Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-08 / 184. szám

Ára: 4.30 Ft. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 184. sz. 1989. augusztus 8., kedd A korábbá években mag­­iszokoftltniál jobban halad­nak az új gázfogyasztók be­kapcsol ásánaik munkálatai a Tligáz szolnoki igazgatósá­ga területén'. Minden re­mény megivain arra, hogy — a fogyasztóik és a vállaltait öröméire — aiz év végén eb­iben az esztendőiben nem lesz akkora „bekapcsolási damping”, mint eddig volt, és a fűtési szezon Ikezdeté­­re az új fagyasztók többsé­géihez juthat el a földgáz, és a -gázszerelők -programja sem lesiz túlfeszített. A kedvező változás ma­gyarázata: 1989 második ne­gyedévében a legtöbb he­lyen időiben kezdődhettek el a vezetéképítési munkála­tok, a beruházók gondosab­ban végezték az új vezeté­kek vagyonjogi átadásához kapcsolódó feladataikat, és egyszerűsödött a beruházá­sokhoz kapcsolódó admi­­piszfráéip iá, Szolnokon új helyen — a Kossuth téri méterárubolt helyén — nyitott ki tegnap az IKV rádió- televízió és villamossági szaküzlete. A nyitás alkalmából akciót indítot­tak: minden ötezer forint feletti berendezés OTP-részletre vásárolható. Az első nap „sztárja” a vevők körében a színes televízió és a videomagnó volt Fotó: K. É. Az értékpapír-törvény tervezete Ősszel az Országgyűlés elé kerül ősszel kerül az Ország­­gyűlés elé az értékpapírok kibocsátásáról és forgalma­zásáról szóló törvény terve­zete, amelyen még dolgoznak a szakemberek. A jogszabály előkészítésé­vel kapcsolatiban a Pénzügy­minisztériumban az MTI munkatársának elmondot­ták: azért sürgető a -már működő értékpapírpiac, az értékpapírok kibocsátásának, adásvételének szabályozása, mert csak így biztosítható a befektetők, a befektetések megfelelő védelme, a tőkepi­ac továbbfejlesztése. Jelen­leg a forgalomban lévő köt­vények állománya eléri a 28,5 milliárd forintot, míg a részvényállomány ennek többszöröse, megközelíti a 90 milliárd forintot. A magyar gazdaságban néhány évvel ezelőtt a kötvények piaca vált jelentőssé, de időközben — a társasági és az átala­kulási törvény hatására — gyors növekedésnek indulta részvényforgalom. A szabá­lyozás ma már elodázhatat­lan. A törvénytervezet elsősor­ban a különböző kötvények­kel, részvényekkel foglalko­zik, hatálya nem terjed ki a bankjegyre, a csekkre, a ta­karékbetétre és a váltókra, Az el nem kötelezettek csúcstalálkozójára Magyarország meghívott Az ©1 nem kötelezett or­szágok koordinációs irodá­ja úgy 'határozott, hogy a magyar kormány képviselő­jét vendégként meghívják a mozgalom állam- és kor­mányfőinek 9. koniferenai­­ájára, amdlyet szeptember 4. és 7. között tortáinak Belgrádiban. A meghívóle­velet a szervező Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nevében Budiimiir Lancsar szövetségi külügy­miniszter hétfőn elküldte Horn Gyula külügyminisz­ter címére. Lancsar a le­vélben hangoztatja, hogy a mozgalomban nagyra érté­kelik Magyarország érdek­lődését az el nem kötele­zettek tevékenysége iránt. Horn Gyula tárgyalásokat folytatott a közelmúltban Loncsarral erről az ügyről. A lengyel Szolidaritás parlamenti csoportjának vezétője elvetette a LEMP- pel alkotott kormányzati nagykoalíció gondolatát. Bronislaw Geremek a szer­vezet lapjának, a Gazda Wyborczának hétfői számé­iban kifejtette: Czeslaw Kiszczak miniszterelnök szombaton javasolta -neki a 'közös kabinet megalakítá­sát, ő azonban ismertette a Szod-idariítás .