Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-18 / 195. szám

N éplap 1989. AUGUSZTUS 18. A húsügy fejleményei A SZOT minden dolgozót csatlakozásra szólít Nyilatkozatok, vélemények, felhívások Spilák Ferenc kereske­delmi miniszterhelyettes el­mondotta: a itárca szem­pontjaiból alapvetően fon­tos, hogy rendelkezésre áll­jon a belföldi ellátáshoz szükséges mintegy 350 ezer tonnányi hús. Biztosítani kell a feltételt ahhoz, hogy a szabályozás kellő érde­keltséget teremtsen az jjiru ibelföldi forgalmazására is. Amennyiben arra szükség ivan, úgy növelni kell a fel­vásárlása áraikat és összhan­got kell teremteni a belföl­di forgalmazás és az ex­port érdekeltsége között. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy az idegenforga­lom fokozódó igényeit is ki­elégítsék, éspedig kellő föl­készüléssel, szervezettség­gel; könnyen meglehet, hogy hibák egész sora is hozzá­járult a helyzet kialakulá­sához az ipari, a kereske­delmi és a vendéglátó vál­lalatoknál. A húskeret-gazdálkodást mint ismeretes — az idén szabadították föd, és a for­galmazást lényegében válla­lati megállapodások szabá­lyozzák. Ehhez tökéletesí­teni kel'1 az érdekeltségi rendszert. A húskészítmé­nyek árainak emelkedése esetén az egy főre jutó mintegy 80 kilogrammos belföldi húsfogyasztás át­menetileg csökkenhet, és minden bizonnyal a jelenle­ginél nagyobb lenne az igény az Olcsóbb húskészít­mények iránt. Szilágyi László, az Élel­mezésipari Dolgozók Szak­­szervezetének titkára el­mondotta: a húskészítmé­nyek tervezett áremelésével összefüggő sztrájkfelhívás­sal — a szolidaritás alapján — az ÉDOSZ-ban egyetérte­nek, ám mivél feladatuk ép­pen azon húsipari vállala­tok dolgozóinak az érdek­­képviselete is, akiknek a termékárai ellen a sztrájk ibekö vetkezhet, a félhívás fogadtatása az élelmezés­­ipari dolgozók körében nem egyértelműen kedvező. Az ÉDOSZ csütörtökön csak­nem 30 alapszervezet — az iparág 200 ezres kollektívá­jának negyedét kitevő — képviselőit kérdezte meg arról, hogy egyetért-e a fel­hívással. Az alapszervezetek felétől kaptak elutasító vá­laszt. A megkérdezettek vél­hetően amiatt is tanácstala­nok, imivel az iparág dolgo­zói egyúttal maguk is fo­gyasztók. Az ÉDOSZ-ban olyan vé­lemény alakult ki, bogy a húsáremelés elleni esetleges sztrájk a bajok jelzésére, csak a jéghegy csúcsának időleges eltüntetésére volna elégséges, az élelmiszer ága­zat egészének gondjait nem oldja meg. Ugyanis nem so­káig lehet elodázni az ága­zat jövedelmezőségének ja­vítását, egy jód.' működő ér­dekeltségi rendszer megte­remtését. Továbbá mihama­rabb rendezni kell a mező­gazdasági termelők és a fel­dolgozók kapcsolatát. Amíg ugyanis közös érdekeltségü­ket nem teremtik- meg, a sztrájk legfeljebb ellenérzé­seket szül az egyes ágaza­tokban, szektorokban dol­gozók között, és erre semmi szükség. A SZOT sztrájkbizottsága csütörtöki ülésén megvitat­ta a húskészítmények ár­emelésének körülményeit; ennek ismeretében az fel­hívást adott ki, amelyben fölkért minden dolgozót, hogy csatlakozzon a vasasok augusztus 18-ára, péntekre meghirdetett figyelmeztető sztrájkjához. A felhívás rögzíti: a sztrájk célja, hogy a kor­mány augusztus 21-én és szeptember 4-én ne emelje egyes húskészítmények árát. A sztrájk követelésük alátá­masztására szolgál; és egy­úttal tiltakozás az olyan kormányzati politika ellen, amely a hasonló gondok ér­demi megoldása helyett rög­tönzött intézkedésekkel fo­lyamatosan csökkenti az életszínvonalat. A sztrájk időtartama legfeljebb egy óra legyen, a lakosság nyu­galmát minél kevésbé za­varja. alapvető szolgáltatá­sokat ne érintsen, a legke­vesebb anyagi veszteséggel járjon, fegyelmezetten