Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-15 / 164. szám
1989. JULIUS 15 3 jjtféPtAP Tájékoztató a lakosságot érintő deviza-intézkedésekről Magasabb kamatok Változatlan vám a gépkocsikra Átalakított bc-számlák Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár pénteken tájékoztatta az újságírókat a csütörtöki kormányülésen született döntésekről, a lakosságot érintő devizális intézkedések részleteiről. Elmondotta, hogy az idegenforgalom egyenlege az első félévben nagyon kedvezőtlenül alakult, 330 millió dolláros ‘hiány keletkezett, annak ellenére, hogy a múlt év hasonló időszakához képest a bevételek 16 százalékkal növekedtek. A lakosság ugyanis a korábbinál jóval több valutát vásárolt. Míg tavaly az első félévben 134 millió dollár értékben vettek külföldi fizetőeszközt, addig az első hat hónap során a lakossági vásárlások összege elérte a 475 millió dollárt. Ezért a kormány intézkedéseket hozott a lakossági devizaszabályozás módosításáról. A döntést megelőzően szigorító és liberalizációs intézkedéseket megfogalmazó javaslatokat készítettek elő. Ezek közül a kormány a liberalizációs intézkedéseket részesítette előnyben. Ennek megfelelően döntött úgy, hogy szeptember 1-jé tői létrehozza az egységes devizaszámla-rendszert, megszüntetve a különbséget az utazási és a devizaszámla között. Az egységes deviza- számlára a lakosság birtokéiban lévő külföldi valutát eredetvizsgálat nélkül, teljes egészében lehet elhelyezni. Lehetőség van anonim devizaszámla nyitására is, amennyiben a pénz tulajdonosa nem kívánja felfedni kilétét. Ha a számlatulajdonos külföldre utazik, korlátozás nélkül felveheti pénzét, s azt a számlavezető pénzintézetnél adott kiviteli engedéllyel az országhatáron túlra viheti. Az egységes devizaszámlán elhelyezett pénzből az ország 350 valutáért árusító boltjában szintén korlátozás nélkül lehet vásárolni. A számlán elhelyezett pénzek kamatozási feltételei javulnak. A Magyar Nemzeti Bank arra ösztönzi a Kereskedelmi Bankokat, hogy ösztönző kamatokat állapítsanak meg, amelyek igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon kialakult kamatszintek- ihez. „Zsebben” külföldi készpénzt a lakosság továbbra is személyenként csak 4000 forint értékben tarthat. Amennyiben ennél nagyobb öszeghez jutott valaki törvényes úton, azt 8 napon belül devizaszámlára kell elhelyezni valamelyik pénzintézetnél. Továbbra is tiltott azonban a devizák adása-vé- tele. A szeptember 1-jétől életbe lépő jogszabály szerint a külföldi örökség, a külföldről származó nyugdíj, járadék, tartásdíj, a külföldi ingatlan értékesítéséből származó bevétel vagy a műgyűjtők jövedelme a korábbi 25 százalék helyett most már 50 százalékban elhelyezhető a devizaszámlán. A kormány nem tervezi a valutáért árusító boltok hálózatának bővítését. Jelenleg 350 ilyen üzlet működik az országban, amelyek lényegében kielégítik az igényeket. Elsősorban a forintért árusító boltok kínálatát kívánják javítani, mert csak így akadályozható meg a kettős valutarendszer kialakulása. Ennek érdekében tovább folytatják az import liberalizálását, ami kedvezőbb feltételeket teremt a fogyasztási cikkek kínálatának javításához. Az egységes devizaszámla következtében valószínűleg jelentősen növekedni fog az érintett bankok és pénzintézetek ügyfélforgalma. A sajtótájékoztatón arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy a be (utazási számlákat) a pénzintézetek automatikusan átalakítják deviza számlává. Ezért az ügyfeleknek külön nem kell felkeresniük a bankokat. Egyébként a devizaszámlák kezelésébe az OTP mellett, — ahol 75 egység foglalkozik ezzel — bekapcsolódtak a kereskedelmi bankok is. A Takarékbank, valamint a Posta Bank is engedélyt