Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-01 / 127. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! XL.évf. 127. sz. 1989. június 1, csütörtök Az Országgyűlés második napján Nem fogadták el a földtörvény módosításáról szélé javaslatot — Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva kiemelte: — A beterjesztett törvényjavaslat minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. — Az osztatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a (változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény. hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében elismerve az igények jogosságát — elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — Mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt. hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földiáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására: — A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény jelentős módosítását sürgeti, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. Arra teszünk javaslatot, hogy az állami és A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Solymosi József (Tolnám., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezőgazszövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk; a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. dasági intézményekkel és szerte az országban a termelőkkel, így kialakított véleménye tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt szenvedélyesen szóltak a paraszti munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. A vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. Az egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek viszszafordíthatatlan hatással járnak. A tész-törvény módosításának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), szólalt fel. A képviselő többek között kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire emlékeztetett, s rámutatott : a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.), kételkedett abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fizetendő osztalék jelentős ösztönző hatást fog majd kifejteni. A szövetkezetek többségének jövedelmezősége a jelenlegi körülmények között igen alacsony. így a legtöbb helyen csupán minimális osztalék kifizetésére nyílik majd lehetőség. Véleménye szerint az érdekeltséget a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.), üdvözölte a törvénymódosító javaslat azon kitételét, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezeti vagyon(Folytatás a 2. oldalon) Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésüg yi miniszter expozéját hallgatják a képviselők Reformokat a mezőgazdaságban is A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd forintos költséggel új üzemet építenek. Az üzemben a poliuretán termékek egyik fontos alapanyagát, ametilén difenil diizocianátot — MDI — gyártják majd. A kivitelezés jó ütemben halad, így várhatóan a negyedik negyedévben megkezdődhetnek az üzemi próbák. (MTI- fotó: Kozma István) Foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés A pályakezdőknek csak kétharmada tud elhelyezkedni Ezerből csak 160 munkanélküli kap segélyt Mi jellemzi most Szolnok munkerőpiacát. milyenek a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei, mozdult-e a gazdaság? Többek között ezek a kérdések is szerepeltek tegnap a Szolnok Megyei Foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető bizottság ülésén. A tanácskozáson dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke is részt vett. Dr. Ábel József, a bizottság titkára előterjesztésében Szolnok megye foglalkoztatási helyzetéről, a termelési szerkezetváltás további feladatai(Folytatás a 3. oldalon) Villanypóznák áthelyezésével Folytatódik a csatornaépítés T örökszentmiklóson Jövőre adják át a tisztítótelepet Törökszentmiklóson a csatornamű társulat nevében Tóth József elnök udvarias levélben fordult a Wesselényi út lakóihoz. A Wesselényi útiak nem is a levél hangneme, s az abban foglaltak elten ágálnak. Kissé csodálkozva veszik csak tudomásul a történteket, pontosabban azt, hogy az ígéret ellenére nem történt semmi. Az a bizonyos február elsején keltezett levél, ami mi(Folytatás a 3. oldalon) A szennyvíztisztító telepen jelenleg a fogadóállomás szerkezetét állítják össze. A telep átadását jövőre tervezik. Fotó: Mészáros
