Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-31 / 177. szám
1989. JÚLIUS 31. J^ÉBAP A hét filmjeiből Vérbeli hajsza Azt gondolja a magamfajta jámbor mozinéző, hogy egyszer valakik majdcsak kiborítják a bilit, s legalább egy időre megcsappan a gengsztenképző, népbuitíitó filmek áradata. Nem úgy néz ki, ez a legújabb tapasztalatom: gurul a nézők forintja s talpalnak utána a szépen szaporodó forgalmazók. Kell a „plusz”, gazdaságosan kell „dolgozni”. (Csak úgy mellesleg, de nem mellékesen: tíz—húsz év múltán kik és hányán, s milyen nemzeti siratófalnál keseregnék majd azon, hogy ilyen meg olyan káros, deformáló hatások érték az ifjúságot.) A szabadosság teljes a mozipiacon, szép számmal meggazdagodnak majd a népbutító kalandorai. A legújabb „Rendőraikadé- mia” után azt gondoltam, hogy nincs tovább, ez már a bányászbéka bizonyos testrészénél is mélyebben van néhány iábnyival. Tévedtem, az emberi butaságnak, úgy tűnik csak eleje van, vége nincs. A legújabb amerikai film, a Vérbeli hajsza egy bizonyos Jack Putter nevű áruházi alkalmazott fenekében, beleiben, bájaiban, fodraiban, gyomrában és egyéb testrészeiben játszódik. A főhős egy bizonyos Tuck Pendelton nevű repülőtiszt ebben a „környezetben” hajtja végre hősies tetteit. Ne kérdezzük, hogy kerül a csizma az asztalra — egyszerűen feltette valaki, aki úgy gondolta ez a művészet. De hogy kerül az iszákos repülőtiszt Jack Putter fenekébe? Hát úgy, hogy belövik oda. Na, ez csak véletlen, nem oda akarták, hanem egy kísérleti nyálba, de jöttek a konkurens kutató gengszterek — vagy gengszter kutatók — és a kísérlet vezetője, — jobb hely nem lévén — az arra járó kereskedő alsórészébe lövi be a hadnagyot. De hogy fér ott el egy szép, hadnagynyi hadnagy? Hát úgy, hogy össze van zsugorítva, éppen hogy csak mikroszkopikus nagyságú, és az injekcióstűn keresztül jut be Jack Putter fenekébe. De mit ád az ég! A pu- hány, majdhagy semmirekellő Jack Putter a szemünk láttára változik meg keménykötésű, igaz férfivá! Hát persze, hiszen ott hajókázSk már az ereiben — úszójárművével — a hajdani délceg hadnagy! Sőt, ő is kemény csatát vív Jack Putter gyomrában, vagy a tájékon egy másik miniatűr emberrel, akii nem hadnagy, hanem szerepe szerint orgyilkosA végére persze minden jóra fordul, Tuck Pendelton újra délceg hadnagy lesz, kikeveredik Jack Putter fenékéből, s volt barátnője a csinos újságírónő ékkara hősiesség láttán boldogan megy hozzá feleségül... Ennyi... Apropó, s el ne felejtsem: e sörök Írásában megzavart a szolnoki potyastrandot pá- lyolgató vállalat igazgatója, pedig lett volna még mondanivalóm a filmről. Mégis örültem a látogatásának, mert azt jött elújságolni, hogy megnyílt a szépséges környezetben lévő tiszai szabadstrand, ahol ki lehet feküdni a napra egy jú úszás után. Igen ám, de a szúnyogok — reprikáz hatja valaki. Nem tartom jogosnak az aggodalmát. A szúnyogot még ddetjéíben agyon ilehet ütni, mielőtt megcsípne. De ha netán megcsíp is, az ártatlan Tisza ,parti szúnyog, biztos, hogy nem fecskendezi a fenekembe Tuck Pendeltont, a derék hadnagyot. Különben is, inkább száz szúnyog, miint a Vérbeli hajsza! T. L. Nagy Feró Szolnokon Mikrofon nélkül prózában A múlt héten nagyszabású koncertet rendeztek a Szolnoki Szabadtéri Színpadon. Az est fénypontja a Beatrice együttes volt, s annak énekese Nagy Feró. A koncert után az est főszereplőjét nehány mondat, kérdés erejéig szóra bírta munkatársunk. — Évek óta úgy ismerjük mint a Beatrice énekesét. Jöttek még más szerepek is, de ez az egy megmaradt. Meddig vajon? — Nem tudom. Ameddig megy. Most készülünk egy új nagylemezt kiadni. Aztán majd meglátjuk. — Min dolgozik még a nagylemezen kívül? — A Bikininek megígértem, hogy szövegeket írok. Emellett pedig koncertezünk. Most augusztus 10-ig szabadságra megyek, végre egy kicsit pihenek, aztán 11-től a