tör­ténjen. Javasolják, hogy az üzemekben hozzanak létre sztrájkbizottságokat és szer­vezzék meg a rendezőgárdát. Szente Gyula ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnokának helyettese szerint a turista utasforgalomban csak úti­­holmiként vihető ki kisebb mennyiségű húsáru, azon fe­lül csak akkor, ha az illető igazolja, hogy az árut az általa Magyarországon be­váltott konvertibilis valu­tából vette. A vámszervek is hallottak olyan esetekről, amikor nagyobb tételeket vittek át a határon, hiszen nálunk a termékek jóval ol­csóbbak, mint Ausztriában, vagy Jugoszláviában. Ugyan­akkor az efajta magánex­port tetemes bevételeket hoz a magyar gazdaságnak. Az ezredes szerint nem tervez­nek. s nincs is szükség sem­miféle megszorításra, szigo­rító kiviteli intézkedésre. Egyébként is ilyen lépést csak a Magyar Nemzeti Bank hozhat. A helyettes vámparancs­nok arróL is beszámolt, hogy a nyugati és a déli ha­tárállomásoktól kapott friss, csütörtök déli jelentésekből kitűnik: az elmúlt napok­ban a tömegkommunikáció­ban megjelent hírek, ripor­tok túlzó adatokkal szolgál­tak. Ugyanis sehol nem ta­pasztalni a szokásosnál na­gyobb húskivitelt, kiváltképp száraz áruból — igaz, azok­ból nem is lehet folyama­tosan és nagyobb mennyi­ségben beszerezni a határ­vidékeken. Tőkei Vince, az MNB fő­osztályvezetője mindehhez hozzáfűzte: kiviteli korláto­zást csak akkor kezdemé­nyeznének, ha az ellátásért felelős szervék. mint példá­ul a Kereskedelmi Miniszté­rium azt kérné, mivei ve­szélyeztetve látná a hazai ellátást. Ilyen kérelem, meg­keresés nem érkezett az MNB-hez. Egyébként hason­ló kiviteli rendelkezések ér­vényesek más élelmiszerekre is. azokból is sokat vásárol­nak nálunk a külföldiek, és a kereskedelem még egy­szer sem fordult a bank­hoz, hogy szigorítsa a ki­viteli rendelkezéseket. Visz­­szatérve a húsügyre, a fő­osztályvezető személyes vé­leménye szerint a hazai ára­kon eladott, de konvertibi­lis valutát beváltva megvá­sárolt hústermékek végül is jobb export áron kelnek így el, mintha azt más csa­tornán keresztül értékesíte­nék tetemes tárolási, szállí­tási költségek mellett. Az Országos Árhivatal me;ző^azdasiági osztályveze­tője, Hodina Péter szerint közismert, hogy a tervezett húskészítmény-áremelés nem hatósági árakat érintő lé­pés. E szabadáras cikkek fogyasztói árának emelése már hosszabb ideje napiren­den van, korábban a hús­ipar a tőkehús árát is emel­ni kívánta, de az Árhivatal ettől határozottan elzárkó­zott. Ugyanakkor az Árhi­vatalnak semmiféle eszköz nem áll rendelkezésére, rá­adásul gazdasági mechaniz­musunk törekvéseivel is el­lentétes, hogy megakadá­lyozza a szabadáras termé­kek ily módon való áreme­lését. Ezt ugyan három hó­napra felfüggeszthetnék, s az idő alatt megvizsgálhat­nák, hogy tisztességtelen nyereséget hoz-e az emelés a húsipari vállalatoknak. Azonban már most tudni, hogy a tervezett áremelés esetében semmi ilyenről nincs szó, tehát a felfüg­gesztés lejárta után úgyis életbe lépnének a magasabb árak. TOKIÓ Lehet, hogy a májusi tö­megmegmozdulások támo­gatása miatt bíróság elé ál­lítják Csao Ce-jangot, a Kí­nai Kommunista Párt volt főtitkárát — közölte szerdán Jüan Mu, kínai kormányszó­vivő egy japán lapnak adott interjújában. A kormányszó­vivő hasonló kijelentést tett júliusban is. HANOI Az ország politikai és gaz­dasági helyzetével foglalkozó „kibővített PB-ülés” kezdő­dött kedden Ho Si Minh vá­rosban, a Vietnami Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának és a KB több tagjának részvételével — je­lentették csütörtökön Hanoi­ból nyugati diplomáciai for­rások. BEJRÜT Csütörtök hajnalban Li- Ijanonban életbe lépett az újabb tűzszünet — számolni már nem is érdemes, há­nyadik, mert három szám­jegyű számról van ezó. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyvernyugvást sürget, a térség fővársaiban lázas diplomáciai tevékenység folyik, s még a szuperhatal­mak is egyezkednek a ku­lisszák mögött. A túszügyek világpolitikai jelentőséget nyertek — esetenként világ­botrányt kavartak. MOSZKVA Észtországban továbbra is feszült a helyzet, mintegy ötven gyárban áll a munka, a pályaudvarokon állnak a kirakatlan vagonok. A mun­kabeszüntetésekhez csatla­koztak mindkét tallinni ki­kötő munkásai is. Egyes sztrájkolok biztosítékokat kérnek arra, hogy követelé­seiket teljesítik. Ugyanak­kor néhány helyen a munká­sok szavazáson úgy döntöttek hogy beszüntetik a sztrájkot és felveszik a munkát. PEKING A kínai kormány a jelek szerint még nem döntötte el, mikor oldja fel a Pekingben három hónappal ezelőtt be­vezetet kivételes állapotot. TEHERÁN Ali Akbar Hasemi Raf­­szandzsáni, az Iráni Iszlám Köztársaság új elnöke tehe­­ráni látogatásra hívta meg Hafez Asszad sziríai elnököt. A meghívót Ali Akbar Ve­­lajati iráni külügyminiszter adta át damaszkuszi látoga­tásakor — jelentette a itehe­­ráni rádió. PÁRIZS Üjabb francia hadihajó in­dul a libanoni vizekre. Pá­rizsban csütörtökön bejelen­tették, hogy a Földközi-ten­ger keleti medencéjében lévő flottaegységeket megerősítik a 27 ezer tonnás Foch repülő­géphordozóval. Két nappal korábban egy rakétákkal fel­szerelt fregattott vezényeltek a térségbe. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) nyék előkészítésével kapcso­latban a Minisztertanácsra korábbi parlamenti dönté­sek konkrét kötelezettsége­ket róttak. Minthogy a kor­mány egyaránt felelős az Or­szággyűlésnek, s azon ke­resztül a társadalomnak fel­adatai ellátásért, valamint az átmenet politikai feltéte­leinek biztosításáért, ezért kész minden lehetséges mó­don elősegíteni a tárgyalá­sok ütemének felgyorsítá­sát, eredményes 'lezárását s ezzel a parlamenti kötele­zettségek és a politikai fel­tételek összhangjának meg­teremtését. A Minisztertanács tudaté­ban van annak, hogy az ország politikai és gazdasági fejlődése szempontj ából egy­aránt súlyos következmé­nyekkel járna a tárgyalások zátonyra futása csakúgy, mint a taktikázó időhúzás, a késedelmeskedés. Ebből ki­indulva a maga részéről alapvető nemzeti érdeknek tekinti a békés átmen®t po­litikai és intézményi felté­teleinek mielőbb fokozatos kialakítását — beleértve a meghatározó jelentőségű tör­vények meghozatalát —. és készen áll az ebben ráhá­ruló feladatok felelősségitel­jes ellátására. fl kormány nem léphet közbe Számos másicül- és 'belpo­litikai probléma is teríték­re került a csütörtöki tájé­koztatón. A szóvivő kérdé­sek nyomán kitért a kor­mány álláspontjára a VSZ- tagál'lamok 1968-as csehszlo­vákiai , beavatkozásával kapcsolatiban. Ügy vélte, hogy az MSZMP szerdán ■ napvilágot látott állásfogla­lása magáiban foglalja a'kor­mányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként a dokumentum megszületésé­ben kezdeményező szerepet játszott, bár a ’68-as ese­mények értékelése a csütör­töki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-ai ceglédi beszédében ki­fejti a kormányzati véle­ményt ezügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett ihús­­áremelések miatt meghirde­tett figyelmeztető sztrájkok­ról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mos­tani ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A po­lémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellen­kező híreszteléssel szemben e mostani áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi ár­emelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áru­féleségeket