Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-24 / 171. szám

II szovjetellenesség ma politikai tudatlanságot tükröz Nyers Rezső interjúja az Izvesztyiának jj^ÉBáP 1989. JULIUS 24. „Nyers Rezső, aki következetes híve peresztrojkánknak, nemrég budapesti sajtóértekezletén kiemelte: a szovjetel­lenesség ma egyszerűen politikai tudatlanságot tükröz” — írja a szombati Izvesztyija, közölve azt a beszélgetést, ame­lyet tudósítója Budapesten folytatott közvetlenül az MSZMP KB júniusi plénuma után a párt frissen megválasztott el­nökével. Nyers Rezső elmondta: Magyarországon jelenleg az egypártrendszerről a több­pártrendszerre való áttérés zajlik, a reformok számos új törvény elfogadását te­szik szükségessé. Időszerű kérdés egy olyan pártegység létrehozása, amely figye­lembe veszi a párton belüli irányzatokat, platformokat is. Elhárult a oártszakadás veszélye, a párt lezárta azt a szakaszt, amikor védelmi pozícióba kényszerült a múltban elkövetett hibák miatti, részben jogos bírá­latokkal szentben. 1 Nyers Rezső a beszélge­tésben kifejtette: természe­tes jelenségnek tartja, hogy az MSZMP-n belül több platform létezik. Elmond­ta, hogy a Központi Bizott­ság ülésén a megvitatott kérdések túlnyomó többsé­gében egyetértés alakult ki. A legkritikusabb mozzanat az 1956-os események érté­kelése volt, azonban a vita, amely ebben a kérdésiben megosztotta a nemzetet, lé­nyegében befejeződik El­ismerjük azoknak a tevé­kenységét, akik reformokat akartak, így Nagy Imre sze­repét is. A történelmi igaz­ságosság helyreállítása nél­kül a párt nem számíthat a társadalom bizalmára. Az MSZMP ősszel sorra kerülő kongresszusán megvitatjuk a történelmi albizottság je­lentését, amelyben benne lesz a párt szerepének érté­kelése a különböző történel­mi időszakokban mind nem­zetközi, mind nemzeti szin­ten — hangsúlyozta Nyers Rezső. Nyers Rezső szólt a gaz­dasági nehézségek okairól, így az elhibázott beruházá­sokról, a tudományos-mű­szaki haladásra való időbeni reagálás elmulasztásáról. Állást foglalva a párt és az állam feladatainak külön­választása mellett hangoz­tatta, hogy a pártállamot jogállamnak kell felválta­nia. A reformok menetéről kifejtette, hogy nem célsze­rű a folyamatot sok kis sza­kaszra felbontani. Az MSZMP szociáldemok­rata hagyományaival kap­csolatban kiemelte: a párt egyidejűleg támaszkodik a kommunista és a szociálde­mokrata hagyományokra. Érdemes figyelembe venni a szociáldemokraták válaszát a gazdasági reformkérdé­sekre, s az ideológia és a po­litika kölcsönhatásának problémájára. A szociálde­mokratáknál az ideológia szerepe gyakorlatiasabb: a kommunista pártok évtize­deken át túlideologizálták a dolgokat. A pártnak széles társadalmi bázisra kell tá­maszkodnia, nem mondhat le az elsősorban szociálde­mokrata beállítottságú ré­tegekről, a képzett munká­sokról és a középrétegekről sem. A gazdasági reformokat Nyers Rezső három szakasz­ra bontotta. Az első 1953— 1956 között zajlott és alap­vetően a mezőgazdaságra összpontosított. A figyel­met a magas termelési kul­túrával rendelkező közép­parasztságra fordította, ez­zel magyarázhatók sikerei. Nagy Imre sokat átvett Bu- hárintól — mondotta. Az ag­rárkérdés kulcskérdés ma­radt az 1968-ban kezdődött második reformszakaszban is: ekkor áttért a gazdaság az önelszámolásra, és a vál­lalatoknak önállóságot adott. Ebben különbözik alapvető­en az 1965-ös Koszigin-féle reformtól, amely hasonló volt a magyarokéhoz, annak ellenére, hogy az iparra koncentrált. A magyar re­formot 1972-ben leállították, 1974-től kedvezőtlen