Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-14 / 138. szám
j^ÉPlAP 1989. JÚNIUS 14. (p**. Tizenhét szobás kisszállodát és hét keres kedemi illetve vendéglátó helyiséget építtetett Egerben az Állami Biztosító. A környezethez illő épületegyüttes szállodáját — stílszerűen — Hotel Minaretnek nevezték el. A szállodát egy kisvállalkozó üzemelteti. (MTI fotó: H. Szabó Sándor) Egy újabb „?” Fogyasztói érdekvédelmi magazin ADAKOZZUNK? Túl a nemes gesztuson... Még egyszer az artroscopról Nem baj, ha mindkét szolnoki kórháznak lesz! Több mint két hónappal ezelőtt megírtuk, hogy két szolnoki orvos— dr. Csabai Csaba megyei sportfőorvos és dr. Fekete Imre, a Szolnoki MÁV Kórház baleseti sebészfőorvosa — összefogott: szeretnének egy új ízületi vizsgálati-műtéti eljárást megvalósítani. Mivel dr. Fekete Imre munkahelye a Szolnoki MÁV Kórház — és az intézmény vezetői megadták hozzájárulásukat — kerüljön a szükséges műszerpark a MÁV Kórházba dr. Fekete Imre osztályára. Lassan már számítógép _ kell ahhoz, hogy a gombamódra szaporodó-szerveződő új pártokat, mozgalmakat, egyesüléseket nyilvántartsuk. Rengeteg féle-fajta jelvény, címer, kitűző is jelzi ezt. De akármi van a kabáthajtókánkon, akármilyen tagkönyv a zsebünkben, attól még egyformán csapnak be a boltban, udvariatlanok és értetlenek a közhivatalban, modortalanok, a vendéglőben, állítanak feleslegesen sorba a bankban, és folytathatnánk még hosszasan. Ebből a szempontból, divatos szóval ,szektor semleges” szép hazánk. Sok az új lap, folyóirat is, de olyan kis „hétköznapi ügyekre”, mint árcsalás, vevőbecsapás, garanciális kötelezettség megszegése, jogtalanul levont adó, meg nem fizetett kamat, hatóságosdit játszó szolgáltató, egyre kevesebb hely marad. Közben alig akad hétköznapi érdek-Salgótarjánban rendezték az MHSZ úttörő, honvédelmi többtusaverseny országos döntőjét, ahol szűkebb hazánk színeit a megyei bajnokságot nyert tiszaszentimrei általános iskola három fiú- és ugyanannyi lánytanulója képviselte. A küzdelmek során a diákok futottak, kúsztak, dobtak, légpuskával lőttek, akadályokat küzdöttek, le, és a verseny végül nem várt szenzációval fejeződött be. A tiszaszentimreie'k szinte lógó fejjel tértek haza, ugyanis annyira lehúzta a nyakukat a temérdek különböző színű érem. Megnyerték az országos csapatbajnokságot, ezen kívül a terepfutásban is bajnokok lettek Beleznai Zsolt révén, de a második Pintér Tamás is oda valósi. A fiúk a futás csapatversenyében is „aranyosak”. A párbaj lövészetet is a Lakatos Emese, Sípos Róza és a Takács Edina öszszetételű szentimrei trió nyerte, míg a fiúcsapat (Bevédelmi fóruma a kiszolgáltatott vevőnek, fogyasztónak, állampolgárnak. Egyetlen erre szakosodott lap volt, a Nagyító, de az is megszűnt. Élve a magyar glasznoszty lehetőségeivel, ezt az űrt szeretné be- és kitölteni a Kérdőjel című fogyasztói érdekvédelmi magazin, amely kéthetenként jelenik meg a Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat gondozásában. Mint minden más lapban, ebben is vannak rovatok, de mindig csak az jelentkezik, amelyiknek éppen mondanivalója van. A bemutatkozó számban a „?” (mert ez a címe) kollektívája vállalja a „szektorsemlegességet. ígéri, hogy bizony, bele fog csípni közbosszantó rendeletet aláíró minisztertől áruhiányt meglovagló áremelő kisvállalkozóig, csaló pénztárostól a magyar túristát becsapó bécsi vagy müncheni humbug-kereskedőig, a mi pénleznai, Pintér és Nagy Attila) ezüstérmes. Akadály váltóban a lányok negyedikek, korcsoportjukban ezüstérmesek. Ugyanebben a számban a fiúk bronzérmesek, korcsoportjukban országos bajnokok. A szentimrei éremhalmozók összesen öt etső, két második és két harmadik helyet nyertek, így a legeredményesebb csapat címét is hazahozhatták. Megbízhatóságukról talán az is sejtet valamit, hogy az utóbbi három évben mindig beverekedték magukat a döntőbe. A sikerek fő kovácsa Tóth János tanár. Mivel a szentimrei csapat az MHSZ úttörő honvédelmi többtusa döntőjén jelesre vizsgázott, jutalomból tíz nap balatoni üdülés várja-őket. A felkészítő nevelőt pedig még az év folyamán egy érem. bár a medál színéről, nevéről még nem kaptunk ennél pontosabb információt... D. Sz. M. zünkön élősködő sport- és kulturhiénáktól velünk szemben barátságtalan vám- vagy kereskedelmi korlátozást meghirdető szomszéd országig mindenkibe. Nem ragaszkodnak minden áron a sajtótörvény adta jogaikhoz. Munkatársaikat el lehet küldeni bárhonnan, meg lehet tagadni a nyilatkozatot, információt, ígérik: nem pereskednek. Csak éppen az érintett tudta nélkül, kérdőjeles formában írják meg, amit tudnak vagy sejtenek. És nem biztos, hogy az információ elől elzárkózóknak ez lesz a jobb ... És, hogy kikhez szól a „?”: a kisnyugdíjastól a létminimum alatt élőtől a nyugati autót venni képes, de utána a vámhivatal előtt fagyos éjjel sorba állított középrétegig mindenkihez szól, mindenkit vár olvasótáborába — politikai „szenzációk” nélkül is. Rekordtermés kajsziból, értékesítési gondokkal Az idén az elmúlt évtized legnagyobb kajszitermése ígérkezik. A fák roskadoznak a gyümölcstől, s bár másfél-két hét hátravan a szüretig, a betakarítás és az értékesítés gondjai már most mutatkoznak. Horváth Gyula, a TOT főtanácsosa elmondotta: kereskedelmi szakbizottságuk értékelése szerint a tavalyi 23 ezer tonnával szemben a termelőszövetkezetek idén mintegy 55—60 ezer tonna kajszi értékesítésével számolnak. Ennek kétharmadát a kistermelők ajánlják számukra. A termés egy részének sorsát, értékesítési lehetőségeit még nem látják biztosítottnak. Ezért tárgyaltak a legjelentősebb feldolgozó- és exportvállalatok képviselőivel. Kiderült, hogy a gyümölcs felére, még nincs vevő, annak ellenére, hogy a kereskedelmi és feldolgozó vállalatok a tavalyinál többet akarnak átvenni. A konzervipar például a tavalyi 4300 tonnával szemben 5300 tonnát kíván felvásárolni, az exportálók pedig 3700 tonna kajszi átvételét jelezték. Az ízület vizsgálatának manapság ismert legmodernebb változatáról van szó: a neve: artroscopiás eljárás, többféle műszert igényel. Lényege, hogy az ízületet nem kell fölvágni, elég egy kis sebet ejteni, amin egy vékony csövet — az artroscopiás hüvelyt — bedughat az orvos. Szolnokon egyelőre ilyen műszer nincs. Mivel dr. Csabai Csaba sportfőorvosként elsősorban a sportbalesetek ismerője, ő erről az oldalról közelítette meg a dolgot. A fővárosiba, a Sportkórházba küldték korábban (és küldik még ma is) a megyéből • is a sérült sportolókat. Ám ott manapság több hónapot is várni kell! Maga a műszer beszerezhető, a vele való bánásmód elsajátítható, mindenképpen hasznos volna tehát, ha Szolnokon is lenne ilyen. Dr. Csabai Csaba fölkereste a sportegyesületeket, a biztosító társaságokat; adnának pénzt a műszer beszerzésére. Ám ha meglesz onnantól természetesen nem csak a sportszempontok érvényesülnek, hiszen közkórházról van szó — még ha a MÁV-é is —, ahová természetesen nem csak a sportolók kerülhetnek be. Ily módon tehát a munkahelyek is számításba jöhetnek adakozóként. Ez a történet egyik szála. Nagyjából ezt írtuk meg — némileg részletezve — április elején. * * * Szerencsére az írás szerzője nem szakmabeli, nem orvos. Ha aZ volna, tájékozatlansága miatt már bizonyára kiutálták volna a szakmából! Mert a megyeszékhely másik kórházának orvosai — a Hetényi Géza Megyei Kórházról van szó — egyre másra csak a homlokukat bökdösték mutatóujjukkal, amikor egymás között az újságban olvasottakról beszéltek. Mert: hogy is lehet olyan tájékozatlan az újságíró, hogy nem ismeri az Egészségügyi Minisztérium és a megye közös koncepcióját, miszerint a Hetényi Géza Kórházba telepíteni fognak ilyen műszert? Az ottani sebészorvosok már ismerkednek is az eljárással. Műtéteknél, vizsgálatoknál asszisztálnak a fővárosban és Kecskeméten. Hogy lehet leírni — mégpedig címben — azt, hogy „Szolnokon is lehetne...”? Nemcsak lehet, egészen bizonyos, hogy lesz is! Hát akkor mivégre ez a nagy szervezés, pénzgyűjtés, kunyerálás a műszerre, csak éppen azért, hogy a MÁV Kórházban legyen? Ilyen aggályok, hírek kételyek, kérdések jutottak a szerkesztőségbe. Mindenekelőtt azt kellett tehát tisztázni: baj volna-e, ha két ilyen nagy betegellátási területtel rendelkező kórházba — az [egyik a megyei, a másik a MÄV, ahová az egész Tiszántúl vasutas dolgozói tartoznak — telepítenének ilyen műszert? — Egyáltalán nem volna baj! — válaszolta dr. Molnár Imre, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. — Félreértésre tulajdonképpen csak a cikk címe adhatott okot, amikor azt írták, „Szolnokon is lehetne.” És hogy ez a kezdeményezés dr. Csabai Csabától és dr. Fekete Imrétől indult. — Tisztázzuk tehát; él egy másik kezdeményezés is, a minisztériumé. — Igen. A minisztérium úgynevezett regionális központokat jelölt ki, ahová ilyen műszereket telepítenek. Ezek között szerepel a Hetényi Géza Megyei Kórház is. Megrendeltük a műszert. Hogy mikorra érkezik meg, azt nem tudom. — Ez idáig rendben is van. A kérdés csupán az; mit szól a megyei egészségügyi osztály dr. Csabai Csabáik kezdeményezéséhez? Előfordulhat-e, hogy szakmai — vagy más szempontból — ellenzik, hogy a MÁV Kórháznak is legyen artroscopja? — Mint ahogy az elején mondtam, ez egyáltalán nem baj, tehát nem ellenezzük! Miért is tennénk? Hiszen végeredményben a betegellátást szolgálja. * * * Ahogy dr. Csabai Csaba egy hónappal ezelőtt mondta: „ami a kunyerálást illeti, nem szégyelljük! Nem magamnak gyűjtök, nem magunknak kérjük a pénzt. A magyar egészségügynek, szűkebb pátriánkban mindannyiunknak.” Dehát mindezek miatt még nem lett volna érdemes megírni ezt a cikket. Lényeges új információ, hogy a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztálya számlát nyitóit az OTP megyei igazgatóságán, amelyre a műszerre szánt fjelajánlások fizethetők be. Neve, és a számla száma kissé bonyolult a tájékozatlan állampolgárnak: 459-98001-Megyei Tanács VB Sport Költségvetési Elszámolási Számla. És ezen belül Artroscop 820410472/1. Mindebből kiviláglik, hogy az ifjúsági és sportosztály fölkarolta az ügyet, érkezhetnek tehát a befizetések. De vajon éfkeznek-e? ' A kérdésre a válasz nem az OTP-nél keresendő! Hanem például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei. Igazgatóságán. Hogyan adakozzunk? A nemes gesztuson tűi mozdítja-e valami más is az emberek, az intézmények, vállalatok, stb. adakozókedvét? Magyarul: mi a helyzet az adóval? Megtudtuk, hogy a magánszemélyek összes jövedelméből le kell vonni az alapítványra vagy a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeget (ilyen például ez az adakozás is.) Ennyivel kevesebb lesz az illetőnek az adóalapja. Tulajdonképpen ugyanez a helyzet a vállalatok, szövetkezetek, stb. esetében is. Alapítványra, közérdekű kötelezettségvállalásra tett fölajánlás összege után nem kell nyereségadót fizetni. A többi a főkönyvelők dolga. Mindenesetre a betegek száma növekvőben. Jó volna tehát bizonyosan tudni, hogy mindkét nagy szolnoki kórház rendelkezni fog a műszerrel, még az idén! (A MÁV Kórházéhoz már csak hatszázezer forint hiányzik.) Egri Sándor A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet ku tatási feladatai között többek között a tokhalak üzemi tenyésztésének kidolgozása is, szerepel. A két éve folyó kísérletek sora a kutatók számára is meglepő eredményt hozott. A lénai tokhal és a magyar kecsege keresztezéséből létrehozott halfajta feleannyi idő alatt éri el azt a súlyt, amit a kecsege vagy a lénai tok külön-külön. Most a szaporítás problémáinak megoldásán fáradoznak az intézet dolgozói, ugyanis a tokhalak mesterséges körülmények között nehezen szaporíthatok. (MTI fotó: B. Fazekas László) Szentimreiek Tarjánban Avagy mi az oka a lógó fejeknek?
