Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-22 / 144. szám
1989. JÚNIUS 22. j^ÉPlAP IA szerkesztőség postájából I Nemcsak a népfrontról A Szolnokon is megmozdult a víz című cikket, olvasva — az Ütőn nevű társadalmi és politikai hetilap május 18-i számában — úgy vélem, tartozom a közvéleménynek és környezetemnek azzal, hogy más szemszögből is megvilágítsam a Szolnok megyei küldöttértekezlet eseményeit. Egri Sándor a „Zagyva torkolatánál” lezajlott közéleti eseményeket a a bölcsek magaslatából szemléli. Ebbői a magasságból már viszonylag szűk látókör esetén is rálát a közelmúlt eseményeire és szereplőire. Ez a szellemi emelkedettség, melyre ö magát emeli, szerinte arra is följogosítja, hogy a türelmetlen reformer szerepében tetszelegve elvtelenül, vagdalódzon, és támadjon számára ismeretlen embereket. Köztük engem is. Vagy abból a, Szolnok Megyei Néplapban megjelent, riportból ismer, melyről: jól tudta, hogy a véleményem tartalmi megváltoztatásával adták közre május 4-én, melyet követelésemre űgy-ahogy korrigáltak május fisára. A nézőpont, ahonnan szemlél, sok mindent láttat a cikk írójával, de a lényegi mozzanatokat vajon miért fedi el az olvasó elől? Az utolsó soraiban lényeglátó módon írja, hogy a népfront jövője alig-alig került szóba az értekezleten. E megállapítás ellenére méltó jelölteknek egyedül azokat a személyeket tekinti, akik fő szerkesztői voltak a népfrontmozgalom jövőjét meghatározó állásfoglalásnak. Ezt a küldöttgyűlés a „megújulás jegyében” elfogadta és hellyel-közze] kiegészítette. Az olyan tárgyilagos kérdésfelvetéssel, mint amelyre dr. Jakab Tamás a küldöttek figyelmét próbálta irányítani — hogy a népfrontnak elsősorban azt kell eldönteni, politikai szervezetként kíván-e részt a hatalomból, vagy valami szolgáltató szervezet akar ‘lenni a párfok működésének segítésében — a küldöttértekezlet egyszerűen nem tudott mit kezdeni. De ez a tanácstalanság nem egyedül a Szolnok megyei népfronmozgaImat jellemzi. A többség még kitart a HNF mozgalmi jellege mellett, megelégszik azon érdékek képviseletével, melyek a többpártrendszer érdekszféráiban fehér foltok. A pártonkívüliek — ha ők is akarják — alanyai lehetnek a népfront szervezőmozgósító tevékenységének, társadalmi és természeti környezetünk minden viszonyrendszerében., és ez a minden válik semmivé a szigorú érdekeltségi viszonyokra szerveződő, demokratikus többpártrendszer hatalmi struktúrájában. A népront számára is létkérdés tehát a megújulás, nem elég a reformretorika. Teljességgel egyetértek S. Hegedűs László, a HNF ügyvezető elnökség tagjának a véleményével: „Ha a népfront nem tud lényegileg megváltozni, nem valami felsőbb szerv, hanem a társadalom mondja ki fölötte az ítéletet”. Ügy vélem, lényegi megújulást pedig szervezett tagság mellett,körülhatárolható társadalmi osztályhoz, réteghez kapcsolódó érdek kifejező programmal lehet elérni. Szabad, demokratikus társadalom tagjai csak konkrét, egyéni és közösségi érdekeiket kifejező programhoz tudnak aktív mód ön csatlakozni. Egri Sándor szerény politikai 'tájékozottságom megnyilvánulásaként könyveli el, hogy a népfront megújulását én pártszerű átalakulásban látom, és a megyei népfronttitkárságot csak társadalmi megbízatásként vállaltam volna. A politikai kultúra alapvető elemének tartom a más vélemény tiszteletben tartását, nem pedig megbélyegzését. Annái inkább, mert napjaink eseményei egyre inkább a szolnoki május 6-i küldöttértekezleten kifejtett álláspontomat kezdik igazolni. (Pl. a Baranya megyei népfront sajtótájékoztatója.) Hadd jelentsem ki, hogy nem tekintem vereségnek az igen kis számú szavazatot, mert nem „ünnepeltetésem” volt fő célom, hanem a kevésbé népszerű, de