folya­matok indultak. A reform a mezőgazdaságban folytató­dott, de az iparban leállt. A reformok harmadik hullá­mának meg kell oldania mindazt, amit az első kettő kihagyott. A szocialista or­szágok közötti, illetve a-ma­gyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat a jövőbeli Nyers Rezső a dollárelszá­molás alapján és elsősorban a kétoldalú kapcsolatok ke­retében képzeli el. fgy egy­ben a nemzetgazdaságok ha­tékonyan bekapcsolódhat­nának a nemzetközi gazda­sági életbe. Arra a kérdésre, milyen esélye van az MSZMP-nek a következő választásokon, elmondta: minden attól függ, mennyire sikerül a párt politikájában kifejezni a nemzet és az egész ország érdekeit. ­(Folytatás az 1. oldalról) ugyancsak folynak a tárgya­lások a bányászok követelé­seinek kielégítéséről és a termelés mielőbbi megindítá­sáról. Az események tanúságai között mindenképpen érde­mes kiemelni, hogy a mun­kásak és vezetőik közötti szakadék, a párbeszéd hiá­nya veszélyes helyzeteket te­remthet. A bányászok jogos követeléseinek túlnyomó többségét a helyszínen el le­hetett volna intézni — mon­dotta. A sztrájk nem a meg­felelő eszköz a problémák megoldására, hiszen kedve­zőtlen hatással van az egész népgazdaságra, a társadalom­ra és ezen belül a bányá­szokra is. Ezt a sztrájkoló munkásak teljes felelősséggel átérezték. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy bár nem hí­ve az ilyen szélsőséges lépé­seknek, mégis elégedettség tölti el, mert a munkások ke­zükbe vették sorsuk irányí­tását. Fontos szakasz zárult le a bányászsztrájkkal, amely be­bizonyította, hogy a változá­sokat nem lehet halogatni. * * « A donyecki bányászok egy hétig tartó sztrájkjukkal szinte minden követelésük teljesítését kivívták — jelen­tette vasárnap a franoia hírügynökség. Az AFP hely­színi tudósítója ’megszerezte annak a megállapodásnak az egyik példányát, amelyet a kormánybizottság és a sztrájkbizottság írt alá. Titkos záradék Nyugatnémet értékelés szerint szovjet részről — leg­alábbis magas szinten — elő­ször ismerték el, hogy az 1939-es német—szovjet meg­nemtámadási szerződésnek van egy záradéka, amelyben Moszkva és Berlin érdek­szférákra osztotta fel Lengyelországot, illetve a Baltikumot. A volt bonni nagykövet, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője egy nyugatnémet—szovjet tv-be­szélgetésen kijelentete bgyanils: „Bár a forrásere­dettel szemben nem adtam fel tartózkodásomat, a titkos záradékjegyzőkönyv létezé­séhez nem fér kétség. Miint ismeretes, Gorbacsov főtitkár még tavaly kérte Kohl kancellár segítségét az okmányok felkutatásában és átadásában. A titkos zára­déknak állítólag valóban nincs meg az eredetije, de mielőtt a berlini birodalmi külügyminisztérium egyik beosztottja a háború végén megsemmisítette volna, mik­rofilmet készített róla. Három választókerületben újabb forduló (Folytatás az 1. oldalról) Farkas Zoltán közgazdasági osztályvezető (Szabad De­mokraták Szövetsége), dr. Gráner Gyula vállalatigazga­tó (MSZMP Kecskeméti Re­formköre), dr. Kiss István szociológus (Kecskeméti 60. számú tanácstagi választóke­rület. MADISZ, MSZMP) és Varga László református lel­kész (Hazafias Népfront). Kiskunfélegyházán, Bács- Kiskun megye. 