Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-05 / 155. szám
\ Mihail Gorbacsov Párizsba érkezett Francia-szovjet csúcstalálkozó Fogadás az Oríy repülőtéren — Világpolitikai helyzetértékelés — Eszmecsere Európa Jövőjéről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke három napos hivatalos látogatásra * Párizsba érkezett. A két ország zászlóival fellobogózott Orly repülőtéren Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök és felesége köszöntötte a szovjet államfőt és feleségét. A ' repülőtéren mondott rövid beszédeikben a francia és a szovjet államfő hangoztatta, hogy a politikai párbeszéd elmélyítésére törekszenek a két ország között. Francois Mitterrand kifejezte azt a reményét, hogy megbeszéléseik során „áttekintjük azokat a kérdéseket, amelyek a világ békéjével és fejlődésével kapcsolatosak”. Kijelentette, hogy a franciák „örömmel és nagy reménységgel” fogadják Gorbacsovot és az államfői látogatás „feleleveníti a két népet összefűző régi barátságot”. Gorbacsov hangoztatta, hogy „a szovjet nép mély ■barátságot és nagy tiszteletet érez Franciaország és a francia nép iránt. Szeretném hangsúlyozni önnek, hogy a szovjet nép nagyra becsüli baráti és együttműködő kapcsolatainkat. Ugyancsak nagyra becsüljük a köztük kialakult párbeszédet és örülök, hogy ön ezt tovább kívánja mélyíteni.” Gorbacsov és kísérete ezután az Elysée-palotába hajtatott. Tartalmas világpolitikai helyzetértékeléssel kezdődött Párizsban a francia— szovjet csúcstalálkozó. Mihail Gorbacsov, a Legfelsőbb Tanács elnöke és Francois Mitterrand köztársasági elnök egyaránt állást foglalt a kelet—nyugati párbeszéd intenzitásának fokozása és a leszerelési tárgyalások felgyorsítása mellett. A két elnök az Elysée-pa- lotában tartott szűkkörű ebéden kezdte meg tárgyalásait. A szóvivők, Hubert Vedrine és Gennagyij Gera- szimov tájékoztatása szerint a két elnöki pár ebédjén a szovjet peresztrojka volt a téma, amiről Gorbacsov elmélyült ismertetést adott Mitterrand-nak. Hangsúlyozták hogy a peresztrojka sikerre -van ítélve, mert a szovjet társadalom előtt nem áll más perspektíva. Azt is kifejtette, hogy az átépítés csak az egész nép megértésével és tevékeny (Folytatás a 2. oldalon) Az ételmérgezésekről — forintokban n kárt nem a felelős fizeti Amerika nemzeti ünnepén Fogadás a nagykövetségen Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából tegnap fogadást adott a nagykövetség egyik épületében. Megjelent a fogadáson a kormány képviseletében Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, valamint Kovács László külügyi államtitkár. Jelen volt a politikai, a gazdasági és a társadalmi szervezetek számos személyisége. Szolnok megyében 1987 őszén Shigelle Dysenteriae baktérium okozta járvány volt. A kórokozót izolálták, de csak közvetett bizonyítékokat találtak arra, hogy a megbetegedéseket a karcagi tejüzemben előállított túró Okozta. A túró a megye nagy részére eljutott, de a legmarkánsabban a Jászságban ielentkezett a megbetegedés vérhas formájában. A Szolnoki Tejipari Vállalatot közel egymillió forint veszteség érte karcagi tejüzemének 1987 őszén történt leállítása miatt. Ezután hárommillió forintot költöttek az üzem korszerűsítésére. Ezzeil szemben a Jászságban bizonyíthatóan 12 millió forint kár keletkezett: a 12 271 táppénzes napra 2 millió 400 ezer forintot fizettek ki. A táppénzes napok alatt 8,5 millió forint termelési érték nem született meg. A járvány miatt szedett gyógyszerekben 500 ezer forint állami támogatás volt. A jászberényi kórháznak közel 300 ezer forint többletkiadása volt. Ehhez hozzá kell adnunk még a vizsgálati anyagok szállításának, a tízezernyi KÖJÁL-vizsgálatnak, a többfetmunkát végző egészségügyiek túlóra költségeit: a nem pontosított, más területen lecsapódott, vagy az adminisztrációban rejtve maradt összegeket is, a kár végösszege meghaladja a 15 millió forintot is. (Folytatás a 3. oldalon) Az év elején súlyos gondokkal küszködött több hazai fafeldolgozó üzem, mivel a Szovjetunióból jóval kevesebb fenyőfa érkezett, mint tervezték. Üjabban a Tüzép- telepeken viszont kétféle áron vásárolhatják meg az építkezők az ugyanolyan minőségű fűrészárukat. Miért van ez így? Erre a kérdésre ad választ interjúnk a 3. oldalon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Budapestre érkezett Kerry Slbraa A magyar Országgyűlés meghívására tegnap küldöttség élén Budapestre érkezett Kerry Sibraa, az ausztrál szövetségi parlament szenátusának elnöke. A delegációt Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Douglas Alan Townsend, Ausztrália budapesti nagykövete. Az ausztrál képviselők magas rangú politikusokkal folytatnak megbeszélést, s több vidéki városba is ellátogatnak. Szerényen növekvő zöldségtermelés A hazai zöldségtermelés az elmúlt 3—4 évben csak szerény emelkedést mutat; ezen belül a kistermelés szerepe egyre növekvő, a nagyüzemeké pedig csökkenő jellegű — ezt mutatja a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett összellítása. Az 1981—85. évek átlagos 96 ezer hektáros zöldségtermő területe 1988-ban 109 ezer hektár volt. A betakarított termények tömege ugyanezekben az években az 1,83 millió tonnáról 2,25 millió tonnára emelkedett. A termelt áru 1988-ban az előző évit 1 százalékkal, a tervezettet 12 százalékkal haladta meg. A termés 90 százalékát tavaly is ugyanaz a 11 zöldségféle adta, mint a megelőző években, vagyis a termelés szerkezete nem változott. A fontosabb zöldségfélék közül több termett fejeskáposztából, sárgarépából, petrezselyemből, vöröshagymából, zöldborsóból és csemegekukoricából. Jellemző, hogy az összes zöldségféle közül mintegy 3 százalékot képviselő csemegekukoricából tavaly az előző évinél 10, az 1981—85-ös évek átlagánál pedig 100 százalékkal több termett. A keresett termék eladása, illetve hűtőipari feldolgozása és értékesítése az átlagosnál nagyobb eredményt hozott a gazdaságoknak és a kereskedő vállalatoknak. Az eddigi meleg, csapadékos nyári időjárás következtében ezúttal valószínűleg nagyobb az esélyük a görögdinnyét, paradicsomot, zöldpaprikát, fűszerpaprikát termelőknek, mint egy évvel korábban volt, amikor az aszály miatt a korábbi éveknél lényegesen kevesebb termést takarítottak be. Érik a meggy, javában tart a befőzési szezon. Éppen ezért szervezett a Tószegi Petőfi Tsz tiszajenői hatvanhét hektáros meggyesében olyan akciót, hogy munkadíj fejében a szedett meggy egy részét elvihetik a betakarítók. A hétvégén sokan keresték fel a gyümölcsöst, főként a környékbeli családok, de szolnokiak is. Ezzel az akcióval a téesz Igyekszik értékesítési gondjait — belföldön ez időnként lehetetlennek tűnik ' — megoldani, mert exportnál főként a kézi szedésű meggyre van igény. Az sem mellékes, hogy a háziasszonyok így olcsóbban juthatnak be- főznivalóhoz az akció idején, mely még közel két hétig tart. Fotó: Korényi Ára: 430 Ft. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 155. sz. 1989. július 5, szerda Állami gazdaságok energiagazdálkodási versenye Csúcsidőben kevesebbet vételeztek A Debreceni Körzeti Ener- giafelügyelet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint a Területi Energia- ipari Bizottság szervezésében nemrégiben Debrecenben került sor a tiszántúli állami gazdaságok energiagazdálkodási versenyeinek értékelésére. A tavalyi versenyben huszonkét — Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből 7-7, Sza- bolcs-Szatmár megyéből pedig 8 állami gazdaság vett részt. A tanácskozáson, többek között beszéltek az előadók az idei energiaellátási helyzetről és az ezzel kapcsolatos főbb feladatokról, majd az energiagazdálkodásban elért 1988. évi eredményeket Vas József, a Debreceni Energetikai Körzet vezetője ismertette. Értékelése szerint tavaly a 22 állami gazdaság vUlamosenergia felhasználása elérte a 72,2 millió kilowattórát, hajtó- és tüzelőanyag felhasználásuk pedig a 2,18 Petajoule (52 ezer tonna olaj fűtőértékével egyenlő) — energiamennyiséget. A szóbanforgó gazdaságok energiáköltsége a termelési értékük 7,1 százalékát —azaz 867 millió forintot — tette ki. Az előző évi értékhez képest ez a szám 14,7 százalékkal több, ami annak a következménye, hogy időközben az energia ára átlagban, csaknem 20 százalékkal emelkedett. A versenyző vállalatok nettó termelési értéke 8,4 százalékkal nőtt, míg a villamos energia és a hőenergia felhasználása csak 1,2 százalékkal emelkedett. Ez többek között annak köszönhető, hogy a helyezést elérő energetikusi kollektívák az esti csúcsidőben kevesebb energiát vételeztek, és nagyobb arányban használták fel az olcsóbb energiafélesé- geiket, hasznosítva az egyébként veszendőbe menő hulladék tüzelőanyagokat, és számos energia-racionalizálási feladatot is végrehajtottak. A rendezvényen kitüntető oklevelet kapott Mikes Bálint, a Mezőtúri Állami Gazdaság főenergetikusa.