Balaton-parton lépünk fel. — Milyen problémákkal küzd Nagy Ferenc mint magánember? — Most már három gyerekem van, illetve három gyerekem lesz hamarosan. Magyarországon három gyereket eltartani nagyon nehéz. Fogalmam sincs, hogyan fogom. Nem akarok panaszkodni, mert az átlagnál biztos, hogy sokkal többet keresek, de sajnos ez is kevés például ahhoz, hogy egy négytagú család számára lakásról gondoskodjak, hogy olyan körülményeket teremtsek, amelyek között nyugodtan tudok dolgozni, nótát írni. No, de kinek nincsenek manapság anyagi problémái? — Gondolt már arra, hogy Nyugaton többre vinné? — Persze háromszor is elindultam, de aztán kit hét múlva mindig szaladtam haza. — Miért? — Nem tudom megmondani. Ez lenne a hazaszeretet? — Mit üzen a fiataloknak? — Szerezzenek lakást, foglalják el a szabad lakásokat. Ugyanúgy, ahogy Nyugaton csinálják ezt. Foglaljanak el egy elhagyott gyárat és építsék át maguknak. És ne engedjék, hogy elvegyék tűlük. Egyszerűen jár nekik a lakás, vegyék el, mert az övéké. M. m m Üzenetek a völgyekből Korozsné Kari Erzsébet kiállítása Jászapátit! Űj, de egyre erősebben mutatkozó jelenség művészeti életünkben az Erdélyből áttelepült, még inkább átszökött alkotók bemutatkozása. Az úgynevezett „hivatásos” festőkön, szobrászokon kívül nagy számban jelentkeznek — a különböző gyűjteményes vagy egyéni tárlatokon — azok a tehetségek, akiket a szülőföld elvesztése miatt felszakadó fájdalom indít művészi önkifejezésre. Mindenképpen sajnálatos, hogy egy vörösre mázolt, nagyon is önös diktatúra következtében tisztesség es emberek, a szülőföldjükhöz kötődő művészek földönfutóvá válnak, s a szökés viszontagságai után vállalniuk kell az újrakezdés nehézségeit. Ugyanakkor az is tény, hogv az erdélyi művészék, írók megjelenése, publikálása hazai művészeti, irodalmi életünkre pezsditően hat. Nem lebecsülendő persze az az értelmi hatás sem, amelyet az erdélyi alkotók művei gyakorolnak a szélesen értelmezett közönségünkre. Néhány, egészen kivételes tehetségű erdélyi művész kivételével a szándékot kell elsődlegesen méltányolni, de azt is rögtön le kell szögeznem: a kiállító erdélyi, úgynevezett amatőr művészek tárlatán mindezidáig — becsületükre legyen szólva — nem láttam annak a 'kritikátlanságnak nyomát sem, amely jó néhány itthoni kiállítónak szinte' természetes sajátossága (Tisztelet a túlnyomó többségnek!) Persze a bemutatott műtárgyak értékét nem az dönti el, hogy honnan jött az alkotójuk, még csak az sem, hogy miről beszélnek a kiállítás egyes darabjai, hanem a hogyanjuk?! Ebből a megközelítésből vizsgálva állja a próbát Korozsné Kari Erzsébet festményeinek bemutatója, amelyet — nem akárhol! — a jászapáti Vágó Pál Múzeumban láthat a közönség. A különleges valószínűleg szórt, átfedéses technikával dolgozó alkotóról alig tudunk valamivel többet a nevénél, legföljebb még any- nyit, hogy néhány éve a Gyergyói havasok környékéről települt át, s most Szolnok környékén él. A képek azonban nagyon beszédesek, sok mindent elmondanak alkotójukról. A Hónapok- sorozat — januáritól—januárig — néhány hegy és egy völgy élete, színe változása. Sűrű, nehéz, szinte markolni valcT a levegő ezeken a képeken, telítve azzal, amelyet „ózondúsnak” monotok, valamikor. Egy kicsit költőibben: a hegyek, a fák, a füvek, a virágok lélegeznek, ezeken a kisméretű, de az érzelmi kötődést is jól kifejező képeken. Különösen a pára, a köd, ami nagyon pontosan visszaadja a téli reggelek hangulatát. Erős hangulati hullámzást is hordoz ez a sorozat- Külön hangsúlyos Korozsné Kari Erzsébet festészetében a napfényben viruló virágok Mégis lesz kábeltévé Jászberényben Építők adják a pénzt, végzik a munkát A kezdeti próbálkozások, minta bekötések után viharos gyorsasággal rohant végig az országon a műholdas tv-műsorok vétele. A láz kellő időben elérte Jászberényt is, sőt a Hűtőgépgyári lakótelepen az országban az elsők között alakítottak ki nagyközösségi rendszert. Ennek hatására, meg ahogyan a technika finomodott, és az árak is elérhetőbbé váltak, a múlt évben Jászberény központjában is megkezdődtek a szerveződések. Tömblakások lakói fogtak Össze, hogy az épületekre helyezett parabolaantennával egymástól külön-külön fogják az égi jeleket. Ezeknek a különböző technikai megoldásokat kínáló elszigetelt felbuzdulásoknak az összehangolására vállalkozott azután a Déryné Művelődési Központ. Szándéka az volt, hogy a rendszerbe bekapcsolódók ne csak a műholdas műsorokat nézhessék, hanem a városi vezetés cs a gazdaság' egységek támogatásával városi televíziós rendszert is hozzanak létre. A múlt év végén türelmetlenül, ugrásra készen várakoztak már a kisközösségi rendszerek kiépítését szorgalmazó csoportok, ezért a szervezést meg kellett gyorsítani. A DMK idén tavasszal szórólapokkal tájékoztatta a város lakóit a lehetséges technikai megoldásról, költségekről, véteii lehetőségekről, és kérték — á. kivitelezővel történt előzetes tárgyalás érdekében — az érdeklődők jelentkezését. Az eltelt néhány hónap alatt azonban történt valami, mert a korábbi lendület alábbha- gyobb, sőt a minimálisan szükséges 200 jelentkezővel szemben 100 érdeklődő sem ivóit. Pedig már készültek a tervek, szállították volna a központi, parabolaantennát és egyéb szerelvényeket, alakuló félben volt egy kft., is a hálózat kiépítésére, működtetésére. Megtorpantak az előkészüléetek és a DMK, tőke híján, tehetetlenül várta a kedvező fordulatot. A kedvező fordulat pedig nem maradt el, a legváratlanabb helyről jött a segítség. A Jászsági Épitőipari Szövetkezet magára vállalta a kábelfektetés kivitelezési munkáit a helyreállításokkal együtt, sőt az egész beruházás finanszírozását is. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezet egyik dolgozója saját szórakoztatására parabolaantennát készített, azt fel is szerelte. Rájött, villamosmérnökként, hogy nem is olyan ördöngős dolog ez a műholdas tévézés. Ez adta a gondolatot a szövetkezetnek is. Ha szakemberekből létrehoz egy csoportot, a kábelezéstől a szerelésig, a bekötésig, a közterület helyreállításáig, mindent el tudnak végezni, és nemcsak kimozdítják a holtpontról a városi tv ügyét, hanem a bővülő profillal folyamatos munkához is jutnak. Mintegy 3 millió forintot fordítanak a városközpont tömb lakása inak bekábelezésére — a kertes házak egyelőre kimaradnak a fejlesztésből. A Szövetkezet út, a Lenin, Szabadság és Lehel Vezér tér 500 lakásában karácsonyra csatlakozásokkal, erősítőkkel együtt megteremtik a vétel lehetőségét. Az érdeklődő családoknak addigra 6250 forintot kell a szövetkezetnél befizetni. Természetesen az akcióba beszállni nem kötelező, de a később jelentkezők a mindenkori áron jutnak majd a műholdas “programokhoz. A Déryné Művelődési Központ épületére a Telsat Híradástechnikai Kft., már felszerelte a központi és parabolaantennát, ami lehetővé teszi a műholdas műsorok és földi adások tökéletesebb vételét, valamint a művelődési házban berendezkező stúdióból a városi televízió működtetését. Jövőre pedig az igényeknek megfelelően a szövetkezet folytatja a hálózat építését, amely 2—3 éven belül behálózhatja az egész várost. L. P. Mozgássérültek óvodája Szolnokon A közelmúltban jutott el hozzánk a hír, amely szerint Szolnok Város Tanácsa ez év második félévben létre kívánja hozni a mozgás- sérültek óvodáját. Rózsavári Lászlót, a tanács művelődési osztályának vezetőjét arról kérdeztük, hogy ez az elképzelés hogyan alakult ki, s mi volt a létrehozás indoka? — A sérült gyermekek bizonyos korcsoportjával az egészség- ügyi ágazatban már bevált gyakorlat szerint foglalkoznak a mozgássérültek városi bölcsődéjében. Mivel ezt követően nem volt olyan létesítmény, ahol tovább foglalkoztak volna a gyermekekkel, feltűnt, a hiány, hogy talán éppen a mozgás- javitás szempontjából legfogékonyabb korosztály nem kapja meg ezt a lehítősé- get. A megkezdett munkát a 3—6 évesek között is mindenképpen célszerű lenne folytatni, ezért megfelelő tapasztalatokkal rendelkező óvodát kellett keresnünk, amelyet Székesfehérvárott Napraforgó megjelenítése: a völgyek párájától szabaduló ember mennyire színesebbnek látja például a Virágokat, mint mi, az alföldiek, akik italán 'könnyebben eltelünk a nyarak színpompájával. De az is bizonyos hogy festőnk a nehéz lehel'letű földek iránt érez nosztalgiát. Ebben a gondolatiságban fogant a tárlat legsikerültebb, legmegrázóbb festménye, a Tél. — ti — találtunk meg. A kellő ismeretek megszerzése után ar - ra gondoltunk, hogy a Vosz- tok lakótelep óvodája kiválóan alkalmas lehet céljaink megvalósítására, amely jelenleg átépítés alatt van. Speciális képesítésű óvónőt már tudnánk alkalmazni, aki szívesen vállalná ezt a feladatot, sőt nagy valószínűség szerint konduktorok is lesznek, akik kifejezetten ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek. Ezek részfoglalkozású munkatársként törődnének az óvodásokkal, ám később amennyiben ez az óvoda Szolnokon is bizonyítja létjogosultságát, akkor a Pethő Intézet támogatásával képes lenne a létesítmény főállású konduktorokat is foglalkoztatni. — Mikorra tervezik az óvoda megnyitását? — November végén, december elején szeretnénk kezdeni, úgy, hogy a csoportokban 10—12 gyermek venne részt a foglalkozásokon. — Milyen anyagi lehetőségek biztosítják az intézmény fenntartását? — Az alapvető igényeket felmértük, és e pénzszűke világban sikerült megtalálni azt az anyagi forrást, amely Jeles munkára válilalkozott dr. Baiiilon Tibor a Karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója: a Gondoláit' kiadó a „Magyar Néprajz klasszikusai” című sorozatában hűszíves válogatóst állított össze Szűcs Sándor népraj- itudós, a Nagykunság és a Sárrét világának kiváló ismerője tanulmányaiból, cikkeiből. A könyv a „Rétek, vizek krónikája” címet Viseli. A benne foglalt írások a harmincas évektől a hetvenes évek végéig tartó időszakban születtek, átfogó képet adnak a Nagykunság és a Sárrét, néprajzáról, vízávi- lágáról, a természet és az ember kapcsolatáról. A tafedezheti a költségeket. Most folynak a felmérések az egészségügy közreműködésével, hogy a mozgássérült gyermekek szülei közül ki hajlandó csemetéit ebbe az óvodába adni. — Még csak az előkészületeknél tartanak, de máris vannak támadások. Tudok olyan óvónői véleményről, amely szerint nem lenne jó az új forma, mert nála a sérült gyermekeket egész nap féltő gondossággal minden programba bevonják az egészségesek. A személyiség fejlődésének mi használ job- 'ban: ha egy egészséges környezetben nevelkedik a gyermek, vagy ha mozgássérültek óvodájába kerül? — Minden új kezdeményezés képes a szakmai körök véleményét megosztani. Én úgy vélem, hogy mindenképpen érdemes hozzáfogni, természetesen kiemelt figyelmet fordítva a gyermekek személyiségének fejlődésére. Amennyiben az időközben megváltozó körülmények megkövetelik, korrigálni kell az eredeti elképzeléseket. — Köszönöm a beszélgetést. Szívesen veszünk részt az óvoda megnyitásán. Deák László nulimányok, olvasmányos írások, néprajzi dokumentumok egy része a harmincas években a Debreceni Szemlében és a Néprajai értesítőben is megjelent, s már abban az időben is nagy érdeklődésre tartották számot, űj ismereteket adtak a Nagyalföldnek a térségéről. A terjedelmes kézirat elkészült. A gyomai Kner nyomdában lévő kötethez a válogatás összeállítója, szerkesztője dr. Bellon Tibor írt előszót, aki a Sűcs Sándor utódjaként a Karcagi Nagykun Múzeum igazgatói tisztét tölti be. A könyv megjelenésére várhatóan még az év végén, vagy jövő év elején gór kerül, Rétek, vizek krónikája Könyv Szűcs Sándor néprajztudós munkáiból