Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-08 / 184. szám

1989. AUGUSZTUS 8 3 fflÉPíAP Megkérdeztük Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság elad titkárát Hogyan lett tagja Nyers Rezső a megyei kongresszusi küldöttcsapatnak? Hétfői lapszámunkban csak szűkszavúan „jelentettük” a megyei pártbizottsági ülésről készülő tudósításban, hogy a testület Nyers Rezsőt, az MSZMP elnökét a megyei kongresz­­szusi küldöttek közé választotta. Olvasóink közül egyeseket, párttagokat is némiképp meglepte a bir, ezért az ő kérésük­re s a bővebb tájékoztatás céljából a megyei pártbizottság első titkárától részletesebb ismertetést kértünk. Valódi önállóságot! Az agrárpolitika kifejezés teljesítményit minősítő meghatározássá vált az utóbbi évtizedekben. A si­kert azzal szoktuk számsze­rűsíteni, hogy a felszabadu­lás előtt a termelés évi nö­vekedése nem érte el az egy százalékot sem, a hetvenes évek átlaga azonban meg-A monarchia éléskamrája Nem vitatható, a megál­lapítások tényszerűek, sta­tisztikák egész sorával Iga­zolhatók. Generációk távla­tában vizsgálódva kiderül, hogy az utóbbi évtizedeket jellemző számszerűség nem Kötődik egyetlen agrárprog­ramhoz. Kisiskolások olvassák tör­ténelemkönyve ikiben, hogy Magyarország a monarchia éléskamrája volt, követke­zésképpen a magyar paraszt mindig ás többet termelt a hazai szükségletnél. Persze a szükséglet változott, mil­lióik nyomora elfogadható életszínvonalra emelkedett, de a termelés módszereire is a fejlődés jellemző világ­szerte. Objektív •ömegítólés­hez ezért akkor jutunk, ha az adottság kihasználása a mérce. Magyarországon a mezőgazdasági művelődés­re alkalmas terület aránya 70,3 százalék az ország ösz­­szes térülőiéhez képest környező országokba« legmagasabb, nem Az ötvenes évek végén, a hatvanas óvók elején a szö­vetkezeti szervezés újabb hulláma már nemcsak könnyeket, hanem sikereket ás hozott. Sokaiknak emlé­kezetesék a hajnalig tartó közgyűlések, a jó dön­tésekért lefolytatott inge­rült viták, amelyek egyben a parasztemberek 'Számára a demokrácia iskolá ját is je­lentették. Gaizdaságidag sta­bilizálódtak, gyarapodtak a szövetkezetek, már-már győzni látszott a demokirá-Az szélsőséges, a a óghajilalt ésszerű söprés megtöritek a bitet. Nemcsak könnyek, de sikerek is cián alapuló szövetkezeti V. Farkas József Joghézag, avagy hogyan lehet elválni? Ki nem emlékszák arra az időre, amikor az iskolában hibátlanul, egy szuszra félmondtuk az összes Igekötőt, nem gondolva arra, hogy micsoda igalibát okozhat a felcserélésük, elhagyásuk, nem alkalmazásuk? Az ember természetszerű­leg használja őket, ritkán téveszt, ha igen, akkor is jórészt szándékosan. Nemrég 568 tsz-tag egy helyen tartott nyelv­tanórájára toppantam be, és megállapíthattam : nem is olyan egyszerűek az igekötők alkalmazásának szabályai, különösen, hogy törvényt is hoztak róla. közelíti a 'három százalékot, a szocialista átszervezés óta a bruttó termelés több mint kétszeresére nőtt a mező­gazdaságban. Magyarország élelmiszer-importőrből net­tó exportőr országgá vált, miközben a hazai ellátás ki­egyensúlyozott. termelési szerkezet mellett enyhe ikookázattal jár az agrártermelés. Az évszáza­dokig agrárország paraszt­emberei átörökítették a ter­melési tapasztalatokat , a munkába vetett hitet, a szorgalmat. Mindezek tehát tartós ér­tékei voltak a magyar me­zőgazdaságnak, melyeket miegtör.t az ötvenes évek erőltetett agrárpolitikája. Az ábitott földosztást követően alig tért magához a magyar paraszt, alig ízlelte meg a tulajdonnal járó kockázatot és sikert, egy számára ért­hetetlen jelszóval, a társa­dalmasítással vették el töle a nehezen megkapott é|S kezelt tulajdonát. Furfangos és erőszakos módszerekkel alakultak