Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-02 / 128. szám
^lÉPLAP 1989. JÚNIUS 2. így látja egy Szolnokon befektető külföldi Az átalakulási törvény miatt van min aggódni Bécsi telefon a parlamenti döntés után Keddi ülésén fogadta el a parlament az állami vállalatok és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényt. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat itthon a szakemberek 'körében éles vitát váltott ki, valószínűleg a képviselők többségének „igenje” ellenére sem nyugasznak meg a kedélyek. A parlamenti döntés után azonban már nem csak „elméleti csemegeként” érdekes a törvény. Sőt, nem csak az országhatárokon belül szülhet „húsbavágó” problémákat. Az év elején alakult SZOTÉV—UNIMAX Légtechnikai Kft osztrák társtulajdonosát, Nicolaus Buchot bécsi munkahelyén hívtuk fel telefonon, hogy megtudjuk, milyen változásokra számít Magyarországon az átalakulási törvény életbelépése után. Tájékozatlanság és kritika Űnfinanszírozó pártgazdálkodás a cél — Buch úr, önt, a külföldi befektetőt miként érinti, hogy a magyar parlament megszavazta az átalakulási törvényt? — Ma még úgy tűnik, az Országgyűlés döntésének közvetlen hatása nincs rám, a tőkémet, a vagyonomat nem bántják. De szó sincs arról, hogy engem egyáltalán nem érint ez a változás. A magyar partnervállalat és én, a külföldi egy társ egységben vagyunk, éppúgy mint egy házaspár. Az új törvény alapján azonban rövidesen, de legkésőbb három éven belül nem az lesz a társam, akit választottam, akivel a közös ügj'xetet, a vegyes vállalatot létrehoztuk Magyarországon. A partneremet, tulajdonképpen kicserélik. — Mit ért azon, hogy kicserélik a „házastársát’’? — Az átalakulási törvényjavaslatnak a 25. paragrafusát olvasva minden kiderül. Ennek a paragrafusnak az 1. pontja a következőképpen hangzik: „Ha a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona több mint 50 százalékban gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségből áll — és most jön a lényeg — a vállalat köteles három éven belül gazdasági társasággá átalakulni attól az időponttól számítva, amikor az említett mértéket elérte.” Ennek a gazdasági társaságnak a vagyona aztán jelentős részben átmegy az állami vagyonkezelő szervezet kezé(Folytatás a 2. oldalról) hoz tartozó rokkantak ellátása, továbbá a házastársi pótlék és jövedelempótlék, valamint a gyes. Szeptember 1-jétől havi 150 forinttal nő a gyermekenkénti családi pótlék. A tanácsok szociális célokra 500 millió forinttal növelhetik szociális segélykeretüket. Az elhalasztott áremelésekkel is számolva, terven felül 10—11 milliárd forinttal javul ebben az esztendőben a lakosság jövedelmi helyzete. A kormány a parlament döntésének megfelelően teljeskörűen garantálja az 1989-re tervezett 5 milliárd forintos társadalombiztosítási kockázati tartalékot, amelyet a többletbevételek fedeznek. Az e felett keletkező több mint 13 milliárd forint összegű többletbevételből vásárol a társadalombiztosítás államkötvényeket. A továbbiakban a pénzügyminiszter ismertette az intézkedési csomag végrehajtásának hatásait. A védelem, s annak részeként a Munkásőrség támogatásának újabb, több mint 10 százalékos csökkentése már elkerülhetetlenné teszi például új védelmi koncepció és ennek megfelelő hadseregtervének kidolgozását-Dr. Puskás Sándor. a terv- és költségvetési bizottság elnöké a testület képviseletében szólalt fel. A bizottság a kormánytól eltérően csoportosította a kiváltó okobe. Én úgy látom, most maguknál ezzel büntetik a már eddig is „mozdulni” merő. újat vállaló cégeket. — Ezentúl tehát partnere — ü Szotév .— ön szerint már nem gazdálkodhat teljesen szabadon a tőkéjével? — A Szotév belső életét, hogy milyen tőkerészesedése van és hogy ezek a tőkék miként adódnak össze, én ma nem ismerem. Kérdésére már csak ezért sem tudok válaszolni. A törvények vegyes vállalatunkra gyakorolt hatását szintén nem tudom még felmérni, mert ez egy törvényjavaslat, több mint 30 oldalból áll — ezt át kell tanulmányozni. De a magyar sajtó, a Magyar Hírlap és a Figyelő cikkeit. — amelyek kételkednek ennek a törvénynek a hasznosságában — ismerve nagyon is el tudom képzelni, hogy a Szotév—Unimax Légtechnikai Kft-t káros hatások érik, ha az átalakulási törvény érvénybe lép. — A törvényt a magyar Parlament megszavazta, fontolgat-e ezek után valamilyen — az ön magyarországi vállalkozását érintő döntést? Gondol-e esetleg idehozott tőkéjének kivonására, vagy arra, Ihogy többet nem fektet be? — Ha ezt a törvényt megszavazták, akkor együtt kell vele élni. A tőke kivonása különben nem egy egyszerű dolog. Vegyesvállalkozásunk „beindult”, munkahelyeket teremtettünk. Nagyon nagy felelőtlenség lenne azt mon dánom: „Na kérem, nem az én ízlésem szerint csinálták kát — mondta. Legfőbb gondnak a gazdaság jövedelemtermelő képességének igen alacsony színvonalát tartja. A szerkezetváltás helyett a meglevő struktúra további megmerevedésének lehettünk tanúi. Így a különböző stabilizációs intézkedések legfeljebb csak átmenetileg hatottak. A vitában elsőként Dudla József kért szót. Véleménye szerint a most beterjesztett csomagterv sem alkalmas arra. hogy segítsen a megoldatlan gondokon. Dr. Vida Kocsárd (Somogy m.. 6. vk.), úgy vélte: a magyar belpolitika valamennyi szereplőjének, a pártoknak, az alternatív szervezeteknek is személyes, közvetlen érdekeik fölé kell emelkedniük, és az egész nép érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a kormányzat munkáját naivnak minősítette, utalva — a szerinte — csekély értelmű vállalkozására, mint az autópályadíj bevezetése, a lakásalap kiváltása, illetve az árintézkedések ügyében tett próbálkozására. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m., 5. vk.), egyebek között arról szólt, hogy többet kellene fordítani, átcsoportosítani a költségvetés-' ben az alapellátásokra: Vodla Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), felszólalásában a költségvetémeg a törvényt, ezért én kivonom a tőkémet.” Itt nem csak a Szotév-ről és az UNIMAX-ról, a vegyesvá 11alatról van szó, hanem a munkásokról >s. És szó van az egész gazdasági fejlődésről — nemcsak nálunk, máshol is. — És újabb tőkét hozna Magyarországra? — Tapasztalatokat kell gyűjteni. Minden attól függ, hogy az állami vagyonkezelő szervezet mennyire fog majd beleszólni a mi gazdasági egységünk tevékenységébe. Ha mindenkit úgy hagy dolgozni, ahogy eddig dolgozott, akkor e] tudom képzelni, hogy minden marad a régiben. De a törvényjavaslat eddigi áttanulmányozása alapján ebben nem nagyon hiszek. Magyarországon sok olyan dolog történt az elmúlt 30—40 évben, hogy szép lassan hitetlen tamások lettünk. — Ügy tűnik, az állami vagyonkezelőségek megalakulása miatt bizalmatlanság és egy az eddiginél erősebb állami beavatkozástól fél... — Pontosan így van, egy „újra államosítástól”. A külföldi vagyont önöknél nem bántják, hozzá se nyúlnak, ez jó és ezért kevés az olyan külföldi, aki kételkedik a mostani törvény jóságában. Én viszont azt mondom, hogy ezek a nyugati üzletemberek nyugaton születtek, nyugaton nevelkedtek, nyugati logikával gondolkodnak. Az ottani vagyonkezelő központokat, holdingeket ismerik. A tervezett magyarországi központok működésének logikája — az eddigi magyar gazdasági mentalitást ismerve — biztosan más lesz. Nagyon is valószínű, hogy erősödik az állami beavatkozás, és ennek révén nem a gazdasági érdek érvényesül. És mindenképp nagyobb lesz a bürokrácia. Ez az állami vagyonkezelő szervezet a magyar államnak nagyon sók pénzébe fog kerülni, amit valakinek meg is kell fizetni. Kérdés, lesz-e miből? si hiány csökkentésére több intézkedést javasolt. Elsősorban a kihasználatlan állami és egyéb létesítmények sürgős hasznosítását. Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), javasolta a kormánynak, tárja fel az alacsony kapacitáskihasználás valódi okait, s teremtsen minél előbb olyan helyzetet, amely érdekeltté teszi — vagy, ha szükséges — kényszeríti a gazdaság résztvevőit a meglévő tőke jobb hasznosítására és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Tölgyes István (Szabolcs- Szatmár m., 10. vk.), a siralmas pénzügyi helyzetből való gyötrelmes kilábalásról szólva meglehetősen viszszásnak mondta azt a helyzetet, hogy most, az év közepén kell a Parlamentnek foglalkoznia az ez évi költségvetéssel, illetve annak módosításával. Varga Imre (országos lista) két percre vette igénybe a képviselők türelmét, hangoztatva, hogy a kulturális költségvetés rendkívül nyomorúságos helyzetben van. Kérte, hogy az MSZMP adja át oktatási intézményeinek épületeit a kulturális kormányzatnak. Fillók Pál (Budapest, 18. vk.), szerint a válságelhárító csomagterv mögött nem látszik a felületi kezelésen túlmutató gazdaságpolitika. Nem sok várható ugyanis egy olyan tervezettől, amely a gazdaság élénkítésére a Kósza hírek keringnek a megye pártmunkásainak létszámáról. Tájékozatlanságból adódóan többszáz függetlenítettről beszélnek. Ugyanakkor a státusz és bérgazdálkodásról a városi pártbizottságok részéről jogos kritika is megfogalmazódott. Azt kérdezték: politikai feladatokat meg tudnak oldani, gazdaságiakat pedig nem? Szerintük túlságosan kötött, merev volt a megyei pártbizottság által számukra megszabott költséggazdálkodás. A megyei pártbizottság hajlandóságot mutatott a változtatásra — bár egy sor kötöttség a KB részérő] őt is köti. Több célt akar megoldani: biztosítani az újonnan alakuló városi pártbizottságok gazdálkodását; megteremteni a kisebb létszámú, de jobban fizetett apparátus feltételeit, s végül: nagyobb önállóságot a városoknak a státusz és bérgazdálkodásban. A megyei pártbizottság csak a városi pártbizottságok minimális létszámát kötötte ki. Ennél nagyobb létszámhoz biztosított bértömeget. A Előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz Az Ellenzéki Kerekasztal a KB új indítványáról Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indítványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról — nyilatkozta az EK két szóvivője, Sólyom 'László és Tölgyessy Péter az ‘MTI munkatársának érdeklődésére. Hozzátették: az 'MSZMP új kezdeményezése ‘előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz, amennyiben vég‘re egységes és önálló tárgyalófélnek ismeri el az Ellen'zéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozóan. 'Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy az 'MSZMP delegációjának részeként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz ül•nek. kiadásoknak mindössze 0,4 százalékát irányozza elő. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), úgy vélte, az eddig végrehajtott szociálpolitikai intézkedéseken kívül szükség van egy olyan szociálpolitikai csomagtervre, amely az egyes rétegek, lakossági csoportok immár elviselhetetlen életkörülményein enyhít. Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), szerint a megszokott tervezési módszerekkel fel kellene hagyni, mert a jelenlegi rossz gyakorlat ma már nem magyarázható romló világpiaci árakkal és helyzettel, sokkal inkább belső gazdálkodási gyengeségünkkel, az arra épülő bizonytalan tervezéssel. Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), javasolta a védelem és az egyéb fegyveres testületek kiadásainak további 3 milliárd forintos csökkentését. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), szerint az átgondolt országos érdekekre figyelő reprivatizálás elkerülhetetlen. Átfogó tulajdonreform nélkül nem képzelhető el az előre mozdulás. Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.), hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibája, hogy a gazdasági rendszerből az irányítás kiiktatta a gazdasági kényszert, az érdekeltséget. Ezután az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztve közölte, hogy pénteken a törvényjavaslat feletti vitával folytatja az Országgyűlés negyedik munkanapját. városokra bízta, hogy nagyobb, vagy a minimális létszámmal dolgoznak-e, létszámcsökkentés esetén vállalják-e a pártmunkásokra jutó plusz munkát? Számolt azzal, hogy a pártmunka nemcsak az apparátus feladata lesz, hanem eseti feladatok végzésére szakértőként társadalmi munkásokat is felkérnek. Ezek tiszteletdíját is biztosítani kell. Szóba jöhet — például a választások idejére — részmunkaidőben való foglalkoztatás is. Az év végi jutalom összegének képzése is a városi pártbizottságok dolga. A megyei pártbizottság csupán ahhoz ragaszkodik, hogy ne lépjék túl a számukra megszabott összeget. A technikai személyzet létszámának kialakítására ugyanilyen lehetőséget kaptak. Az, ha a pártbizottságok a minimális létszámmal dolgoznak majd (ami természetesen nem megy egyik napról a másikra), akkor a párt által függetlenített politikai státusz megyénkben százötvenhárom lesz. A városi pártbizottságokra kialakított elvek természetesen a me-A városi párt-végrehaj tóbizottság kezdeményezésére május 27-én a törökszentmiklósi városi pártbizottság úgy foglalt állást, hogy ebben az évben — az alapszervezeteknek is időt hagyva a felkészülésre — városi pártértekezlet összehívását kezdeményezi. A belső építkezés vezérli a testületet, ezért semmilyen konkrét programot nem készített a pártszervezetek számára, hanem csak egy vitaanyagot, 'amelynek az a lényege, hogy á térségben a pártszerveket, pártszervezeteket úgy kell korszerűsíteni, hogy jobban megfeleljenek az új követelményeknek, a politikai viszonyoknak. Ezért kezdeményezte a városi párt-végrehajtóbizottság, hogy a párttagsággal együtt változtassanak a szervezeti struktúrán, a munkamódszereken, hogy sikeresen vehessenek részt a politikai versenyben. A pártbizottság elé ezért nem kidolgozott javaslatokat terjesztettek, hanem kérdés- és témaköröket, amelyek tartalommal való megtöltését a pártbizottságtól és a párttagságtól várják, hogy aszerint döntsön a városi pártértekezlet. A párttagság elé terjesztett vitaanyag kérdései köpött ilyenek szerepelnek: ■milyen elvek alapján történjen a tartalmi és a szervezeti korszerűsítés; szük!séges-e fenntartani a közsé-Tegnap délelőtt az első féléves kiképzési terv végrehajtásának tapasztalatait összegezték a munkásőrség megyei parancsnokságán. A szolnoki F. Bede László és a jászberényi Kókai László Munkásőrség parancsnokai eredményes munkáról adtak számot. A személyi állomány több mint 90 százaléka vett részt a szabadidőben, szombaton és vasárnap tartott foglalkozásokon és lövészeteken. A tanácskozáson részt vett Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, aki elismeréssel szólt a munkásőrök helytállásáról és tájékoztatta a jelenlévőket a Központi Bizottság május 3-i gyei pártbizottságra és annak oktatási igazgatóságára is vonatkoznak. A pártapparátusban az idén központi béremelés nem volt. Annak fedezetét csak létszámcsökkentéssel lehet előteremteni. Ami pedig a pártszervek gazdálkodásának egyéb területeit illeti: az a cél, hogy önfinanszírozó-önfenntartó legyen a párt. Ennek útjamódja pedig az, hogy csökkentsék a kiadásokat és növeljék a bevételeket. Nyilvánvaló, hogy a csökkentés a kisebbik lehetőség, hiszen a költségek hetven százalékát a bérköltség teszi ki. Ezért járható út inkább a pártszervek saját bevételeinek növelése. Történhet az ingatlanak, technikai eszközök (például gépkocsik) bérbeadásával. javítóműhelyi szolgáltatással, szállásbiztosítással az oktatási igazgatóság kollégiumában, a meglévő konyhai kapacitás jobb kihasználásával és így tovább. A jó gazda módjára kell tehát gondolkozni; nemcsak költeni, hanem gazdálkodni is. 'gi pártbizottságok közvetlen 'irányítását; milyen városi ■pártszervek legyenek, milyen feladatkörrel; milyen legyen a kapcsolatfelvétel és ‘állandó kapcsolattartás, konzultáció a pártokkal és alternatív szervezetekkel, és ‘így tovább. 1 A pártbizottság az igen élénk vita után azt tartotta fontosnak, hogy a pártértekezlet szolgáljon egy teljes 'személyi megújulást, a térség pártmozgalma előtt áljó feladatok kidolgozását és a választásokra történő körültekintő felkészülést. ' Ezeken túl a városi pártbizottság foglalkozott a térségben élő értelmiség helyzetével, valamint a pártszer- Vek és pártszervezetek értelmiségpolitikai tennivalóival. ' A városi pártbizottság fontos személyi kérdésekben is döntött. Egyhangúan egyetértett azzal, hogy Váczi István — saját kérésére, érdemei elismerése mellett, függetlenített alapon végzett politikai tevékenységét 'megköszönve —, pártbizott■sági titkári tisztéből felmentse, mivel a Finomme'chanikai Vállalat vezérigazgatója a vállalat helyi gyára 'főmérnöki posztjára kikérte. Sarkadi Károlyné, a pártbizottság tagját, lakó- és 'munkahely változtat ás miatt — a pártbizottságban kifejtett tevékenységét megköszönve — felmentette pártbizottsági tagsága alól. ülésének testületéit érintő állásfoglalásáról. * * * A munkásőrség megyei parancsnokságának kezdeményezésére — érdemei elismerésével — a munkásőrség országos parancsnoka felmentette Mészáros György mérnökőrnagyot, a munkásőrség szolnoki egységparancsnokát és egyidejűleg kinevezte a megyei parancsnokság állományába főelőadói beosztásba. Az F. Bede László Munkásőrség új parancsnokának Pogány Csabát nevezte ki az országos parancsnok és egyidejűleg soron kívül századossá léptette elő. V. Szász József Folytatta munkáját az Országgyűlés Döntött a pártbizottság: Városi pártórtekezlet Törökszentmiklóson is Munkásőrség Az országos parancsnok Szolnokon
