülne sor a Fehér Háziban, közvetlenül a jövő hétvégi szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozó előtt. Bush és Sevard- nadze a rá következő héten lesz New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, Bush azonban csak egynapos látogatást ter­vez, 25-ón, amikor felszólal az ülésen. Elvszerűség és nyíltság a párt politikájának meghatá­rozásában, az átalakítás pártján álló egészséges erők integrádója és világos célki­tűzések: ez az egyetlen út a feszültség feloldásához, a nemzetiségi félreértések tisz­tázásához. Ezt a közös kö­vetkeztetést vonták le azon a szerdán megtartott talál­kozón, amelyen Mihail Gor­bacsov és a balti köztársasa­gok vezetői cseréltek esz­mét. A megbeszélésre — amely­re alig egy héttel az SZKP KB nemzetiségi politikával kapcsolatos ülése előtt ke­rült sor — a köztársaságok vezetői megállapították, hogy a feszültség joggal keit nyugtalanságot, és ez tükrö­ződött az SZKP KB állás­foglalásában is. Ugyanakkor nehezményezték, hogy nem vették figyelembe az egyes köztársaságokban zajló fo­lyamaitok sajátosságait. Szó esett arról is, hogy a köztár­sasági pántok ellbizonytala- modnalk, .hiányosságok mu­tatkoznak a szervező- és ideológiai munkában, igond van a káderekkel. Hiányzik a nyíltan szélsőséges néze­tek és egyes törvényalkotói Az amerikai lap szerint egyébként a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a jövő heti kétoldalú tanács­kozásnak. Erre utal az is, hogy a hétfő—keddi, wa­shingtoni előkészítő megbe­szélésekre, illetve Baker és Sevardnadze tárgyalásaira az Egyesült Államokba ér­kezik szinte valamennyi, fegyverzetkorlátozási és a regionális kérdésekkel fog­lalkozó vezető szovjet diplo­mata. A The Washington Post úigy (tudja, hogy bár az amerikai 'álláspont kialakítá­sán hónapok óta dolgoznak, a döntések csak közvetlenül a tárgyalások előtt születnél« majd meg. döntések határozott politikai értékelése is. Mihail Gorbacsov a talál­kozón kifejtette: konszoLida- dána és kölcsönös közeledés­re van szükség, az ésszerű kompromisszumok keresésé­re. Utalt a három alapelvre: a problémákat a föderáción belül (kell megoldani; a párt­nak egységesnek keli marad­nia; minden szovjet állam­polgárnak azonos jogokkal kell rendelkeznie. NDK-menekültek Ceausescu bírálta a magyar döntést Nioolae Ceausescu szerint egyes államok „azt képzelik, hogy a kelet—nyugati vi­szonyt szabályozó szerződé­seket, köztük a helsinki egyezményt és az utóértekez­leteken aláírt megállapodá­sokat is néhány szocialista ország stabilitásának aláírá­sára használhatják fel”. A román vezető Iasi vá­rosában, egy tömeggyűlésen mondott beszédet, amelyben — a .Reuter brit hírügynök­ség kiemelése szerint — köz­vetve, ám éles szavakkal bírálta az NDK-állampolgá­rok nyugati kiutazását lehe­tővé tévő magyar döntést. Szólt azokról a „felelőtlen alkdákrói, amelyeket az el­múlt napokiban követtek el Románia szövetségese, ba­rátja és osztálytestvére, az NIDK ellen.” A bukaresti rá­dió által is közvetített felszó­lalásiban a szónok teljes szo­lidaritásáról biztosította az NDK népét „albbam a harc­iban, amelynek célja a szoci­alizmus felépítése az első német munkás- és paraszt­államiban”. Hozzátette: Ro- miámiiia véget akar vetni a más országok belügyeibe tör­ténő bármiféle beavatkozás­nak. Csapatkivonás Etitpiából Kubai diplomáciai forrá­sok szerint Havanna két hé­ten belül kivonja Etiópiából még ott állomásozó 2000 ka­tonáját. Egy százfős csoport szeptember 8-án már távo­zott az országból, miközben az Addisz Abeba-i kormány az egyesült államokbeli At­lantában tárgyalásokat kez­dett az ország északi részén, Eritreában harcoló felkelők­kel. Kulba 1077-ben, az etióp— Szomáliái konfliktus idején küldte 20 000 fős .katonai kontingensét az afrikai or­szágba., hogy segítséget nyújt­son az etióp kormánynak az Qgaden elleni szomáli invá­zió vdssizaveréséhez. Berlin: Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára szeptember 14-én interjút adott az NDK televíziónak. A szov­jet vezető két nappal korábban érkezett az NDK-ba (MTI — Telefotó) Kölcsönös közeledésre van szükség Gorbacsov tárgyalása baltikumi vezetőkkel MOSZKVA Elképzelhető, hogy Mihail Gorbacsov vezeti majd azt a magas rangú szovjet kül­döttséget, amely október ele­jén Berlinbe utazik, hogy részt vegyen az NDK meg­alakításának jubileumi ün­nepségein. Ezt Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő jelentette be pénteki sajtótá­jékoztatóján. PEKING Kínának és a Szovjetunió­nak együtt kell működnie, tapasztalatokat kell cserélnie és a májusi kínai—szovjet csúcstalálkozó által teremtett új szellemben kell fejleszte­nie barátj kapcsolatait — mondotta Jang Sang-kun kí­nai államelnök azon a talál­kozón, amelyet pénteken tar­tott az egyhetes hivatalos lá­togatáson Pekingben tartóz­kodó Anatolij Lukjanovval, a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökének első helyettesével. BECS A világ kábítószer-ellenőr­ző és -nyomozó hatóságai­nak képviselői ajánlások el­fogadásával fejezték be pén­teken Becsben az ENSZ ál­tal szervezett találkozójukat. Az ötnapos tanácskozáson száz ország, köztük hazánk, valamint számos nemzetközi szervezet szakemberei vettek részt. BERLIN Bisenachban megkezdődött az NDK-beli evangélikus egyházak szövetségének ötö­dik szinódusa. A péntektől keddig tartó tanácskozás kö­zéppontjában a társadalmi igazságosság, a béke és a te­remtés értékeinek megőrzése, az ezzel kapcsolatos egyházi teendők állnak, Lesz-e egyetértés a plenáris ülésen? (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos kérdések közül először a közösségi tulajdon­ra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A Harmadik Oldal azt szeret­te volna elérni, hogy a mó­dosított alkotmányba ke­rüljön be a termelői önigaz­gatói tulajdonforma, s en­Jelentős előrelépés történt az alkotmánybíróság felál­lításának: kérdésében. Az EKA képviseletében Töl- gyessy Péter a legutóbb felvetett MSZMP-indítvány- ra reagálva kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal el tudja fogadni az alkotmány- bíróság intézményének fel­állítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódo­sítás teljes szövegében, il­letőleg a felek megegyez­nek az alkotmánybíróság in­tézményére vonatkozó tör­vénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor az EKA ra­gaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánybíróság döntéseit a parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbb­séggel ne változtathassa meg. Szintén fontos kérdés­nek tartja az EKA a tes­tület tagjainak megválasztá­sát. Javasolta: az alkot­mánybíróság 15 fős legyen, s az alkotmánybírák meg­bízatása 9 évre szóljon. In­dítványozta továbbá, hogy Vitatott kérdés volt, hogy az állami számvevőszék ha­tásköre kiterjedjen-e az ál­lami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Pé­ter (EKA) azt javasolta, hogy az állami számvevő- székről szóló törvényt az il­letékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indít­ványozta, hogy a leendő el­nök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal kép­viselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szak- bizottság foglalkozzék e tör­vényjavaslattal, s azzal is, hogy az állami számvevő- szék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen man­dátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP dele­gációjának tagja, Somogyvá- ri István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az állami számvevőszékről szó­ló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bi­zottság, ezért ezt nem lehet­séges a háromoldalú tárgya­lásokon megvitatm. illegve a Bős—Nagymaros Csehszlovák nyilatkozat A Duna medrének a ter­vektől eltérően csehszlovák .területen való áttöltésével Prága nem sért meg semmi­lyen nemzetközi megállapo­dást és nem módosítja a csehszlovák—magyar állam­határt — jelenítette ki pénte­ken, Pozsonyi sajtóértekezle­tén Vladimír Lokvenc, a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer építésének cseh­szlovák kormánybiztosa. Ldkvenc ugyanakkor ismé­telten Magyarországról állí­totta azt, hogy a munkálatok szüneteltetésével egyoldalú­an megsértette a vízlépcső- rendszer építéséről szóló csehszlovák—magyar meg­állapodást. Utalt arra, hogy ha nem épül meg teljes egé­szében a bős-nagymarosi lé­tesítmény, Csehszlovákia évi közel kétmilliárd dollár ér­tékű kártérítés követelését tervezi Magyarországtól. nek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti tulajdonfilozófiai vitát kö­vetően a felek végülis elfo­gadták az EKA kompro­misszumos szövegindítvá- nyát. Ez pedig a követke­ző: „az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.” öt alkotmánybírót a jelen­legi. ötöt az új Országgyű­lés válasszon meg, a továb­bi öt kijelölése pedig az új Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lé­nyeges kérdésként vetették még fel, hogy az alkot­mánybíróság elnökét ne a parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az alkotmánybírók. Az indítványt a felek végül eljárási javaslatként elfo­gadták. Az EKA kitartott amellett, hogy meg kell kí­sérelni az alkotmánybíró­ságra vonatkozó törvényter­vezet kidolgozását. Ezért a három oldal képviselői megállap>odtak abban, hogy egy hattagú szűkített bizott­ság — amelybe mindegyik fél két-két szakértőt dele­gál — szombaton reggel 9 órakor összeül. Ez a bizott­ság a hétfőre tervezett ple­náris ülésre megkísérel részletes szövegjavaslatot kidolgozni. parlament napirendjéről le­venni. Pozsgay Imre megje­gyezte, hogy ez a törvényja­vaslat nem a békés átmenet témákörébe tartozik. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkö­rébe tartozzék-e az- állam- biztonság védelme. Az EKA szerint az alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköré­ből kerüljön ki az államvé­delem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, va­lamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állam­biztonsággal összefüggő jog­szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három ol­dal elfogadta. Hosszas vilta folyt a páirt- tönvény még vitás pontjai­ról. Az MSZMP tárgyaló de­legációja azt indítványozta, hogy a pártolk munkahelyi működésévé1!, a fegyveres erőik .és testületek tagjai párttagságának korlátozásá­val!, illetve a pártvagy ónnal Mindössze tízen jelentek meg a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezeté­nek tegnap délutáni ülésén, a 2-es számú irodaház föld­szinti tanácskozójában, hogy megalakítsák a hajdani mun­kástanácshoz hasonlatos szerveződést. A „létszám- hiány” több mindenre vezet­hető vissza — hangsúlyozták a szervezők. A legfőbbek ezek közül: a politikai ér­zéketlenség, túlhajtott élet­vitel, valamint még most is sokan félnek a visszarende­ződéstől, a megkülönbözte­téstől. Azonban a 140 tagot számláló szolnoki szervezet tagjai sem aktivizálták ma­gúikat, mert a 30-nál több, névre szóló meghívónak nem volt foganatja. Pedig olyan szándékot próbálták megvalósítani az MDF szolnoki szervezetén belül, ami a munkások érde­keit szolgálná — mondták a rendezők. Ugyanis a koráb­ban már több helyen meg­alakult munkástanácsok ^a­kapcsolatos pontokat álter- natíválkra Iboniva terjesszék az Országgyűlés elé, mivel a felek álláspontja között je­lentősek a különbségek. Ezt az Ellenzéki Kerékasztal nem tartja megfelelő megol­dásnak. Az EKA végül áthidaló megoldásiként Itt is felvetet­te, hogy a .témával foglalko­zó bizottságból hozzanak lét­re egy szűkebb szakértői cso­portot, amely a hétvégén itörvényjavasdatszerűen ösz- szefoglalja a párttörvény­nek azokat a részeit, ame­lyekben megegyezés tapasz­talható, illetve azokat, ame­lyekben nincs konszenzus. Ugyancsak Indítványozták, hogy az MSZMP tegyen nyi­latkozatot arról: mekkora vagyonrészről akar lemon­dani, és .nyilatkozzon arról isi, hogy ezekét az ingatlano­kat miikor adja át a kor­mánynak. Az EKA ezt a nyilatkozatot szükségesnek tartja a páirttörvényről eset­ileg létrejövő megállapodás­ihoz csatolni. Pozsgay Imre az MSZMP nevében meg­ígérte, .hogy megfogalmazzák és a másik két tárgyaló fél rendelkezésére hocsátj ák a két .nyilatkozatot, végül be­leegyezett albba, hogy szak­értői bizottság próbáljon meg döntésiképp helyzetet teremteni a párttörvény ügyében. A felek pedig egyetértettek, hogy az ily módon létrejövő .bizottság jelentéséit közvetlenül a ple­náris tanácskozás előtt 'kö­zépszintű ülésen váltatják meg. Az MSZMP kérésére az EKA viissizavonta azt a ja­vaslatát, hogy a Magyar Néphadsereg nevét változ­tassák meg Magyar Hadse­reggé. R választások finanszírozása A választások finanszíro­záséval kapcsolatban az MSZMP elfogadta az ellen­zék javaslatát, hogy az ere­detileg tervezett 35 mil­lió forintot 100 millióra emeljék fel. Az EKA becs­lése szerint ugyanis az erede­ti összegből egy-egy jelölt mindössze 10 ezer forintos támogatást kaphatna dolo­gi költségekre. A Harmadik Oldlal is egyetértett azzal, hogy ezt az összeget meg kell emelni. Erről a végszót a kormányzat mondja ki. A bárom tárgyaló fél meg­állapodott abban, hogy hét­főn 17 árakor a középszintű tárgyalást tartanak a még vitás kérdések rendezésére, és 19 óraikor kezdődik majd a plenáris ülés a parlament­ben. pasztalatait figyelembe véve Szolnok város és a megye munkásainak önszerveződé­sét, hatékony érdekvédelmét, támogatását szeretnék min­den — jogi, szociális és kul­turális — téren elérni, a tár­sadalom perifériájára szorult munkások, alkalmazottak védelmét kívánják elősegíte­ni. A megjelentek úgy vél­ték, hogy a munkástanácsok szerepe azért fontos ma, mert a vezetésnek nincsen igazi kontrollja, az összefo­nódásnak nincsen gátja, és a szakszervezetek nem tudták ez ellen semmit sem tenni. A munkásságnak tehát olyan önszerveződő egységbe kell tömörülni, amely által maga veheti kézbe sorsát, és ezál­tal kiemeli őt az apátiából. A Magyar Demokrata Fó­rum szolnoki szervezete vé­gül arról döntött, hogy meg­alakítja a Munkás Fórumot, amely nagyobb érdeklődés és taglétszám esetén Munkásta­náccsá alakulhat át. — mta — Indítványok az alkofmánybíréság kérdésében Meddig terjedjen a számvevőszék hatásköre? Megalakult a Munkás Fórum Szolnokon Passau: továbbra Is érkeznek az NSZK határához — hazánk és Ausztria érintésével — az NDK-menéküItek. A nyugatné­metek gondoskodnak az érkezettekről. Nagy vitát kavar vi­szont a menekültek Trabant és Wartburg gépkocsija, amely nem felel meg az NSZK környezetvédelmi szabványának

Next

/
Thumbnails
Contents