érintenek, ame­lyek szabadárasak, s jó ré­szüknél -bejelentési kötele­zettség sem terheli a terme­lőket, -mivel a listán szabad^ áras -termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint ezek az áremelések évente 'mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a la­kosságot, hogy ennek mér­tékéről képet alkothassanak az újságírók, a szóvivő utalt arra, hogy a fogyasztói ár­index 1 százalékos emelke­dése mintegy 4,5 milliárd fo­rint többletkiadóst okoz; te­hát a tervezett árintézke­dések 0,1 százalékos árin­dex-emelkedést sem jelen­tenének.) Ugyanakkor kö­zölte azt is, hogy a MÉM és más érintett szervek szep­temberben részletesen- tá­jékoztatják a 'kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormányzat azonban addig is -kész beható eszmecserét folytatni a szakszervezetek­kel a kialakult helyzetről. A .péti -példát némileg ál­talánosítva az MTI munka­társa arról érdeklődött, mi­lyen intézkedéseket tervez a kormány a gazdaságilag és szociálisan elmaradt tér­ségek fejlesztésére. A Bel­ügyminisztérium illetékesei ugyanis a minap arról tájé­koztatták a sajtót, 'hogy mind több országrész „irat­kozik fel” a válság sújtotta területek listájára, elmond­ták azt is, hogy a feszültsé­gek orvoslására a kormány­zat válságmenedzselő prog­ramokat készít elő. A tudó­sító érdeklődött arról is, szerepel-e a fejlesztési ter­vek között, hogy a záhonyi körzetiben — mint arról szá­mos -találgatás látott napvi­lágot az elmúlt -időben — egyfajta szovjet—magyar különleges gazdasági öveze­tet -hoznak létre. Békési László elmondta, hogy a kormány több tárca előter­jesztéséiben a jövő héten tárgyalja az Északkelet­­magyarországi térség gaz­dasági problémáinak é® az éhből származó társadalmi­­gazdasági-ipolitiikai feszült­ségeknek a kezelésére vo­natkozó programcsomagot. A záhonyi körzet sorsa is ezzel a tervcsomaggal függ össze. A kormány egyébként az elmaradó 'térségek prob­lémáinak összehangolt ke­zelésére 1990-es programjá­ban vállalkozik majd. A probléma ugyanis nemcsak Északkelet-Magyarorszá­­got érinti; számos más terü­leten, így például Baranyá­ban is változásokra kell számítani az elkövetkezen­dő időszakiban. Az intézke­dések köre egyébként meg­­löhetősen szélesnek ígérke­zik, ihisizen magában foglal­ja a többi között a munka­helyteremtő vállalkozások: ösztönzését, a kedvezményes hitelkonstruikoiák -megte­remtését, szervezett és tér­­ségileg is koncentrált át­képzési programot, a mun­kanélküli segély-rendszer korszerűsítését. A nyugdíjrendszerrel 'kap­csolatos kérdésekre válaszol­va Bajnok Zsolt elmondta: a kormány nem tervez ér­demleges, rendszer jellegű módosítást a nyugdíjmegál­­lapítás feltételeiben. A jövő évben tehát — minden hí­reszteléssel ellentétben — nem emelik a nyugdíjkor­határt, s a nyugdíjmegálla­­pítós főbb szabályai sem módosulnak. Átfogó válto­zásokat várhatóan csak egy későbibi időpontban, fokoza­tosan, több évre elosztva-ve­zetnek be. Bár a teljes rend­szert érintő változások nem lesznek, néhány feszítő nyugdíj problémát a jövő év­től orvosolni kívánnak. Ide tartozik például az alacsony nyugdíjak fokozottabb eme­lése, az értékmegőrzés köze­lítése, az özvegyinyugdíj­­rendszer ellentmondásai­nak felszámolása. EmeLlett a közvélemény sürgeti a ki­ugróan magas nyugdíjak korlátozását. Felsőoktatási programcsomag A kormány napirendjén szerepelt a büntetőeljárási törvény módosítása, amit a tervek szerint az Országgyű­lés szeptemberi ülésszaka elé terjesztenek. A tervezet lé­nyege, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában megfo­galmazott elvekkel összhang­ba hozza a büntetőeljárási törvényt, s az eddiginél több garanciát