Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-30 / 151. szám

8 A nyár és az egészség Napozási jó tanácsok A napfényes időjárás és a fürdőszezon beköszöntővel megkezdődött a napimádók harca a minél barnább bőrért, hiszen az egyenlete­sen barnára lesült bőr a nyári szépség és egészség szimbóluma. Ilyenkor fiata­lok. öregek, nők és férfiak egy-két nap alatt akarnak lebarnulni, ahelyett, hogy lassan, fokozatosan, egyen­letesen — és főként veszély­telenül — bámulnának le. A napfény kedvező bioló­giai hatása közismert, első­sorban a zsíros, pattanásos bőr legjobb gyógyszere, emellett fertőtlenítő hatású is, mert elpusztítja a bőrön élő kórokozókat, baktériu­mokat. Csontrendszerünk épségének is egyik biztosí­téka a D vitamin, amely a szervezetben élővitamin alakjában van jelen és csak a napfény hatására válik aktív anyaggá. Ezért van szükség minden életkorban, de különösen csecsemőknél és időseknél a napozásra és a szabad levegőn való tar­tózkodásra. Azonban a nap­fürdő is csak mértékkel használható, hiszen túlada­golása szárítja, cserzi a bőrt, elősegíti a szemölcsök el­szaporodását, egy súlyosabb napégés pedig komoly meg­betegedést okozhat. Ne té­vesszen meg senkit, ha fel­hős az ég. Az ultraibolya sugarak azon keresztül is át­törnek, és ha nem védeke­zünk kellően, éppen úgy fel­éghetünk, mintha tűző na­pon lennénk. Ha mozgunk, egyenletesebben, tartósadban bámulunk le és a meleg is könnyebben elviselhető. Na­pozáshoz a reggeli és a dél­utáni napfény a veszélytele­nebb. Vízpart közelében üdülőknek veszélyes lehet a hosszú, kellemesnek tűnő napozás. Jó tanács, hogy ne akarjunk egy nap alatt bronzszínűre lesülni. A na­pozáshoz is szoktatni kell szervezetünket, ezért in­kább a délelőtti órákban kezdjük el, s mindig hasz­náljuk bőrünknek megfelelő napolajat, vagy napozókré­met. A csecsemők, időseb­bek, a változás korában lé­vők, a magas vérnyomásban szenvedők jobb, ha árnyék­ban vagy félárnyékban pi­hennek. Akik hosszabb-rövidebb ideig erős napsütésben tar­tózkodnak, bátran viselhet­nek nagy szélű szalmakala­pot, így megelőzhetik a gyakran hangoztatott ve­szélyt, a napszúrást. Nagyon fontos tudni azt is, hogy egyes gyógyszerek szedése fényérzékenységgel jár. Ha valaki rendszeresen szed va­lamilyen gyógyszert, még sokkal óvatosabban napoz­zon. A leghelyesebb ezt a kérdést a gyógyszert elren­delő kezelőorvossal megbe­szélni. Végül pedig egy jó ta­nács: az egészséges embert is figyelmeztesse a szédülés, a fejfájás, a heves szívdobo­gás, túlzott ingerlékenység arra, hogy a napozást azon­nal abba kell hagyni, mert ezek a jelek utalhatnak hő­gutára is, amely a túlzott felmelegedés következmé­nye. Ha a hőguta bekövet­kezik, a beteg eszméletét veszti, többé-kevésbé sú­lyos szív- és vérkeringési zavarok lépnek fel nála. Ilyen esetben az a teendő, hogy a beteget hűvös helyre vigyük, lazítsuk meg ruha­darabjait, és feltétlenül híyjuk az orvost. Összeállította: Rónai Erzsébet Támla nélküli szék Végre rájöttünk az eredetire! Eredetileg az ember tér­delt vagy guggolt. Azután feltalálta a széket, amely nem a testnek megfelelő üléshelyzetet biztosított. Mégis ehhez az „elegáns” ülésmódhoz ragaszkodott az ember — még akkor is, ha megfájdult a háta. Ha szé­ken ülünk, a testünk kény­szerhelyzetet vesz fel. stati­kai egyensúlya nem megfelelő. Az egyenes ülés a meg­szokott, hagyományos széke­ken nehezünkre esik, és ha­mar elfáradunk. Ehhez já­rul még hozzá, hogy a felső lábszárunk derékszöget al­kot felsőtestünkkel, és ezál­tal a hátunk hátrafelé dől. Így meggörbül a gerincosz­lop. és megfájdul a hátunk. Üjabban a kisgyerekektől tanultunk, akik a