Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
Találkozók magyar állam férfiakkal Mai lapszámunkban nyolcoldalas Magazin jelenik meg. A tartalomból: Határhelyzet — Itt a pénz körül forog minden — Kenyeres Lajos siralmas története — Egyszer már értesítették a haláláról — Égető — Sztrájk Véget ért az Országgyűlés júniusi ülésszaka A képviselők megszavazták a honvédelmi törvény módosítását — Módosították a Büntető Törvénykönyvet és a földtörvényt A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját tegnap reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz- szumos megoldást találni a •polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás hatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bi- zottsg jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polEzt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, gári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról dönöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos ka- toni szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése utón 6 helyet 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábbi elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmények miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan (Folytatás a 2. oldalon) Kulcsár Kálmán expozéja Folytatta munkáját az Országgyűlés Budapestre érkezett az ausztrál miniszterelnök Németh Miklós miniszterelnök üdvözli Robert Hawke ausztrál kormányfőt az Országházban, tárgyalásaik megkezdése előtt. MTI—Telefotó Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására tegnap reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Az ausztrál kormányfő az ünnepélyes fogadás után koszorút helyezett el a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművén, majd az Országház delegációs termében megkezdődtek a magyar— ausztrál! tárgyalások. A tárgyalóasztalnál helyet foglalt Németh Miklós, Bényi József, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, Mohai László és Juhár Zoltán, illetve Robert Hawke, M. H. Codd államtitkár, a Kabinet Iroda vezetője, R. A. Woolcott kül- ügy- és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, D. A. Hollway, a miniszterelnök titkárságának vezetője, valamint Douglas Alan Townsend. A csaknem kétórás tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatokról, a magyarországi helyzet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdésekről esett szó. Robert Hawke, valamint a kíséretében lévő tanácsadók és üzletemberek kora délután kerekasztal-megbeszé- lésen vették részt. A magyar tárgyalócsoportot Békési László pénzügyminiszter vezette. Jelen volt Juhár Zoltán és Douglas Alan Townsend. Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kormányfőt Pozsgay Imre államminiszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes légkörű megbeszéléseken jelen volt Bényi József, valamint a két nagykövet. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székházában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. A megbeszélésen mindkét fél üdvözölte a magyar— ausztrál kapcsolatok fejlődését. Egyetértettek akikor, hogy a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében szükség van az ausztrál vállalkozók érdé k 1 ődésének felkeltésére. Nyers Rezső és Grósz Károly kiemelte, hogy az MSZMP széles körű kapcsolatépítésre törekszik az Ausztrál Munkáspárttal. Robert Hawke elmondta, hogy Ausztrália érdeklődéssel és jóindulattal figyeli a magyar társadalomban végbemenő folyamatokat, üdvözli a magyar külpolitika kezdeményezéseit a széles körű nemzetközi együttműködés megteremtésére. Este Németh Miklós vacsorát adott az ausztrál miniszterelnök és kísérete részére, amelyen a magyar miniszterelnök és Robert Hawke pohárköszöntőt mondott. Ma tanácskozik az egytestületű megyei pártbizottság .jelentős .'seménye a pártéletnek az, hogy ma ülésezik először az egytestületű végrehajtó bizottság nélküli megyei pártbizottság. Az ülésen összegzik a megyei párt- értekezlet tapasztalatait, s a tanácskozás napirendjén javaslat hangzik el a választmányi e.v alapján működő testület működési szabályzatára, munkarendjére, idei munkatervére. Ezután a kongreszusi felkészülés megyei feladatairól, s a küldöttek megválasztására vonatkozó ajánlásról tárgyal a pártbizottság. Tájékoztató hangzik el a választásokra történő felkészülés elveiről, a szervezési előkészületekről és a pártszervezetek számára ajánlott teendőkről. Az eseményről részletes tudósítást hétfői lapszámunkban adunk. Átszervezés a korszerűsítés jegyében Ülést tartott a megyei tanács Napirenden az elmúlt év költségvetése, a kereskedelem és a foglalkoztatás — Intézkedések a megye nevének visszaállítására Múlt, jelen és jövendő egyszerre volt jelen a megyei tanács tegnapi ülésén. Mindezt a napirend összetettségéből állapíthatjuk meg, hiszen egymásra épülő témákat vitatott meg a „megyei parlament” ezen a tanácskozáson. A múltat az a beszámoló jelentette, amely a tanácsok tavalyi költség- vetésének végrehajtásáról készült. A jelennel két előterjesztés is foglalkozott, nevezetesen: jelentés a megye kereskedelmiszolgáltatási illetve foglalkoztatási helyzetéről. A jövőbe mutató kérdések közt tarthatjuk számon — többek közt — a megyei tanács szakigazgatási szervezete strukturális korszerűsítésére, átszervezésére hozott testületi határozatot. A tanácsülés résztvevőit Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte, köztük Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság első titkárát, s a meghívottak soraiban első ízben helyet foglaló új pártok, szervezetek képviselőit. A napirend elfogadása után a testület tudomásul vette a végrehajtó bizottság tevékenységéről és a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót, majd a kitüntető díjak alapítását szabályozó tanácsrendelet módosítására, kiegészítésére került sor. Ezután beszámoló következett a tanácsok elmúlt évi költségvetésének teljesítéséről. A témához kapcsolódva Szekeres László, a számvizsgáló bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, aki a tapasztalatok alapján a tanácsok eladósodására hívta fel a figyelmet. Tanácsi berkekben sokan a pzegénység költségvetéseként aposztrofálták az elmúlt év gazdálkodását. Maga a beszámoló is megállapítja, hogy nehezebbé vált az intézményhálózat üzemeltetése és a tervezett fejlesztések megvalósítása. A központi források visszafogása különösen az utóbbi területet sújtja, a fejlesztésre fordítható összeg ugyanis 20,2 százalékkal mérséklődött. A megye így is 7 milliárd 992 millió forintot használt fel az elmúlt évben. A testület — miután megállapította, hogy a kedvezőtlen gazdasági hatások ellenére a kiemelten fontos célok megvalósultak — elfogadta a beszámolót. Ezt követően Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese vázolta fel a megye kereskedelmi, szolgáltatási helyzetképét. Az elmúlt negyedévről szólva emelte ki: a mintegy 3—10 százalékos áremelések a kereskedőknek többletmunkát, a vásárlóknak bosszúságot, nehézséget okoztak. Részletesen szólt az érzékelhető változásokról is. Ezek között említette, hogy a vevők mind nagyobb rétege az olcsóbb termékeket keresi, s ez egyes területeken — különösen a kis településeken — feszültségeket okoz a kereskedelmi ellátásban, mint ahogy a hiánycikkek is, melyek listája módosult ugyan, de nem szűnt meg. Mindezt a kereskedelmi osztály felmérése alapján állapította meg. Megyénk lakossága is értékelt tehát. E szerint különösen a ruházati termékek és a vegyesipari cikkek kínálatát tartják gyengének. A szolgáltatások tekintetében is megfogalmazódnak meny- nyiségi és minőségi kifogások egyaránt. Pedig — mint az a jelentésből is kiderül — a megye kereskedelmi hálózatának bővülése az elmúlt években meghaladta az országos átlagot. Különösen a bolti kiskereskedelemben szembeötlő az eltérés: amíg 1984—87 között az országban átlag 3,3 addig Szolnok megyében 8,3 százalékos volt a gyarapodás. A vitáiban felszólaló Gazdag Sándor azonban megkérdőjelezte ennek értékét. Miután ugyanis a kereskedők mindössze 1,5 százalékkal adnak csak el több árut. A bővítést kellően át (Folytatás a 4. oldalon.j
