Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-15 / 192. szám
1989. AUGUSZTUS 15. 5 Néplap lapinba utazott a Tisza táncegyüttes Szól a rádió Segíthetünk? Szeptembertől már nem a megszokott időben jelentkezik a Kossuth adón a ifjúsági rádió Segíthetünk? című műsora. Többek között ezt is megjegyeztem az egyórás mostani adásból. Azon kívül tengernyi bajt szomorúságot amit elmondott öreg, fiatal és középkorú, mintha nem is lenne más a magánélet, mint szerencsétlenségek összessége. A műsorban ugyanis rendre magánéleti gondokról volt szó: párját rosszul megválasztó fiatalasszony sírta el, rosszul tette, amikor mostani férjét megismerve, már egy hónap múlva szíve alatt magzatával készült a házasságra, ami hamarább zátonyra futott, mint gondolhatnék. Tizenhatévi házasság után földönfutóvá lett középkorú asszony sírt: hová menjen, hová legyen? És sorban egymás után többnyire házassági kátyúba került emberek mondták el bajaikat, amire nem is tudom pontosan, megfelelő-e a műsor állandó címe. Segíthetünk-e a nyilatkozónak, vagy azzal segítünk, hogy hagyjuk, kibeszélje magából a keserveit. Leket, — sőt elszótlanodott világunkban nem is kicsit — ez is segítség, mégis, jó lenne kézzel fogható segítséget föllelni valamely megszólaló mögött. Kerekasztal a szolnoki stúdióban címmel mi is napokon át közöltük a szolnoki stúdió vasárnap délelőtti egyenes műsorát, készítői szándékát, hogy lehetőséget adjanak mindenkinek kérdésre — ami a megyében a politizálást illeti. Nos, belehallgattam a műsorba, amely magán viselte az egyenes, élő adások minden ismérvét, sőt: sajnos a második órában adóállomási hibák zavarták a beszélgetőket. Akik különben a megye pblitikai, társadalmi életének jelenlegi reprezentánsai. A stúdió mikrofonját körülülték a pártok, tömegszervezetek, mozgalmak képviselői. Az érdeklődés élénknek bizonyult, s a levélben beérkezett kérdések mellett jónéhány telefonhívást is kaptak a rádiósok. Természetesen érdeklődő kérdést többnyire, hogyan képzelik a jövőt a pártok, mit várnak a közelgő választásoktól, s mit tesznek a közelgő választások sikeréért itt, Szolnok megyében. Szó volt a nyilvánosságról, a hatalomról és helyi hatalmasságokról, tervekről, elképzelésekről. Elhangzott a műsor végén egy fölhívás is, a Demisz aláírásgyűjtési akciót kezdeményez a köztársasági elnök intézményének elfogadásáért, az MSZMP pedig az augusztus 19-i szolnoki találkozóra hívta meg a kikapcsolódni vágyókat. Érdekes beszélgetés volt, nem is bizonyult soknak a két óra hossza. A kerékasztal házigazdája, Gulyás Erika meg is ígérte, szeptemberben újból lehetőséget adnak, — lehetőséget kérnek a rádiósok a megye politikai életének irányítóitól szervezőitől hasonló eszmecserére. (SJ) Japánba, a felkelőnap országába utazott hétfőn kora reggel immáron harmadszor a szolnoki Tisza táncegyüttes. Az 52 tagú zenészekből, táncosokból, kísérőkből álló csoport Czakó Jánosnénak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatójának a vezetésével kelt útra. Elkísérte az együttest a szolnoki Tv stúdió stábja: dr. Vajda Jenő operatőr a Tv vezetője és Zentai Zoltán riporter. A program szerint közel 1 hónapot töltenek a távolkeleten és a magyar néptánckultúra, az alföldi táncok legszebb gyógyszereiéiből összeállított műsorukat mutatják be, viszik színre. A program szerint a Habarovszkon át utazó táncosok augusztus 16-án érkeznek Japán földre vendégszereplésük első helyszíne és bemutató sorozatuk kiemelkedő állomása Yokohama lesz ahová augusztus 18-án érkeznek meg. Az első fellépésükre a yokohamai Kanna-i Hall 1100 nézőt befogadó házának színpadán kerül sor. Külön izgalmas eseménynek ígérkezik az a magyar néptáncbemutató, amelyet a földrész legnagyobb kiállítása a „Yes, 89.” alkalmából tartanak a Kaiko Hallban. Ezt a napot egyébként a szervezők a kiállítás magyar napjává nyilvánították. A fellépés előtt ünnepségre kerül sor, amelyen a Tokioi magyar nagykövetség diplomatái is jelen lesznek. Esténként több alkalommal táncházat tartanak és a házigazda japán fiatalokkal ismerkednek, szórakoznak. Yokohamán kívül fellép az együttes Tokióban, lidateban, Nangoban és Yuzaban is. A