8. számú vá­lasztási körzetében Korom Mihály — késztetésre történt — lemondása miatt üresedett meg a mandátum. A város­ban ugyancsak öt jelöltre tet­tek javaslatot a különböző politikai szervezetek, közü­lük azonban ketten nem kap­ták meg a szükséges számú szavazatot, így végül három név került fel a választási listára. A kis híján 26 ezer szavazásra jogosult állampol­gár Fekete Pál általános is­kolai tanárra (Hazafias Nép­front), dr. Garai István bel­gyógyász szakorvosra (Kis­kunfélegyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség és MSZMP), valamint dr. Vas László jogtanácsosra (Haza­fias Népfront) adhatta le sza­vazatát. Dz Országos Választási Elnökség közleménye 1989. július 22-én négy or­szággyűlési választókerület­ben volt időközi választás. A választások a törvényes rend szerint történtek meg. • A Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületében (Kecskemét) a névjegy­zékbe felvettek száma 19 735. A választásokon részt vett 8704 fő, a választójogosiultak 44,1 szá­zaléka. Az érvényes szavaza­tok száma 8390, az érvényte­len szavazatoké 314. Dr. Deb- reczeni József 3967 (47,2 szá­zalék), Farkas Zoltán 519 (6,2 százalék), dr. Gráner Gyula 749 (8,9 százalék), dr. Kiss István 1865 (22,2 százalék). Varga László 1251 (14,9 szá­zalék) szavazatot kapott. Va­lamennyi jelölt ellen leadott szavazat 39. A választáson a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, ezért pótválasztást kell tar­tani. A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben (Kiskunfélegyháza) a név­jegyzékbe felvettek száma 26 005. A választásokon részt vett 16 006 fő, a választójogo­sultak 61,5 százaléka. Az éri vényes szavazatok száma 15 543, az érvényteleneké 463. Fekete Pál 3820 szavazatot (24,5 százalék), dr. Garai Ist­ván 6985 szavazatot (44,9 szá­zalék). dr. Vas László 4598 sza­vazatot (29,6 százalék) kapott. Valamennyi jelölt ellen le­adott szavazat 140. Egyetlen jelölt sem kapta még az ér­vényes szavazatoknak több ■mint a felét, ezért pótválasz­tást kell tarfa ni. A Csongrád megyei 1. szá­mú választókerületben (Sze­ged) a választói névjegyzék­be felvettek száma 22 016. A választáson részt vett 9953 fő, a választójogosultak 45,2 százaléka. Az érvényes sza­vazatok száma 9603, az ér­vényteleneké 350. Dr. Dobozy Levente Lásziló 3750 szavaza­tot (39,1 százalék), dr. Raffay Ernő 5701 szavazatot (59,4 százalék) kapott. Valamennyi jelölt ellen leadott szavazat 152. A választáson nem vett részt a választójogosultaknak több mint a fele, ezért pót­választást kell tartani. A Pest megyei 4. számú választókerületben (Gödöllő) a választói névjegyzékbe fel­vettek száma 27 000. A vá­lasztáson részt vett 15 977 fő, a választójogosultak 59.,2 százaléka. Az érvényes sza­vazatok száma 15 728, az ér­vényteleneké 249. Kőrösfői László 4711 szavazatot (29,9 százalék), Roszik Gábor 10 897 szavazatot (69.2 száza­lék) kapott. Valamennyi je­lölt ellen leadott szavazat 120. A választókerület meg­választott új képviselője Ro­szik Gábor. A hivatalos eredmények a Magyar Közlönyben jelennek meg. Az Országos Választási Elnökség a pótválasztásokat 1989. augusztus 5-ére (szom­bat) tűzi ki, dr. Kukorelli István ÖVE titkára dr. Papp Lajos ÖVE elnöke Nem a legalkalmasabb Időpont Magyarossy József, a sze­gedi választási elnökség el­nöke az MTI munkatársá­nak elmondta: véleménye szerint ez a nyári hétvége nem volt a legjobb időpont, mivel sokan nyaraltak, kis­kertben dolgoztak. A tapasz­talatok alapján felvetődik az a kérdés is, hogy nem közömbös-e a lakosság a politikai eseményekkel szemben, s azt is végig kell gondolni: megfelelő volt-e a választás előkészítése. Pél­daként említette, hogy dél­után 5 órakor javasolták a szavazatszedő bizottságnak az idő meghosszabbítását es­te 7-ig, s csak negyed 7-re tudtak egy hangosbemondót kölcsönkérni a városban, hogy a hosszabbításról tájé­koztathassák a lakosságot. Az elnök fontolgatja azt is, hogy a választás értékelése­kor javasolni fogja: a kö­vetkező alkalommal ne a szegedi városi tanács szék­hazában legyen a választási elnökség székhelye, hanem ■egy — úgymond — semleges épületben. Ezzel biztosítható lenne a munka teljes füg­getlensége és a befolyáso­lásnak még a gyanúja sem merülhetne fel. 1 Dr. Garajszki Ferenc, a kecskeméti városi választási elnökség elnöke az MTI munkatársának úgy nyilat­kozott, hogy a választás idő­pontja nem volt megfelelő. 