Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-14 / 191. (189.) szám
1989. AUGUSZTUS 14. 5 .MÉbae ÓH, A BONGÓ Másfél évszázados jubileum előtt rövidesen kiállítják Szolnokon Nyerni ki nem szeret? Rettenetesen nagy érdeklődést tanúsított hazánk nem \a legnagyobb jómódban élő lakossága az OTP legújabb szerencsejátéka, a Bongó iránt. Mint illetékes helyről — mi lehetne illetékesebb az OTP-nél, bár ott azt mondják, közös ez a TV2-vel — megtudtuk, majdnem egy szálig elkelt mind az ötmillió darab első sorsjegy, amelyet július 3-án bocsátottak ki. Már javában vehetjük az augusztus havi Bongót, amit 26- án húznak a tévé kettes csatornáján. Az idősebbek tudják, a magyar mindig szerette a ezerencse játékokat. Millióknak minden heti témája évtizedek óta most is a lottó, a totó — de őseink se panaszkodhattak___ Tóth Sándor, az OTP megyei igazgató-helyettese és Törökné Mondok Éva féltve őrzött „kincseket” mutatott a minap, 1.Kiállításra készülődve lapunkban kérték a takarékpénztár régi ügyfeleit, ß valamikori szerencseszerető szolnokiakat, vegyék elő megőrzött régi, takarékpénztárral, szerencsejátékokkal összefüggő emlékeiket. Nos, most már tudják: Szolnok megyében se pitka a százéves, vagy ennél picit fiatalabb takarékbetétkönyv, váltó, sorsjegy, Mindez még az idén kiállításon látható 'majd: az Országos Takarékpénztár októberben. a takarékossági világnapon emlékezik meg alapításának negyvenedik Régen hasonló sorsjegyekkel kísértették Fortunát... és ez a mai utód Fotó: Mészáros J. évfordulójáról, valamint a közelgő, nagy jeles évfordulóról: 1990-ben lesz százötven éve, hogy megalakult az iEIső Hazai Takarékpénztár. A kiállítások anyagának rendszerezése pnár megkezdődött. A legtöbb érdekes dokumentumot Rideg István szolnoki, járműs munkástól kapták, akinél még egy 1886- ban „Öcsászári apostoli Királyi Felsége által legkegyelmesebben engedélyezett” sorsjegy is akadt. A gyűjtemény tartalmaz szolnoki és vidéki, kisvárosi képeslapokat is, amelyeken takarékpénztárak láthatók a századelőn, s természetesen több „egész, fél és negyed” sorsjegyet. Nem keveset közülük a Dénes sorsjegyiroda hozott forgalomba Szolnokon. Miután a leendő kiállítás első anyagait megcsodáltuk — mi mást tehettünk volna: elrohantunk, hogy kapjunk még I a mostani Bongóból. Sose tudja az ember, — nyerni ki nem szeret? BONGO 1989. augusztus 26. MAGYAR TELEVÍZIÓ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR SPOKTFOGADÁS! ÉS tOTTÖ lOAiOATÓSAO 3993364 Cérna Klub a Vasas Művelődési házban Törökszentmiklóson jártak az érsekújvári „böködők” Az elmúlt hetek!ben szép kézimoüka-taiáliításira látogaíhattalk a itJorökszentmiiklóeáalk. A 'helyi Cérna Kluib — íiatailcik, idősek egyaránt — tagjai bemutatta alkotásait a Vasas Művelődési Háziban. Az anyagot Balogh Ferenc, az MIMIK — a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ — művészeti osztályának vezetője bírálta. Megállapította, . hogy a kiállítás anyaga ízléses, néhány eredeti népművészeti alkotás is található köztük, de akadnák kommerszebb munkák is. Kiderült, a magasabb színvonal elérését az akadályozza, ihogy nagyon nehéz megfelelő fonalhoz és eredeti népművészeti mintákhoz jutni. Miivel Balogh Ferenc fantáziát látott a dologiban, ígéretet tett, hogy miint szakember, ősztől szakmailag is, anyagbeszerzés szempontjaiból is segíti az asszonyoikat, akik egyölőre saját örömükre készítik a bímzésas párnákat, faliszőnyegeket, csipkéket. Talán később majd eladásira is dolgozhatnak, ami anyagilag is jól jönne nékik — hiszen maguk finanszírozzák a klrub at —, ráadásul az eddig a piacon ízléssértő bóvlit vásárlóik valódi népművészeti értékhez jutnának. A „társulásnak” azon kívül, hogy a nők hasznosan és azzal töltik Idejüket, amivel szeretnek foglalkozni,, más jelentősége is van. Meleg baráti kapcsolatban vannak az Érsekújváron megalakult, hasonló jellegű Böködő Klubbal. 1982 óta minden éviben 'találkoznak a csehszlovákiai klub tagjaival, egymást vendégül látják. Ez éviben északi szomszédaink jöttek Törökszentmiklósira. Megnézték a kiállítást, ezt követően megtekintették a régi és az új videofelvételeket az eddigi találkozásaikról. Utána jó hangulatú, baráti beszélgetés következett. A CSEMADOK — Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége — kézimunka szakkörének vezetője tömören fogalmazott: — A kézimunka nem csak széppé teszi életünket, hanem összeköti az embereket, különösen az a jó, hogy e réven szoros kapcsolatunk van Magyarországgal. És ez mindennél fontosabb. A találkozót négynapos közös program követte. A két klub tagjai jártak Kalocsán a Tájiházban, Kiskőrösön