kapott ilyen számlák vezetésére. A Takarékbank révén a takarékszövetkezetek is számlakezelőkké válhatnak. Az IBUSZ pedig, amely eddig csak utazási számlákat kézéit, lehetőséget kap arra, hogy foglalkozzon devizaszámlákkal. A sajtótájékoztatón az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kormány az idén nem tervezi a külföldről magánúton beérkező személygépkocsik vámtételeinek az emelését. Az első félévben 19 500 autó jött be ilyen formában az országba. A gépkocsik 40 százaléka új gépkocsi. Emelkedő pótlékok, segélyek (Folytatás az 1. oldalról) meg nem haladó nyugdíj mellett folyósítják. Az emelt összegű nyugdíjat az érintettek a posta által előrejelzett júliusi nyugdíjfizetési napon külön kérelem benyújtása nélkül megkapják. 1989. augusztus 1-jécől gyermekenként havi 150 forinttal emelkedik a családi pótlék. Ugyanilyen összeggel havi 1300 forintra emelkedik a gyermek utáni jövedelempótlék összege is. Az emelt összegű családi pótlékot szeptemberben fizetik ki, az a nyugdíjas azonban, aki családi pótlékban részesül, augusztus havi nyugdíjával már az emelt összegű családi pótlékot kapja kéz-' hez. 1989. július 1-jétői a gyermekgondozási segéllyel folyósított jövedelempótlékot — a gyermekek számától függetlenül — havi 200 forinttal 1490 forintra emelik. A kiegészített összeget az érintettek az augusztus hónapban esedékes kifizetésnél fogják megkapni. A gyermekgondozási díj (gyed) legkisebb napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad része. Ezért a nyugdíj- minimum emelésére tekintettel a gyed legkisebb összege is 1989. július 1-jétől napi 121 forintra emelkedik. Az emelést hivatalból hajtják el a 121 forintot, annak változatlanul legfeljebb a napi átlagkereset teljes ösz- szegét folyósítják. RUGÖKOVÁCSOK. Izzik az acél, forró , a levegő a Jászkun Volán rugókovács műhelyében, ahol 50—60 C-fok a nyári hőmérsék let, de a kemencék közelében bizony a 80— 100 C-fokot is eléri. Tíz kovács dolgozik itt küzdve a hőséggel és a nehezen munkálható aliyaggal. Gépjárművek, autóbuszok, munkagépek laprugó kötegelt gyártják és javítják, nemcsak a saját, hanem külső igények kielé gitésére is, hiszen ebből az alkatrészből szinte ellátják az ország keleti részét. Legnagyobb megrendelőik: a Hungarokamion és a Tisza Volán, Évente száz tonna acélt dolgoznak fel. Fotó; Korényi Éva Csak akkor lehet hasznos, ha senkinek sem káros! „Megvétózták” a hulladéktemetőt A független szakértői vizsgálat eredménye: nem gazdaságos, nem szükséges beruházás Téma újra a hulladékxe- ze,o komplexum, amelyről oiy sok szó esett szükeöo pátriánkban december oia. Akkor alakult meg ugyanis Kuncsorbán az a társadalmi bizottság, amely legelőször — es aztán az események folyamán legkövetkezetesebben — emelte fel szavát az alföldi hulladékkezelő komplexum ellen. A dolgoknak ez a természetes rendje, hiszen a tervezett létesítmény kijelölt helye Kuncsorbától másfél kilométerre található. A Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezeteinek és a HaIdézet az MSZMP kétpói községi alapszervezetének állásfoglalásából: .,. . . alapszervezetünk párttaggyűlésen megtárgyalta a veszélyeshul- ladek-ierakó kapcsán kialakult helyzetet, és az alábbiakban foglalt állást: ... a község lakossága fél a ve- szélyeshulladék-lerakó megépítésétől. Sérelmezi a lakosság azt. hogy ilyen beruházások döntésében nem kérik ki véleményét. Ezért a taggyűlés javasolja a községi tanács szakigazgatási szervének, hogy a módosított területfelhasználási engedély kiadása előtt rendezzen helyi szavazást a kérdésről.” Á fentiek megértéséhez be kell avassuk az olvasót abba a sajátos közigazgatási „gubancba”, amiről írtunk már korábban. A tervezett hulladékkezelő Kuncsorbához