„jól ismert ál­láspontját, amely szerint mozgalom kész kormányt alakítani;, de nem lép be a Ikommunista párt által ala­kított kormányzatba... A szolidaritás attól tart, hogy ha a -politika teljes el­lenőrzése nélkül elfogadna néhány gazdasági tárcát, a közvélemény a szervezet fogja támadni az életszín­vonal további romlásáért. Mélyülő repedések mu­tatkoznak a Szolidaritásban, amelynek Lech Walesával szemben álló szárnya va­sárnap Szczecinben héttaigú titkárságot választ ött. A Szolidaritásnak az észak­nyugat-lengyelországi ki­kötővárosban tanácskozó belső ellenzéke vasárnap nyilatkozatban ítélte el az élelmiszer-árak ugrásszerű emelését, amely egy új tö­meges isztnájkhuilliámiöt vált­hat ki. „Az élelmiszergazdaság úgynevezett piacosítása tragikus helyzetbe sodorta a dolgozók széles tömegeit, ami jogos önvédelmi akciók­hoz vezét és egy új tömeges sztrájkhulilám érthető ve­szélyét idézi fel” — 'hangoz­tatja a nyilatkozat. H tizenötezerből nyolcezer vonal már „él” Elfogyott a kötvények 90 százaléka Az új szolnoki telefonköz­pont 1988 novembere óta működik, és a tervezett ti­zenötezer vonalból nyolcezer már „él”. A telefonálási le­hetőségek javulása eredmé­nyeképpen ugrásszerűen nőtt a kötvénytulajdonosok szá­ma, elérte a három és fél ezret. Az eddig felszerelt új készülékek túlnyomórészt lakásokba, otthonokba ke­rültek, míg a közületi tele­fonok mennyisége százöt­vennel gyarapodott. Nem ennyire jó a -helyzet a nyil­vános, utcai készülékek kö­rül, hiszen létesítésükben alapos a lemaradás. Pedig kellenének az efféle telefo­nálási lehetőségek is. csak hogy kialakításukra a me­gyei távközlési üzem a mai napig nem kapott beruházá­si keretet, magyarul megfe­lelő pénzt. Jellemző adat, hogy a felmérések alapján hatvanöt nyilvános utcai ké­szülékre lenne még szükség, de ebből eddig csak tizenegy valósult meg. Napjainkra a belföldi és a nemzetközi távhívás rend­szerébe a megyeszékhelyen kívül Űjszász, Martfű, Jász­berény, sőt Zagyvarékas is beletartozik, így ezek a te­lepülések közvetlenül tár­csázhatok. A tervek szerint jövőre befejeződik Tiszafü­rednek és góckörzetének a rendszerbe állítása, míg 1991-ben remélhetőleg Kar­cag. Kisújszállás, Kenderes, Bánhalma, Kunhegyes, Be­rekfürdő és Kunmadaras is gyarapítja ezt a listát. Ami az átadott új közpon­tok műszaki színvonalát il­leti, a szolnokival és a mart­fűivel különösebb probléma nincs, de sajnos ugyanez már nem vonatkozik az új­­szászira. Remélhetőleg nem kevés plusz munkával itt is sikerül elérni, hogy a pa­naszok a hónap végéig ren­deződnek. Érdekes helyzet alakult ki Zagyvarékason, ahol a helyi (Folytatás a 3. oldalon) Világkiállítás Környezeti hatásvizsgálatok A Környezetgazdálkodási Intézet megbízást kapott a világkiállítást előkészítő bi­zottságtól: készítsen környe­zeti hatásvizsgálati elemzést a Budapest—Becs világkiál­lítás lehetséges magyaror­szági helyszínein. Az intézet szakemberei ha­marosan megkezdik a mun­kát az Óbuda—aquincumi, az őrsöd-domb—gazdagréti és a lágymányos—csepel-szigeti területen. Az elemzés során meghatározzák, hogy a vi­lágkiállítás, az adott hely­színen, milyen hatást gyako­rolhat a környezet legkülön­bözőbb elemeire. A környezeti vizsgálat igencsak sürgős, hiszen még ebben az évben döntést kell hozni a kiállítás végleges helyszínéről. Így — aimeny­­nyiilben a magyer Ország­­gyűlés is megszavazza ezt, s a Nemzetközi Kiállítási Iro­da (BIE) december 14-i ülé­sén jóváhagyja, hogy Buda­pest és Bécs közösen ren­dezze meg az 1995-ös világ­­kiállítást — nyomlban meg­kezdődhet. az építkezés. Egyszerűsödött az adminiszlráciö A fűtési szezon kezdetére elkészül a vezeték A Szolnok és Vidéke Afész tiszavárkonyi papírvágó üzemében a szolnoki és a dunaújvá­rosi papírgyárból érkező komputerprint és famentes papírt vágják különböző méretű pénz­tár- és összeadó-gépszalaggá. A két papírvágó gépen naponta 3—4000 darab készül el, s bár az ország minden tájára szállítanak, még van kihasználatlan kapacitásuk (K. É.) A megye útjainak fele keskenyebb az előírtnál A magyar utakon közleke­dőknek bizony alaposan le kellene dörgölni képzeletbeli lábbelijüket, ha szégyenke­zés nélkül szeretnének be­lépni a sokat emlegetett Eu­­rópa-házba. Az infrastruk­túra fejlesztésében érintett ágazatoknak bőven akad tennivalójuk. Pénzük vi­szont