sarkukra támaszkodva egyenesen ül­nek, anélkül, hogy elfárad­nának, és anélkül, hogy háttámlára lenne szükségük. Ezt a fajta eredeti ülésmó­dot ma már a világ külön­böző részein sok ember al­kalmazza. Így született meg a térdtámasztásos „hinta­szék”, melyet európai mére­tűre (ülésmagasságúra) ké­szítettek. Hogyan is működik ez a szék, a „Balans Variable?” Ferde ülőrésze által biztosí­tott a gerincoszlop egyenes tartása, mint ahogyan a já­rásnál vagy az állásnál is. Ezáltal a háttámasz felesle­gessé válik. Mivel az ülés­szög 90 fokról 120 fokosra nőtt, így a belső szervek nincsenek már „megtörve”. Ez az egyenes háttartás jó hatással van a légzésre, az emésztésre, és a vérkerin­gésre is. Az ülés közbeni hintázó mozgás felélénkíti. a belső szerveket, a porckorongot táplálja, és erősíti a hát izomzatút. A szék térdtá­masz része rugalmas, hajlé­kony, illeszkedik a minden­kori üléshelyzetihez. Ez a kényelmes bútorda­rab alkalmazkodik bármely asztal és íróasztal magassá­gához. Nyugati minta után itt­hon is elkészítették a tér­delőszéket. amelyet az Ipar­­művészeti Vállalat boltjai­ban forgalmaznak. Kádár Erzsébet Kis korától tanítsuk meg rá H gyerek és a közlekedés A gépkocsik egyre emelkedő száma, az idegenforga­lom és a tranzitforgalom növekedése nemcsak a főváros, a nagy- és kisebb vidéki városok közlekedési biztonsá­gát nehezítik, hanem a legkisebb községek, települések helyi és átmenő forgalmát is veszélyeztetik. Ezt igazol­ják a naponta előforduló közlekedési balesetek, ame­lyeknek legesendőbb és legvédtelenebb szenvedő alanyai a gyermekek. Minden szülő kötelessége, hogy néhány alapvető szabályra kioktassa, megtanítsa gyermekét. Ha lehet, hét éven aluli gyerekeket ne engedjünk egyedül közlekedni, távol kell tartani őket a forgal­mas helyektől. Meg kell győződni róla, hogy bizton­ságos helyen, felnőtt fel­ügyelete alatt játszanak-e. Már kicsi kortól rá kell szoktatni arra, hogy — pél­dául garázskijáratoknál, ko­csiparkoló helyen, zsúfolt utak vagy utcák járdáin, te­hát forgalmas helyen ne játsszanak. Figyelmeztessük őket, hogy sohase kapaszkodja­nak gépkocsira vagy más mozgó járműre, mert ez na­gyon veszélyes. Ellenőriztessük, hogy a gyerekek látása, hallása tö­kéletes-e, ezt a szakorvosok könnyen megállapítják. A gyereknek lehetőleg vízhat­lan esőkabátot, pelerint vá­sároljunk az esős időszakra, és ne engedjük, hogy eser­nyővel egyedül közlekedje­nek, mert ez látásukat kor­látozza. Ha a szemben lévő járdán vagy az úttest másik olda­lán vagyunk, ne hívjuk a gyermeket magunkhoz, mi menjünk át hozzá. Az autóba való be- és ki­szállás az úttestnek azon a felén történjen, ahol a gye­rek vár, vagy ahova megy. Szoktassuk hozzá a gyer­meket, hogy idejében indul­jon az iskolába, ne kelljen futva érkeznie, mert ilyen­kor könnyen válik figyel­metlenné. Tanítsuk meg a gyerme­­mutassunk példát, tanúsít­­ket arra is, hogy — ha van — mindig a járdán közle­kedjék, mégpedig az úttest­től legtávolabb eső felén. Szoktassuk rá, hogy mi­előtt az úttestre lép, a jár­da szélén álljon meg, fi­gyelje meg körültekintően, nem közlekedik-e valami­lyen jármű. Az úttesten egyenes irányban menjen át, mivel ez a legrövidebb út, és így könnyebb észre­venni mindkét irányból a járműveket. Ha az úttesten zebra van, szokja meg, hogy csakis ott menjen át, de itt is figyeljen, és néz­zen körül. Tanítsuk meg a gyerme­ket a forgalomirányító lám­pák jelentésére, és arra, hogy a jelzéseket tartsa tiszteletben. Szoktassuk a gyermeket arra, hogy — különösen a vidéki, járda nélküli utakon — a forgalommal szemben haladjon. Véssük eszébe, hogy ha leszáll a buszról, villamos­ról, nézzen körül, mielőtt az úton áthalad. Gondoljunk szüntelenül arra, hogy a gyerekek min­dig többet tanulnak abból, amit látnak, mint abból, amit mondunk nekik. Ezért sunk mi is fegyelmet, és ne vonszoljuk magunkkal a ti­losba ! Győződjünk meg róla, hogy a gyerek eléggé nyu­godt és kiegyensúlyozott-e, figyelemmel tudja-e kísérni a forgalmat, képes-e helyes magatartást tanúsítani. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gyermeket fel­készítsük a közlekedési helyzetekre. B. K. Júliusi tennivalók a kiskertben Már sokféle gyümölcs érik, a meggy, a kajsziba­rack, megkezdhetjük az őszibarack és a körte szedé­sét is. Minden gyümölcsöt, még a fogyasztásra alkal­matlanokat is szedjük le a fáról, mert ezzel betegségek terjedését előzzük meg. A késői érésű gyümölcsfák ágai a termés súlya alatt meghajolhatnak, ezért cél­szerű az alma-, körte- és szilvafa ágait alátámasztani. Folytassuk a gyümölcsfák rendszeres permetezését is, nem feledkezve meg azokról a fákról, ahonnan már le­szedtük a termést. Európában a halálozási arány hazánkban érte el a legmagasabb értéket (13,9 ezrelék), és nyugtalanító, hogy az első három helyen a szív- és érrendszeri, a da­ganatos megbetegedések, va­lamint a balesetek szerepel­nek. Az utóbbi összefüggés­ben van a nagyfokú moto­rizációval, mely életmódbeli változásokat is magával hor­doz. Az életmódot a több irányból ható tényezők be­folyásolják, így megemlí­tendő a feszített és túlhaj­szolt munkatempó, a kü­lönböző káros szenvedélyek, a korszerűtlen táplálkozás, és a kevés mozgás — talán éppen az autózás miatt. A belső feszültséget na­gyon sok esetben gyógyszer­rel ellensúlyozzák, és bizony annak mellékhatásaira so­kan nem is gondolnak ak­kor, amikor gépkocsiba, munkagépre ülnek. A balesetek a halálozási statisztikában a harmadik helyet foglalják el. Az utób­bi két évtizedben a legdöb­benetesebb számok a közle­kedésben tapasztalhatók. Mindent meg kell tenni, hogy ezek a számok előbb-1989. JÚNIUS 30 [( Szabadidőben Falvakkal körítve 1 2 3 4 □ 5 6 7 8 9 □ 10 11 12 13 14 □ 75 E 16 17 18 E 79 □ 20 21 □ 22 23 E 24 25 26 □ 27 28 E 29 E 30 31 E 32 E 33 34 □ 35 36 E 37 E 38 39 40 41 E 42 43 44 E 45 46 □ 47 E 48 E 49 50 E 51 52 □ 53 E 54 55 E 56 57 58 59 D 6Ö 61 E 62 63 r 64 r 65 66 67 E 68 69 70 Ti E L A rejtvény vízszintes 1., 79., valamint a függőleges í., 13., 34. és 57. sorában kisebb-nagyobb alföldi falvak nevét helyeztük el. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Község Jász­berénytől északra. 14. Időmérők mestere. 15. Riasztás. 16. A haj­nal görög istennője. 17. Nem hagy nyugodtan. 19. Előtagként háromszoros a jelentése. 20. Írás rövid és hosszú jelekkel. 21. Kétes! 22. Csokoládészeríí édesség. 24. Megelégedett. 23. Nem is ezt. 27. Régi gyalogos katona vagy hajdú. 29. Ka­­tasztrális hold röv. 30. A gön­gyöleg súlya. 22. Női niév. 33. Fényérzékenység mértéke az USA-ban. 35. A távolabbi sze­mélyről. 37. Tudatosan pusztít. 38. Helység Tatabánya és Do­rog között. 39. Betegek gondo­zója. 42. Japán helység, olim­pia színhelye volt. 44. Kolum­biai nagyváros. 45. Szabolcsi községnév, fordítva 47. Állat németül (tier). 48. Históriai részlet! 49. Előtagként a mi­rigyekkel kapcsolatos fogalom­ra utal. 51. Szép női név. 53. Arra fele! 54. Nehezebbé teszi a feltételeket. 56. Osztrák, olasz kambodzsai gk-jel. 58. Díszkí­séret tagja >a régi Rómában. 60. Kislányok játékai. 62. Mutató szócska. 63. A Patyolattal dol­goztat. 64. Balatoni Intéző Bi­zottság. 65. Kövekező. 67. Ke­resztüljut. 68. Irányomban1. 70. Este olaszul (sera). 71. Község Sarkad fölött. FÜGGŐLEGES: 1. Hajdú-Bi­­har megyei helység, Debrecen­hez kapcsolták. 2. Bőven ont. 3. szélesebb csík. 4. Inasnév kiejtve, gyakori viccfigura. 5. Radium vegyjele. 6. Pompás, remek, argóval. 7. Aszód mel­letti faluban lakik. 8. ... Lan­ka. 9. Zrínyi Miklós névjele. 10. Villanyt lekapcsol. 11. An­gol főnemes. 12. Szüretien erős ital. 13. Helység a Berettyó mentén. 18. Szénát szekéren hosszabb fával leszorít. 20. .. . . . . Lisa. 23. Gallium vegyjele. 24. Csomagolást kinyittat. 26. Raktározó. 28. Kicsi, de erős. 31. Roller becézve. 33. Gondol­kozás! nehézség mint filozófiai fogalom. 34. Község a Duna—Ti­sza közén, Bajától keletre. 36. Északi szovjet folyó és kikötő. 38. Gyötrődve vágyik. 40. Népé­hez hű hazafi. 41. Eljárt felette az idő. 43. Kegyesség latinos szóval. 46. Olasz repülő, sark­kutató, elől személyneve kezdő­betűjével. 49. Nitrogén régies elnevezése. 50. Fizetési mód. 52. Hazai gombafajta. 54. Neves súlyemelőnk (András). 55. In­tézőbizottság. 57. Szabolcsi hely­ség a Tisza partján. 59. Vízi madár fajta. 61. Piszok, mo­csok. 64. Labdarúgó-trófea. 66. . . . Maruth. 68. Fedő egyneműi. 69. Noli .... tengere. KISS LAJOS Beküldendő: a vízszintes 1., 79. és a függőleges 1., 13., 34., 57. számú sorok megfej­tése — július 7-ig. Vélemény a szexről című, június 17-i rejtvényünk he­lyes jmegfejtése: A szoros emberfogás híve vagyok; Akkor valósággal szárnya­kat kapok. Könyvutalványt nyertek: Seres Orsolya Me­zőtúr, Sípos Istvánná Ti­­szagyenda és Szabó Géza Jászberény. (Az utalványo­kat postán küldjük el.) „Bogyók” és autók utóbb csökkenjenek. S itt jutunk el a gyógyszerek­hez ... Ma már kevés olyan em­ber van, aki ne szedne va­lamilyen gyógyszert. Külö­nösen a nyugtátokat és fáj­dalomcsillapítókat kell meg­említeni, mert ezekből éven­te több százezres, illetve milliós nagyságrendben fogynak a „bogyók”. Akár orvosi javaslatra, akár vény nélkül szedjük ezeket, min­denképpen veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot. A többnyire központi ideg­­rendszerre gyakorolt fő- és mellékhatásuknál fogva nem kívánt események oko­zói lehetnek. Ezért nem vé­letlen, hogy a gyógyszeres dobozokban elhelyezett tá­jékoztatókban — az adago­láson kívül — még ilyen figyelmeztetések is olvasha­tók: „Járművet vezetni, bal­eseti veszéllyel járó munkát végezni tilos”, vagy „A gyógyszer szedésekor és utá­na legalább 24 óráig szeszes ital nem fogyasztható”. A közúti közlekedésben résztvevőknek különösen ügyelniük kell a vérnyo­máscsökkentőkre, az aller­giaellenes szerekre, a görcs­oldókra, a fájdalomcsillapí­tókra, az idegnyugtatókra és az altatókra. A felsorolt, különböző ha­­tástani csoportba tartozó ké­szítmények mellékhatása­ként izgalmi állapot, zavart­­ság, fáradtság, álimosság, teljesítményváltozás, az ész­lelési reflex lassulása, a tá­volságbecslés és megfigyelő­­képesség romlása következ­het be. Megváltozhat az íté­lőképesség, és a mozgás összerendezettsége is. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy a gyógyszerek felszívódása és lebomlása egyénenként más és más, sőt több szer együttes sze­désekor a hatás erősödhet vagy gyengülhet. A szerve­zet sajátosan reagál a ké­miai anyagokra, tehát mér­legelés tárgyát képezi, hogy egyes gyógyszerek folyama­tos, vagy csak időszakos szedése szükséges. Minden­kinek érdeke, hogy saját és embertársai életének védel­mében csak szakember ta­nácsára folyamodjon a tab­lettákhoz. Az orvos és a gyógyszerész bármikor fel­világosítást ad a nem kívánt hatásokról, bizalommal for­duljunk hozzájuk. Ha pedig szükséges, akkor legyen annyi önuralmunk, hogy meghatározott ideig lemon­dunk a gépkocsivezetésről. Dr. Soproni László

Next

/
Thumbnails
Contents