Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-07 / 157. szám
1989. JULIUS 7. 3 Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa tegnapi nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta. s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-lban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeket hatályon kívül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Girnes Miklóst, Tildy Zoltánt, Malétar Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette. Az Elnökj Tanács ülését — a hazai és külföldi sajtó tudósítóinak élénk érdeklődése közepette — dr. Szil- bereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság dísztermében. A széksorokban helyet foglaltak a perben halálra ítélt és kivégzett. illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek hozzátartozói. A per ma még két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós számára előkészített két szék azonban üresen maradt. Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese ismertette a legfőbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti ítéleteket is tartalmazta. A Népbírósági Tanács 1958. június 15—i ítéletében Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimés Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst. illetve április 22-én kelt ítéletében dr. Szilágyi Józsefet a népi demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés, ezen felül Nagy Imrét hazaárulás, Maiéter Pált és Kopácsi Sándort zendülése bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért Nagy Imrét, Girnes Miklóst, Maiéter Pált és dr. Szilágyi Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytig tartó börtönre, dr. Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, dr. Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte. Nagy Imre, Girnes Miklós és Maiéter Pál halál- büntetését 1958. június 16- án, dr. Szilágyi József halálbüntetését 1958. április 24-én végrehajtották. A szabadságvesztésre ítélt dr. Donátih Ferenc, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós büntetéséből 1960. április 1-jén egyéni kegyelem folytán, Tildy Zoltán 1959. április 3-án feltételes szabadságra bocsátással, míg az élétfogytiglani börtönre ítélt Kopácsi Sándor 1963. március 25-én közkegyelemmel szabadult. Dr. Donáth Ferenc. Tildy Zoltán és dr. Jánosi Ferenc szabadulását követően időközben elhunyt. Dr. Czili Gyula ezt követően — az óvás alapján — ismertette a feltárt tények és. adatok értékelését, valamint a lényégi következtetéseket, amelyek alapján a legfőbb ügyész arra a megállapításra jutott, hogy az ítéletek megalapozatlanok, törvénysértőek. Idézte az óvásból — egyebek között — azt, hogy a Népbírósági Tanács Nagy Imrét és társait olyan magatartásokért tette felelőssé, ame- lvek az akikor hatályos jogszabályők szerint sem minősültek bűncselekménynek. A bizonyítás egyoldalúan csak a terhelő körülményekre koncentrált, ennek folytán a népbírósag ítéleteinek eg vés ténymegállapításai tévesek. Kereskedelem Élénkülő magyar-amerikai kapcsolatok A 'közelgő Bush-látogatás- sal összefüggésben élénk érdeklődés kíséri Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok alakulását. A Kereskedelmi Minisztériumban is elemzés készült a kereskedelmi megállapodásokról, a kölcsönös forgalomról. Ezek szerint megállapítható, hogy alig több mint tíz év alatt 56 millió dollárról 314 millió dollárra nőtt a magyar export, az import pedig 136 millió dollárról 212 millió dollárra emelkedett. Így 1988-lban Magyarország teljes exportjából az Egyesült Államok 3,1 százalékkal részesedett, amely a nyolcadik hely a rangsorban. Hazánk teljes importjából pedig 2,2 százalékot tesznek ki az amerikai áruk, s ezzel a tizedik helyen állnak az i napért partnerek között: 1989- ben folytatódik a kereskedelem bővülése; az év első négy hónapjában összesen 147 millió dollár értékű áru cserélt gazdát. A magyar export áruszerkezetében legnagyobb részt, mintegy 36 százalékot az alapanyagok, félkésztermékek, 35 százalékot a fogyasztási cikkek, 20 százalékot a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek képviselnek. A magyar behozataliban 53 százalékot az alapanyagok, félkésztermé- kek, 29 százalékot a gépek, berendezések, 9 százalékot