Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-29 / 176. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA Ara: 5.30 Ft. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 176. sz. 1989. július 29., szombat Október 6-án lesi a pártkongresszus A Központi Bizottság álláspontja a napirendről ügyrendről Ülóst tartott az MSZMP KB Július 28-án. pénteken ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson, — amelyen Nyers Rezső elnökölt — a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a. megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. A testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének é6 méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a Kovács Jenő KB titkár előterjesztését követő vitában kialakított álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ügy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkakongresszusát 1989. október 6-ára hívja össze a kongresszusi központba. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallás- szabadság elveire. A napirendhez Berecz János fűzött szóbeli kiegészítőt. A témával kapcsolatos állásfoglalását a Központi Bizottság teljes egészében nyilvánosságra hozza. A testület Fejti .Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatait, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben döntött. A Központi Bizottság üléséről közleményt adnak ki. (Szóvivői tájékoztató a 2. toldaton) Betartotta Ígéretét a Húsipari Vállalat Visszamenőleg is emelték az élőállatok felvásárlási árait Több pénzt kap a kistermelő és a nagyüzem A szakembereknek, de lassan már a kívülállóknak sem árulunk el azzal különösebb titkot, ha leírjuk, hogy a húsipar manapság komoly gondokkal küszködik. Hisz kevés az alapanyag, s tovább csökken a sertéstartá-, si kedv is a kistermelők körében. Ennek mértéke — mivel statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, s így legfeljebb csak becsülni lehet — országosan több mint tíz százalékra tehető, amely elsősorban jövedelmezőségi okokra vezethető vissza. De ez érthető is, hisz a kistermelő alighanem a legjobb közgazdász, mivel ha nem éri meg valamivel foglalkoznia, azonnal abbahagyja az adott tevékenységet, és más, jövedelmezőbb elfoglaltság után néz. Még szerencse, hogy a nagyüzemekben valamennyire stabilizálódtak a sertésállományok, de ugyanakkor — éppen az alacsony kínálat miatt — a kereslet valami elképesztő módon megugrott a sertések iránt' s így az ország legtávolabbi csücskeiből is eljönnek Szolnok megyébe a különböző felvásárló cégek, ráígérnek az árakra, s viszik a sertéseket. De nem sokáig. Legalábbis a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál így gondolják, mert olyan intézkedéseket hoztak, amelyektől azt remélik, hogy megáll vagy legalábbis lelassul a további csökkenés. Nevezetesen arról van szó, hogy a cég a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségével — a Teszöwel — egyeztetve július 28-tól folyamatosan időszaki felárat alkalmaz, mind a kistermelői, mind pedig a nagyüzemi szektorban. Ennek mértéke a háztájiból származó 95—120 kg közötti sertések esetében élősúly kilogrammonként 2 forint, míg a nagyüzemi sertések minden kilója után 3 forint. Persze a húsiparosok nemcsak a sertés, hanem a szarvasmarha felvásárlási árait is módosították. Miről is van szó? Mint Péter Gábor, a vállalat termeltetési igazgatóhelyettese és Hajdú József, termeltetési és felvásárlási főosztályvezető elmondta, a kérdés megértéséhez tudni kell azt, hogy a szarvasmarhák esetében az év elején centrumárral indultak, s akkor úgy foglaltak állást, hogy menet közben figyelemmel kísérik a piaci árak alakulását, s ha többleteredmény realizálódik a húsiparnál, akkor visz- szatérnek a kérdésre, s egy- egy időszakra utánfizetést alkalmaznak. Nos, ígéretükhöz híven nemrégiben értékelték az első félévet, s (Folytatás a 3. oldalon) 25 000 liter tejet tasakolnak naponta literes és félliteres zacskókba a Kuntej Közös Vállalat Tiszafüredi Gyárában. Ebből a mennyiségből 5000 a féltartós tej- Felvételünkön a két automata tasakoló és az ellenőrző mérés látható. Fotó: Mészáros Iráni elnökválasztások Rafszandzsani győzelmére számítanak Iránban meghosszabbították a pénteki elnökválasztások lezárásának határidejét. A teheráni televízió közlése szerint az urnákat ottani idő szerint 19 órakor zárták le, 12 órával megnyitásuk után. Hivatalos eredményekre vasárnap számítanak. Megfigyelők Hasemi Raf- szandzpani jelenlegi parlamenti elnök elsöprő győzelmére számítanak. Az M—0-ás autópálya Duna-hídjának építése újabb, jelentős szakaszához érkezett. Az eddigi ideiglenes tartópilléreket eltávolítják, így a két oldalról épített hídelemek a Duna közepén hamarosan összeérnek. MTI—fotó: Kerekes Tamás Mai lapszámunkban Magazin TARTALMÁBÓL: Nagykörű a cseresznyéskerten túl — Volt egyszer egy téglagyár — Nem akarnak lecsúszni — A kocsmától az ágyig — Recsk — Részlet Faludy György Pokolbéli víg napjaim című regényéből — Két út áll előttünk, interjú a TVM vezér- igazgatójával — Szétvert csipkeverők—Békareakció negatív, avagy amikor az ebihalaknak szárnya nő Magyarország nem adományt kér A szomszédos megyék is segítettek Befejeződött az aratás Őszi és tavaszi árpából rekord született — Gördülékeny a felvásárlás Tegnap megyénkben befejeződött az aratás. Az idén 168 ezer hektár területről 820 ezer tonna termény került magtárakba. A munkában mintegy 10 ezer állami gazdasági, termelőszövetkezeti dolgozó, egyéni gazdálkodó, 1000 kombájn és 1200 szállítójármű vett részt. Elsősorban saját gépeikkel dolgoztak a nagyüzemek, de segítettek a szomszédos megyék és a csehszlovák partnerek is. Szűkebb pátriánk mező- gazdaságának történetében gabonából ebben az évben a második legnagyobb termést takarították be a nagyüzemek, ezen belül rekord is született: mivel őszi árpából hektáronként 5,1 tonna, tavaszi árpából pedig hektáronként 4,6 tonna termett. Kedvező a borsó 2,4 tonnás hektáronkénti termésátlaga is. Búzából a tavalyi rekordot követő legjobb termésátlagot, vagyis hektáronként 5,3 tonnát, takarítottak be a gazdaságok. Alapvetően nehezítette a munkákat a rossz műszaki háttér: néhány betakarító és szállítógép krónikus alkatrészhiánya. Ezen kívül is voltak zavaró körülmények, mert például nem minden esetben a szabályok betartásával égették a tarlót, az idén is volt szemszóródás az utakon, és előfordultak kisebb szervezési zavarok is. Megnyugvással szólhatunk viszont arról a fegyelemről, ami az aratásban közvetlenül résztvevők munkáját jellemezte. Ennek is köszönhető, hogy az aratási munkákkal összefüggő tűzesetek nem voltak, nem történtek balesetek. Segítette az aratásban részt vevők munkáját, hogy a korábbi évekhez hasonlóan gördülékenyen ment a gabonafélék átvétele, korrekt partneri együttműködés jellemezte a felvásárló és a termelőüzemek munkáját. Készül a magyar javaslat a brüsszeli tanácskozásra Magyarország nem újabb adományt kér, hanem olyan, az adott viszonyokat és az ország problémáit figyelembe vevő támogatást, amely hosszú távra elősegíti a gazdaság gyorsabb fejlődését — mondotta az MTI tudósítójának Matkó István, a huszonnégy ország képviselőinek tanácskozására benyújtandó magyar javaslatot kidolgozó szakértői csoport szóvivője. A fejlett ipari országok képviselői augusztus 1-jén tartanak tanácskozást Brüsz- szelben, a Hetek párizsi kezdeményezése nyomán, hogy kidolgozzák Magyarország és Lengyelország számára a támogatási csomagterv körvonalait. Ennek előkészítésére a héten négy közös piaci szakértő járt Budapesten, akik arról folytattak tárgyalásokat: milyenek lehetnek a segítség módozatai, hol számít a magyar kormány új együttműködésre. A támogatási csomagtervhez (Folytatás a 3. oldalon)
