Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-01 / 152. szám

Találkozók magyar állam férfiakkal Mai lapszámunkban nyolcoldalas Magazin jele­nik meg. A tartalomból: Határhelyzet — Itt a pénz körül forog minden — Kenyeres Lajos si­ralmas története — Egyszer már értesítették a haláláról — Égető — Sztrájk Véget ért az Országgyűlés júniusi ülésszaka A képviselők megszavazták a honvédelmi törvény módosítását — Módosították a Büntető Törvénykönyvet és a földtörvényt A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény mó­dosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szava­zással folytatta munkáját tegnap reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütör­tökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz- szumos megoldást találni a •polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás hatással van a csü­törtökön már elfogadott mó­dosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett sza­vazni. Ezután a honvédelmi bi- zottsg jelentése alapján elő­ször arról szavaztak a kép­viselők, hogy a katonai szol­gálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyű­lés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazat­tal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a pol­Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjo­gi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésé­nek büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, gári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról dönöttek, hogy a tör­vény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgála­tának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartóz­kodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaz­tak, amely a tartalékos ka- toni szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegy­ver nélküli szolgálat letölté­se utón 6 helyet 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartóz­kodással elfogadta. az a szabály, amelyet elő­terjesztettünk, és amely bün­tetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálat­nak a teljesítésében megaka­dályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaz­tuk meg a benyújtott tör­vényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségü­ket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne te­remtsünk az ilyen szolgála­tot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogi­lag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány ér­né azokat, akik korábbi tör­vényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntető­jogi rendelkezés alapján ka­tonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítél­ték, maga a törvény mente­síti a büntetett előélethez fű­ződő hátrányos jogkövetkez­mények alól. Továbbá: rendelkezik ar­ról is, hogy végrehajtási ke­gyelemben részesüljön min­den korábbi elítélt, de bün­tetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot meg­tagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi hely­zetben van. Ezeket a bünte­téseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi ke­gyelem következtében tör­lik. Eljárási kegyelemben ré­szesülnek azok is, akik el­len büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncse­lekmények miatt, de ezt a büntető eljárást egy koráb­bi törvényi rendelkezés foly­tán e törvény hatályba lép­téig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan (Folytatás a 2. oldalon) Kulcsár Kálmán expozéja Folytatta munkáját az Országgyűlés Budapestre érkezett az ausztrál miniszterelnök Németh Miklós miniszterelnök üdvözli Robert Hawke auszt­rál kormányfőt az Országházban, tárgyalásaik megkezdése előtt. MTI—Telefotó Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására tegnap reggel hiva­talos látogatásra Budapest­re érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Az ausztrál kormányfő az ünnepélyes fogadás után koszorút helyezett el a Hő­sök terén a Magyar Hősök Emlékművén, majd az Or­szágház delegációs termében megkezdődtek a magyar— ausztrál! tárgyalások. A tárgyalóasztalnál he­lyet foglalt Németh Miklós, Bényi József, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Mohai László és Ju­hár Zoltán, illetve Robert Hawke, M. H. Codd állam­titkár, a Kabinet Iroda ve­zetője, R. A. Woolcott kül- ügy- és kereskedelmi minisz­tériumi államtitkár, D. A. Hollway, a miniszterelnök titkárságának vezetője, vala­mint Douglas Alan Town­send. A csaknem kétórás tárgya­láson a kétoldalú kapcsola­tokról, a magyarországi hely­zet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdésekről esett szó. Robert Hawke, valamint a kíséretében lévő tanácsadók és üzletemberek kora dél­után kerekasztal-megbeszé- lésen vették részt. A magyar tárgyalócsoportot Békési László pénzügyminiszter ve­zette. Jelen volt Juhár Zol­tán és Douglas Alan Town­send. Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kor­mányfőt Pozsgay Imre ál­lamminiszter. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke az Ország­házban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes légkö­rű megbeszéléseken jelen volt Bényi József, valamint a két nagykövet. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székhá­zában találkozott az auszt­rál miniszterelnökkel. A megbeszélésen mind­két fél üdvözölte a magyar— ausztrál kapcsolatok fejlődé­sét. Egyetértettek akikor, hogy a gazdasági együttmű­ködés előmozdítása érdeké­ben szükség van az ausztrál vállalkozók érdé k 1 ődésének felkeltésére. Nyers Rezső és Grósz Ká­roly kiemelte, hogy az MSZMP széles körű kapcso­latépítésre törekszik az Ausztrál Munkáspárttal. Robert Hawke elmondta, hogy Ausztrália érdeklődés­sel és jóindulattal figyeli a magyar társadalomban vég­bemenő folyamatokat, üd­vözli a magyar külpolitika kezdeményezéseit a széles körű nemzetközi együttmű­ködés megteremtésére. Este Németh Miklós va­csorát adott az ausztrál mi­niszterelnök és kísérete ré­szére, amelyen a magyar mi­niszterelnök és Robert Haw­ke pohárköszöntőt mondott. Ma tanácskozik az egytestületű megyei pártbizottság .jelentős .'seménye a párt­életnek az, hogy ma ülésezik először az egytestületű vég­rehajtó bizottság nélküli me­gyei pártbizottság. Az ülé­sen összegzik a megyei párt- értekezlet tapasztalatait, s a tanácskozás napirendjén ja­vaslat hangzik el a választ­mányi e.v alapján működő testület működési szabály­zatára, munkarendjére, idei munkatervére. Ezután a kongreszusi felkészülés me­gyei feladatairól, s a küldöt­tek megválasztására vonat­kozó ajánlásról tárgyal a pártbizottság. Tájékoztató hangzik el a választásokra történő felkészülés elveiről, a szervezési előkészületekről és a pártszervezetek számá­ra ajánlott teendőkről. Az eseményről részletes tudósí­tást hétfői lapszámunkban adunk. Átszervezés a korszerűsítés jegyében Ülést tartott a megyei tanács Napirenden az elmúlt év költségvetése, a kereskedelem és a foglalkoztatás — Intézkedések a megye nevének visszaállítására Múlt, jelen és jövendő egyszerre volt jelen a megyei ta­nács tegnapi ülésén. Mindezt a napirend összetettségéből ál­lapíthatjuk meg, hiszen egymásra épülő témákat vitatott meg a „megyei parlament” ezen a tanácskozáson. A múltat az a beszámoló jelentette, amely a tanácsok tavalyi költség- vetésének végrehajtásáról készült. A jelennel két előterjesztés is foglalkozott, nevezetesen: jelentés a megye kereskedelmi­szolgáltatási illetve foglalkoztatási helyzetéről. A jövőbe mu­tató kérdések közt tarthatjuk számon — többek közt — a megyei tanács szakigazgatási szervezete strukturális korsze­rűsítésére, átszervezésére hozott testületi határozatot. A tanácsülés résztvevőit Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte, köz­tük Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság első titkárát, s a meghívottak so­raiban első ízben helyet fog­laló új pártok, szervezetek képviselőit. A napirend elfogadása után a testület tudomásul vette a végrehajtó bizottság tevékenységéről és a két ta­nácsülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoz­tatót, majd a kitüntető dí­jak alapítását szabályozó ta­nácsrendelet módosítására, kiegészítésére került sor. Ezután beszámoló követ­kezett a tanácsok elmúlt évi költségvetésének teljesítésé­ről. A témához kapcsolódva Szekeres László, a számvizs­gáló bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, aki a tapasztalatok alapján a ta­nácsok eladósodására hívta fel a figyelmet. Tanácsi berkekben sokan a pzegénység költségvetéseként aposztrofálták az elmúlt év gazdálkodását. Maga a be­számoló is megállapítja, hogy nehezebbé vált az in­tézményhálózat üzemelteté­se és a tervezett fejlesztések megvalósítása. A központi források visszafogása külö­nösen az utóbbi területet sújtja, a fejlesztésre fordít­ható összeg ugyanis 20,2 szá­zalékkal mérséklődött. A megye így is 7 milliárd 992 millió forintot használt fel az elmúlt évben. A testület — miután meg­állapította, hogy a kedve­zőtlen gazdasági hatások el­lenére a kiemelten fontos célok megvalósultak — el­fogadta a beszámolót. Ezt követően Bugán Mi­hály, a megyei tanács el­nökhelyettese vázolta fel a megye kereskedelmi, szol­gáltatási helyzetképét. Az elmúlt negyedévről szólva emelte ki: a mintegy 3—10 százalékos áremelések a ke­reskedőknek többletmunkát, a vásárlóknak bosszúságot, nehézséget okoztak. Részle­tesen szólt az érzékelhető változásokról is. Ezek kö­zött említette, hogy a vevők mind nagyobb rétege az ol­csóbb termékeket keresi, s ez egyes területeken — kü­lönösen a kis településeken — feszültségeket okoz a ke­reskedelmi ellátásban, mint ahogy a hiánycikkek is, me­lyek listája módosult ugyan, de nem szűnt meg. Mindezt a kereskedelmi osztály fel­mérése alapján állapította meg. Megyénk lakossága is értékelt tehát. E szerint kü­lönösen a ruházati termékek és a vegyesipari cikkek kí­nálatát tartják gyengének. A szolgáltatások tekintetében is megfogalmazódnak meny- nyiségi és minőségi kifogá­sok egyaránt. Pedig — mint az a jelen­tésből is kiderül — a megye kereskedelmi hálózatának bővülése az elmúlt években meghaladta az országos át­lagot. Különösen a bolti kis­kereskedelemben szembeötlő az eltérés: amíg 1984—87 kö­zött az országban átlag 3,3 addig Szolnok megyében 8,3 százalékos volt a gyarapo­dás. A vitáiban felszólaló Gazdag Sándor azonban megkérdőjelezte ennek érté­két. Miután ugyanis a ke­reskedők mindössze 1,5 szá­zalékkal adnak csak el több árut. A bővítést kellően át (Folytatás a 4. oldalon.j

Next

/
Thumbnails
Contents