a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek tesznek ki. Ez utóbbi struktúrája az elmúlt egyikét éviben alakult ki ily módon, korábban az alapanyagok, félfcészter- mékek csak 40, a mezőgazdasági és élelmiszeriipari cikkek viszont 18 százaléknyi arányt képviseltek. Önállóságra ítélve A földieper< ára május utolsó előtti hetében Budapesten 97 forint. Kecskeméten 50, Veszprémben 100, Zalaegerszegen 140 forint volt kilónként. Egy héttel később az árak mérséklődtek, de térségenként ugyancsak különböztök. így van ez hosszú ideje, hiszen a zöldség- és gyümölcsfélék árát a piac az adott pillanatban felkínált és éppen keresett mennyiség aránya határozza meg. Az árak mértékét persze különbözőképpen ítélik meg a piac szereplői; a termelők keveslik, a háziasszonyok sokallják, de mindkét fél tudomásul veszi a helyzetet, igazodik hozzá. Irigyelt kertészek Igazodhat is, hiszen a várható irányok és arányok előre tudhatok. A földieper példájánál maradva, a kecskeméti termelő eldöntheti, hogy a helyi piacon, a nagyobb kínálat miatti nyomott árakon, értékesíti portékáját. vagy a budapesti Bosnyák piacra, netán a zalaegerszegi csarnokba fuvarozza. Megközelítően kiszámolhatja, melyik változat éri meg jobban; eldöntheti, megtérül-e a fuvarköltség és a szállítással együttjáró fáradság. Szó sincs róla, hogy a magyar zöldség- és gyümölcspiacon valamiféle idealizált állapotok uralkodnának, hiszen a „maffiák” szidalmazásától hangosak a termelők és a vásárlók, az állami felvásárlással szembeni kiszolgáltatottságot visszhangozzák a kertészek. Az agrártermelők körében mégis irigyelt szakma a kertészet, a piaci törvényekhez igazodó árrendszer miatt. Az agrárgazdaság általánosságban ugyanis annál hátrább áll. Hivatali funkcionáriusok a fővárosi flaszteren döntenek a sorsunkról — állítja egy tsz-elnök. Kedvük szerint adnak vjigy vonnak meg támogatásit, növelik vagy mérséklik az adókat. A kedvük szerinti minősítés nyilvánvalóan túlzás, ám az elmúlt évek gyakorlata, a felülről szinte követhetetlenül vezérelt beavatkozások alapot adnak a haragosabb megnyilatkozásoknak. Gazdálkodók prés alatt A következmény ma már nyilvánvaló. Az élelmiszer- gazdaság összes jövedelme 1980 óta változatlan, az üzemek közötti differenciálódás erőteljesebb lett, a középmezőnyből egyre többen lemorzsolódtak. A gazdaságok több mint harmada állandó, napi fizetési nehézségekkel küszködik, egy részük megkezdte a vagyon felélését. Termelőeszközeik elhasználódtak, a jövőbe vetett hitük megcsappant; s ezek együttesen csak a termelés csökkentéséhez vezethetnek. A jelenlegi helyzetben a kilátások sem kedvezőik, hiszen a termelés élénkülését két tendencia, az elmélkedő kamatlábak és a mérséklődő jövedelmezőség feltétlenül akadályozza. Napjainkban az agrár- termelés jövedelmezősége 4—5 százalékos, s ezt a pénzügyileg legyengült gazdaságoknak nehezen hozzáférhető hitelből és annak 23—25 százalékos kamatter- hével együtt kellene finanszíroznia. Időnként áltatjuk magunkat, s a kormány is fönntartotta a változások látszatát. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdasági termékek hatvan százalékának árát központilag állapították meg. Ehhez képest valóban előny, hogy ez az arány mostanáig tíz százalék alá csökkent. A kirakatba illő változásnak tartalmi gyengéje, hogy a szabad áras termékek több mint kétharmada árbejelentésre kötelezett. Kétségtelen, hogy a sajátos szempontok legerőseb- bike a szociálpolitikai. Nem vitatható, Magyarországon az élelmiszer drága, az átlagos jövedelmek növekvő arányát költik megélhetésükre a családok. A drágaság persze „csak” a személyi jövedelmekhez képest érvényes, az előállítás költségeihez viszonyítva már „áron aluli” az élelmiszer. Az ellentmondást jól szemlélteti, ha példaként a szomszédos Ausztriához hasonlítjuk magmákat. Egy órai munkabérért a magyar fogyasztó egyhanmad meny- nyiségű élelmiszert tud vásárolni nyugati szomszédunkhoz képest; noha nálunk egységnyi élelmiszer megközelítően a felébe kerül. mint náluk. A működésképtelenség árnyéka Nyilvánvaló, hogy ilyen torzításokkal terhelve csak a működésképtelenséghez vezethet egy ágazat pályája. Az elhibázott gazdaság- és szociálpolitika terheinek egy részét az egy évtizede még viszonylag