Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-19 / 196. szám

Ára: 5.30 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PlAP AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 196. s£ 1989. augusztus 19., szombat István király intelmei Talán Asztrik írta. Lehet, hogy valaki egyszer bebizonyítja, hogy ez nem azé, akinek tulajdonítják. Lamentálhatunk rajta, hogy a latinul írt Intelmek — Morum Institutio — miként maradt ránk, mint az el­ső magyar törvények első darabja. Pedig ezek nem törvények, hanem a fiúhoz, a herceghez, a magyar trón várományosához) Szent Imre herceghez intézett tanító célzatú erkölcsi magatartási szabályok. Intelmekre, erkölcsi tanításokra minden kornak szüksége volt, hiszen a törvények, s a kimondott, s ki nem mondott, de mértékül szolgáló normák adtak mindig is tartást a társadalomnak. Kérdezhetjük: ki most a herceg? Gyapay Dénes történész mondta a napokban a rádióban, hogy Werbőczi, a Hármaskönyv megalko­tója korának egyik legnagyobb műveltségű humanis­ta gondolkodója volt. Mit is bifláztunk Werbőcziről? Nem egészen ezt, mint ahogyan Deák Ferencről sem azt írták iskolai történelemkönyveink, hogy a haza bölcse volt. Hőstelenítő korban élünk, mondhatnánk, példa erre Petőfi szibériai kutatása is. Helyesebb ta­lán azt mondani, nem deheroizálódó, hanem tisztázó esztendőket élünk. Kiderül Lukácsról, Déryről, Bibó­­ról vagy Szegfűről, hogy gondolkodó emberek voltak, másokról meg az ,hogy amit Magyarország történel­mének lapjaira írtak az múlandó, vagy éppen tanul­sága miatt nem felejthető, hogy döntéseik nem hasz­náltak, éppen ellenkezőleg, ártottak. Régebben úgy tartották — írja Csonkaréti Ká­roly — hogy az Intelmekben a kor nagy szellemi moz­galmának, a cluny-i — reformnak a befolyása tükrö­ződik, valamint felismerhető felfogásán a mainzi zsi­nat hatása is. S ha nem is ő írta, feltétlenül István sugalmazta, rajtuk a helyi, sajátos magyar viszo­nyok ismerete. Mert ismerni kell a korok, a kor hatásait, csakis így deríthető ki, hogy a mű szerzőktől függetlenül a korabeli magyar társadalmi és szellemi viszonyokat mutatja. Ismerni kell a társadalmi hatásokat, hogy érthető legyen a kor. És annak embere. Például az 1989-es esztendő azon halandója, aki belép egy szer­kesztőségbe vitázó cikkével, amelyhez annyit fűz: „le kell járatni az ilyen embereket”. Mondja ő a sokat szenvedett, igen sok ember által tisztelt személyiség, aki konfliktusba keveredett fiatal kora begyűjtési mi­niszterével, akivel vezető emberek kiszolgálói packáz­tak, akivel ordítottak, akit menesztettek, s aki visz­­sza is tért, s most amikor vitázni, érvelni kell „le akar járatni”. Megérteni és megértetni vele ugyan­úgy, mint azzal a fiatal korából fakadóan vehemes gondolkodású emberrel, aki úgy kezdi az igent, hogy nem, megértetni velük, hogy a vita nem jelentheti egymás megsemmisítését,, annál inkább egymás meg­győzését. Megérteni a kort, hogy nyilvánvaló legyen min­denki számára: a konszolidáltság nem a hatalom meg­tartásának eszköze, hanem, a továbbélésünk, létezé­sünk alapvető feltétele. Ismerni kell a hatásokat, hogy érthető legyen a kor és annak embere, például az aki sztrájkkal figyel­meztet a hús áremelése ellen, hogy pénzéből nem fut­ja már. Teherbírása véges. Az Intelmek tíz fejezetből áll: I. A katolikus hit megőrzéséről; II. Az egyházi rend becsben tartásáról; III. A főpapoknak kijáró tiszteletről; IV. A főembe­rek és vitézek tiszteletéről; V. Az igaz ítélet és a tü­relem gyakorlásáról; VI. A Vendégek befogadásáról és gyámolításáról; VII. A tanács súlyáról; VIII. Arról, hogy az ifjak kövessék az elődöket; IX. Az imádság megtartásáról; X. A kegyességről és az irgalmasság­ról, valamint a többi erényről. Ma már. nem lehet kérdés az, miért kell tudnia bárkinek is erről, tartozzon bármilyen párthoz, fele­­kezethez, egyesüléshez, vagy körhöz. Az Intelmek bi­­zfonyíték a szellemiségre, arra, hogy majd ezer évvel ezelőtt volt egy gondolkodó ember, aki maradandó értékű erkölcsi parancsolatot hagyott ránk. A mai kor embere, amikor azt olvassa: „ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet... ” ha azt; „uralkodj mindannyiunkon, gőg és gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban szü­letik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg, a gyűlölség... ” Aki ezeket a sorokat látja, tudnia kell mit olvasson ki belőlük. • f Hogy Asztrik vagy Szent István gondolatairól esik szjp, vagy az előbbiről