a Petőfi-házban, voltak Kecskeméten is. A kiállításnak nemcsak ők voltak nyertesei. A nézők is, akik a szemet gyönyörködtető, többségében ízlésfejlesztő munkákat megcsodálhatták, s ráadásul még szavazhattak is a nekik legjobban tetsző alkotásokra. Pásztor Gábor Készlet a kiállítás anyagából Új típusú képmagnók az ITT-től Luxusigényeket is kielégítő képmagnók gyártását és forgalmazását kezdte meg a Selectronic Híradástechnikai Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. Az ITT—NOKIA rendszerű berendezésnek elsősorban a kép manipulására beépített trükk-képző része újdonság az eddig forgalmazott képmagnókhoz képest. A videóval ugyanis úgy lehet a filmről cgy-egy jelenetet kinagyítani, hogy a kép nem vibrál, és mód nyílik a részlet akár tizenhatszoros kinagyítására is. MTI-fotó: Balaton József Elveszett a gyerek, kihoztam a részeget a vízből Beszélgetés az abádszalóki strandőrrel „STRANDŐR” — hirdeti nagybetűkkel a tábla az abádszalóki vízparton. Kíváncsian lépek oda a szőke fiatalemberhez. — Árulja el nekem, hogy mi a dolga a strandőrnek? Látom, itt, az asztalán vöröskeresztes láda is van. Ez azt jelenti, hogy sebet is kötöz? — Igen, ha szükség van rá. Előfordul, hogy eldobálják az üveget, az eltörik, más meg belelép. Szóval akadnak olyan kis balesetek, amelyek más strandon is. Eltűnt a vitorlás Elnézést kér tőlem, mert el kell mennie. Egy vízibiciklis ugyanis a bolyán belülre, a strandolok közé hajtott. Pelech Zoltán — merthogy így hívják az ifjú strandőrt — a vízpartra megy és magyaráz a vízibicikli utasainak. Eleinte úgy tűnik, hogy azok rá se hederítenek, de aztán szép lassan kihajtanak a nyílt vízre, ahol senkit se zavarnak. — Gyakori eset. —■ magyarázza Pelech Zoltán. — A vízibiciklisek sokszor bejönnek a bolyán belülre. Ha csak innen, a partról mondom a magamét, gyakran úgy tesznek, mintha nem is hallották volna. Mintha nem is hozzájuk szólnék. De aztán, amikor megindulok a csónakkal befelé, ők is elindulnak, és ilyenkor látom, hogy mégiscsak hallották, amit mondtam. — ön szerint mire való ez a „játék”? — Az emberek egy része szereti megmutatni, hogy ő bemegy oda, ahová más nem, vagy ahová nem szabad, Az előbbi eset azértis veszélyes volt, mert a vízibiciklis éppen a csúszda mellett húzott el, és ilyenkor előfordulhat, hogy a csúzdából a vízbe pottyanó a biciklire esik. — Nem irigylem az ilyen intézkedéseikért. Mire ikelil még ügyelnie a strandon? — Tulajdonképpen minden fürdőző hozzám fordul, ha gondja van. Megtörténik például, hogy elvész egy kisgyerek, és vagy a szülők keresik őt, vagy ő a szülőket. Volt olyan hétvége, amikor tízezer ember jött el ide. Ilyen tömegben sok minden megesik. Tegnap például „elveszett” egy vitorlás. A következő történt: a férj csak annyit mondott a feleségének, hogy „elmegyek egy kicsit a vízre”, és elment — egészen Kisköréig. A felesége pedig ijedten jött hozzám, hogy elunt a vitorlás is meg a férje is. — És ön mit csinált? — Egy távcső segítségével hamarosan megtaláltuk a vitorlást. — Komolyabb esetek is előfordultak? — Volt úgy. hogy én hoztam ki egy részeg embert a vízből. Láttam innen, a partról,hogy befelé tart és nagyon imbolyog. Utána mentem, kihoztam, mert még bele is fulladhatott volna a vízbe. A meggondolatlan vízibiciklis — Haláleset nem volt mostanában? — De igen. Nemrégen történt: egy férfi a vízibicikliről beleugrott a vízbe és szívgörcsöt kapott. — Nem lehetett kimenteni? — Én nem láttam az esetet. Valahol bent történt a vizen. Dél körül volt, és úgy 3 óra felé jöttek hozzám, hogy láttak valakit beugrani a vízbe, és nem jött fel. Nemsokára meg is találták. — Gondolom, a hétköznapok azért nem ilyen tragikusak. — Nem. Többnyire kisebb segítséget kérnek az emberek, mint mondtam; elsősegélynyújtást, elveszett gyerek mekeresését. Ha vavalami nagyobb, komolyabb dolog történik, akkor én is a rendőrt hívom. — Milyen hosszú a strandőr munkaideje? — Reggel 7-től este 7-ig vagyok. — És ezidő alatt folyton a vizet pásztázza, hogy nem történt-e baj valakivel? — Ha jó idő van, néhány ezer ember fürdik itt. Innen a partról nehéz is lenne észrevenni, ha valakivel történik valami. Ha meglátom, természetesen segítek. Ha pedig nagyon sokan vannak a vízben, akkor én is bemegyek csónakkal. Ilyenkor ugyanis teljesen távol kell tartani a vízibicikliseket a fürdőzőktől. Egyébként csak egy hétig dolgozom reggeltől estig, utána egy hétig szabad vagyok és a másik strandőr ügyel a rendre. — Az életkorából arra következtetek, hogy ez afféle szünidei munka. — Igen. Most végeztem a kunhegyesi híradástechnikai szakközépiskolában. P. É. Fotó: Mészáros János
