Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-16 / 193. szám

2 1989. AUGUSZTUS 16. ^ÉPIAP „Már most teljes jogú küldött lehettem” Nyers Rezső Szolnok megyei küldöttcsoport-tagságáról Amint beszámoltunk róla, a megyében az MSZMP-ta­­gok és a pártonkívüliek kö­rében egyaránt némi megle­petést keltett a hír, amely szerint a megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésén Nyers Rezsőt, az MSZMP elnökét a Szólnék megyei kongresszusi küldöttcsoport tagjává választották. Zelenyánszki András, a megyei pártbizott­ság első titkára leszögezte, hogy Nyers Rezső megyei küldötté választása nem a régi reflexek továbbélését jelenti! Ugyanerről kérdez­tük az érintettet, az MSZMP elnökét. — Valóban nem a régi mechanizmusok érvényesül­ték. hiszen semmiféle köz­ponti kérés, határozat, uta­sítás nem játszott szerepet Szolnok megyei küldötté vá­lasztásomban! A párt érvé­nyes szervezeti szabályzata szerint kongresszusi küldött az lehet, akit azzá választa­nak. — Hogyan került sor ép­pen Szolnok megyei jelölé­sére? — Előzetesen megkérdez­ték, elfogadnám-e, ha jelöl­nének és én elfogadtam. — Miért? — Azért, mert természe­tesnek tartom, hogy ha egy megyei pártbizottság ülése­in országos kérdésekről al­kothat véleményt, akkor or­szágos politikai személyisé­get is saját küldöttcsoport­jába választhat. — Milyen a kapcsolata a megyével? — 1954-ben — és később — már voltam Szolnok me­gyéből kongresszusi küldött. Kapcsolatunk tehát folya­matos. — Ha Szolnokon nem vá­lasztották volna kongresszu­si küldötté, akkor a párt el­nökeként nem is vett volna részt a kongresszuson? — De igen! A Központi Bizottság előzetes álláspont­ja az, hogy a pártelnökség és a KB tagjai tanácskozási joggal mindenképpen részt vesznek a kongresszuson. Ha ott a küldöttek mandátu­mot is adnak nekünk, azzal szerzünk szavazati jogot. Ez viszont a kongresszuson mú­lik. — Ezek szerint fölösleges volt a szolnoki gesztus? — Bizonyos szempontból igen. de megtisztelőnek tar­tam. Számomra azt a bizto­sítékot jelenti, hogy most már mindenképpen teljes jo­gú küldött vagyok. — E — Lesz annyi hús, mint tavaly (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi betakarítású növé­nyek többségének állapota alapjában véve bíztató; a kukoricáiból az előzetes becs­lések országosan 6,2—6,3 tonnás hektáronkénti átla­got jeleznek. így remény van arra, hogy a kalászosok­kal együtt idén összesen 15 millió tonna gabona kerül­jön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a nö­vényt eddig sikerült a be­tegségektől megóvni. Cukor­répából az utóbbi idők leg­nagyobb, a hektáronkénti 42 tonnás korábbi rekordot két tonnával meghaladó ter­mésre van kilátás. A zöldségtermelésnek — néhány növényt kivéve — kedvezett az időjárás, ám árubőségről nem beszélhe­tünk. Az uborka, dinnye és paprika kivételével nem volt ellátási zavar. Az idő­járás az idén a vegetáció teljes időszakában kedvezőt­len volt az uborkára, így a mintegy 3400 hektár nagy­üzemi területből csupán 2500 hektár termésével- lehetett számolni, a többi ki sem kelt, vagy kipusztult. Para­dicsomból várhatóan eleget kap a feldolgozó ipar és a kereskedelem, míg a nagy­értékű fűszerpaprika ültet­vényeket a kánikula eléggé tönkre tette, így a tervezett­nél kevesebbre számítanak. Dull Ferenc kereskedelmi főosztályvezető a húsellátás átmeneti zavaraival kapcso­latban kijelentette: az or­szágban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azon­ban elismerte, hogy a fővá­rosban, továbbá a nagyobb idegenforgalmú térségekben és jónéhány határszéli tele­pülésen akadtak gondok. A húsipari vállalatok egyik napról a másikra 30—40 százalékkal több húst nem tudtak adni. A szakminiszté­rium többféle intézkedést kezdeményezett. A belföldi ellátás elsőbbségének biz­tosítására átmenetileg az élő- és a hasított félsertés exportjának visszafogására