annál kevesebb. Nincs ez másképp az ország útvo­nalainak fenntartásáért fe­lelős közlekedési tárca ese­tében sem. A kipprciózott anyagi eszközökből csak a legszükségesebb feladatok el­végzésére futja. A Szolnoki Közúti Igazga­tóság az idén 413 millió fo­rintból gazdálkodik. Ez az összeg közel húsz százalék­kal kevesebb, mint a múlt évben volt. A megyében majd négy­száz kilométer a főúthálózat hossza. És a szélessége? Nos, a legtöbb gondot éppen ez okozza. A szabványok hét métert írnak elő, de ennék a követelménynek az utak alig valamivel 'több mint ötven százaléka felel meg. Az igazgatóság területén kétségkívül a 4-es főút a leg­jobb minőségű. Nem is az útpályával van gond, hanem közismerten gyenge áteresz­tő képességével. Szolnokot elkerülő szakaszának építé­sén túl más beruházásra azonban már nincs fedezet. Mindössze arra van lehető­ség, hogy az érintett taná­csokkal és termelőszövetke­zetekkel közösen pályázva néhány föld-, illetve bekötő­út építését kezdjék meg. így készül a Jászdózsa—Tarna­­örs és a Tiszakürt—Csépa közötti út. A többi pénzt fenntartási, állagmegóvási feladatokra kell fordítani. A Világbank által nyújtott hitelből szélesítik a 46-os főút Törökszentmiklós és Mezőtúr közötti, valamint a 32-es út Pusztamonostor és Jászberény közötti szaka­szát. A közismert üdülő- és für­dőcentrumok közül Berek­fürdőre „zökkenőmentesen” el lehet jutni, de Szolnokról Abádszalók felé — Fegyver - neken át — már egy kis ke­rülőt javasolnak a szakembe­rek. A Cserkeszőlőre vezető 442-es utat a „közepes” jel­zővel 'minősíthetnénk. Az út szélessége itt is csak hat mé­ter, esős időben óvatosan kell vezetni a rossz útpadka miatt. Az alsóbbrendű utak hat­van százalékán kellene ki­­sebb-nagyobb javításokat végezni. A fontossági sor­rendben viszont hátrébb ke­rülnek, ugyanis kisebb a forgalmuk. A Fertőn ismét szabad a hajók útja Fél évszázad után újból zöld utat kapótt a hajózás a Fertő tó egész vízteriile­­itón. Tegnaptól bárki jegyet válthat a Sopron 1-ire ke­resztelt 160 személyes hajó­ra, és kirándulhat vele a magyar vagy akár az oszlt­­rák vízterületre is. Az első járatot meghívott vendégek­kel a hétvégén indították útjára a fertőrákos: kikötő­ből. Hz élelmiszeripar nehézségei Az utóbbi napokban he­lyenként átmeneti jellegű húshiány adódott. A szakér­tők szerint ez csák a jég­hegy csúcsa, hiszen nem csu­pán a húsipar romló hely­zetéről van szó, hanem az egész élelmiszeripar általános nehézségeiről. A kulcsfon­tosságú ágazat helyzetéről vitaanyagot készített a Ma­gyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület (MÉTE) közgazdasági szakosztálya; erről adtak tájékoztatást Csávás Sándornak, az MTI munkatársának. Ahhoz, hogy ez az ágazat megőrizhesse a magyar gaz­daságban betöltött kulcssze­repét, egész sor területen változtatni kell az eddigi gyakorlaton — hangsúlyozza az elemzés. Az összegzés az általánosságban ismert té­nyeken túl — vagyis, hogy az árolló az élelmiszeripar ro­vására — kritikusan szét­nyílt, és a világpiacon is az élelmiszeripart sújtotta leg­inkább a cserearányromlás, miközben az ágazat .valuta­szerző szerepe meghatározó a magyar gazdaságban —, figyelemre méltó új megál­lapításokat tartalmaz. A ta­nulmány szerzői kiemelik, hogy az utóbbi 6—8 évben az élelmiszeripar nyereségtöme­ge ugyanazon a szinten — évi 12—15 milliárd forint — körül ingadozik. A merev árrendszer következtében az ágazatban nem képződött úgynevezett inflációs nyere­ség, ami más népgazdasági ágazathoz viszonyítva hát­rányt jelent. Ilyen körülmé­nyek között az élelmiszer­­ipar nettó árbevételének eredménytartalma 1980—87 között igen alacsony volt, még az 5 százalékot sem érte el. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szolidaritás Újabb „nem” a koalícióra Mpu a á-pcrp Qpm int p|pn npii7 IrluH U *t vul v Owlll fill vlvy glvlli-

Next

/
Thumbnails
Contents