jól prosperáló mezőgazdaságra rakták, gyengítve, sok helyütt ösz- szereppantva a prosperitást. A gazdálkodás ésszerű szabályait megkerülve lehetett boldogulni, de , ezt a személyes kapcsolatokon nyugvó érdekérvényesítő képesség rendezte. A megújuló agrárpolitika keretei elvben lehetővé teszik a mezőgazdaság talpra- állását, majd fejlődését. A gyakorlati megvalósításhoz azonban megkerülhetetlen az ágazat ár- és jövedelmi viszonyainak felülvizsgálata, F. J. Vízrendészet a lakosság védelmében Minden nyár kezdetével a televízió, a rádió és az újságok fokozott óvatosságra intenek bennünket a közlekedésben és a vízi örömök élvezetében. Nem élég azonban a figyelmeztető szó, az emberek 'tudatlanságából és könnyelműségéből származó balesetek száma nem csökken. Lapunk a szolnoki Vízrendészeti Rendőrségnél! Szokola József rendőr őrnagyot kereste fel, hogy adjon néhány információt a vízrendészet működésével kapcsolatban. Emlékkönyv készül a két világháború magyar áldozatairól, díszőrség a Hősök terén Kevesebb bomba hull a madarasi rétre Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban — A Tiszai Tokajtól (egészen pontosan Balsától) az ország déli határáig terjedő szakasza a Tiszai Vízrendészeti Kapitányság hatáskörébe tartozik. A kapitányságon belül alegységek működnek, Tokajiban^ Leninvárostoan, Tiszafüredem, Kiskörén, Csomg- rádon. Szegeden és Szolnokom is. Az egyes alegységek a Tiszának egy-egy, körülbelül 30 kilométeres szakaszát ellenőrzik. — Milyen feladatokat lát el a vízrendészet? — Legfontosabb a vízrendészeti jogszabályok betartásának ellenőrzése, de ami hatáskörünkbe tartoznak a vízi közlekedéssel kapcsolatos rendészeti feladatok, a vízi járművek okmányainak ellenőrzése, a vízijármű-ve- zetői engedélyek, a vízparii jelék és a fürdőhelyek ellenőrzése is. Ezen kívül feladatunk a vízminőség mérése, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok betartatása, a vízi rendezvények engedélyezése és nem utolsó sorban a fürdőzéssel és a vízi balesetekkel foglalkozó propaganda, valamint a horgászat és a halászat ellenőrzése. — Rendelkeznek-e a szükséges felszereltséggel és ezek mennyisége és minősége megfelel-e a követelményeknek? — Igen, valamennyi körzet modern szárazföld,! és vízi járművekkel van felszerelve, ide tartoznak a Lada személyautók és a Niva terepjárók. A szolnoki alegység 14 vízi járművel rendelkezik, ezeket Wartburg-mo- tor hajítja meg, és sajnos nem tartoznak a legkorszerűbb motorcsónakok közé. örvendetes viszont, hogy erre az évre tervezik a típus- váltásit, így a kapitányság tulajdonában van már néhány Lada típusú vízsugár- meghajtású járőrmotorcsónak, és működik két nagy teljesítményű Volvo motorcsónak is, az egyik Szegeden, a másik Szolnokon. A vízrendészet működésében alapkövetelmény a gyorsaság. Járműveink mellett ezt segítik még modem távközlő berendezéseink. — Tudna-e arra vonatkozóan statisztikai adatokkal szolgálni, hogy hány esetben mégsem elég gyorsak az életmentő vízirendőrök? — A kapitányság által ellenőrzött szakaszon évente körülbelül 24-25 a vízbeful- lad'tak száma. Meg keli jegyeznem, hogy az öngyilkosok aránya ezen belül három éve fokozatosan növekszik. 1988-ban kilencen lettek ön- gyolkossóg, heten baleset, öten tiltott fürdőzés áldozatai, egy ember bűncselekmény miatt vesztette életét. Négy vízbeful'ladást a túlzott szeszesital-fogyasztás okozott. Két esetben a halál oka ismeretlen. 1989-ben eddig hatan lelték hálótokat ismeretlen okok miatt a Tiszában, 1988-ban tizennyolc, 1989-ben pedig eddig három ember életét mentették meg vízi rendőreink. — Melyek a balesetek leggyakoribb okai? — A tiltott helyen való fürdőzés, a vízrendészeti szabályok figyelmen kívül hagyása, viharos időben nem megfelelő minőségű csónaknak a használata. Kevesen tudják például, hogy tilos átkúszni a Tiszát. A folyó medre egyenetlen, váratlan veszélyekkel szolgálhat, nem beszélve az erős örvényekről, amelyekből még a legjobb tőszó sem biztos, hogy meg tud menekülni. — Kérem, adjon néhány, mindenkinek szóló jótanácsot, amelyet betartva talán elkerülhető a haj! — Szigorú szabály — és megdöbbentő, hogy mennyi felnőtt nem tartja be! —; tíz éven aluli, úszni nem tudó gyermek csak felnőtt kíséretében fürödhet