esik legközelebb. A telep létesítéshez (nem tévedés, létesítésről szól az eredeti dokumentum!) a területfelhasználási engedélyt 1987. március 17-én adta ki Mesterszállás tanácsa. Az az engedély két évre szólt. Igaz, tartalmazott egy olyan mellékmondatot hogy kérelemre egy esetben meghosszabbítható. (őszintén szólva azt már nem sikerült kideríteni, vajon kinek és miért volt olyan sürgős, hogy azon meA kétpói népfrontbizottság tagjai helyi szavazás megtartását kérték a hulladék- kezelő komplexum megépítéséről. A községi tanács a kezdeményezést elfogadta és utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a szavazás „feltételei bekövetkezésekor” tűzze ki a szavazás napját. Mindezek annak az éjszakába nyúló kétpói falugyűlésnek is következményei, amelyről márciusban részletesen beszámoltunk. Azon a falugyűlésen hangzott ed először a javaslat (Reiniger Ró- bertnek, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetőjének kérdésére, hogy ha itt nem, akkor ugyan hol?), hogy érdemes volna településektől távolabbi helyet is megvizsgálni. Akad ilyen a megyében, a Nagykunság és a Hortobágy határán, a Mada- rasi rét. A javaslat azóta már megjárta a Honvédelmi Minisztériumot is. hiszen az említett területen található hazánk egyetlen — most már csak a Magyar Néphadsereg és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok repülőinek — gyakorló bombázó-tere. Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter Czakó László és Kelemen Zoltán országgyűlési képviselőknek küldött válaszában írja: „A Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnökség Hadműveleti Cs.o- nortfőnöksége írásban közölte. hogy a terület katonai objektum biztonsági övezezaíias Népfront megyei vezetőinek véleményéhez, a vétóhoz nyilatkozattal csatlakoztak a környező települések — Mezőtúr. Kisújszállás. Túrkeve. Kétpó. Kuncsorba — népfrontbízottsá- gai is. Ám az utóbbi fél évben nemcsak a demokrata fórum, nemcsak a kétpói és a kuncsorbai társadalmi bizottság. nemcsak a Hazafias Népfront tiltakozott a készülő „mű" megvalósítása ellen, hanem az érintettek közül úgyszólván mindenki; a környező települések lakossága. gazdálkodó egységei, pártszervezetei. legében kérelmezze a meghosszabbítást. Mert a mesterszállási tanács kevesebb, mint egy hónap elteltével, már 1987. április 13-án a területfelhasználási engedély időtartamát az eredetileg megállapított két évről tíz évre módosította.) Időközben a községek határainak területmódosítása miatt a tervezett hulladék- kezelő helye a kétpói határ része lett. Ezért illetékes hatóság most már a területfel- basználási és az építési, létesítési engedély dolgában a kétpói tanács! A kétpói tanácsnak pedig levelet írt még márciusban — többek között — a Hazafias Népfront ottani bizottsága is'. Beszámoltak arról, hogy a kpzség lakossága ellenzi a hulladéklerakó megépítését. Tiltakozásuk oka a veszélytől való félelem. A lakosság bizalmatlanságát fokozta, hogy 1986-ban — amikor falugyűlésen első alkalommal hangzott el tájékoztató a tervekről — még csak végleges lerakóról és átmeneti tárolóról volt s?ó. Számukra csak ez év tavaszán derült ki. hogy a komplexum előkezelőt, égető berendezést, átmeneti tárolót és végleges lerakót foglal már magában. tében fekszik, ezért a részletes geológiai vizsgálatok elvégzését nem javasolják.” E pillanatban tehát ez a honvédelem álláspontja. Kereskedjünk másutt! A hulladékkezelőről rendezett kisújszállási fórumon' Tóth Albert gimnáziumi tanár vetette fel Dévaványa környékét. Az ötletről azóta nincs frissebb hírünk. Mindenesetre belátható, hogy a közvetlen környék és a megye lakossága nem az elvvel viaskodik! Nem vitatja senki, hogy a veszélyes hulladékok elhelyezését meg kell oldani. Igaz, azt most már mindenki hozzáteszi, hogy mindannyiunk haszna nem lehet senkinek a kárára. Hát ezért nem könnyű a feladat! Az események menetében gyökeres változást a Kövi- kor Kft. — a Környezet Állapotát Vizsgáló Komplex rendszer — megbízása jelentett. Dr. Pethő >Máriának, a Magyar Demokrata Fórum szolnoki környezetvédelmi bizottsága tagjának javaslatára a kétpói és a kuncsorbai társadalmi bizottság — közösen az MDF szolnoki környezetvédelmi bizottságával — a Magyar Tudományos Akadémiához fordult a kéréssel; vizsgálnák meg az akadémia független szakértői az említett területet, s adnának róla szakvéleményt. A tudományos akadémia közvetítésével, kapott megbízást a Kövikor a terület részletes vizsgálatára a két település társadalmi bizottságától. A vizsgálatok júniusban megtörténtek, a szakértők egy hete adták át üsz- szegzett véleményüket Kuncsorbán a megrendelőknek. Gáz van Ebben olvasható az eddigi legváratlanabb fordulat: az egyik próbafúrást követően nagy nyomással erősen kénhidrogén szagú mocsárgáz tört elő a lyukból. Valószínűleg egy tőzegmezőből származhat. És most következzék a szakértők véleményének összegzése: „Mindent egybevetve a veszélyes hulladék lerakó-telep létesítésének beruházási költségeit eleve megemeli az átlagosnál jobb minőségű földek igénybevétele. A földtől megfosztott közösséget — és az egész országot •— a telepítéssel megkárosítanák az inflációs körülmények között átadott földértékkel” — ez az agrárgazdasági vizsgálatok eredménye. A szakértők nézete szerint a tervezett létesítmény nem gazdaságos, nem szükséges beruházás! Ha pedig így van, akkor elkezdeni sem szabad, mert a tereprendezés a termőterület tönkretételét jelentené, a beruházás pedig félbemaradna. Hogyan tovább? Ha az illetékesek — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a négy megye; Bács-Kiskun. Békés. Csong- rád és Szolnok tanácsa — továbbra is ragaszkodnak a Kuncsorba melletti telepítési helyhez, akkor sürgőse* el kell végezni a környezet úgynevezett- „nulla állapotának” felmérését. A kiválasztott telephely részletes feltárása után — kedvező esetben — néhány év múlva kezdhető el ott biztonságosan a komplexum létesítése. (A szakértők tanulmányukban megírják, hogy méreg drágán és ezért a kiegészítő műszaki védelem megépítése bizonytalan). A másik lehetőség, hogy az illetékesek bizonytalan időre elhalasztják a létesítést. S jelentkezett egy újabb szempont, született egy újabb javaslat is. A környék kedvező természeti adottságait kihasználva kisebb üdülő- központ létrehozására érdemes volna tervet készíteni! Szenttamás, a Nagykunsági Főcsatorna, a környék erdői, ligetei szinte önmagukat kínálják a vízisportra, a sporthorgászatra, a vadászatra, a lovaglásra. Ügy tűnik ez már — jóval korábban — eszébe jutott a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságnak is. A gazdaság szeretné a szenttamási volt Almásy-kastélyt idegenforgalmi célra hasznosítani. Nyolcvan-százhúsz személyes kastélyszállót kívánnak kialakítani. Igen ám, csakhogy a tervezett hulladéklerakó onnan mindössze három kilométerre lenne! Annak megépítése ebből a szempontból feltehetően lehetetlenné tenné a kastély hasznosítását. Ez a helyzet tehát ma: a tervezők közben nagy erőfeszítéssel igyekeznek teljesíteni vállalásukat, s augusztus végére elkészítik a beruházási programot. A minisztérium elköltött eddig körülbelül 15 millió forintot. (A hulladékkezelő komplexum . tervezett költsége 1 milliárd forint lenne.) A környék lakosságának egyöntetű tiltakozása és a független szakértői vizsgálat eredménye azonban erősen megkérdőjelezi a Kétpói Hulladékkezelő Komplexum megvalósítását. Egri Sándor A község lakossága fél Helyi népszavazást!
