Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
Véget ért az Országgyűlés júniusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy ' az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba . A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét Büntető Törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Interpellációk Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich kastély ügyében interpellált — ahogy ő mondta — a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát. A képviselő kérte a művelődési minisztert: szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy a kastély hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. Amennyiben az Országgyűlés a Minisztertanácsot felszólítja a kezelési jog egyszerűsítésére, úgy a tárca szívesen átveszi a kezelési jogot, esetleg a Gödöllői Városi Tanáccsal megosztva. Varga Imre a miniszteri válasszal egyetértett, az Országgyűlés két tartózkodás mellett ugyancsak elfogadta azt. Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. Antal Imre (Pestm., 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedések iránt érdeklődött. Glatz Ferenc elmondta, hogy a minisztérium felmérte az általános és középiskolák nyelvtanár-igényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig a tudományegyetemeken több mint kétszeresére, a tanárképző intézményekben pedig több mint hatszorosára kell bővíteni a nyugati nyelvek oktatását. Békési Istvánná (Pest m., 3. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a 34/1986. PM-rendelettel módosított 10/1961. PM-rendelet módosítása tárgyában. Mint mondotta, a jelenlegi rendelkezések szerint ha törvényes öröklés vagy végintézkedés nyomán a hagyaték az államra száll, akkor a helyi tanács gyakorolja az örököst megillető jogokat, viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. Ez azt jelenti, hogy például’ egy szociális otthonban éveidig gondozott személy halála esetén örökös, végrendelet vagy bármilyen felajánlás hiányában az a tanács örököl, ahol helyileg a j^apCiáiMs Otthon mpködik bár fenntartás szempontjából semmi köze a szociális otthonhoz. Ezért szorgalmazta a képviselő a rendelet olyan értelmű módosítását, hogy intézményben — tehát szociális otthonban — gondozott edhunyt személy esetén az intézmény örököljön. Az inteflpellációra Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Ki jelentette: a felvetett gondolatokkal egyetért, s 1990. január 1-jétöl — összhangban az állami tulajdon és ezen belül a tanácsi önkormányzati tulajdon megteremtésével — a jogszabály fentiek szerinti módosítását tervezik. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügy- miniszterhez. Békési László válaszában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az említett jutalékban mindazon tanácsi dolgozók — nem csak pénzügyi és adóügyi alkalmazottak — részesülhetnek, akik részt vesznek az adóhiány feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium dölgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg jutalékot. Elmondta továbbá, hogy 1,9 milliárd forint hátralék „van kint” illetékek- bő®, illetve a tanácsokat megintető iliakofltaági adóhátralékból az országban. Ebből évente átlagosan 600 millió forintot hajtanak be azok a dolgozók, akiknek az ösztönzésére a PM-rendelet tehetőséget ad. Hozzátette: úgy tudja, hogy ‘az adóellenőrzést nem munkaidőben, hanem utána végzik. Mindezeket figyelembe véve a pénzügyminiszter nem érteti, egyet a PM-rendelet megszüntetésével. Movik Lászlóné nem fogadta el Békési László válaszát. Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75 tagja fogadta el, 80- an tartózkodtak, ezért az interpellációt a terv- és költségvetési bizottsághoz utaltak további vizsgálatra. Krekács László (Pest m., 8. Vk.), a csődbe jutott álla- * mi vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Arra az alkotmány- és törvénysértő gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely hátrányos helyzetbe hozza a szövetkezeteket, ha a felszámolás alatt lévő állami vállalatokkal szemben érvényesíteni kívánják követeléseiket. Békési László a kormány megbízásából elmondta, hogv az alkotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot kért, ígérve, hogy az interpelláló képviselőt és az Országgyűlést tájékoztatni fogja az eredményről. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.), a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos ÁFA terhelje. Békési László válaszában egyebek közt kifejtette: a en pedig a bérköLtség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, minta rendkívül rósz hastékony- sággal működő, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek. Balogh Károly egyetértett a válasszal’, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a Parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó ‘testület. Nyers Rezső és Grósz Károly az ülésteremben 11 földtörvény módosítása Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizqttság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), ösz- szegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója a földtörvény módosításával kapcsolatos aggályainak adott hangot. Véleménye szerint a 13. paragrafus a társadalmi szervezeteket megkülönböztetett helyzetbe hozza. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a magyar parasztság régi sérelmeire hívta fel a figyelmet, amelyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymódosítással sem tudnak orvosolni. Mint mondotta, abba különösen nem tudnak belenyugodni, hogy a több község tsz-éből és területéből egyesített tsz-ek a tulajdonukban lévő földeket — a tulajdonosi jogokat gyakorolva — zártkert, hétvégi telek vagy ipari telep céljára eladhatják, a földmegváltási árnál jóval magasabb áron, Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője úgy vélte: a törvény két vitatott rendelkezése, a 12-es és a 13-as paragrafus jelenleg érvényes megfogalmazásban túlmegy azokon a célokon, amelyeket a törvény elfogadása idején Tallóssy Frigyes javasolt. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért szót, hogy most ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Akkori indítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne adhassák azt fel. Volt azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: azt szerette volna elérni, hogy az egykori községi és városi földek tulajdonjoga ne változzék addig, amíg a tulajdonjogi reformot ki nem dolgozzák; magyarán, addig fagyasszák be ezeknek az Ingatlanoknak a tulajdonjogát. A képviselő ugyanis attól tartott, hogy enélkül a jövőben kialakuló önkormányzatok vagyon nélkül maradnak. Szót kért a vitában Kulcsár Kálmán is. Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk, Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kálmán nem értett egyet, mondván: az indítvány elfogadása azt jelentené, hogy különösebb indok nélkül visszaállamosítanak vagy államosítanak bizonyos földterületeket. A módosító indítvány szerint egyesüléssel létrejövő termelőszövetkezetek gazdagodnának, mert korábban egyesített szervezetek tulajdonaiból kerülnének jobb helyzetbe. Ez méltánytalan, szemben áll az egyesülés logikájával — hangsúlyozta az igazságügyminiszter. Tallóssy Frigyes javaslatával kapcsolatban rámutatott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban államosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási indítványnak is az elutasítását. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellátó tevékenységet végző szövetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az állami tulajdonú ingatlan elidegení-tépének megakadályozását. Erre azért van szükség, mert a szövetkezetek egyesülése után a javító-szolgáltatást végző jogutód szövetkezetek sorban szüntetik meg a szolgáltatásokat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingatlant a jogelőd szövetkezet vette, illetve kapta, így jogukban van azokat értékesíteni. Dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház- Rendelőintézet gyermekrendelőjének vezető orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1-jétől azoknak a földterületeknek az értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek. Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javslatot 2.ellen- szavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a Parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellen- szavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.), választották a bizottság elnökévé. További interpellációk Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Márk György (országos lis*a) az oktatási és egészség- ügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában interpellált. Kifogásolta, hogy a szociálpolitikai kedvezmények terheit az intézmények költség- vetésére hárították át anélkül, hogy ezt az állami költségvetésből kellő mértékben ellensúlyozták volna. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter megítélése szerint a feszültséget alapvetően a romló gazdasági helyzet, a családok megélhetési gondjainak súlyosbodása okozta. Emiatt felborultak azok az előzetes számítások is, amelyek alapján a családi pótlék 100 forintos emelésével, illetve a tanácsi, intézményi költség- vetés bizonyos növelésével ellensúlyozni akarták a rendelkezés anyagi következményeit. A miniszterasszony szerint tehát nem a támogatás elveit kell megváltoztatni, hanem mértékét a reális igényekhez igazítani. ígéretet tett arra, hogy a folyamatban lévő helyzetelemzés alapján szeptemberig a Pén zügym i n isztér i um mal együtt megteszik a szükséges intézkedést. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő a helyzet javításához kérte a miniszter segítségét. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: az interpellációban jelzett környezeti ártalmak sajnos az ország legtöbb nagyobb településén észlelhetők. Ennek ellenére a kérdéses körzetben a Fővárosi Tanács e probléma megoldásának érdekében több intézkedést tett és — az anyagiak függvényében — szándékozik tenni a jövőben. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az Országgyűlés pedig egy tartózkodás mellett egyetértett. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott: ismeretes, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett azoknak a kisszervezeteknek a száma, amelyék nem tartanak fenn üzemi kifizetőhelyeket. Nehezíti a munkát az is, hogy táppénzt egy évi megelőző kereset összeszámolása alapján lehet fizetni. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az elmúlt évtől kezdve a társadalombiztosítási igazgatóságoknak adóelőleget is le kell vonni a járandóságokból. A megoldás a számítógépesítés lehet, s erre reális esély van, ugyanis az Országgyűlés tavaly jóváhagyta: a társadalombiztosítás ügyviteli munkáira 2,5 milliárd forint álljon rendelkezésre. A nyugdíjkifizetéseknél ugyancsak a korszerű technika alkalmazása jelenthet segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak megfelelő garanciája legyen, a július 1- jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Országgyűlés pedig elfogadta azt. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása ügyében interpellált. (Folytatás a 3, oldalon) Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter beszél június 30- án, az Országgyűlés negyedik munkanapján. szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől megszüntették a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődőHaitározathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.