a szabad vizekben. Akik szív- és légúti megbetegedésben szenvednek, betegség vagy rokkantság miatt mozgásukban korlátozottak, valamint eszméletvesztésre hajlamosak, semmiképp ne fürödjenek egyedül. Télt gyomorral, alkohol, ikábultságot előidéző vagy vérnyomást csökkentő gyógyszer hatása alatt egyáltalán ne fürödjenek! Fel- hevült testtel soha ne vetődjenek a hullámok közé, és soha ne ugorjának ismeretlen vízbe! Legutolsó kérésem pedig az, hogy tartsák be az írott és íratlan szabályokat, gondoljanak arra, hogy a saját életük forog kockán, és, hogy minden intézkedés az ő érdekükben történik. K. É. A honvédelmi törvény egy héttel ezelőtt elfogadott módosításáról, a katonai repülés korlátozásáról, a Hősök terén felállítandó díszőrségről, valamint a Magyar Néphadsereg egyoldalú létszám- és fegyverzetcsökkentéséről — és más, a honvédelemmel összefüggő kérdésről — tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Honvédelmi Minisztériumban. Amint az ismeretes, a honvédelmi miniszter a közelmúltban parancsot adott ki a hadseregbeli elvtárs megszólítás bajtársra változtatásáról. A miniszteri parancs e hónap első napján lépett életbe. Nagyszabású vállalkozásiba kezd a Zrínyi Katonai Lap és Könyvkiadó és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum — hallottuk az intézmények vezetőitől. Tervük olyan könyv kiadása, amelyben nevük és adataik feltüntetésével megörökítenék az első és a második világháború magyar áldozatainak emlékét. A nagyszabású műben nemcsak az elesett katonáknak, hanem a haláltáborokba hurcoltak- nak és a leventeáldozatoknak is emléket kívánnak állítani. Mindehhez a levéltárak, a katonai nyilvántartások adatai kevésnek bizonyulnak, ez már előre látható. Ezért az említett intézmények vezetői felhívással fordulnak az egész magyar társadalomhoz. Szerencsére napjainkban a települések többségében már folyik hasonló munka: az emlékművek felállítását megelőzően az áldozatok névsorának pontosítása. Az áldozatok emlékkönyvét éppen ezért nem szerkeszthetik kizárólag a Zrínyi Kiadó és a Hadtörténeti Intézet munkatársai. Segítségükre megyénként adminisztratív centrumokat és társadalmi tanácsadói testületeket hoznaik létre. A katonai repülés ezidáig .példátlan mértékű csökkentéséről számolt be Schmindt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke. Elmondta, hogy az elmúlt évben, illetve az idén olyan korlátozó intézkedéseket vezettek be, amelyek mostani lehetőségeik szélső határát jelentik. A katonai repülést alakulatonként heti két és fél napon engedélyezik, reggel 6 és éjjel 11 óra között. Napközben az óvodák és a bölcsődék pihenőidejére repülési szüneteiket iktattak be. Hajtóműpróbákat, zajos munkát csak nappal végezhetnek a repülőtereken. Az intézkedések egyaránt érvényesek a magyar néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok repülőegységeire. A repülőfőnök szerint a korlátozások lehetőségeit most teljes mértékben kimerítették, további előrelépést csak az Európai Fegyverzetcsökkentési Tárgyalások hatásaként, a légierők kétoldalú csökkentésétől várható. — A katonai repülések korlátozásával összefüggően változik-e a Varsói Szerződés kunmadarasi nemzetközi bambaterének használata? — kérdezte munkatársunk a repülőfőnökitől. — Már megváltozott — hangzott a válasz. — Az év elejétől kizárólag a honi repülőalakulatok és a hazánkban állomásozó szovjet repülők használhatják a mi szóhasználatunkban „nádudvari" lőtér néven emlegetett területet. A válaszból megtudtuk még azt is, hogy a korlátozásnak megfelelően — a bombavetések mennyisége csökkenni fog az egyetlen hazai bomfaalőtéren. Díszőrség felállítását tervezik a Hősök terén — hangzott el a tegnapi tájékoztatón. A díszelgő katonák az elképzelések szerint nemzeti ünnepeinken, neves történelmi évfordulókon, illetve protokolláris rendezvényeken teljesítenek majd szolgálatot. Hogy pontosan mely napokon és milyen évfordulókon, arról kikérik a hadtörténészek és a közvélemény véleményét. Keleti György ezredes, a minisztérium sajtóosztályának vezetője egy bejelentéssel szolgált: a Magyar Néphadsereg egyoldalú létszám- és fegyverzetcsökkentésének megfelelően augusztusban felszámolnak egy — a Duna—Tisza közén állomásozó harckocsidandárt. — E, — .