szövetkezeték, kez­detiben gyengébben működ­itek a kis- és középparaszti gazdaságoknál. A földműve­lő ember megszokta a távla­tokban való gondolkodást, a biológiai törvények meg­tanították erre; de az erő­szakos módszer, a padilás­— Nem lepett meg, hogy az olvasók közül többen is meglepődtek a híren. Bizo­nyára régi mechanizmusok ismételt működését gyanít­ják, vélik felfedezni ebben a döntésben; amikor felülről kapott a megye valakit, s nem alulról választott ma­gának demokratikus módon. — Hogyan született meg a jelölés gondolata? — A központi bizottsági tagok, akárcsak az egyszerű párttagok személy szerint is választhatók küldötteknek, ha felikérik őket, s ha vállal­ják a küldöttségi megválasz­tással együtt járó megmére­tést. Ez a dolgok lehetőség­­oldala. Ismerve ezt a lehető­séget a megyei pártvezetés gondolt egy merészet és na­gyot, némi kamaszos bátor­sággal úgy vélte, ha már vá­lasztani lehet, miért ne pró­bálkozhatna meg a párt el­nökével. Hogy őt kérje meg: vegyen részt a Szolnok me­gyei küldöttek munkájában. Hisz Nyers elvtárs többször is járt megyénkben, kapcso­(Folytatás az 1. oldalról) téesz, a tanács és a lakosság összefogása segítségével a te­lepülés közvetlenül tárcsáz­ható. hiszen összeköttetésben áll az újszászi központtal. Noha ily módon ez a köz­ség is beletartozik a belföl­di és nemzetközi távhívás rendszerébe, Zagyvarékas nem telefonkötvényes terü­let. Jelenleg naponta tíz-ti­zenöt újabb érdeklődő jelen­ti be kötvényvásárlási elha­tározását Szolnokon, és az érdeklődés következménye az, hogy a 150 milliós érté­kű kötvényekből 135 millió már gazdára talált. Aki ezen­túl kötvényjegyzés mellett dönt, jó ha a szolnoki Be­loiannisz úti ügyfélszolgálati irodában tájékozódik, mert máris akadnak a városnak olyan részei, utcái, iáhol er­re már lehetőség nincsen. Legalábbis az elkövetkező fejlesztések idejéig. A kötvénytulajdonosok kö­zül jelenleg még mintegy ezerötszázan várnak az áhí­latunk jó, miért ne erősít­hetnénk ezt a kapcsolatot ilyen formában is tovább? Természetesen, amennyiben a megyei pártbizottság is egyetért a javaslattal. — Nem volt tehát biztos Nyers Rezső megválasztása? — Korántsem, hisz számol­nunk kellett azzal, hogy nem mindenki ért egyet a kezde­ményezésünkkel. Persze re­ménykedtünk, ismerve Nyers elvitárs népszerűségét a párt­tagság körében, ami elnökké választásakor is megnyilvá­nult. — Végül is megszületett az egybehangzó igen ... — Megszületett, de kérdé­sek is megfogalmazódtak. Például vajon az ő küldött­sége nem csorbítja-e a mi megyei képviseletünket, te­kintettel hogy csak megha­tározott létszámú lehet a kongresszusi küldöttek me­gyei csapata. Volt, aki aggá­lyait vetette fel, vajon talál­kozik-e majd a testület dön­tése a megye párttagsága széles köreinek egyetértésé­tott telefon bekötésére, akik közül nyolcszáznak a jövő év április 30-ig teljesül a vágya. Aki viszont az idén, április 30. után vásárolt köt­vényt, annak a befizetés napjától számított két éven belül garantálja a posta a készülék felszerelését. Szol­nokon előfordulnak olyan te­lepülésrészek, utcák (így a Kertvárosban és Szandasző­­lősön is), ahol a hálózatot tovább kell építeni, hogy az érdekelt otthonok, lakások beköthetővé váljanak. A terv kész. és a távközlési üzemben csak a munkálatok engedélyezésére várnak, ami valószínű augusztusban meg­érkezik, így ott is hozzá le­het fogni a munkálatokhoz. Egy bizonyos, a kötvényesek napról napra növekvő szá­ma miatt és a batáridők be­tartása érdekében 1991. áp­rilis végéig Szolnok, Üjszász és Martfű térségében min­den bizonnyal csak kötvény­­jegyzés révén juthatnak az emberek telefonhoz. vei. Végül is a tagságtól ka­pott bizalom tudatában sza­vazott a pártbizottság min­den egyes tagja Nyers Rezső küldöttsége mellett. — Anélkül, hogy ő jelen lett volna személyesen is? — Ez jogos felvetés, de az MSZMP elnöke előre jelez­te: már kitűzött, más fontos programja miatt, mélyet közérdekből elhalasztania lehetetlen, sajnos, nem vehet részt a számára is jelentős eseményen. Egyben kifejezte jelöltségén érzett örömét, s elmondotta, jól ismeri a mi törekvéseinket, az itt zajló folyamatokat, és ha bizalmat kap, szívesen vesz részt a küldöttek munkájában. — Ez tehát tipikus esete az alulról jövő kezdeménye­zésnek? — Ügy gondolom, igen. Semmiféle „magasabb” szán­dék, felsőbb utasítás nem húzódik meg mögötte. Hang­súlyozom, ezt nem mint fel­adatot kaptuk, hanem mint lehetőséggel éltünk, saját szándékaink "szerint. Volt idő, tudom, amikor nem ez volt a gyakorlat. A központi küldötteket egyszerűen fo­gadni kellett a megyének. Most mi választottunk, és szerintem jól is választot­tunk. Bővül a választék müanyagedényekböl Többféle újdonsággal, egyebek között házi fagylalt­készítővel, mélyhűtött gyü­mölcsök, készételek tárolá­sára alkalmas, különféle űr­tartalmú dobozokkal és ru­hafogassal bővíti választékát a Ferrovi.ll—Witzmann Mű­­anyaggyártó Kft. A vegyesváilalatot a győri központú Ferrovid'l Kereske­delmi Vállalat és az osztrák Witzmann cég alapította Győrzámolyon 50 millió fo­rintos alaptőkével, 50—50 százalékos részesedéssel. Egy bérelt épületet alakítottak át, oda telepítették a gépi be­rendezéseket, amelyeket az osztrák fél szállított. Az üzem hazai alapanyag­ból készíti a háztartási edé­nyeket, a kisebb-nagyobb gyümöilcsmosó, tésztakeve­rő tálakat, mérőpoharakat, tálcákat tíz-tizenkét féle színben. A gyártmányokhoz tőkés importból csupán a festéket szerzik be, amely az esztétikus megjelenést, az élénk színárnyalatot, a fé­nyes felületet garantálja a terméknek. Már néhány hónapja köz­tudott dolog, hogy az Abád­­szalóki Lenin Termelőszö­vetkezettől közel tizenöt évi „házasság” után el (szét, ki) akar válni a tiszaderz&i Kos­suth. Ez a bontóper, ami az ország társult téeszeinek „példáiként” szolgálhat, igen bonyolulttá vált, hiszen a 22-es csapdája könnyen megoldható feladvány ahhoz képest, amit a szövetkezeti törvény értelmezése elénk tár. A válni készülő derzsi­­ek a törvény szerint, mivel nem teszik ki a szövetkezet taglétszámának hegyharma­dát — ami az automatikus kiváláshoz szükséges —, csak a szétválást kezdemé­nyezhették, hiszen ezt akár csak tizenöt tag is kérheti. Nekik végülis mindegy lenne, a vagyont mindkét esetben ugyanolyan szem­pontok szerint osztják fel (szét), de szétváláskor meg­szűnik az eddigi téesz, és két új alakul helyette. Ez, a nehézkes jogi procedúrához szükséges időt nem is szá­molva, legalább tízmillió fo­rintjába kerülne a mostani anyatéesznek, a hiteleket — mivel nincs jogutód — azon­nal vissza kell fizetni. Eze­ké' a költségeket nem biz­tos, hogy kibírná a téesz. gondolat. Az enyhülés kérészéletű maradit, 'hamarosan a szö­vetkezeti gondolattól!, a nemzetközi hagyományok­tól idegen intézkedések, a szövetkezeteket sújtó rend­szabályok következtek. Ak­kor ezt rendjén valónak tartotta a felső vezetés, Ibár kézenfekvő volt, hagy a kényszerítő intézkedések a teljesítmények fékezőiivé vállhatnak. A szövetkezeti önállóságot gyakorta sór-M'iért nem lehet egyhar­­madnál kevesebb tagnak ki­válnia, ha a közgyűlés egyéb­ként áldását adná rá? — tet­te fel a logikus kérdést a TOT-hoz címzett levelében Dóczy János elnök. A TOT- állásfoglalás szerint a tsz helyzetét és a jelenlegi poli­tikai légkört figyelembe vé­ve a kisebbség kiválásának nincs akadálya, amennyiben a legfelső fórumon a kéthar­mados szavazati többséget megkapja, bár a MÉM ra­gaszkodik a szó szerinti ér­telmezéshez, az egyharmad­­hoz. A pénteki közgyűlésen ez a variáció már hiába hang­zott el, a tagok 52 százaléka a szétválás jogi forma mel­lett voksolt. Ezután a máso­dik körben, amikor arra sza­vaztak, hogy egyetértenek, vagy nem értenek egyet az­zal, hogy szétválással távoz­zanak a derzsiek, másfél szá­zalék hiányzott a kétharma­dos többséghez. Patthelyzet. Pedig a derzsiek még kö­zel 150 szalóki tag támoga­tását is megkapták, de az sem volt elég a szétváláshoz. Ekkor vetették fel többen is, bár a második kör előtt már sejteni lehetett, hogy a tagság egy része nem érti miről van szó, é§ mit kell 3 ■tették a megyei és járási vezetők, akik esetenként szakmai ismeretek nélkül, hatalmuk birtokában avat­koztak Ibe a gazdálkodásiba. Ennek egyik, ám súlyos ikö­­vekezményekkel járó 'példá­ja az erőszakolt egyesítés, a szövetkezetek államosítá­sa. Az adottságokkal inem számolva nőttek a szövetke­zeti méretek, gyengült a szövetkezeti tagság tulajdo­nosi érdeke és 'gondolkodá­sa. Jórészt atz állami be­avatkozások következmé­nye, hogy a itagság elvesz­tette 'gazdálkodói érdékelt­­ségét. ibérmunlkássá vált. Ebből 'következően a tulaj­don gyarapítása helyett an­nak felélése vált elsőren­dű érdekké. Új szemlélet Mindezeken nem változ­tat az sem, hogy a szövet­kezetek irmegtápozott önál­lóságuk elleniére is italán Magyarországon a legde­­moikratiikusabban működő gazdasági egységek voltak. Bz az önállóság, demokrati­kus működés azonban messze elmarad a valósá­gos szövetkezetek mögöit|t. Ezért ma azt sem tudjuk pontosan, hogy mire (képe­sek a magyar 'termelőszö­vetkezetek. Az MSZMP közelmúltban elfogadott ag­rárpolitikai koncepciója 'le­dönti a gátakat a szabadabb termelőszövetkezeti gaizdál­­toodás előtt, teret ad az új szövetkezeti formáknak és a magántulajdonra alapo­zott termelésinek ás. Mindez azonban csak kénéit; a készülő, s remélhetően új szemléletű, a valós szövet­kezeti értékekre tekintettel megfogalmazott szövetkezeti törvénynek kell a gazdálko­dás alapjait megteremteni. Ha ugyanis marad az elvo­násra épülő gazdasági sza­bályozás, a piac és a valódi tulajdonos helyett spekula­tív szabályok vezérlik a termelést, értelmletlenné vá­lik a szövetkezeti önállóság. szavazólapon aláhúzni, át­húzni, bekarikázni. Emiatt volt aki az egész szavazást, volt aki csak a második megismétlését kérte az egyébként jól szervezett köz­gyűlésen. A döbbenet csak akkor ült ki az arcokra, amikor feltették egymásnak a kérdést: most mi lesz? A derzsiek tóikért képviselője Szenczi Lajos indítványozta: vagy most míg együtt van­nak, újrakezdik a szavazást, vagy tizenöt napon belül új­ra kezdeményezik a közgyű­lés összehívását. Míg erről folyt a vita, a jelenlévő négy jogász tanácskozása, az em­berek lassan szállingóztak kifelé a teremből. Az ország­­gyűlést példázva többen vol­tak, mint ahányan szavaz­tak az indítványról, de végül kevesebben, mint ami a ha­tározatképességhez szükséges lett volna. Ezért még egy hétig, míg e hét péntekén újra szavazhatnak, győzköd­hetik egymást, gondolkod­hatnak a téesz-tagolk és ve­zetőik az igekötők értelme­zéséről és több ezer ember életét érintő téeszek sorsá­ról. A törvényalkotók messze laknak Abádszalóktól vagy Tiszaderzstől, hinni sem na­gyon hitték 1967-ben, hogy valamikor is ilyen bonyodal­makat okozhatnak azzal, hogy az elválókat egy kalap alá veszik, lehetőséget sem hagyva arra, hogy a helyi sajátságokat figyelembe ve­gyék, közös akaratukat vi­szály nélkül érvényesíthes­sék. D. Sz. M. 1 Az 1990-es utazómodelleket varrják augusztus 12-ig Kisújszálláson a Kunszövnéi. A most készülő modelleket a majdani rendelések után sorozatban gyártják. Kis képün­kön egy divatos tornazsák látható Fotó: Mészáros V. M. A tizenötezerből nyolcezer vonal már „él” Törg Andrási

Next

/
Thumbnails
Contents