kérte a vállalatokat. Intéz­kedtek a hazai húskészletek egyrészének felhasználásá­ról, vagyis az állami készle­tek felszabadításáról. A kül­földi vásárlókat ar­ra ösztönözték, hogy ha le­hetséges átmenetileg sertés- Ihús helyett marhahúst vá­sároljanak. A főosztályvezető azt is ki­jelentette: a húsellátás át­meneti zavarához az állat­­állomány csökkenésének egyelőre semmi köze. El­mondotta: az év második felében is legalább ugyan­annyi húst adnak át a bel­kereskedelemnek, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, vagyis több mint 180 ezer tonnát. A jövő évi kilátások azon­ban korántsem ilyen jók. Jelenleg ugyanis az egy év­vel korábbinál 16 ezerrel ke­vesebbet, összesen 670 ezer anyakocát tartanak a ter­melők, az állatlétszám csök­kenése az év végéig elérheti az 55—60 ezret is. A szapo­rulat visszaesése jövőre akár egy millióval is csökkentheti a felhizlalt állatok számát. A legnagyobb gond a ter­melői érdekeltség erőteljes csökkenése, mivel a takar­mányárak fél év alatt 20 százalékkal emelkedtek, emellett más költségek szin­tén nőttek, ugyanakkor a felvásárlási ár növekedése ehhez képest szerény mérté­kű volt. A húsipar vállalatai ísüncsenek könnyű helyzet­ben: veszteségük a sertéshús minden kilogrammján 12 fo­rint volt az első félévben; ezt az export felárral eddig valahogyan kigazdálkodták, ám a jövőben erre képtele­nek lesznek. A sajtóítájsékoiztatón jelen lévő Papócsi László minisz­terhelyettes kérdésre vála-'*' szólva elmondotta: a MÉM hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a sertés ter­melői árának emelésére, kü­lönben olyan időszakban esik vissza a hízlalási kedv, amikor a külpiacon is nagy az érdeklődés az áru iránt. Gorbacsov Nobel-Békedij? Mihail Gorbacsovot java­solja az idei Nobel-Békedij jelöltjének a stockholmi Da­gens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna és így ő a legérdeme­sebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátámasztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet ve­zető gazdasági reformernek, a fölösleges pazarlás, a gon­datlan gazdálkodás és az el­maradottság határozott ellen­ségének bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szov­jetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kapcsolatait a kör­nyező világgal. Ezek a té­nyezők kölcsönhatásban állnak: a belső reformpoliti­ka egészen másféle bizalmat vált ki az enyhülés iránt, mint a korábbi „olvadás”. VARSÓ A lengyel Demokrata Párt titkársága szerint Czeslaw Kiszczak bejelentése, hogy kész Roman Malinowski, a Egyesült Néppárt (paraszt­párt) elnöke javára vissza­lépni a miniszterelnöki posztról, kedvezőbb helyze­tet teremtett ahhoz, hogy „nemzeti bizalmi kormány” alakulhasson Lech Walesa augusztus 7-i javaslatának megfelelően a Szolidaritás, az Egyesült Néppárt (pa­rasztpárt) és a Demokrata Párt részvételével, a Lengyel Egyesült Munkáspárt mellő­zésével. SZÖUL A panmindzsoni demilita­­rizált övezetnél mégiscsak átlépte a két Korea közötti határt kedden az a szöuli diáklány, aki engedély nélkül részt vett a phenjani VIT-en. A 21 éves lm Szu Kjong azért akart már júliusban is a határ északi oldala felől hazamenni, hogy ezzel is jelképezze a félsziget új­raegyesítésére való törek­vést. WASHINGTON Az Egyesült Államok sze­rint Izraelnek a békéért cse­rébe területi engedményeket kell tennie, a PFSZ-nek ugyanakkor el kell fogadnia a megszállt területeken tar­tandó választások izraeli ter­vét. Condor és technika Hazai közvéleményünkben érthetően érdeklődés ébredt Dél-Amerika műszaki-tudo­mányos szintje iránt azóta, hogy a sajtóban cikkek je­lentek meg argentin Con­dor—2 rakéták esetleges el­adásáról Romániának. Noha az argentin külügyminiszter a minap cáfolta az MTI dél­amerikai tudósítójának, hogy eladtak volna rakétáikból a románoknak, vagy akár ter­veznének eladni