úgy, hogy a király sugalla­tára írta, talán mindegy. A fontos az, hogy az Intel­mek ne maradjon tetteinkben visszhang nélkül. Hajnal József tartalomból: Templomépités összefogással 5. o. Írott alkotmányok Eoripában 6. o. II múzeum „házkoz jön” 7. o. „Rákóczi” kesergője: az átépének dolgozik 10. o. n kenyér 11.0. Történelmi utunk tanulságai Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete Az MSZMP KB kezdeményezésére létrehozott bizottság Történelmi utunk tanulságai, illetve Az MSZMP prog­ramnyilatkozata címmel két dokumen­tumot készített el, s ezeket ma a Nép- Szialbadságban a párttagság, a közvé­lemény élé bocsátják. Az egyik rövid összefoglalás az elmúlt négy és fél év­tized történelmi és politikai tapasztala­tairól, a legfontosabb következtetések levonásával. A másik az MSZMP új programnyilatkozatának tervezete. La­punk 2. oldalán ismertetjük a két do­kumentumot. Államiságunk és Szent István tiszteletére ünnepi forgatag Szolnokon, megemlékezések megyeszerte Államiságunk, Szent Ist­ván és az új kenyér ünnepé­re nemcsak Szolnokon élénk a készülődés, hanem az egész megyében is. MEZŐTÚRON 20-án 11 órakor a városi tanács nagytermében ünnepi meg­emlékezésen Huszár István, a HNF országos tanácsának elnök-főtitkára mond be­szédet, melyre szeretettel vár minden érdeklődőt a Hazafias Népfront Szolnok Megyei és Mezőtúri Városi Bizottsága, valamint Mező­túr Város Tanácsa. SZOLNOKON augusztus 19-én 14 órától a Szabadtéri színpadon az MDF, a Füg­getlen Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata ■ Párt kö­zös rendezésében Szent Ist­ván napi ünnepséget és po­litikai fórumot tartanak 14 órától. Ünnepi megemléke­­zőt mond Posta Zsolt, a Kis­gazdapárt Országos Intéző­bizottságának tagja, Varga Béla, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt Orszá­gos Vezetőségének tagja, Roszik Gábor evangélikus lelkész, az MDF tagja, or­szággyűlési képviselő. Ugyancsak 19-én a Ver­seghy Ferenc Gimnázium előtti téren szórakoztató lát­ványosságokkal, finom fa­latokkal és érdekes közéleti műsorral, politikai kaszinó­val vár minden érdeklődőit családjával együtt az MSZMP délután 16 órától. 18.30-tól az ugyanitt felállí­tott kisszínpadon Kérdez­zen bátran! címmel közéleti fórum kezdődik Forró Ta­más vezetésével. Kérdé­seikre válaszolnak: Kéri László politológus; Kovács Jenő, az MSZMP KB titká­ra; ifj. Marosán György filozófus; Nagy Imre, a Damisz elnöke; Nagy Mi­hály, az Országos Béketa­nács alelnöke; Németh Lász­ló, a városi pártbizottság el­ső titkára; Petschnig Mária Zita közgazdász; Thoma László filozófus és Zele­­nyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára. Az érdeklődők 16 órától kifejthetik véleményüket és válogathatnak az új kiad­ványok közül az MSZMP, az Űj Fórum, a Szolnok Me­gyei Néplap, az ötlet, a Kos­suth és Zrínyi Kiadó, a Szolnok Megyei Lapkiadó Váltadat és a Nyugdíjasok Fórumának helyszínein fel­állított pavilonjainál. (Rossz idő esetén a rendezvénye­ket a Táncsics úti Helyőrsé­gi Klubban tartják.) JÁSZBERÉNYBEN már 18-án elkezdődtek az ese­mények. A Lehel Vezér Gimnázium udvarán nosz­talgiaestet rendeztek, 19-én a Pailotásy János vegyeskar hangversenyét hallhatják este 8 órákor a nagytemp­lomban. Érdékesnek ígér­kezik az augusztus 20-i gyenmekprogram 10—14 óráig, szintén a gimnázium udvarán. KARCAGON az ünnep tiszteletére 19-én lesz orgo­­nahangverseny a református templomban. 19-én és 20-án is majális jellegű rendezvé­nyek sokaságán szórakozhat Karcag lakossága (pl.: mo­toros ügyességi verseny, ku­tyabemutató, medencebál Berekfürdőn). A megye községei is bő­ven kiveszik részüket az ün­nepségből. így például JÁSZÁROKSZÁLLÁSON augusztus 20-án 19 órakor színi bemutató lesz a Szent Imre Színjátszó Szakkör előadásában. Előadásuk cí­me: A keresztények üldöz­tetésének éveiből. TÓSZEGEN augusztus 19- én egésznapos szövetkezeti nap lesz; 17 árakor Csomós Béla, a tsz elnöke mond ünnepi köszöntőt. Ezt kö­vetően lesz divatbemutató, lovasbemutató, a Fan-fan együttes koncertje, szabad­téri bál. Az itt említetteken kívül a megye majd minden községében 'megemlékeznek jeles ünnepünkről. Sportver­senyeket, humoros sport­rendezvényeket — mint például lepényevés, zsák­­banfutás — tartanak. Ün­nepség keretében több köz­ségben sor kerül kitünteté­sek átadására, az új kenyér ünnepélyes megszegésére, vagy új községi létesítmé­nyek (pl.: orvosi rendelő) átadására, folklórműsorok­ra,

Next

/
Thumbnails
Contents