Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-11 / 160. szám

jjtfÉPIáR 1989. JÚLIUS 11. Várakozással tekintünk az amerikai elnök látogatása elé Horn Gyula sajtótájékoztatója A magyar politikai vezetés nagy várakozással tekint George Bush amerikai elnök látogatása elé: személyében el­ső ízben látogat Magyarországra a nyugati világ vezető ha­talmának államelnöke — hangoztatta Horn Gyula külügymi- niis'zter hétfőn délután az elnöki látogatásról tudósító hazai és külföldi újságírók számára tartott sajtókonferenciáján, a Pesti Vigadóban. — Mindent megteszünk azért, hogy e láto­gatás hasznosnak, tartalmasnak bizonyuljon — tette hozzá. A magyar vendéglátók szándékairól szólva kifejtet­te: reális képet kívánnak ad­ni Bush elnöknek a magyar- országi helyzetről, a politi­kai törekvésekről. Különös­képpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevé­kenységét vezérlik, beleért­ve ebbe a kormányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. A külügyminiszter felidéz­te, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó, — szögezte le, hoz­zátéve: egy elnöki látogatás­nak nem is lehet ez a témá­ja. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglévő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új tí­pusú együttműködésjjkia'lakí- tását. S ez nemcsak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. A magyar fél konkrét törekvé­sei között említette annak el­érését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét öt évre vagy időbeli korlátozás nélkül terjesszék ki Magyarország­ra ; ugyancsak üdvözölnénk az amerikai tőkebefekteté­sekre vonatkozó kormány­garancia megadását, továbbá a technológiaátadás meg­könnyítését, ezzel összefüg­gésben a COCOM-lista eny­hítését. Emellett a magyar kormány évek óta szorgal­mazza, hogy magyar képvi­selet nyíljon az Egyesült Ál­lamok nyugati partján, amely nemcsak gazdasági szempontból volna fontos, hanem a kölcsönös utazáso­kat és a magyar emigráció­val való kapcsolattartást is könnyítené. Horn Gyula rámutatott: „Nem azt várjuk, hogy mindezek a kérdések a láto­gatások idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépés hez”. Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatal­mának párizsi csúcstalálko­zójára utazik, s ott bizonyá­ra Magyarországon szerzett benyomásairól is tájékozta­tást ad majd. Ez is igen fon­tos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a ma­gyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelenté­sével, amely szerint kelet­európai utazásával nem kí­ván éket verni a meglátoga­tott országok és szövetségesei közé. A magyar külügymi­niszter rámutatott: Mihail Gorbacsov a legutóbbi, az NSZK-ban és Franciaország­ban tett látogatása során ma­ga is aláhúzta, hogy a Szov­jetuniónak sincs olyan tö­rekvése, hogy megpróbáljon az Egyesült Államok elleni hangulatot kelteni Washing­ton szövetségeseinél, elvá­lasztani őket az Egy es ü 11 Á1 - lamoktól. Bush elnök jól is­meri az európai, és ezen be­lül a kelet-európai realitá­sokat is, ebből indul ki az út során — hangoztatta Horn Gyula. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette: az amerikai elnök útja min­den bizonnyal tovább erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokban élő magyarság­gal is. Horn Gyula a nemzetköz! sajtóértekezleten több kér­dést kapott a magyar—ro­mán viszonyról, a Bukarest­ben a hét végén megtartott találkozóról. Megismételte: a nemhivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sike­rült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás meg­beszélésen a magyar kül­döttek tényekkel és adatok­kal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában han­goztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A fe­lék egyébként nem kértek fel harmadik országot közve­títésre. Arafat: Kegyelemdöfés a választások tervének A Palesztinái Felszabad ítá- si Szervezet nem kíván fog­lalkozni többé a megszállt területeken tartandó válasz­tások tervével, miután Izra­el a múlt héten új, meglehe­tősen kemény feltételeket szabott — jelezte a The New York Times című lapnak Tu­niszban adott interjújában Jasszer Arafat, a szervezet vezetője. A múlt héten Jichak Sa­mir izraeli miniszterelnök csak úgy