belőlük, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a Condor sokkal inkább létező valóság, mintsem puszta terv. Argentína önerőből fej­lesztette ki elődjével, a Con­­dor-l-el együtt. Az argentin légierő a hetvenes években kapott felhatalmazást a ka­tonai juntától, hogy folytas-. son kutatásokat egy meteoro­lógiai rakéta hadicélokat szolgáló továbbfejlesztéséről. A szilárd üzemanyagmeg­hajtású, kétfázisú Condor— 2 800—950 km hatótávolsá­gú, és akár atomtöltetet is hordozhat. Csakúgy, mint brazil testvéref az SS—100 Avibrás, melynek hatótávol­sága akár 1200 km is lehet. Nukleáris robbanótöltet előállítása egy adott techni­kai küszöb átlépése után közismerten nem különöseb­ben bonyolult művelet. Már­pedig a bűvös küszöböt elő­ször Argentína, majd ta­valyelőtt Brazília is átlépte. Mindketten képessé váltak az urándúsításra, így rálép­hettek az atomhatalommá válás útjára. A két dél-ame­rikai hatalmasságot négy éve integrációs kapcsolatok fűzik egymáshoz, és az évezred vé­géig szeretnének közös pia­ci viszonyokat kialakítani. Mind szorosabbá váló együtt­működésük az atomenergia kutatására is kiterjed, és no­ha kezdettől fogva tagadták, hogy atomfegyvert akarná­nak előállítani, mégsem csat­lakoztak az atomfegyverek elterjedését tiltó egyezmény­hez, sem pedig annak regio­nális változatához, a tlatelol­­coi szerződéshez. A magatar­tásukat számonkérő világ előtt azzal érvelnek, hogy az egyezmények aláírásával meghiúsulnának esélyeik az önálló fejlődésre, a függet­len technológia kialakítására. Az önálló nemzeti fejlődés követelményét szegezik szembe a kényszerzubbony­ként és technológiai koló­niád zmusként felfogott nem­zetközi megállapodásokkal. Szerintük az atomsorompó­­egyezmények az atomhatal­mak monopóliumát szentesí­tik, és megakadályozzák azoknak az országoknak a fejlődését, amelyek uralmuk alá akarják hajtani az atom­magot anélkül, hogy háborús céljaik volnának vele. Az atomenergia-kutatásra mindkét dél-amerikai állam­ban komoly szellemi és anyagi erőket fordítanak. Most éppen arra töreked­nek, hogy létező kapacitá­saikat még jobban integrál­ják, és közös célokra össz­pontosítsák őket. Ez lesz az egyik fő téma Jósé Sarney brazil és Carlos Saul Me­nem argentin elnök augusz­tus 20—22. között esedékes brazíliai tárgyalásain. Sao Paulo, a brazil, és Cordoba, az argentin ipar fellegvára a repülőgépgyár­tás és az informatika terén is figyelemre méltó eredmé­nyeket produkált. Argentína állítja elő a „Pampa” nevű kis méretű kiképző repülő­gépet. melyet máris a világ legjobbjai közé sorolnak. A brazil „Tucan” Angliától Ausztráliáig hódít a világon. Brazíliát űrkutatási együtt­működési megállapodás fűzi Kínához és a Szovjetunió­hoz. Brazil műszerezettségű műholdakat bocsátanak fel kínai és szovjet hordozóesz­közökkel. Argentína és Bra­zília most többek között ar­ról tárgyal, hogy közösen bo­csásson föl műholdat a vi­lágűrbe. Több informatikai termék vetekszik a világpiacon az USA és Japán hasonló por­tékáival. s az olcsóbb mun­kaerővel előállított brazil termékekkel szemben a kon­­kurrensek gyakran folya­modnak Latin-Amerika­­szerte általános felháboro­dást kiváltó protekcionista intézkedésekhez. Argentína és Brazília ha­talmas nyersanyagkészletek­kel rendelkezik, csaknem 12 millió négyzetkilométernyi területen. A Föld méhében rejlő kincsek egy része sejt­hetően inkább a J&XI. szá­zad műszaki fejlődésének alapanyagaként válik majd ismertté, mintsem száza­dunkban. Magyarország nem válhat, a menekültek hátsó kapujává Nyugatnémet sajtó — szovjet intelmek A Westdeutsche Allge­meine Zeitung, a legnagyobb példányszámú tartományi napilap keddi vezércikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetuniót mind a magyar, mind a lengyel fej­lődés nyugtalanítja. Gorba­csov főtitkár a tekintélyes újság értelmezésében már többször nyilvánvalóvá tet­te: csak akkor lehel végre­hajtani a tervezett reformo­kat a Varsói Szerződésben, ha senki nem lép ki a szö­vetségből, és nem következ­nek be olyan íelbomlási je­lenségek, amelyek során va­lamelyik kommunista párt kiengedi kezéből az ellenőr­zést. Az újság azonban éppen az NDK-bóL az NSZK-ba irányuló esetleges nagyobb menekültáradatot ilyen íel­bomlási jelenségnek tarta­ná, s ezért reményét fejezi ki, hogy a menekültek szá­ma nem fog növekedni, s így nem sodorja veszélybe a reformpolitika Keleten és Nyugaton egyként óhajtott sikerét. Az NDK-lakosság otthon tartásához az NSZK anyagilag és oly módon is segítséget nyújthat, «hogy nem mozdítja elő a fel«bom­­lási jelenségeket. Ám ami az NDK-ra érvényes, annak vonatkoznia kell Magyaror­szágra is, mivel utóbbinak sem szabad az NDK-mene­­kültek hátsó kapujává vál­toznia — jegyzi meg a lap. — Ha Magyarország nem óhajtja veszélyeztetni saját reformpolitikáját, nem sza­bad nemzeti fejlődésének Gorbacsov főtitkár által ki­bővített határait rövid ideig tartó előnyökért kérdésessé tenni — így az Essenben megjelenő lap, amely szük­ségesnek véli felidézni, hogy némely szovjet figyelmezte­tés nemcsak Magyarország­nak és Lengyelországnak, hanem a semlegességére hi­vatkozva Ausztriának is szólt az Európai Közösségihez (EK) való csatlakozási szándéka miatt. A Die Welt és a Stutt­garter Zeitung külön foglal­kozik az NDK-menekültek budapesti helyzetével, a ma­gyar kormány nehéz dilem­májával. Mindkét újság egybehangzóan jelenti, hogy mintegy 700—800 NDK-ál­­lampolgár él jelenleg „ille­galitásban”, vagyis a meg­hiúsult szökési kísérlete után az NDK részéről való következményektől tartva bujkál magyar ismerősök­nél. Nagy többségükben ma­gyar ellenzékieknél szállnak meg. Utóbbiak a menekül­tek érdekében adott esetben készek tüntetésekre is. Edirne: ingóságaikkal várakoznak a határ török oldalán a Bulgáriából kivándorolt mohamedán vallású bolgár állam­polgárok. Eddig több, mint 200 000-en kértek menedékjogot Törökországban Változatlan hévvel folytatódnak a harcok Libanonba készül a Pápa Kedden Bejrútban válto­zatlan hévvel folytatódtak a hat napja kezdődött össze­csapások a keresztény és muzulmán erők között. A két népességi csoport lakó­negyedeinek ágyúzása köz­iben az éjszakai és a reggeli órákban 14 ember vesztette életét, 89 pedig megsebe­sült. Miközben a keresztény és a muzulmán övezetet elvá­lasztó zöld vonal mentén kedden változatlanul dörög­tek a fegyverek és a drúzok ágyútűz alatt tartották a hadászati fontosságú és ke­resztény ellenőrzés alatt lé­vő Szűk el-Garb hegyi fa­lut, a Szíriái csapatok és muzulmán szövetségeseik Libanon északi részén két újabb frontot nyitottak: a fővárostól 30 kilométerrel északra nehéztüzérségi fegy­verekkel és rakétákkal lőt­tek két keresztény erődít­ményt. Bejrút egyre inkább rom­városra emlékeztet, a Lakók ■többsége már kimenekült a városból, Közben Michel Aun, a keresztény erők fő­­parancsnoka a francia rá­diónak adott nyilatkozatá­ban ismét nemzetközi intéz­kedéseket sürgetett Színia ellen. Azzal vádolta a nagy­hatalmakat, hogy „lehetősé­get adtak Szíriának Libanon megfojtására”, majd Izrael szemére vetette: semmit nem tesz azonkívül, hogy „a kezét dörzsölve, elégedetten szemléli az eseményeket”. II. János Pál pápa kedden könnyekkel szemében jelen­tette «be, hogy Libanonba kíván utazni, s felszólította Szíriát, hogy hagyja abba a főváros ágyúzását. A Szent­­atya kedden beszélt nyári rezidenciáján, 2000 zarán­dok előtt. Hangoztatta, hogy már hosszú ideje fog­lalkoztatja a libanoni út gondolata, de munkatársai a «bizonytalan helyzetre hi­vatkozva ettől mindig elta­nácsolták. Most azonban minden eddiginél erősebben érzi, hogy Libanonba «keld. mennie. „Azért imádkozom, hogy utamat ne torlaszolják el akadályok” — «hangsú­lyozta a pápa,

Next

/
Thumbnails
Contents