szolnoki táncosokat több helyen így például Yokohamában családoknál helyezik el, így közvetlen kapcsolat barátság szövődhet a magyar kultúrkövetek és a vendégszerető japán családok között. Az együttes a tervek szerint szeptember 16-án érkezik haza. AMERIKAI FELVÉTELI Hz évi tandíj 18 ezer dollár is lehet, de megéri A nyárinak ebben az idő-, szakáiban az egyetemi felvételikkel kapcsolatos kedélyek már megnyugodtak, azok is megkapták a végleges választ, akik fellebbezéssel élitek a felvételi Ihizattsáigok döntése ellen. Ezzel együtt talán, mégsem érdektelen egy pillantást vetni "egy olyan egyetemi felvételi rendszerire, amely nagyon eltér a magyartól: ez pedig az amerikai. A különbség először is ott kezdődik, hogy nemcsak állami, hanem magán felsőfokú oktatási intézetek léteznek az Egyesült Államokban. Sőt, a legjolbb és legrangosabb egyetemek sorában itöbb a magán egyetem, mint az állami. E sorok írója tölbb egyetemre ellátogatot t, s tapasztalatai alapján az amerikai felvételi rendszer a következő Iképpen foglalható röviden össze: Az egyik legnagyobb különbség a magyar szisztémával szemben talán az, hogy nincs felvételi vizsga, hanem felvételnél az egyik döntő szempont a középiskola négy osztályában elért tanulmányi eredmény, a másik szempont pediíg a harmadik osztály végén, (tavasszal letett vizsgák eredménye. (Ezéket a vizsgáikat, ha válaki úgy érzi, hogy nem túl jól sikerülték, illetve egyébként kevés pqnt gyűlne össze, a negyedik osztály elején meg lehet ismételni.) Természetesen minden felsőoktatási intézmény helyet kap az intézményeket ismentető könyviben, ahonnan lka lehet választani azt az egyetemet, ami adoitt esetben a legmegfelelőbb. A kiválasztásnál sok szempont érv jön számításba: pénz, érdeklődés, további terveik, stb. A sorrend a család anyagi lehetőséged alapján természetesen változhat. Az egyetem nem Olcsó mulatság, sőt, .nagyon drága is lehet. Minél jobb egy egyetem, annál tölblbe ikerül egy tanítási év, például a jó magánegyetemeken egy évben az összes köl tség 14—18 ezer dollár között mozoghat. (Ha ezt összevetjük az átlagos családi jövedelemmel, ami 20 ezer dollár körül van, akkor ez az összeg igen magjas.) Egy dolgot azonban azonnal hozzá kell'.tenni: ha valaki a jobb, híresebb (drágább) egyetemet jó eredménnyel végzi el, akkor a nem oly neves, vagy színvonalas egyetemen hasonló szakot végzett diplomásnál jóval több pénzt kaphat, már 'kezdő f izetésnek is. A választásnál a másik ddlog, amit áltálában figyelembe vesznek, az az, hogy ki hol szeretne később elhelyezkedni. Aki például politikával akar foglalkozni, az a keleti part valamelyik egyetemét választja, sőt, megpróbál a főváros valamelyik egyetemére 'bejutni, hiszen a politika iiglazi központja ott van. Az ds szempont, hogy ki hol akar élni, ezért arra felé keres magáinak felsőfokú intézményt. Ha valaki több egyetemet is megfelelőnek talál, jelentkezhet több helyire is, s ha nagyon biztos ábban, hogy hova akar menni, már korán, novemberben—decemberben elküldheti jelentkezését. Egyébként a jelentkezés beérkezési határideje február eleje, s már március végére, április elejére az egyetemek kiértesítenek a döntésükről. Ha valakit több helyre is fölvették, május elejére el kell döntenie, hogy hová akar menni. Ezután — ezt egyeteme válogatja — 'be 'kell fizetni ,,'hiztosítás” (gyanánt 250— 300 dollárt (ezt hívják deposit-nak). Augusztusiban orientációs kurzusokat szerveznék az egyetemék, majd szeptemberben megkezdődik a »tanítás, s már csak egy dolog marad -hátra: tanulni kell. S hogy milyen az amerikai egyetemi rendszer, ez már egy másik történet. Madarász György* Étet egy gepida településen a Tiszánál Közel 1500 esztendővel ezelőtt, az i. sz. 6. század első felében egy kisebb keleti germán közösség vette birtokába azt az ártéri szigetecskét, amely a Tisza és a IHármas-Kölrös árteréből emelkedik ki, Szelevénytől dél-nyugatra, a falutól majd’ látótávolságra. A gepidáknak erről az apró, tanyás-tanyacsoportos, Weilerszerű településéről az 1986—1987. évi régészeti kutatások során előkerült leletek alapján alkothatunk fogalmat. Az első évben három házat és egy vermet, a másodikban pedig egy fazekaskemencét tártunk föl. összeállításunk — némiképp rendhagyó formában — képanyag és kísérőszöveg segítségével eleveníti meg ennek a kora népvándorlás kori szálláshelynek az életét, illetve a gazdasági tevékenység néhány vetületét. A fazekasságnál és a textilkészítésnél az i. sz. 4. századi gót nyelvből — U'lfila Biblia fordítása révén — ismert szavaikat is jelöltük zárójelben; tudniillik a gepidák és a gótok közeli rokonságban voltak, így ezek az d. sz. 6. században is ilyenformán hangozhattak. A település elsődleges építményei a korai középkoriban és annak előtte szélesen, a torit szigeteik angolszászaitól a dél-orosizorszá(gi keleti gótckig elterjedt (és többféle célra használt gödörlházak voltak. Az eddigi kutatások az alföldi (gepidáknál csupán ilyeneket hoztak födszímre, így tehát kétségtelen, hogy ezéket zömmel mint lakóhelyeket emelték. Alapterületük 6— 12 négyzetméter volt, formájuk inégysizög — a szelevényiek az átlagosak, illetve a nagyabbak közé tartoznak. Két résziből állattak, egy földbe süllyesztett alapból és az efölé emelt könnyűszerkezetű, oszlopokból, ágakból és szalmáiból összerótt tetőből, paliiszód vagy tapasztott vesszőfonatos oromfalakkal (ez utóbbira utal a patics). Ajtajuk itt, vagy pedig a napos déli oldalon nyílott, ereszes formában. Ugyancsak három házat találtunk, egymáshoz közel, ám 'több is állhatott a telepen. Az építmények egykori belső képére alig utál valami, 'következésképp nem hirtelen pusztultak el (tűzvész, st'b.), 'hanem gondosan kiürítették azokat. A gödrök lassanként konyhai és egyéb hulladékkal — áldatcsont, edénytöredékek, szövés zéknehezék, orsógomlb, malornkő, fenőkő, kés, hamu, faszén, patics) és földdel töltődték föl. Egy edényégető kemence (2. Ikép) mindenféle karú telepásatás Igen figyelemreméltó lelete. Így van ez a kora 'népvándorlás karral kapcsolatban is, különösen azért, irriert az utóbbi időkig csak szűkös adatokkal rendelkeztünk ilyenekről. A szelevónyi műhelynek 'két része volt, a tulajdonképpeni kemence és a (hozzátartozó terjedelmes munkagödör. A valamivel tölbb mint 1,5 méter átmérőjű, kör alakú agyagáru-égető (berendezést aprólékos 'bontással tártuk föl. Rajzunk az égetőtér alaprajzát és a kemencének már rekonstruált keresiztmetszetét ábrázolja. Az i. sz. 6. századi gölöncsér-készítmények néhány fajtáját szemlélteti 3. ábránk. A gepida fazekasok (kasja) 'kisebb és magydbto edényeket (kas és fcatils) formáztak (ddigan), valószínűleg már lábbal hajtott, fejlettebb korongszerkezeten. A durva, karongollatlan alkalmatosságokat ds ők, de tán inkább az egyes 'háztartások készítették, iám jóval fcisébb számiban. Füles korsók, fazekak, tálak, valamint 'bögrék, poharak, csészék, hombárok, egyebek kerültek ki kezeik alól. Anyaguk igen jellegzetes: apró szemcsés kaviccsal kevertek soványítottak és szürkére égetettek. Nem volt ritka, hogy a 'kézműves vonal- és ihuililámvanal-fcötegeket vitt föl rájuk díszítésiként. Az időszak vezető ékíítési módja, a pecsételés is előfonóul, s a finomabb árukon. a Ibesimítás. Ilyen edények készülitek a kis telep peremén fekvő műhelyben. A gepida fehémép munkája volt a ruházathoz és máshoz szükséges textília előállítása, a fonás-szövés. A nyersanyagot, a lent (lein) és a juh, 'birka gyapját (wu'lla) megfelelő előkészítés után először ímeg kellett fonni, ami a legegyszerűbb módon, nebezékes orsópáL- cák segítségével történt. A zömmel fa pálcák természetesen elenyészték, megmaradtak viszont az agyagiból való pereszlenek, a kettős csonka kúp alakú orsógam- Iboik. A Qen/igyapjú kódból kihúzott anyagdaratodkat ezzel sodorták fonallá és erre tekerték föl, szakaszosan. A textília készítésére a függőleges állású szövőszék szolgált, amelyből reánk csupán azoknak a kúp formájú agyag nehezékeknek a darabjai maradtak, mik a láncfonaiak alsó végeire völltak erősítve. Ezen az alkalmatosságon az asszonynép különböző szövésmintájú — sávoly- és vászonlkö«tés — rubánakvalót állított elő. Képünkön az egyik legegyszerűbb technika, az úin. romtouszos sávoly látható. A rajzokat . különböző publikációidból vettük át. Cseh János Damjanich Múzeum Szolnok