véleményem szerint elkerülhetetlen átalakulás programja. A történtek után le kellett vonnom tazt a konzekvenciát, hogy Szolnok megyében a küldöttek ezt még nem értették meg. Akik pedig megértették, nem állt érdekükben a változtatás. Arra az enyhén gunyoros kérdésre, hogy milyen pártot akarok csinálni a HNF-ből, hiszen 1988-ban léptem be az MSZMP-be, a következőt válaszolom: az MSZMP politikai arculata változott annyit az utóbbi időszakban, ami ez évtől jobban megfelel politikai nézeteimnek, de az MSZMP-tagságom ugyan miért zárja 'ki, hogy mint megyei titkárjelölt, programomban, a népfront politikai szervezetként való fennmaradását, szervezett tagság révén, pártszerű formában tudjam elképzelni? Korrektnek érzek minden tárgyilagos kritikát, ami nézeteket ütköztet, de etikátlannak, ha elvtelenül valamely személy lejáratását teszi célpontjának, és véleményét a közösség véleményeként tünteti föl, nem pedig az egyetlen személy „ironizáló értetlenségeként”, aki mellesleg vissza is vonta elhamarkodott bírálatát. De erről Egri Sándor már nem beszél, nehogy a rólam fes-Az országban csak kevés helyen található Rhododendron. Több színben létezik, s május elején virágzik. Képünk a tiszakürti arborétumban készült, ahol meghonosodott ez a szép virágú növény. (Fotó; T. Z.) tett negatív karikatúrát a végén még ellenkezőjére fordítsa. Az események írói manipulálása helyett, mint újságírónak, a figyemébe ajánlom József Attila kiváló gondolatát: „az igazat mondd, ne csak a valódit”. Hajnal István Tiszagyenda (A levél szerzője írását szerkesztőségünkön kívül eljuttatta az Úton című társadalmi és politikai hetilaphoz is. Véleményének azért adtunk helyt, meri érinti a népfrontmozgalom megyei tevékenységét is. A szerk.) Megrendültén búcsúzunk Lapjuk június 14-i számában jelent meg egy írás. Az a fekete pont címmel, mely így kezdődött: „Vasárnap délután megrendültén, lehajtott fejjel álltunk annak a fiatal nőnek a holtteste körül, aki a szolnoki Mátyás király út és a Tanácsköztársaság útja kereszteződésénél autóbaleset, következtében, férje és gyermekei szeme láttára veszítette életét.” Hasonló érzéssel olvastam ugyanebben a számban, a gyászhírek között, hogy Jani Lászlóné (Ratkai Gabriella), a Kisdobos gyermeklap főszerkesztője autóbaleset következtében elhunyt. Biztosan így érez rajtam kívül több száz olvasó is, akik kollégái vagy tanítványai voltak szolnoki pedagógus évei alatt. iSok, azóta már felnőtt ifjú és leány emlékszik most vissza arra az időre, amikor alig iskolásként ropta a táncot pöttyös szoknyácskában, kis parasztblúzbán „Gabi néni” néptánc csoportjában. Az egykori úttörők és ifivezetők emlékezetében is megelevenedik a régi táborozások és megannyi iskolai. iskolán kívüli rendezvény, melyeknek szervezője, vezetője szintén ö volt. Akaratereje, hihetetlen munkabírása, a környezetét is magával ragadta. Jani Lászóné nagyszerű pedagógus volt, a legkülönbek közül való, és odaadó édesanya. Nála a legfőbb szempont mindig a gyermek volt. Az övéi és az összes többiek, akikhez bármi fűzte. De ennek most vége. Az értelmetlen halál elragadott újra egy fiatal életet, egy kedves ismerős ment el közülünk. Mi pedig megrendültén, lehajtott fejjel vesszük tudomásul a megváltoztathatatlant. Azok nevében búcsúzom Jani Lászlónétól, a Kisdobos című gyermeklap főszerkesztőjétől, akiknek nem lesz módjuk utolsó útjára elkísérni. Kedves Gabi! Olyan hihetetlen, hogy többé nem látunk viszont. BékességNeked! <Mi nem felejtünk el. Tarjányiné Verseghy Erzsébet Törökszentmíklós Négy hónapja várjak a szereiül Ez év februárjában elromlott — a tv-ben is reklámozott — másfél éves VA 861 típusú NDK automata mosógépem. Mivel a jászberényi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat (Szövetkezet u. 7.) alkalmazottja helyezte üzembe, ott jeleztem a hibáját. A szerelő kijött, de sajnos olyan időpontban, amikor családi okok miatt nem voltam otthon. Azóta szinte minden héten bejelentem — hol telefonon, hol levélben, hol személyesen —, és kérem a segítségüket, de a szerelőt szerdánként hiába várjuk. Szerencse,'hogy nagy a család, így minden szerdán más-más lép ügyeletbe, s tartózkodik otthon. Legutóbbi személyes bejelentésem alkalmával kértem a felügyeleti szervük címét, de a hibafelvevő hölgy erre a vezetőt hívta, aki a cím helyett újabb ígéretekkel látott el. (Olvasónk levele június 16- án érkezett. A szerk.) A gépem azóta is használhatatlan, s nem hiszem, hogy egy másfél éves automata mosógépeit el kellene dobnom. Négy hónapi várakozás után, most már a nyilvánosság erejével kérem a vállalat javító szolgáltatását. Virágné Fügedi Margit Jászapáti Bz alkotóházban nem 170 forint a szállás A gyerekek „kulcsos nyaklánccal” című, június 19-én megjelent cikkükben a Szolnok városi úttörőelnök tájékoztatása sajnálatosan nem a valóságos helyzetnek mégfelelő adatokat tartalmazott a tiszavárkonyi alkotóházban lévő táboroztatással kapcsolatban. Állítása szerint ott 170 forintba került volna a diákok szállása egy éjszakára. A valóság a következő: a nyárra kétszer tíznapos tábort már le is kötött az úttörőelnökség. Az egyik turnusban 60 forint személyenként egy éjszakára.a szállás. Kedvezményesen, mivel ez honismereti szakkör, s a táborozó gyerekek az alkotóházat is segítik a faluban végzett tárgyi néprajzi kutatómunkájukkal. A másik táborban 80 forint, és a szállásköltség magában foglalja az energiafogyasztást, a mosatást, mosogatást, a napi háromszori ételszállítást, az épületegyüttes használatát, 'a takarítást és a 15 százalékos adót is. Mindkét táborban a népművészek bemutatóval, előadással, filmvetítéssel segítik és színesítik a munkát. Az a célunk, hogy minél több Szolnok megyei gyermek és felnőtt használhassa ki az alkotóház adta lehetőségeket. Sajnos, a jelenlegi gazdasági helyzetben, szűkös pénzügyi és személyi ellátottságunkkal ingyenes, „társadalmi munkában” történő nyaraltatásra még mi sem vállalkozhatunk. Hegedűs József alkotóh áz-vezető' Tiszavárkony (Katona Lászlóné, Szolnok városi úttörőelnök panaszát sajnos rosszul idézte a cikk írója. A valóságban nem egy éjszaka, hanem egy nap, a gyerekek étkeztetésével együtt került volna 170 forintba. Ez az összeg azonban a szülők egy résiének megfizethetetlen. A városi úttörőelnök talpraesettségét bizonyítja, hogy sikerült a szállásdíjból alkudnia. Így a honismereti táborban valóban 60 forint a szállásdij, a népművészetiben viszont 80 forint. A megkülönböztetés nem túl szerencsés, hiszen a népművészeti tábor ugyancsak beleillik az alkotóház profiljába. Mindkét táborban a szállásdíj természetesen kiegészül a napi 70 forintos étkezési költséggel. Valóban sajnálatos, de elfogadható, hogy még a fele részben társadalmi munkában készült létesítményben sem lehet ingyenes a gyerekek táboroztatása. Ha viszont az árakból lehet alkudni, különbségeket tenni, akkor valami mégsincs annyira rendben. A szerk.) Közbenjártunk Felülvizsgálták a szakhatósági vólemónyt Kiss Józsefné tiszaföldvári olvasónk végső elkeseredésében fordult hozzánk. Nagyon bántotta, hogy a hónapokig húzódó munkavállalási ügyére végül elutasító válasszal tettek pontot. De lássuk, miről is van szó! A Csépai Tiszamenti Termelőszövetkezet finanszírozásában palackozott italokat árusító boltot szeretett volna nyitni a lakásán. Ehhez az átalakítástól kezdve minden előkészületet megtett már, s előre örült az otthoni munkalehetőségnek. Az engedély megadására illetékes tanácsi és rendőri szervek a bolt megnyitásához — a megszövegezésben félreérthető volt — végül is nem járultak hozzá. Noha nem Kissné állt közvetlen és hivatalos kapcsolatban az engedélyt adó vagy elutasító szervekkel, közvetett módon nagyon is érintett benne. Ügy vélte, személye ellen fordulhatott valaki, ezért nem adták meg a tsz-nek az engedélyt. Mint mondta a fellebbezést elutasító határozatba — amiről a tsz-elnök értesítette május 17-én —, azért nem tud belenyugodni, mert a szövetkezet engedély iránti kérelmének benyújtását követően a nagyközségben újabb italbolt kezdte meg működését. Hangsúlyozta hogy ő helybenfogyasztás nélkül árusította volna az italt. Kissné és a termelőszövetkezet közös ügyévei dr. Belső Andrásnét, a Szolnok Megyei Rendörfökapitányság igazgatási osztályvezetőjét kerestük meg, aki arról tájékoztatott, hogy a májusi szakhatósági véleményüket — az érdekeltek panaszai nyomán — felülvizsgálták, azt visszavonták, és az engedély kiadásához hozzájárultak. Az erről szóló, június 14-én kelt levelüket postázták a Szolnok Megyei Tanács VB kereskedelmi osztályvezetőjének, a Csépai Tiszamenti Tsz elnökének és Kiss Józsefné tiszaföldvári lakosnak. Elmondotta még, hogy a panaszos jogos sérelmére az ügyben eljáró előadó késedelme'^» a vezetésnek adott téves tájékoztatása szolgáltatott alapot. Hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedést megtették, az előadót fegyelmi eljárás alá vonták. Talán nem is vemhes a rengyos talpó koca Tóth Pál rákócziújfalui olvasónk azzal a sérelemmel fordult hozzánk, hogy tenyésztésre alkalmatlan, sánta kocát adott el neki 7700 forintért a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat májusban. Kérte, legyünk segítségére, hogy a nem vemhes elöhasi kocát cseréljék ki, s az ebből származó kárát is térítsék meg. A vállalat termeltetési és felvásárlási főosztálya ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy olvasónk maga választotta ki a jószágot, lábfájása már akkor is látszott rajta. (Kíméletes bánással e betegség 3-4 hét alatt gyógyul.) Június 15- én felülvizsgálták a kihelyezett kocát. Szakembereink megállapították, hogy az állat jól fejlődött, alakja, formája, lábállása stb. mindenben megfelel egy jó anyakoca követelményeinek. Talprongyosodása gyógyuló ban van, megítélésünk szerint a várható fialás előtt * teljesen rendbe jön. A jelek arra mutatnak, hogy a koca vemhes. Ettől függetlenül felajánlották a visszavételt, a szerződésben foglaltak szerinti teljes kártérítést. (A kihelyezéskor mért súlyt levonják a visszavételkor mért súlyból, és a gyarapodást kifizetik, valamint 500 forint általános kártérítést adnak, amit csak akkor szoktak fizetni, ha a koca nem vemhes). Amikor Tóth Pál ezt az ajánlatot megtudta, s azt is, hogy é hó 26-án vagy 27-én tudják elszállítani más termelőhöz, aki hajlandó fogadni a jószágot, így nyilatkozott: ha az elszállítás előtt a kocán a vemhesség jelei jobban megmutatkoznak, megtartja az állatot. . Olvasónk akár megtartja, akár nem a kocát, a vállalat megelégedésére intézi az ügyét. Szerkesztői üzenet „Egy idős asszony” jeligére, a szolnoki Gerle utcába: Sérelmével megkerestük a „Gólya” ABC vezetőjét, de konkrétumok híján csak abban az esetben tud intézkedni, ha információját kiegészíti. Azt tanácsoljuk, forduljon hozzá bizalommal. Összeállította: Csankó Míklősné ím sntm n r»yb eaőröir M o m m m nt MÁPstAióM Mwmpémhm mi us 15-tői ís-iú % mmmoROK, kárpitos ülő-fökvő garnitúrák, H6V5RŐK , KIŐGFS2ÍTŐ ASZTALOK7 KOMÓDOK. íGHtS T6RM6K6K MKMMÁMN, AMÍG A K6S2L6T TART. NVITVATARTAS = 10~18 ÓRA IQ PÉNZTÁRI ÓRÁK: HéTFŐTŐl-PÉNUKlö 10-15 ÓRÁIG, nam bútokwm Mtmmr e&fR, KISTÁJAI ÚT 8. TbUFON 11-755/2Q TELEX 63-236 AGRIA