'A szavazásra jogosultak tá­volmaradásában nagy szere­pet játszhatott az, hogy Bács-Kiskun megye székhe­lyén, ahol jelentős a mező- gazdasági kistermelés, most van a mezőgazdasági mun­kák, így a halaszthatatlan gyümölcsszüret dömpingje. A nyári szabadságolások és szerinte az állampolgárok érdektelensége is befolyá­solta, hogy meg kell ismé­telni a szavazást, erre két hét múlva kerülne sor. Ha akkor sem jelennek meg a szavazók elegendő számban, akkor ennek a körzetnek a következő választásig nem lesz képviselője. MOSZKVA A kijevi katonai körzet­ben kiképzésben részesülő orvostanhallgatók a közel­múltban, tiltakozásul a ka­tonai tanszékek programja és az egyetemi oktatás ala­csony színvonala miatt, rö­vid éhségsztrájkot tartottak. Az eseményekről — az ak­ció pontos idejének megje­lölése nélkül — a vasárnapi Krasznaja Zvezda számolt be. zet miniszteri tanácsának 50. ülése. TOKIÓ Windhoek: A szabadságát ünnepli az a 24 SWAPO-tag, akiket szabadon bocsátottak az ENSZ égisze alatt zajló na- míbiai rendezés keretében. Az ország dél-afrikai főkor­mányzójának nyilatkozata alapján valamennyi politikai foglyot szabadon engedik négy fő kivételével. Akiknek a tárgyalására még nem került sor. LUSAKA Az ENSZ főtitkára talál­kozott Sam Nujomával, a 'Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet, a SWAPO vezető­jével, miután Dél-Afrikából Zambiába utazott. Pérez de Cuellar a namíbiai rendezés ügyében látogatja a térség országait. A Nujomával tar­tott megbeszélését követően szombaton este azt nyilat­kozta, hogy egyelőre nem látja esélyét az ENSZ-erők SWAPO által szorgalmazott növelésének Namíbiában, a világszervezet Biztonsági Tanácsa még „nem lehet kész” erre a lépésre. ADISZ-ABEBA A ma kezdődő állam- és kormányfői csúcsértekezlet napirendjének kidolgozá­sával, a földrész égető poli­tikai, gazdasági és társadal­mi kérdéseivel foglalkozó mintegy 40 határozatterve­zet előkészítésével szomba­ton Adisz-Abebában véget ért az Afrikai Egységszerve­Jelentős szavazói részvé­tel mellett vasárnap meg­kezdődtek a felsőházi vá­lasztások Japánban. Hason­ló eseményre legutóbb 1986- ban került sor a szigetor­szágban: a 252 tagú szénád tus felének új összetételét határozza meg a három- évenként sorra kerülő sza­vazás, így a mostani is. VARSÓ II. János Pál pápa üze­netben gratulált Wojciech Jaruzelskinek köztársasági elnökké történt megválasz­tása alkalmából — jelentet­te a PAP lengyel hírügynök­ség. BAMAKO Pénteken este konkrét eredmény nélkül félbesza­kadtak azok a tárgyalások, amelyeket Moamer el-Kad- hafi líbiai vezető és Hisszén Habré csádi államfő folyta­tott egymással az Afrikai Egységszervezet jószolgála­ti bizottságának égisze alatt Mali fővárosában, Szöul, Korea: Szöul belvárosában július 22-én egy dél-ko­reai fiatalember úgy tüntetett a kormány gazdaságpolitiká­ja ellen, hogy benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. Tettét kétezren nézték végig. (MTI — Telefoto) A sztrájk nem a megfelelő eszköz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents