Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-21 / 143. szám

j^ÉPtAP 1989. JÚNIUS 21. Grósz Károly aktuális kérdésekről tájékoztatta a küldötteket „...a legelfogulatlanabb hallgató sem fogadhatja el...” A TASZSZ kommentárja a Nagy Imre temetésén elhangzott egyes kijelentésekről—Geraszimov véleménye Nagy Imire újratemetését a múlt tragikus, eseményei lezárásának, a magyar tár­sadalmon belüli nemzeti megbékélés és megegyezés útjának szánták, de, sajnos, valami más lett belőle — ír­ja kedden Alekszandr Kond­­rasov. A TASZSZ politikai szemleírója kommentárjá­ban a gyászszertartáson el­hangzott szélsőséges kijelen­tések felett gondolkodik el. Mint írja, a gyász légkö­rétől elütött, hogy ellenzéki képviselők beszédeikben élesen támadták az MSZMP-.t, a Szovjetuniót, a szocializmust és Magyaror­szág nemzetközi kötelezett­ségvállalásait. Ez aggodal­mat keltett mind Magyaror­szágon, mind más szocialis­ta országokban — írja Kondrasov. A kommentátor hangoz­tatja, hogy a legel fogú latla­­nabb hallgató sem fogad­hatja el az elhangzott kije­lentések nagy részét. Ilyen­nek nevezi azt a kijelentést, hogy „Magyarországot a negyven éves szovjet meg­szállás ázsiai zsákutcába” ikényszerítette. Pol Pót Li Pen-nel vagy Jaruzelski­­val való összehasonlítása nem érv vagy propaganda­fogás, hanem becsmérlő sér­tés. — Kondrasov személyes véleményét hangsúlyozva hozzáteszi, hogy nem sza­bad „a kommunista dikta­túra elleni harcosok” epés megjegyzéseinek jelentősé­gét alábecsülni. — A június 16-i budapesti gyászszertartáson koncent­rált formában megismerhető volt a magyar ellenzék szél­sőséges részének programja. Sokak számára valószínűleg világossá vált, hogy ezek az erők nem a magyarországi szocializmus humanizálásá­ra, nem a történelem „fehér foltjainak” sokoldalú és megfontolt feltárására, nem a gazdasági reform megva­lósítására és a népjólét nö­velésére törekszenek. Az MSZMP társadalmi pozí-A kínai legfelsőbb bíró­ság utasította az alsóbb szintű bíróságokat, hogy ké­sedelem nélkül „kemény büntetéseket szabjanak ki az ellenforradalmi elemek­re”. A pekingi televízió kedd esti híradó műsorában ismertetett döntés azt is ki­mondja, 'hogy a magukat ön­ként feladókkal szemben a bíróságok tanúsítsanak „méltányosabb elbánást”. A legfelsőbb bíróság a tárgya­lások lebonyolítására elren­cióinak teljes aláásása; a kétoldalú megállapodások és a varsói szerződésbeli kö­telezettségek kereteiben el­helyezett szovjet csapatok kivonatása, továbbá ezzel egyidejűleg minden gazda­sági problémáért és a ma­gyar történelem tragikus fejezeteiért a Szovjetuniót kikiáltani bűnösnek: ez a célja egy sor alternatív és ellenzéki csoportosulásnak — írja a TASZSZ kommen­tátora. — Nem szabad természe­tesen megfeledkezni arról, hogy a gyászszertartáson felszólalók a magyar társa­dalomnak csak egy megle­hetősen vékony rétegét kép­viselik. Az ország lakosságá­nak elsöprő többsége fellép a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátságért és szövetségért — teszi hozzá Kondrasov. — Ezért kelt értetlensé­get annak felelőtlen bizony­­gatása, hogy a szovjet csa­patok magyarországi jelen­léte a szabadság felvirágzá­sának egyik akadálya. Vilá­gos és elismert tény — foly­tatja Kondrasov —, hogy a Szovjetunió semmiképpen sem avatkozik (be a magyar­­országi megújulási folya­matba. Kondrasov emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió többször kinyilvánította a magyaror­szági megújulási folyamat iránti támogatását ési meg­értését; a magyar nép által megoldandó feladatok és a szovjet átalakítás feladatai közötti sóik hasonlóságot. Sőt, -korábban alternatív és ellenzéki személyiségek szá­jából is hallható volt, hogy milyen üdvözítőlea hat a szovjet peresztrojka a ma­gyarországi demokratizálá­si folyamatra. Ma pedig — következtet Kondrasov az elhangzott kijelentésekből — a Szovjetuniót a magyar reformok ellenfelei közé so­rolják. — S nemcsak a Szovjet­uniót folytatódik a TASZSZ-kommentár. — El­delte a bírói testület létszá­mának növelését. Eddig csaknem másfélezer személyt tartóztattak le a június elejei katonai leszá­molás óta. Kedden bejelen­tették, hogy elfogták a 28 éves Liu Gang diákvezetőt, aki a „leginkább keresett” 21 személy listáján szere­pelt. A demokráciát követe­lő diáktüntetések megtorlá­saként eddig Pekingben nyolc, Sanghajban pedig há­rom embert ítélték halálra. lenzéki képviselők sajtónyi­latkozatainak elemzése azt mutatja, hogy határozottan konfrontációs vonal fejező­dik ki a Romániához és Csehszlovákiához fűződő viszonyban. A kommentár idézi Jan Fojtiknaik, a CSKP KB tit­kárának idevonatkozó kije­lentését. — A mély politikai és gazdasági reformok, az or­szág történelmi eseményei­­nék és politikai személyisé­geinek újraértékelése a ma­gyar nép belügye. A szov­jet—magyar barátságnak, népeink legértékesebb vív­mányának fejlődése kétol­dalú ügy — hangoztatja a szovjet hírügynökség kom­mentárja. — A szovjet em­berek barátsága és rokon­­szenve a magyar nép iránt változatlan. Hisszük, hogy ezt a nézetet osztja azoknak a magyaroknak a többsége is, akik mindent megtesz­nek, hogy az említett moz­zanatok ne zavarják meg kapcsolatainkat. „A temetési ceremónia idején egyes szónokok be­szédei szovjetellenes kiroha­násokat tartalmaztak. Mi ezt természetesen észrevettük. Ugyanakkor abból indul­tunk ki, hogy azok nem tük­rözik sem a Magyar Nép­­köztársaság kormányának hivatalos álláspontját, sem pedig a magyar nép hangu­latát és érzéseit” — Genna­­gydj Geraszimov szovjet külügyi szóvivő fogalmazott így keddi moszkvai nemzet­közi sajtóértekezletén, ami­kor magyar újságírók arról faggatták, hogy mi a szov­jet hivatalos álláspont a hétvégi budapesti esemé­nyekről. Szó esett a kérdésekben a TASZSZ-kcmmeníárról is. Geraszimov szerint „a TASZSZ a megnevezett szemleíró magánvéleményét adta közre”, tehát az nem hivatalos álláspont. ISZLÁMÁBÁD Az afgán kormány ellen harcoló fegyveresek egyik vezetője kedden cáfolta azt a fcabuli bejelentést, hogy a kormánycsapatoknak sike­rült megtörniük Dzsalálábád február óta tartó ostromát. Az afgán kormány hétfői bejelentése szerint a fővá­rost a stratégiai fontosságú Dzsalálábáddal összekötő közút teljesen felszabadult, s. a lázadók alakulatai el­hagyják állásaikat. ANKARA Mesut Ydlmaz török kül­ügyminiszter kedden levelet küldött Javier Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkárnak, s felhívta a világszervezet ve­zetőjének figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel fenyegeti a balkáni térség békéjét a Bulgáriából Tö­rökországba menekülő tíz­ezrek tragédiája. BONN Kedden délután négyna­pos látogatásra — Stock­holmból jövet — az NSZK- ba érkezett Nyers Rezső ál­lamminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. A magyar politikus Wolfgang Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége tagja, az SPD gazdaságpolitikai szó­vivője meghívásának tesz eleget. (Folytatás az 1. oldalról) demokratikus és fejlett szo­cialista országot építsünk. Ezzel szükségszerűen együtt jár fokozott nyitásunk a vi­lágra. Realista, nyitott nem­zeti külpolitika — ez a lénye-Legfőbb feladatunk a világ élvonalától való mú­­szaki-tulományos és gazda­sági-termelési lemaradásunk növekedésének megállítása — mondotta a főtitkár. — Meggyőződésünk: ezt a tör­ténelmi léptékű feladatot a világtól elzártan képtelenek vagyunk végrehajtani. Szük­ségünk van tehát a világra, s abban mindenekelőtt a jö­vőnket, sorsunkat közvetle­nül meghatározó Európára! Ugyanakkor hiszem azt is, hogy lehetőségeinkhez mér­ten hazánk is hozzájárulhat az európai progresszióhoz. Az országunkban elindult válto­zások sikere segítheti a kelet— nyugati együttműködést, a bizalom további elmélyülését. Pártunk, az MSZMP arra törekszik majd, hogy a ma­gyar nép nagy részének bi­zalmát megszerezze, és így továbbra is az ország vezető politikai ereje maradhasson. — jelentette ki. — Tudjuk, hogy a bizalom megtartásá-Grósz Károly az MSZMP-n belül árnyalatokról, külön­böző nézetekről szólva kije­lentette : képviselőinek oly­kor szenvedélyes összecsapá­sa nem jár emberi konflik­tusokkal. Véleménye szerint az MSZMP akkor tud jó programot létrehozni, ha a párttagokkal együtt vitatják meg a felvetődő kérdéseket. A kongresszus előkészületei­vel kapcsolatban leszögezte: a demokrácia kiszélesítése, általánossá tétele a legfonto­sabb ma a pártmozgalomban. Kifejtette azt a véleményét is, amely szerint az EGK- hoz és a KGST-hez való kapcsolatunk nincs egymás­sal ellentétben. Az EDU képviselőinek a szocializmuskép tartalma iránt érdeklődő kérdésére Grósz Károly legfontosabb­­kénit a kizsákmányolástól mentes társadalmat említet­te. Hozzátette: ez azonban csak nagyon hosszú történel­mi útnak lehet a végállomá-Levél Németh Mikléshez „Tisztelt Miniszterelnök Ür! A Gutenberg Szakszerveze­ti Szövetség tagságát meg­döbbentette az a kormányza­ti szándék, hogy ismét ár­emelést terveznek — az ed­dig talán legnagyobb hatá­sút — a lakásépítésre, és -vá­sárlásra felvett hitelek ka­matai tekintetében, A nyom­dászok, a papíripar dolgozói, valamint a könyvkiadók és terjesztők csupán csekély há­nyada mentesülne a fenyege­tő áremeléstől. Még gondolni is rossz volna arra, hogy az intézkedés következtében szaktársaink egy része az oly nagy lemondások árán megszerzett fedelet lenne kénytelen eladni családja feje fölül. Tiltakozunk a kamatok visszamenőleges emelése, az OTP-vel kötött szerződések kényszerű egyoldalú módosí­tása, valamint az ellen, hogy ez a kérdéskör egyáltalán té­maként szerepeljen az Or­szággyűlés napirendjén. Mindezekben tagságunk az ön megnyugtató válaszát vár­ja. A Gutemberg Szakszervezeti Szövetség tagsága nevében: Cs. Nagy Lajos főtitkár.” ge törekvésünknek. Csak ilyen felfogássá] illeszkedhe­tünk a nemzetközi kapcsola­tok rendszerébe, tudomásul véve mások érdekeit és sa­ját lehetőségeink korlátáit is. nak legfőbb biztosítéka: a reformok következetes vég­rehajtása, az állandó meg­újulás és alkalmazkodás, a fejlődés követelményeihez. Ezután a tanácskozás résztvevői — a konzervatív, kereszténydemokrata irány­zatú európai pártok képvise­lői — számos, elsősorban a magyar belpolitikai élettel öszefüggő kérdést intéztek a főtitkárhoz. Ezekre válaszol­va a politikai intézmény­­rendszer reformjával kap­csolatban Grósz Károly ki­fejtette: Magyarországon a többpártrendszernek igazá­ból nincsenek hosszú távra visszamutató tradíciói, hi­ányzik a tapasztalat a több­pártrendszerű politikai mű­ködésről. Kellő higgadtság és türelem kell a kialakításá­hoz — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a különbö­ző pártjellegű tömörülések, amelyek az MSZMP tárgya­lópartnerei, meglehetősen sokszínű törekvéseket képvi­selnek. sa, s az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tévedésé­nek mondta, hogy megvaló­sulását rövid idő alatt kép­zeltük el. Végezetül a gazdasági és politikai reformot elemezve megállapította, ez utóbbi végrehajtása elsősorban el­határozás dolga, azonban 'ki kell építeni hozzá a megfe­lelő intézményeket. Sakkal nagyobb léptékkel halad a politikai mint a gazdasági reform — mutatott rá, leszö­gezve, hogy ha a politikai és a gazdasági élet túlzottan el­szakad egymástól, annak a politikai reform szenvedi ká­rát. Ennek kapcsán hozzá­tette azt is, hogy ma Ma­gyarországon nincs meg a piaci mechanizmus működ­tetésének intézményi rend­szere. A találkozó végén Grósz Károlyt az MTI, a Népsza­badság és a Magyar Rádió tudósítói aktuális politikai kédésekről faggatták. A fő­(Folytatás az 1. oldalról) magas drótkerítést ámítanak fel. Ez közönséges drótkerí­tésnek látszik, vagyis ára­mot vélhetően nem vezetnek bele. A kerítés a teljes ha­társzakasz mintegy 90 szá­zalékán már elkészült. A legfrissebb munkálatok ar­ra utalnak, hogy a kerítés mindkét oldalán az autókkal való áttörés megakadályozá­sára úgynevezett kocsiakasz­tó árkot alakítottak ki. A drótkerítés az államha­tárral párhuzamos, attól mintegy 20—25 méterre hú­zódik. A határőrség orosházi ke­rületének parancsnoka sze­rint a román oldalon mint­egy 20—25 kilométeres mély­ségben határövezetet alakí­tottak ki, amelybe csak kü­lön engedélyei lehet belépni. Ezen túl — 500—1000 méter titkár Nagy Imre- és társai június 16-i gyászszertartásá­val kapcsolatban kijelentet­te: nincs szükség arra, hogy kegyeleti aktust egy párt ér­tékeljen. Ugyanakkor el­mondhatom: — folytatta — úgy tapasztaltuk, hogy akik a végtis/.tességet megadták, fegyelmezetten és megren­dültén búcsúztak el a halot­taktól. Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyász­beszédeket tartók között töb­ben politikai propagandára használták fel ezt a kegye­le tes aktust. Úgy érzem, hogy az elhunytakkal és a gyászolókkal szemben nem voltak elég mértéktartóak, s az oi-szág érdékeit sem tar­tották eléggé tiszteletben. Három napirendi pont A Központi Bizottság pén­teki üléséről elmondta: na­pirenden az MSZMP soron következő kongresszusának előkészületei szerepelnek, azonban szervezési mecha­nizmusának kialakításakor a politikai 'helyzetet is számba kell venni. Ezért várhatóan szó lesz a párt belső hely­zetéről, az MSZMP előtt ál­ló feladatokról — természe­tesen a kongresszusig terje­dő időszakra. A Politikai Bi­zottság három napirendi pontot javasol a Központi Bizottságnak: az új szerve­zeti szabályzatnak, a párt vezető testületéi újrendszerű választásának és a párt programnyilatkozatának megvitatását. Mint ismeretes, amennyiben a testület az er­re vonatkozó javaslatot jó­váhagyja, a kongresszus vá­lasztja meg az MSZMP el­nökét és főtitkárát. A várható személyi válto­zásokkal összefüggésben Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy a Központi Bi­zottság Fock Jenő vezetésé­vel jelölőbizottságot küldött ki, amely pénteken teszi meg jelentését, javaslatát a meg­üresedett KB-titkári funk­ciók betöltésére. Utalt arra is, hogy Kádár Jánost a Központi Bizottság felmen­tette pártelnöki tisztéből, s a bizottságnak feladata új elnököt jelölni. Kijelentette: nem tud a jelölőbizottság munkájáról tájékoztatást ad­ni, mert az nem neki, hanem a Központi Bizottságnak tar­tozik elszámolással. szélességben *— határsáv van, amelyet nem lehet meg­közelíteni. A BM Határőrség illetékes Ikerület-parancsnokságainak értesülései szerint a közös Határszakaszon a román ha­tárőrizeti szervek mintegy másfél esztendeje folyama­tosan, a határvonaltól szá­mított körülbelül 25—50 mé­teres távolságban betonosz­lopokból és szögesdrótból álló, 2—2,5 méter magas, mozgást akadályozó kerítést építenek ki, amely már majdnem egészen ' elkészült. Egyes helyeken árkokkal és egyéb akadályokkal rekesz­tették el a határra merőle­ges ütakat. A magyar határ­őrség információi szerint a Berettyótól északra elterülő vidéken végzett más jelen­tős földmunkák a mezőgaz­dasági műveléssel kapcsola­tosak. Moszkva: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnöke és a hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni, az iráni parlament elnöke, az iráni fegyveres erők főpa­rancsnoka a nagy Kreml palotában tárgyalásuk megkezdése előtt Hosszú történelmi út Szükségünk van a világra Drótkerítés a magyar-román határon Kína Másfélezer személy letartóztatásban

Next

/
Thumbnails
Contents