Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-18 / 166. szám

1989. JULIUS 18. 3 Néplap Szolnok alatt a MEZŐGÉP szomszédságában a Tiszán megkezdődött az új Tisza-híd alapozá­sának az előkészülete. A Hídépítő Vállalat szakemberei most készítik a közel 30 méter mély vasbeton cölöpöket, amelyre majd a hídra feljáró pilléreket helyezik. Ugyanekkor az élő Tiszán is megkezdték az építési munkaterület „bevédését”, azt a részt, ahol a jobb parti főpil­lér épül. Rövidesen a Tisza bal partján is hoz­zákezdenek az alapozáshoz, s ezzel egyidőben folyik az új Tisza-híd elvezető szakaszának a földmunkája. Az elkövetkezendő hónapokban az alapozási munkákat el kell végezni, hogy az építési és szerelési szakasz beindulhasson. A vasbeton cölöpök tömörsé­gét izotópos tömörségvizsgá­lóval mérik, hogy kellő szi­lárdságú cölöp készüljön a Tisza által tavaszonként el­öntött területen. A Tisza jobb partján már a főtartó munkaterületének alapozásán dolgoznak. Kő­gáttal veszik körbe a munka- területet, így védik meg az építés ideje alatt a Tisza ára­dásától Az agrárolló szorításában is * » Stabil a „répahelyzet” Újszászon a beállított kísérletek ad­Az Üjszászi Szabadság Termelőszövetkezetbein a korszerű nagyüzemi cuikor- répatermesztés nagy múlt­ra tekint vissza. A szövet­kezet szántóföldjeiből 2800 hektár alkalmas ennek az ipari növénynek a termesz­tésére, ezért nagyon meg kell gondolni a répaterület növelését, hiszen ekkora területen csak szűkén tud­ják betartani a vetésforgót. A tavalyi esztendő a ter­melőszövetkezet répater­mesztésében nem mondható sikeresnek. A költségek emelkedésének több oka vélt: 370 hektár területet a fagy- és répabarkó kártétel miatt újra kellett vetni; a vetőmag és a vetési munka­bér 'közel 1 millió forinttal növelte a kiadásokat. Volt jégverés is, igaz a biztosító a kárt megtérítette, de ez csak egy része volt a vesz­teségeknek. Az, hogy a gazdaságban a cukorrépa nyeresége csök­kenő tendenciát mutat, nem azt jelenti, hogy rosszabb lett a termésátlag, vagy ke­vesebb a cukortartalom. Bl- lenkezőlég, a termésered­mények évek óta kiegyenlí­tettek. A műtrágya, ener­gia-, vetőmag-, üzemanyag- és alkatrészárak emelked­tek. Többek között ez az oka, hogy öt évvel ezelőtt 100 forintból 53 forint volt a répára eső tiszta nyere­ség, 1988-ban 22 forint. Az ágazatnak nagy az eszközigénye, a géppark nagy része nyugati gépekből áll, ezek alkatrészeinek ára 30—35 százalékkal emelke­dett. A növényvédőszerek többnyire tőkés import alap­anyagúnk, ezeknél szintén nagyfokú áremelés történt. A legnagyobb gondot a ke­mikáliák időbeni beszerzése okozza. Dr. Bajnai László terme­lési elnökhelyettes és Gyár­fás László ágazatvezető az idei évet jó cukikorépa ter­mő évnek tartja. Elmondá­suk alapján ilyen szép répát régen nem 'láttak. A vetést idejében el tudták végezni, csapadék bőven volt, jó magágyba került a vető­mag, a herbicdd 'kezelésekre is mindig jutott eső. Na­gyon fontos még, hogy az idén egyenletes a növényál­lomány. A költségéket só- Ikalljáik, de nem szégyenük. Az 1989-es évben a gazda­ságnak 'kifejezetten kedvező az a határozat, hogy több- ilettermésre mázsánként 20 forintot fizetnek. A szakem­berek szerint jó lenne, ha jövőre ez a kiegészítés az alapárba kerülne, mert a termelőket hosszútávon ez elégítené ki. Ha az idei ré­paállományt továbbra is si­keresen meg tudják védeni, úgy hektáronként 48—51 tonna termésre és 16—16,5 százalék cukortartalomra számítanak. Az utóbbi években azon­ban új probléma merült föl az -üjszászi cukorrépater­mesztésben. A termelőszö­vetkezet területén felütötte fejét a répatenrnesztés szem­pontjából korunk legvesze­delmesebb ellensége, a rizo- mómia-fertőzés. Ez a vírusos eredetű betegség a cukorré­pa termesztésének nem csak a gazdaságosságát, a lehető­ségét kérdőjelezi meg. Dr. Bajnai László szerint azzal is számolni kell, hogy egyre Biztató a növényállomány A vetésforgó „visszaütött” Kényszerpályán az ágazat nagyobb mértékben terjed ez a betegség. Jelenleg ne­héz megmondani, -hogy a gazdaság' területéből mennyi a fertőzött, az csak akkor derül ki, ha cukorrépát vet­nek bele. Két éve folytatnak a betegséggel kapcsolatos kí­sérleteket a M-aribó, a Stru- be külföldi répanemesítő cégekkel és a Cukor termelé­si Kutató Intézettel együtt. Többek között a rizománia ellenálló- és standard fájták tulajdonságait figyelik fer­tőzött és normál viszonyok között. A répaágaza.t vezetője, Gyárfás László ' borúsa-bban látja a ,Rizománia helyze­tet”. Ö már megkérdőjelezi a cukorrépa hosszútávú jö­vőjét. Ez a betegség leg­gyakrabban a legintenzí­vebb cukorrépatermelő gaz­daságoknál fordul elő. Ami­kor 1982-ben a területpré- ■mium hatására nem tartot­ták be a cukorrépa vetés­forgójának idejét, ez is meggyorsította a rizománia kialakulását. Az ágazatvezető szerint a vetésforgó idejét növelni kell. Szerinte a rizománia ellenálló fajták nagy fertő­zés esetén nem -rendelkez­nek olyan mutatókkal, hogy elérjék a standard fajták hozamait, Err^ vonatkozóan hatják meg a választ, utána a szakemberek döntik, el, hogy milyen cukorrépafaj­tákat -termesszenek tovább. A cukorrépa jövőjét ille­tően komoly kétségek most még nem merülnek föl. A jelenlegi piaci helyzetben nincs még egy olyan nö­vény, amelynek olyan jó a belső piaca, és viszonylag stabil éra, mint a cukorré­pának. A termelőnek biz­tonságot nyújt, hogy az ér­tékesítéssel nincs -probléma. -Nincs olyan másik -növény, amely 20—23 millió forintos éves árbevételt adna. Jól jövedelmezőek az olajos- magvak, de -a napraforgó vetésforgója 5—7 év, ha ezt nem .tartják be, fertőzés ve­szélye áll fenn. Mindezt ösz- szavet-ve: igaz, -hogy a cu­korrépa jövedelmezősége romló, de nem nagyobb mértékben, mint egyéb növényágazatoké és bizo­nyos kényszerpálya is. Ami­kor -a termelőszövetkezet áttért a korszerű nagyüzemi cukorrépa termesztés re ez nagy -gépi beruházással járt. Nem -minden cukorrépa gépsor alkalmas más nö­vény művelésére. Ha -nem termesztenének cukorrépát, az jelentős veszteséget okoz­na -a -gazdaságnak. Hétfőn a TOT • székházá­ban megbeszélést tartottak a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának, valamint a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetségének kép­viselői. Egyetértettek abban, hogy a nemrég megalakult kistermelői szövetség és a TOT tagjainak érdekei sok mindemben közösek. Ezért abban állapodtak meg, hogy a később létrejövő Mezőgaz­dasági Termelők Szövetségé­be egyaránt belépnek. Arról is döntöttek, hogy ezentúl meghívják egymás képvise­lőit rendezvényeikre. A TOT decemberben tartandó kong­resszusának előkészítése so­rán folyamatosan kicserélik tapasztalataikat a kisterme­lők és a nagyüzemek érdek- védelméről. • - * * A két szervezet megállapo­dása azért is fontos, mert jelzi a szektorok kézvédői­nek összefogási készségét. E nélkül ugyanis a mezőgazda­Búzaminősités a termelők megrendelésére ÍG-labor , Szolnokon A termelők megrendelésére vállal búzaminősítést a Szol­nok megyei állami gazdasá­gok szakszolgálati állomása. A szolgáltatást már régóta szorgalmazták a különböző érdekképviseleti szervek az ország egyik legnagyobb Lú- zatermesztő régiójában, s ezentúl a nagyüzemeknek már nem kell megelégedniük az egyoldalú, vagyis kizáró­lag felvásárlói értékeléssel. A Héki Állami Gazdaság gesztorságában működő gaz­dasági társaság félmillió fo­rintos beruházással a szolno­ki Alcsi-szigeten rendezte be laboratóriumát. A gazdasá­gok igényei szerint ugyan­azokat a búzamintákat vizs­gálják meg, amelyeket a ter­melők a felvásárlást végző Ga'bonaforgal-mi és Malom­ipari Vállalathoz küldenek be. A kenyérgabona sikértar­talmáról és sütőiparj érté­kéről kapott adatokat termé­szetesen csak az érdekelt gazdasággal közük, s ezek így összevethetők a GMV ál­tal megadott eredményekkel. Amennyiben a nagyüzem az árat kedvezőtlenül befolyáso­ló minőségkülönbséget ta­pasztal, panaszát kamarai vizsgálattal tisztázhatja. sági termelők érdekeinek egységes képviselete a jövő­ben valószínűleg nem ala­kulhat ki. Már pedig a jelen­leg igen kis jövedelmezőségű, illetve hasznot egyáltalán nem hozó termelés feltételei­nek javításához egy ilyen, kérdésekkel is foglalkozó or­szágos szervezet létrehozása nélkülözhetetlennek látszik. A két szektor érdekeit szem előtt tartó tsz és kistermelői szervezetek javára írható az is, hogy egyikük átalakulá­sa, kongresszusi felkészülése közben, a másik pedig lét­rejötte után közvetlenül, so­ron kívül tartja fontosnak a mezőgazdasági ágazat közös érdekképviseleti szövetségé­nek megalakítását. Gvors el­határozásuk pé’daértékű le­het más szektorok, ágazacok alakuló érdekképviselete szá-' mára is. Tükrözi azt a reali­tást is, hogy a nagy- és a kis­üzemek a jövőben nemcsak versenytársai, hanem bizo­nyos helyzetekben kiegészí­tői lehetnek egymásnak, Lovász Ágnes A TOT és a kistermelők szövetsége vezetőinek megbeszélése rJEGYZETLAPOK. Nincs kifizetődőbb mint a demokrácia Tízmillió íejszámoló or­szága ietiunK. Osztjuk-szo- rozzuk még azt is, amit nem tenet meglizetm. Nemreg valaki kiokoskodta, hány forintba kerül majd a kö­zelgő választás szamunkra; egy másik közgazdász meg azt „íbrintosította”, meny­nyiért tudnánk a nép által rég óhajtott címerre átcse­rélni a régit? Számolunk, számolunk — de vajon mi­ért csak most, amikor jó­szerivel nincs mit? Ha már ennyire pedán­sak vagyunk, tessék meg­mondani, mennyibe került az országnak az, hogy a nép megkérdezése nélkül esze­veszetten fejlesztettük a nagyipart, s ezzel úgy át­rendeztük az országot, hogy arról kódulunk? Lett hatal­mas székesfővárosunk, let­tek füstbe burkolózott ipari központjaink, — ahol most a létbizonytalanság réme riogatja a válságagazai dol­gozóit. A vidéket várossá telepítettük, méghozzá mi­lyen áron: egy tíz éwei ez­előtti árfolyamon is egyet­len munkás átplántálása Budapestre éppen egy mil­lió forintjába került az or­szágnak. A kutya sem kér­dezte meg, akarnak-e tele­pülések szerepkör nélkül kihalásra ítélt falvakká vál­ni. Mibe kerül most, hogy visszacsináljuk mindezt — és mibe kerül, ha nem csi­náljuk vissza? Ehhez a cso­magtervhez tartozott, hogy az iskolák csakis emeletes, központosított, legalább öt­hat falu számára tervezett oktatási intézmények lehet­tek. A gyerekeket busz hur­colta a becsengetésre és a kicsengetéskor haza. Meny­nyiért? És az mennyibe van, hogy ezek az aprósá­gok örökre elszakadtak a szülőhelytől, s attól az élet­formától, melynek ma két­ségbeesetten toboroznánk híveket. Avagy kiszámolta-e va­laki, hogy az összeerőlte- tett községek közös tanács­házának megépítése ugyan­így a központi falu köz­pontszerepének megalkotá­sa mibe került — különös­képp, hogy most elválnak egymástól a szívük szerint egyesülni soha nem akaró községek? Valaki azt mondta, a de­mokrácia bosszantóan idő­igényes, dühítően aprólékos „műfaj”, ám joobat még nem találtak ki nala. így igaz: én örülök, amikor Kuncsorbán napokat, hete­ket viaskodnak a hulladék- tároló megépítésén. Boldog vagyok amikor egy utca felzúdul azon, hogy a vizet, gázt, esetleg a telefont kezdjék meg bevezetni elébb. Megelégedéssel