tudta megszavaz­tatni „béketervét” saját pártjával, a Likuddal, hogy elfogadta a „kemény szárny” feltételeit. Ezek között szere­pel, hogy a megszállt terüle­teken a palesztinok beszün­tessék a felkelést, Kelet-Je- ruzsálem arab lakosai ne ve­hessenek részt a választáso­kon, újabb zsidó települések létesülhessenek Ciszjordáni- ában és Gázában, Izrael ne tárgyaljon a PFSZ-szel, s hogy Izrael soha ne kény­szerüljön területi engedmé­nyeket tenni. Az amerikai sajtóforrás szerint a PFSZ korábban hajlott arra, hogy fontolórá vegye az említett tervet, legalábbis azt akarta, hogy Arafat szervezete is szerep­hez jusson benne. Az újon­nan szabott feltételek azon­ban — mint Arafat nyilat­kozta — megadták a kegye.- lemdöfést a választások ter- vénék. Arafat kijelentette, hogy az Egyesült Államokat is felelősség terheli a tör­ténitek ért. George Bush beszéde Hz egész világ csodálattal adózik a lengyel változásoknak BELGRAD Jugoszláviában, az apati­ni Borisz Kiidrics Hajógyár­ban hétfőn délelőtt leégett a „Petőfi” nevű magyar sze- imélyhajó, amelyet egy hó­nappal ezelőtt adtak át ja­vításra. A tűz, eddig ismeretlen okból délelőtt 9 óra táj­ban ütött ki, s a hajó az apatini és zombori tűzoltó­ság, valamint a közeli lak­tanya legénységének erőfe­szítései éllenére tel jesen le­égett, csupán a bordázata maradt meg. A munkások közül senki sem sérült meg. KABUL Az ejgő jelentések szerint legkevesebb tíz halálos áll-’ dozata van az afgán láza­dók hétfő hajnali, Kabul ellen intézett rakétatáma­dásának. A három kilőtt rakéta egy autóbuszmegállót, egy sza­bóságot és a főváros legele­gánsabb szállodáját, a Ho­tel Intercontinentalt talál­ta el. ARUSHA A inamíbiai függetlenségi folyamat és a dél-afrikai helyzet kérdéseit tekinti át hétfőtől a tanzániai Arus- hában az Afrikai Egység­szervezet felszabadítást bi­zottságának ülésén 22 afri­kai ország külügyminisztere és több védelmi szakértője. A háromnapos tanácskozá­son kidolgozandó akció­programot az AESZ július végi addisz abebai csúcsta­lálkozója elé terjesztik. HAVANNA Nem adott kegyelmet a kubai államtanács annak a négy katona-, illetve rend­őrtisztnek, akit egy katonai törvényszék kábítószer­csempészet és más vádak alapján ítélt halálra. A ta­nács 29 tagja vasárnap éj­jel egyhangúlag döntött így — közölték hétfőn Havan­náiban, A lengyel parlament két kamarájának közös hétfői ülésén felszólaló George Bush hat pontban foglalta össze azokat az amerikai lépéseket, amelyeket Len­gyelország stabilitása érde­kéiben készül tenni az ame­rikai kormányzat. Bejelentette: javasolni fogja a Hetek párizsi csúcs- találkozóján, hogy az ott részt vevő országok egyez­tessék erőfeszítéseiket a lengyelországi és a magyar- országi reformok serkenté­sére, a nemzetközi pénzin­tézetek, á Nemzetközi Valu­ta Alap és a Világbank közreműködésével vizsgál­ják meg hitelek nyújtását, járuljanak hozzá a szakem­berképzés finanszírozásához, a társadalmi biztonság ja­vításához. Kongresszusi jó­váhagyással 100 millió dol­láros hitelt helyezett kilá­tásba a lengyel magánszek­tor megsegítésére és jelez­te: ugyanilyen összegű tá­mogatás nyújtását fogja kérni Párizsban a Hetektől is. Az amerikai kormányzat támogatását ígérte ahhoz, hogy a Világbank 325 millió dolláros hitelt nyújtson a lengyel mezőgazdaság és ipar ^teljesítményének javí­tására. Arra is ígéretet tett, hogy a párizsi csúcson a jelenlévők segítségét fogja kérni a lengyel adósságok szolgáltatásának mielőbbi átütemezéséhez. Bush meleg szavakkal méltatta azokat a bátor és őszinte kezdeményezéseket, amelyeket a lengyel és a magyar nép, a két ország vezetése tesz a demokrati­kus társadalom megterem­tése érdekében, s amelyben természetes viszony alakul1 ki a társadalom és vezetői között. Jelképes jelentősé­gűnek minősítette, hogy az új lengyel parlament meg­nyitójáról készült képen egymás mellett látta Woj­ciech Jaruzelski,t és Lech Walesát. Bush hozzátette: az Egye­sült Államok és az egész világ csodálattal adózik a lengyel változásoknak, ame­lyek meghaladtak minden várakozást. Kijelentette: a lengyelországi és a magyar- orsziági változások jelentő­sége messze túlmutat a két ország határain. Lengyelországtól egészen a Csendes-óceánig érzékel­jük a változást — mondot­ta, de hozzátette: vannak olyan pillanatok, mint pél­dául itt Varsóban, amelyek elégedettséggel tölthetnék el, jfe olyanok is — . mint ilegtitóbb Kínában —^’ame­lyek éppen ellentétes érze­teket ébresztenek. Az óriá­si változások reményekkel és kételyekkel töltenek el bennünket. Lengyelország és Magyarország fordulópont­hoz ért. Mindegyikük elin­dult útjára, a reformok fe­lé. E két ország népe és e két ország vezetése csodá­latunkat váltja ki. — Mára — mondotta az amerikai elnök — megéret­tek a feltételei annak, hogy teljesen felülvizsgáljuk az Atlanti Charta alapelvét. Először is azért, mert mára összeomlott a klasszikus sztálini modell, másodszor pedig azért, mert Magyar- ország 'és Lengyelország népe és e népek vezetőinek eltökélt szándéka a múlttal való szakítás. Minden lehe­tőség megvan arra, hogy felépüljön az az Európa, amelyről a negyvenes évek­ben azt hittük, soha nem alakul ki. Ez az Európa egyesült, nyitott és szabad lesz. — Ehhez áz Európához az új kelet-nyugati kapcsolato­kon keresztül vezet az út, az olyan kapcsolatokon, amelyek alapja a fegyverze­teknek a mainál lényegesen alacsonyabb szintje. — Bush az európai hagyomá­nyos fegyverzetek radikális csökkentését nevezte a leg­fontosabbnak. Közölte: az Egyesült Államok a bécsi tárgyalások mielőbbi, ered­ményes befejezését kívánja. Ügy vélekedett ugyanakkor, hogy a leszerelési lépések annál gyorsabbak és hatá- rozotitabbak lesznek, minél inkább a politikai változá­sok üteméhez igazodnak. Bush ezután arról szólt, hogy Lengyelország és Ma­gyarország, a két országban folyó reformok jelentőisten hozzájárulhatnak egész Eu­rópa stabilitásához, jólété­hez, most és a jövőben. Az amerikai elnök beszé- . dét megelőzően Wojciech'"’ Jaruzelski intézett üdvözlő szavakat vendégéhez. A lengyel parlamenti sze­replés mellett George Bush hétfőn két és fél órán ke­resztül tárgyalt vendéglátó­jával, Jaruzelski elnökkel. Találkozott Rakowski kor­mányfővel. Olechowski len­gyel és Baker amerikai kül­ügyminiszter külön tárgya­lóasztalhoz ült és megbe­széléseik végén három megállapodást írtak alá: kettőt az Egyesült Államok­kal szemben fennálló len­gyel adósságok átütemezé­séről, egyet pedig a kultu­rális és tájékoztató intéze­tek kölcsönös megnyitásá­ról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta vendégül a lengyel vezető­ket és az ellenzék képvise­lőit. Bush még délelőtt meg­koszorúzta az Ismeretlen Katona sírját és a varsói gettó emlékművet. Az esti órákban Varsóban Bush és felesége a tiszteletükre adott díszvacsorán vett részt. Kedden Gdanskba utazik, ahol megbeszélése­ket folytat Lech Walesával, á Szolidaritás elnökével is. Innen indul azután a dél­utáni órákban Budapestre. George Bush életrajza Az AnTerikai Egyesült Ál­lamok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hiva­tali esküt. G. Bush 1924. június 12-én született a Massachusetts ál­lambeli Miltonban. 1942 jú­niusában végzett a Phillips (Repülő) Akadémián (Ando­ver, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditenge­részetének tartalék erőihez, másodosztályú tengerészként. G. Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pi­lótavizsgát és megkapta tisz­ti kinevezését, akkor az Egye­sült Államok haditengerésze­tének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 194 5 szeptemberéig aktív állo­mányban szolgált. A San Ja­cinto repülőgép-anyahajáról induló torpedóbombázó be­vetéseken vett részt a Csen­des-óceáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt, és há­rom más repülőskitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanul­mányait, ahol kiváló ered­ménnyel 1948-ban közgazda- sági diplomát szerzett (a Phi Béta Kappa klub tagjaként). Az egyetemi baseball-csapat kapitánya volt. Az egyetem elvégzése után • G. Bush Texasba költözött és 1948—50 között a Dresser Industries vállalatnál dolgo­zott gyakornokként, majd nyugat-texasi és kaliforniai beszerző ügynökként. 1951- ben társalapítója a Bush— Overby kőolajipari kisválla­latnak. 1953-ban társalapító­ként létrehozta a Zapata Petroleum Corporationt, egy évvel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off- Shore Company alapítója és elnöke. A szárnyait bontoga­tó cég úttörő szerepet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró-berende- zések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körzeté­ben beválasztották az Egye­sült Államok képviselőházá­ba. G. Busht, azon kevés képviselők egyikét, akit újoncként beválasztottak a költségvetési eljárási kérdé­sekkel foglalkozó bizottság­ba, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ- nagyköveteként, majd 1973 januárjától 1974 szeptembe­réig a Republikánus Párt Országos Bizottságának el­nökeként szolgált. 1974 októ­berében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok Összekötő Hivatalának veze­tőjeként. 1976-tól a Központi Hír­szerző Hivatal (ClA) igazga­tója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a Cl A belső helyzetének ren­dezéséhez és a hírszerző te­vékenység erősítéséhez, va­lamint részt vett az ameri­kai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövege­zésében. 1980 júliusában a republi­kánus elnökjelölő konvención, Ronald Reagan alelnökjelölt- jévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének és aki 1981. január 20-án, az Egye­sült Államok 43. alelnöke- ként letette a hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a ^Szenátus el­nöke és Ronald Reagan el­nök közeli tanácsadója volt. 1985 júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kor- mányzat nemzetközi terroriz­mus elleni tevékenységének koordinátorává. Hasonló erő­feszítéseket fogott össze a Szabályozási Mentesítésekkel Foglalkozó Elnöki Munka- csoport és az Országos Kábí­tószerelhárító Határvédelmi Rendszer (NNBIS) vezetője­ként. Reagan elnök megbízá­sából hetvennégy országba látogatott el, ahol hét- és többoldalú kérdésekről tár­gyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa von. öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush-házaspárnak tíz unoká­ja van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Con­necticut állam republikánus szenátoraként szolgált 1952- től 1962-ig az Egyesült Álla­mok Szenátusában. A Bush-házaspár lakóhe­lye a Texas állambeli Huos- ton. Tagjai az Episzkopális Egyház Szt. Márton templo­ma közösségének, ahol az elnök korábban az egyház- községi tanács tagja volt. Washingtonban a házaspár az~ Episzkopális Egyház Szt. János-templomába jár. Az elnök korábban a Maine ál­lambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az Episz­kopális Egyház Alapítványi igazgatótanácsának tagja. Az amerikai elnök látogatása miatt Műsorváltozás a TV 1-en George Busihnak, az Ame­rikai Egyesült Államok el­nökének magyarországi lá­togatása miatt kedden a Hír­adó a szokásosnál hosszabb lesz, ezért a Tv 1. műsora 17 óra után megváltozik. 17.00: Vízilabda Világ Ku­pa. NSZK—Magyarország mérkőzés. 18.00: Halló Einstein. Francia—magyar tévéfilmsorozat. 18.55: Rek­lám. 19.00: Esti mese. 19.10: Híradó. Kb. 20.15: Reklám. Kb. 20.20: A világ nélküled. Francia tévéfilmsorozat. Kb. 21.15: Reklám. Kb. 21.20: Stúdió ’89. Kb. 22.05: El­tűntnek nyilvánítva. Riport- dokumentumfilm. Kb. 22.45: Híradó 3. Kb. 23.00: Műsor­zárás. Szerdán 19.30-ig, a Híradó­ig nincs változás, de a Hír­adó 40 perces lesz, ezért a műsor így alakul: 19.30: Híradó. 20.10: Reklám. 20.15: Cyrano de Bergerac. 22.25: Reklám. 22.30: Híradó 3. 22.45: Műsorzárás. * * * A keddi 19.10 órakor kez­dődő Híradóban részletes beszámoló látható élő, egye­nes közvetítésben a Kossuth téri fogadásról és a Parla­mentben ezután zajló ese­ményekről. Szerdán 13.15 órától egye­nes közvetítés lesz a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemről Bush elnök programjáról, körülbelül 45 percben. Július 13-án, csütörtökön 8.40 órától élő, helyszíni közvetítést ad a Tv a Feri­hegyi repülőtérről Bush el­nök elutazásáról. Megnyílt a nemzetközi sajtóközpont Hétfőn délelőtt a Pesti Vi­gadó épületében megnyílt a nemzetközi sajtóközpont, amely George Bush elnök lá­togatása idején biztosítja a nemzetközi sajtó képviselői számára a legkorszerűbb munkafeltételeket ahhoz, hogy gyorsan továbbíthassák a látogatás eseményeiről szó­ló beszámolóikat. A magyar és a nemzetközi tömegtájé­koztatási eszközök eddig már körülbelül 1400 munkatársuk számára kértek akkreditá­lást,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents