Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-15 / 192. szám

2 1989. AUGUSZTUS 15. j^ÉPiAP Horn Gyula tárgyalásai Ausztriában Nehéz helyzetben a menekültek Nagyon nehéz helyzetbe kerülitek azok az Ausztriá­ban élő magyar és lengyel menekültek, akiktől meg­vonták az állami ellátást — állapítja meg a Kurier cí­mű bécsi lap hétfőd számá­ban. Mint Franz Löschnak oszitrák belügyminiszter a Kuriernak elmondta, július­ban 1500 magyarnak, au­gusztusban. pedig 2300 len­gyelnek kellett elhagynia az ausztriai menekülttáborokat. A táborokból távozó ma­gyarok és lengyelek kényte­lenek „fekete munkával” beérni, s ennek minden anyagi és. esetleges jogi kö­vetkezményét vállalni, mert nem kapnák munkavállalá­si engedélyt — írja a Ku­rier. Munkavállalási enge­délyt csák akkor kaphatná­nak. ha lenne tartózkodási engedélyük, amelyet viszont csak munkahely és lakás megléte esetén adnak. S ez­zel az ördögi kör bezárult. Az osztrák szociális mi­nisztérium hajlandó lenne munkahelyek szerzésével se­gíteni az utcára került ma­gyaroknak és lengyeleknek — állítja a minisztérium il­letékese a Kurierban —, de a belügyminisztériumtól nem kapják meg a kellő infor­mációkat. hogy kiknek se­gítsenek. Hőlégballonok Végzetes találkozás i Tizeiíhárom ember vesztette életét vasárnap Ausztráliában Alice Springs város közelében egy hőlégballon lezuha­nása miatt. A tragédiát az okozta, hogy a mint­egy háromszáz méter magasan levő ballonba belefúródott egy másik léghajó gondolája. Az áldozatok között két külföldi — egy dán és egy olasz turista — is van. Az eddigi legsúlyo­sabb ilyen jellegű bal­eset . miatt a kormány hétfőtől egész Közép- Ausztráliában megtiltot­ta a hőlégballonok fel­szállását. Az AP amerikai hírügy­nökség — amely ma már nemiigen lepődik meg a ma­gyar belpolitika néhány Nyu­gaton még igazán újdonság­számba menő fordulatán — meghökkenéssel állapította meg a múlit ihét végén: a magyar kommunista párt­lap. a Népszabadság elsőol­­dálán ilyen címmel jelent meg egy írás: „Többénem jöhetnék testvéri tankok — 1968 magyar tanulsága”. Az interjúiban Szokai Imre. az MSZMP KB osztályvezető­helyettese beszélt arról, mi történt 1968. augusztus 21-re virradóra, amikor a Varsói Szerződés öt tagállama — Románia kivételével — meg­szállta Csehszlovákiát. Ez a nyilatkozat — írta az AP — volt mindeddig a csehszlo­vákiai beavatkozás legke­ményebb bírálata, amely va­laha is elhangzott felelős párttisztségviselő szájából a szovjet tömbben, s jelentő­ségét csak fokozza, hogy 10 nappal a bevonulás 21. év­fordulója előtt látott nap­világot. A „testvéri tankoknak” ezt az egyszerre keserű és gu­­nyoros emlegetését néhány más meglepetés is tetézi. Szokai szerint bár „nem cél­szerű” beavatkozni abba, ami a csehszlovák nép és a CSKP alapvető érdeke és feladata, semmi okunk el­titkolni saját véleményünket. Az igaz, hogy néhány hó­(Folytatás az 1. oldalról) nak megfelelő megoldásá­nak lehetőségeit. Magyar részről hangsú­lyozták: a kérdés megoldása semmilyen módon nem kap­csolható össze azzal a Iko­­rülimánnyel, hogy Magyar­­ország részese az ENSZ me­nekültügyi konvekdójának. A sízólban forgó egyezmény előírásai e konkrét esetre nem vonatkoztathatók, ugyanis az NDK állampol­gárainak az NSZK-lba 'tör­ténő áttelepülése a két né­met állam ügye, abban Ma­gyarország közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK (fél tudomásul vet­te. A imagyar és az NSZK külügyi vezetők egyetértet­tek abban, hogy a megoldás érdekében folytatni kell a megbeszéléseket az NDK il­letékeseivel is. Horn Gyula külügymi­niszter hétfőn a kora dél­utáni órákiban a Külügymi­nisztériumba kérette Gerd Vehres-t, az NDK budapes­ti nagykövetét. A magyar diplomácia vezetője ismer­tette a nagykövettel a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának álláspontját az NSZK budapesti nagykö­vetségén tartózkodó 181 NDK-ibeli állampolgár helyzetének rendezéséről. Horn Gyula ezen a találko­zón is megerősítette, hogy az NDK-állampolgárok NSZK-ba történő áttelepü­­lése a két német államra tartozik, Magyarország azonban érdekelt az ügy mi­előbbi lezárásában. Kaotikus helyzet alakult ki hétfőn az NSZK buda-BELGRÁD Nyugat-Szlovéniában hét­főn reggel 5 és 7 óra között több mint száz, kisebb ere­jű földrengést észleltek. A rövid időközökben egymást követő lökések epicentruma Tolmiin közelében volt. Anyagi károk nem keletkez­tek. BERLIN Áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok tüntet­tek vasárnap délután Bér-' linben a Nyugat-Berlint kö­rülzáró fal építésének 28. évfordulóján. MANAGUA Daniel Ortega nicaraguai elnök bejelentette, hogy kormánya rövidesen több­napja a szocialista országok némelyike hivatalosan vagy félhivatalosan véleményt mond a másikról, de ez min­dig nagyon homályos és ál­talános fogalmazásiban jele­nik meg. Ekkora horderejű ügyben azonban aligha volt példa állásfoglalásra és az AP 1968 ügyében a magyar politika „átértékeléséről” be­szél. Bár a nyilatkozó szerint a bevonulás kérdése Magyar­­országon (is) belpolitikai kérdéssé vált, az amerikai hírszdlgálati iroda nagyon is komoly hangsúlyt helyez az ügy általánosabb vonat­kozásaira: Szokai kijelentet­te, hogy az MSZMP levonta 1968 legfontosabb tanulsá­gát — egyértelműen elhatá­rolódott a bevonulás alapjá­ul szolgáló „Sztálin—Hrus­csov—Brezsnyev doktríná­tól”. Ez pedig már nem magyar belpolitikai kérdés. Hogy mennyire nem az, azt az interjú megjelenésének nap­ján a lengyel Szenátus ha­tározata is kiemelte. A jú­niusban „félig demokra­tikus” módon tartott lengyel választásokon az új felsőház 100 helyéből 99-et az a Szo­lidaritás szerezte meg, amely annak idején csaknem 56- hoz, 68-hoz hasonló helyzet­be sodorta az országot, s a „testvéri tankokat” talán csak a katonai szükségálla­pesti képviseletének házatá­­ján, miután a 'bonni külügy­minisztérium döntése nyo­mán ideiglenesen felfüg­gesztették az ügyfélfoga­dást. Sok magyar állampol­gár illáiba kopogtatott az NSZK Nógrádi utcai kon­zulátusának kapuján, hogy a már az elmúlt héten ké­relmezett vízumát átvegye. Az NSZK-iba készülő ma­gyar turisták zavarát fokoz­ta, hogy a déli órákig gya­korlatilag felvilágosításit sem kaptak a vízumkiadás átmeneti rendjéről. A helyzet a kora délutáni órákra tisztázódott: a kö­vetség munkatársai rendha­gyó módon, a közeli Lékai térre települtek ki Volkswa­gen kisbuszukkal, s a ma­gyar turisták ott vehették át a kész vízumokat. Kedd­től azonban a még át nem vett vízumokat az IBUSZ Tanács körúti főirodájában vehetik kézhez. Az MTI munkatársának kérdésére Sándor György, az utazási iroda vízumosztályának ve­zetője elmondta, 'hogy több mint ezer vízum vár még gazdára. Azok számára, akik az elkövetkezendő na­pokban választják úticélul az NSZKnt, fontos tudniva­ló, hogy vízumkérelmeiket — a nagykövetség sajtóosz­tályának tájékoztatása sze­rint — öt utazási irodában, a Budapest TouristnáL, a Cooptouristnál, az Ex­presszinél, az IBUSZ-nál és a Volántouristnál nyújthat­ják be. Az IBUSZ tájékoz­tatása szerint az ügyintézés előreláthatólag 10 napot vesz igénybe, ezért felhív­száz politikai foglyot bo­csát szabadon. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint ezernél is több fogolyról van szó. ISZTAMBUL Az Iszlám Konferencia Szervezetének egy magas beosztású vezetője azzal vá­dolja Bulgáriát, hogy „faj­gyűlölő politikát” folytat g Bulgáriában élő török ki­sebbség ellen. Abdallah Omar Naszif, aki egyben a póttal lehetett távol tar­tani. A lengyel szenátus — te­hát egy szocialista ország törvényes, alkotmányos és nem kevésbé magas rangú testületé — egyhangúlag kö­zölte: a Csehszlovákia elle­ni invázió „a demokráciá­ra. a szabadságra, az embe­ri jogök tiszteletben tartásá­ra irányuló természetes tö­rekvés és az önrendelkezés­hez való elidegeníthetetlen jog megsértése volt, amely a lengyel nemzet akarata el­len történt”. A testület kü­lön szükségesnek tartotta, hogy emiatt kifejezze saj­nálkozását, együttérzését és sikereket kívánjon a cseh­szlovákiai demokratikus mozgalmaknak. A magyar és a lengyel vé­lemények nvamán a hírügy­nökségek már nem haboz­tak leírni, hogy a csehszlo­vákiai intervenció egyre „újabb megvilágításba” ke­rül. Ezek után látott vasárnap Rómában napvilágot a La Repubblica hasábjain Jev­­genyij Amibarcumov neves szovjet közgazdász nyilatko­zata. Feltételezhető, hogy Ambarcumov, Gorbacsov egyik támogatója, nem be­szél a levegőbe. Ö kijelentet­te: „A tények is azt mutat­ják, hogy a szovjet vezető szemben áll azzal a rend­szerrel módszerrel és logi­káival, amely 1968 tragikus eseményeihez vezetett... A jelen helyzet azonban nem teszi löhetővé neki, hogy olyan hivatalos álláspontot ják a figyelmet arra, hogy az utazók időben nyújtsák be kérelmeiket; az NSZK- ba szóló vízum egyébként hárem (hónapig érvényes. Értesülések szerint a le­lassul t, némileg (körülmé­nyes ügyintézés oka, hogy a budapesti 'képviselet mun­katársaira jelentős (többlet­terheket ró az érvényes úti­­okmányök nélkül az NSZK- ba utazni szándékozó NDK- állampolgárok sorsának rendezése. (Bonni források szerint a budapesti külkép­viseleten már több mint 180 NDK állampolgár tartózko­dik.) Nem ikis problémát okoz az sem, hogy a Nóg­rádi utcai konzulátus épü­lete előtt tábori (körülmé­nyek alakultaik ki. Az MTI helyszínen járt munkatár­sának becslése szerint (több mint száz NDK állampolgár vár bebocsáItatásra, többen közülük családostól. Az áldatlan helyzet felkel­tette a Magyar Vöröskereszt figyelmét is, s hétfőn déltáj­ban frissítőket, szendvicse­ket osztottak szét a már hosszú ideje várakozók kö­zött. Sztuchlik Rezső, a vö­röskereszt külügyi osztályá­nak vezetője az MTI érdek­lődésére elmondta. hogy gyűjtést ugyan nem rendez­nek az NDK-állampolgárok megsegítésére, saját fórrá-1 saikból azonban továbbra is naponta legalább egyszer ételt-italt visznek a helyszín­re. Az ellátást azonban elő­reláthatólag nem bővítik, mert az erre a célra rendel­kezésre álló mintegy 2—4 millió forintból nem telik többre. Muzulmán Világliga főtit­kára is, egy isztambuli sajtó­­értekezleten közölte, hogy hamarosan jelentést nyújt be a határ menti Edrine és Kapikule városok közelében végzet vizsgálatairól. STOCKHOLM A Szovjetunió meghívta Raoul Wallenberg eltűnt svéd diplomata hozzátarto­zóit, hogy tegyenek látoga­tást Moszkvában. A meghí­vást Borisz Pankim, a Szov­jetunió svédországi nagykö­vete a múlt héten nyújtotta át a stockholmi Wallenbeng­­bizottságnak. A hírt Per Anger, a bizottság elnöke hétfőn jelentette be Stock­holmiban. foglaljon el, amelyet egy szövetséges ország politikai vezetése minden bizonnyal elutasítóan fogadna”. E nyilatkozatokból az kö­vetkezik, hogy Magyaror­szág, Lengyelország és a Szovjetunió egyszerűen hi­bának, tévedésnek minősíti a fellépést. Az NDK és Bul­gária nem nyilatkozott — Románia pedig annak idején nem olyan okból vonta ki magát a Varsói Szerződés közös akciójából, amelynek háttere ide illenék. Csehszlovákia vezetése mind ez ideig semmi jelét nem adja annak, hogy sa­ját történelmének fehér folt­jait megkísérelje kitölteni. Ez azonban nyilvánvalóan belügy — de bizonyára egy egész ország belügye. A prágai vezetők azonban arról sem tájékoztatták az embereket, hogy Alexander Dubcek, a volt pártvezető, Oldrich Cernik, a volt kor­mányfő levélben fordult az érintett öt ország vezetői­hez: ítéljék el a beavatko­zást. Annyi bizonyos — ez kiderül Szokai Imre nyilat­kozatából —, hogy az MSZMP KB részéről kap­tak is választ. Ami a többi érintett országot illeti, Szo­kai Imre megjegyezte, hogy „a múlttal kapcsolatos nyílt­ságban országaink között nincs összhang, ezért az új­raértékelés érdékeket sért­het. fölös indulatokat ger­jeszthet”. A „testvéri tankok”-féle megoldás felett azonban el­járt az idő, „Testvéri tankok” A Szabad Demokraták Szövetséginek Üzenet a Charta ’77-hez A Szabad Demokraták Szövetsége az 1968. augusz­tus 21-i csehszlovákiai kato­nai beavatkozás évfordulója alkalmából a Charta ’77-hez üzenetet küldött, amelynek tartalmáról Haraszti Miklós, az SZDSZ egyik szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Haraszti Miklós elmondta, hogy a Szabad Demokraták Szövetségle az üzenetben me­leg szeretettel üdvözli az emberi jogok és a demokrá­cia minden csehszlovákiai hívét. A levél rögzíti, hogy 1968-ban az akkori rendszer akaratából vettek részt ma­gyarok is a szomszéd nép elleni agresszióban. De ez az invázió egész térségünket, benne a mi hazánkat is visszaterelte a zsákutcába. A jogok és a fejlődés kelet-eu­rópai híveinek azóta nincs más útja, mint a közös fellé­pés az elnyomás közös rend­szere ellen. A magyar demokratikus ellenzék — emelte ki az üzenetből a szóvivő — min­dig is ihletet merített a Charta ’77 harcából, igyeke­zett azt támogatni, és vilá­gossá tenni a közvélemény előtt, hogy népeink érdekei azonosak. Ma, amikor a Sza­bad Demokraták Szövetsége immár legálisan működik, megerősítettük szolidaritá­sunkat a Charta ’77-tel — mondta Haraszti Miklós az üzenetről szólva. Ezt köve­tően az üzenetben az SZDSZ kijelenti: Bizonyosak va­gyunk benne, hogy már nem kell sokáig elszenvednünk az egypár trend szer ok kul­túrát pusztító és alkotóerőt pazart ó anakronisztikus uralmát. Veletek vagyunk békés harcotokban, és vele­tek leszünk a baráti népek demokratikus Európájában — fejeződik be az üzenet. Belfast: Eszak-frország több városában tiltakozó megmozdu­lásokat tartottak a brit csapatok bevonulásának 20. évfor­dulóján. Belfastban a rendőrség műanyag-lövedékekkel osz­latta szét a tüntető tömeget. (MTI TELEFOTÓ) Ceausescu aggódik Interjú a Newsweekben Nicotae Ceausescu rózsás képet festett országa hely­zetéről, s egyben aggodalmá­nak adott hangot a magyar és a lengyel reformok miatt a Newsweek amerikai hír­magazin legújabb számában megjelent interjújában. A román pártfőtitkár és állam­elnök teljesen alaptalannak minősítette az emberi jogok megsértéséről, a falurombo­lásról és a gazdasági nehéz­ségekről külföldön közzétett beszámolókat, amelyeket vagy újságírói hiszékenység­nek vagy tudatos hamisí­tásnak, Románia befeketíté­­sére irányuló kampánynak tulajdonított. Az interjú át­szerkesztett változatát! az Agerpres román hírügynök­ség hétfőn tette közzé, a fel­lett kérdéseket cfcak rövid összefoglalásban közölte. Ceausescu szavai szerint Romániában élénk figye­lemmel kísérik mindazt, ami más országokban történik. „Mi persze nem avatkozunk be más országok belügyeiibe, ugyanakkor azonban aggó­dunk egyes országok intézke­­dései'miatt, amelyek nem mást jelentenek, mint a szocializ­mus elveiről való lemondást, visszafordulást:, vagy ahogy egy francia lap fogalmazott, visszatérést a kapitalizmus­hoz.” — jelentette ki. Ez az út tette hozzá — csak sú­lyosbíthatja ezen országok gazdasági-politikai gazdasá­gi-társadalmi helyzetét, ami kétségtelenül befolyásolja a stabilitást és a nemzetközi kajccsola tokát. Ceausescu kijelentette, hogy Romániában nincsenek üres polcok az üzletekben, sőt. jelentős árukészletek vannak, mindent meglehet vásárolni, számos olyan cik­ket is, amelyeket az Egye­sült Államokban árusítanak. SORSOLUNK! Várjuk Önt is 1989. augusztus 17-én 17 órakor a MÁRKA ABC-ben az EKV SZERENCSEKOSAR nyereményakciónk| nyilt sorsolásán

Next

/
Thumbnails
Contents