adjon az ál­lampolgári szabadságjogok érvényesítéséhez. Egyik fon­tos eleme például, hogy a jövőben a -kényszerintézke­désről ügyészi indítvány alapján a bíróság dönt. Bő­vülnek a -módosítások ér­telmében a védelem jogi ke­retei, s gyarapodnak a gya­núsítottak jogai is. A kormány foglalkozott a ki- és bevándorlásról, a külföldre utazásról és az út­levélről szóló törvényjavas­lattal is. Az Országgyűlés egyetértése esetén a javaslat várhatóan január 1-jétől emelkedik törvényerőre. A napi gyakorlatban azonban az érintett szervek már előbb is érvényesítik az ott megfogalmazott elveket, en­gedményeket, könnyítéseket. A tervezetben szereplő leg­fontosabb elv annak dekla­rálása, hogy a lakóhely sza­bad megválasztása, a kiván­dorlás és a visszatérés alap­vető álampolgári jog, ame­lyet csak kivételes esetben lehet korlátozni. A Minisztertanács átte­kintette az agrár felsőokta­tási intézmények korszerű­sítésével összefüggő kérdése­ket. A korszerűsítés egyik további eszközeként jelölték meg az azonos profilú in­tézmények szoros integráció­ját. Formai változás, hogy számos felsőoktatási intéz­mény névváltoztatása is le­hetővé válik. így például az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola a javaslat értelmében Vitéz János, a kaposvári tanítóképző főiskola Csoko­nai Vitéz Mihály nevét ven­né fel. A felsőoktatási in­tézményekkel 'kapcsolatos programcsomagot a kor­mány az Elnöki Tanács elé terjeszti jóváhagyásra. Szó esett a kormányülé­sen a mezőgazdasági beru­házások új támogatási rend­szerének elképzeléseiről is, erről a MÉM a közeljövőben sajtótájékoztatón számol be. Kedvező döntés a szerzetesrendekről Az igazságügy miniszter előterjesztése alapján a kor­mány torvényerejűrendelet­­teirvezetet fogadott el a szer­zetesrendek működéséről. A szóvivő utalt arra, hogy előkészítés alatt, áll k lelkiis­mereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelyről szá­mos konzultációt folytattak az egyházi vezetőkkel. Ezek során az egyházak vezető személyiségei kérték, hogy a rendek működését tiltó — 1950-ben született — jogsza­bályt még e törvény megal­kotása előtt helyezzék hatá­lyon kívül. A kormány ked­vező-döntése nyomán a tila­lom megszűnik, a szerzetes­­rendek ezután önálló jogi személyként megkezdhetik működésüket, egyszerűen a művelődési minisztériumnál kell bejegyeztetniük magú­kat. A leormány tájékozódott arról, is hogy a szovjet csa­patok részleges kivonása után megüresedő épületeket miként hasznosítsák. Az ezzel kapcsolataik« elgondo­lás lényege: a felszabaduló lakásokat értékesítik, oly módon, hogy a helyi 'tanácso­kat illesse meg az első vevő kijelölésének joga. A gaz­dasági célú hasznosításra is alkalmas laktanyaépületekre pedig versenytárgyalásokat fognak kiírni. Ez alól kivétel a szombathelyi négytanter­mes iskola, amely a városi tanács kezelésébe kerül. A szóvivői tájékoztatón tudakolták azt is, szóba ke­rült-e a kormány ülésén, hogy a munkásőrséget eset­leg a hadsereg szervezetébe integrálják. Bajnok Zsolt el­mondta, hogy ez a kérdés most nem szerepelt a napi­renden, de a munkásőrség helyzetének rendezésére elő­készítő munkálatok folynak. A Honvédelmi Minisztérium­ban külön bizottság alakult azzal a feladattal, hogy pon­tosan vizsgálja meg a mun­kásőrség helyzetét, feladat­­rendszerét, szervezetét, mű­ködését. A vizsgálat ered­ményeit, a javaslatokat még az év végéig a kormány elé terjesztik. A várható javasla­toknak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a munkás­őrség miként integrálható a nemzeti haderőik rendszerébe, ugyanakkor miként őrizhető meg az önállóság néhány fontosabb eleme, s az önkén­tesség.

Next

/
Thumbnails
Contents