tölt el, amikor a szülők vissza­vívják a bekörzetesített is­kolájukat, mert biztos, hogy nekik van igazuk. Örülök a nyiladozó demok­ráciának, mert úgy vélem, a népakarat megóv tán bennünket attól, hogy az ország csődbe jusson. Akinek pedig számolni van kedve, könnyen papír­ra vetheti: nincs kifizető­dőbb. mint az a megegye­zés, mely a köz áldásával születik. Mert mi így, tíz- mállióan egyszerre aligha tévedünk. — pb — Kegy vagy korlátozás? Mint tudjuk, szeptember elseje után bárki, állampol­gári jogon nyithat deviza- számlát, ahová korlátlanul beteheti, majd kivéve kor­látlanul felhasználhatja a pénzét. Ami lényeges vál­tozás: eredetvizsgálat nél­kül történhet mindez, tehát az eddigi „fekete valuta” a devizaszámla jóvoltából „tisztára mosható”. A döntést követe sajtótá­jékoztatókon a Pénzügymi­nisztérium vezetőinek, az úgynevezett „négyezer fo­rintos” szabályt érintő, el­lentmondó állásfoglalásai láttak napvilágot. Nos, ezek szerint, egyik nap azt tudtuk meg Békési Lászlótól, a tárca vezetőjé­től, hogy: „megszűnik a la­kosság kezében tartható va­luták mindenfajta felső korlátozása, automatikusan megszűnik a négyezer fo­rintos szabály is”. Másnap Kunos Péter ál­lamtitkár az engedély nél­kül a lakáson tartható va­luták mennyiségi korlátozá­sának fenntartásáról be­szélt. A Magyar Hírlap teg­napi száma éppen ezen el­lentmondást feloldandó, rá­kérdezett a miniszterre, aki megmagyarázta, hogy a döntést megelőző vita okoz­ta a félreértést, hiszen ki­alakult egy olyan nézet is, miszerint, ha bárki szaba­don tehet be valutát a számlájára, akkor mi értel­me a „négyezer forintos” szabály fenntartásának Vé­gül — államoolgárt érde­kek szem elől* ♦ár'.ásávat — úgy döntöttek, hogy a szabály marad. Mert az az én érdekem, hogy a külföl­di utam után megmaradt aprópénzem visszaváltásá­val ne bíbelődjek, ennyi pénzem lehessen otthon is. Azaz — az én olvasatom­ban — a Magyar Hírlapban a minisztérium úgy állítja be, mintha a „négyezer fo­rintos” szabály egy kegy, s nem egy korlátozás lenne. Nos, egy valamit meg kell jegyezni. A pénzügyminisz­teri „elszólás” akármilyen nagy vita és akármilyen melegében megtartott tájé­koztató miatt is következett be, számomra logikusabb döntést jelentett volna, mint a módosított. Hiszen az átlagos 'képességű hon­polgár is felfogja azt, hogy az állam nem jótékonyko­dik, hanem keresi a mód­szert, amivel a holt tőikét bekapcsolhatja a gazdaság vérkeringésébe. Ezért egyik oldalon liberalizál, másik oldalon viszont olyan hely­zetet teremt, ami a „valuta- beszolgáltatás” kényszerpá­lyáját erősíti. A jelen esetben egy kö­töttség meghagyásáról van szó, ami fölösleges. Mert ha az amerikai nagybácsi itt járt, és pár száz dollárt ajándékoz a rokonainak, akkor azt eredetvizsgálat nélkül — mivel meghalad­ja a négyezer forintot — már nem lehet elkölteni például videóra.. Megol­dás: megsétáltatjuk a dol­lárt a devizaszámlán, ettől az korlátozás nélkül fel- használhatóvá válik, és ugyanúgy bent marad az országban, mintha erre e felesleges műveletre a „sze­gény rokont” nem kénysze­rítettük volna. Mi ez, ha nem az ellen­őrzés egyfajta direkt, bár burkolt formája? Kell ez? Szerintem nem. Ezt a sza­bályozókra (kamatkedvez­mény, adómentesség — amiket egyébként tervez­nek is) kell bízni. Mert a lakossági kényszerlépések nem minden esetben jelen­tenek lépéskényszert is. Ne csapjuk be magunkat: feketézés a valutákkal volt, van és egy darabig még lesz is. Amíg a forintért meg­vehető áruk minden szem­pontból versenyképesek nem lesznek majd a ma még dollárért, márkáért kapható portékákkal. Szilas Péter fl^^ezdik az új Tisza-híd építését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents