Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

M

1989. MÁJUS 11.

Kádár János válaszlevele az MSZMP Központi Bizottságához

TISZTELT KÖZPONTI BIZOTTSÁG!

Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelkierőm.

A testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak minimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott.

Ez- úton szeretnék köszönetét mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek.

Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz

igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit.

Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együttmunkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképei és — gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet.

Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Kelerői és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külföldi lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában.

Tisztelt Központi Bizottság!

Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak.

Budapest, 1989. május 10.

Elvtársi üdvözlettel Kádár János

Megkezdődött az Országgyűlés ' májusi ülésszaka

(Folytatás a 2. oldalról)

szággyűlés hivatala és az elnöki titkárság.

A házszabályok módosítása feletti vitában két képviselő jelentkezett szólásra.

Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront elnök-főtitkára szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék az MSZMP és a BNF kezdeményezési jogát a kormánytagok megválasztására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a Minisztertanács elnökét illeti meg.

Huber Jenő (Baranya m., 2, vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetője arra az anomáliára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg a parlament anyagilag függ az általa ellenőrzött kormánytól. Véleménye szerint ezt a kérdést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés reformjával egyidejűleg rendezni kell.

Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár István módosító javaslatát vitassa meg az ügyrendelőkészítő bizottság. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők egyhangúlag elfogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a házszabályok módosítását. Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki ismertette az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság

jelentését, összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az volt a véleménye, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Hozzáfűzte, hogy ezzel a véleménnyel az Országgyűlés tisztikara is egyetért, továbbá ez a javaslat összhangban van a most elfogadott házszabállyal is.

Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tiszti karának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos öszszetételét. Sok párton kívüli képviselő is van. Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag alelnök lemondana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli képviselő is bekerüljön a tisztikarba.

Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is választanának, és ő párton kívüli lenne.

Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114- en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15- en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját.

Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak ima 9 órakor folytatódik.

Közzétették a kivégzettek névsorát

Nagy Imre és társai temetése

BORICS GYULA TÁJÉKOZTATÓJA

Az Igazságügyi Minisztérium tegnap közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra , ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetésvégrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze.

Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150

ezer kartont kellett átnézni a büntetésvégrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes.

Az újságírók kérdéseire az államtitkár és az e munkában közreműködők válaszoltak. Megkérdezték, van-e különbség a minisztériumi összeállítás és a Kapu című folyóiratban megjelent lista között. A válasz: mintegy 50 eltérés van a két névsor között, vannak nevek, amelyek

csak a most nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és fordítva.

Borics Gyula ezt követően szólt a Nagy Imre és társai hozzátartozóival folytatott hétfői megbeszéléséről. Kiemelte: a családtagok kérésére Nagy Imre. Gimes Miklós, Maiéter Pál, Szilágyi József és Losonczy Géza polgári temetése ez év június 16-án. 12.30 órakor lesz a Kozma utcai új köztemetőben. Az érdeklődők 10 órától róhatják le kegyeletüket.

Hová lettek a munkások?

A Hűtőgépgyár 24 pártalapszervezetében alaposan megbeszélték a megyei pártértekezlet vitatémáit. Sok kritika érte a 18 pontba foglalt anyagot, de sok javaslat is született. A célgépüzem kommunistái is alkotó módon-vettek részt a vitában. Erről beszélgettünk egy délelőtti műszak szünetében Nagy László maróssal, a XVII-es alapszervezet titkárával, Tasi Csaba diszpécserrel és Béta Kálmán művezetővel'.

— Alapszervezetünk tagsága valóban pontról pontra megvitatta a témákat. Az összegzés, amit az üzemi pártbizottsághoz eljuttattunk, kemény megfogalmazásokat is tartalmaz. A megyei értekezletnek el kellene dönteni, hol akar a párt politizálni, a munkahelyeken vagy a lakóterületen.-Ez alapkérdés, mert minden feladatot ennek függvényében kell meghatározni — mondja Nagy László. — Mi úgy látjuk, ha a párt kivonul a munkahelyekről, akkor fele sem marad meg a tagságnak. A napi 10—12 óra meló, a gmk mellett erre nem lesz idő a lakóhelyen.

— Olyan feladatokat kell meghatározni, melyek teljesíthetők — egészíti ki Tasi Csaba. — A feladatok mellé a felelősöket is hozzá kell

rendelni, hogy majd a nyílt értékelésre is sor kerülhessen. Ezt azért tartom fontosnak, mert úgy érzem, mi egyszerű párttagok vagyunk az ostor vége. Aki az ostort fogja, irányít, az eddig nem érezte a csattanást, csak mi. A pártonkívülieknek is nekünk kellene megmagyarázni sok olyan dolgot, amit mi sem értünk, vagy nem értünk vele egyet. Ezt nem lehet tovább csinálni. A vitatémák elemzése során arra jöttünk rá, hogy ebből az anyagból teljességgel hiányoznak a munkások.

— Valóban nagyon általános a vitára bocsátott anyag. — mondja Nagy László. — Olyan szentenciákat tartalmaz, amit az eddigi gyakorlat szerint tett a párt. Helyes az első pont például. De aktív politizálás csak úgy lehetséges, ha a munkásságot olyan helyzetbe hozzák, hogy erre képes legyen. A melósok is úgy legyenek informálva, ami segíti egy-egy kérdésben a határozott vélemény kialakítását. Ma sok az áttétel az információs csatornákon. Nem is tudjuk, hogy a munkások véleménye eljut-e a KB-.ba vagy a megyéhez, és hogyan. Sok lépcsőt ki kellene iktatni a láncból. De ebből az anyagból például nem rajzolódik ki se a Jászság, se a Kunság, se más terület problémája. Pedig a

megye sajátos arculatú területekre oszlik.

— A szociális biztonság kérdését taglaló rész szerintünk megvalósítható, de nem úgy, ahogy eddig tették — veszi át a szót Bóta Kálmán. — Kezdeményezzen ebben a párt, ezt aláírom. A megvalósítást, ami jórészt a tanácsok feladata, viszont következetesen számon kell kérni. A pártmegbízatások eddigi ésszerűtlen rendszere helyett azt javaslom, hogy a szociális ügyekben illetékes párttag tanácsi dolgozón azt kérjék számon, hogy ezt a pontot — ha megmarad a feladatok sorában — hogyan igyekezett teljesíteni.

— összesítve alapszervezetünk véleményét, azt mondhatom, sokat várunk a megyei pártértekezlettől — szól ismét Nagy László. — Nehéz helyzetben van a párt. Mi megvalósítható és időtálló programpt szeretnénk, amelyben a munkások véleménye, szándéka is tükröződik. Konkrét programot várunk, s a hétköznapok során nyílt tájékoztatást a munka, a feladatok teljesítéséről. Ennek sorából az sem maradhat ki, hogy alulról építkezzen a párt. A szervezetet úgy kell korszerűsíteni, hogy vége legyen a felülről jövő, kötelezően megszabott pártfeladatoknak.

Itt a jelöltek beszélnek

Zaja Józsefet (mérnök, pártcsoportbizalmi) öt hűtőgépgyári alapszervezet választotta meg küldöttnek. Mérnökök és szakmunkások, alkalmazottak és vezetők véleményét, észrevételeit, tanácsait gyűjti most csokorba, hogy a pártértekezleten megfelelően képviselhesse őket.

— Igyekszem minden taggyűlésre elmenni, ahol a pártértekezlet vitaanyaga kerül terítékre. Készülök az ifjúsági szervezetben dolgozó párttagok tanácskozására. Jászberényben sor kerül a megyéi jelöltek bemutatkozására, erre is kíváncsi vagyok. Itt a gyárban pedig azt tervezzük, hogy az öt küldött egy fórumon találkozik a párttagokkal, pártonkívüliekkel, érdeklődőkkel.

— Mi az, ami már eddig is biztosan kirajzolódott a viták során?

— A szervezeti megújulás szükségessége. Az elvek már sokat változtak, a szervezet nem. Így nem vagyunk versenyképesek. Az apparátus létszámát is soknak tartjuk. Az js biztos, hogy az új helyzetben etikailag tiszta vezetők kellenek. Szinte minden területen felvetődött a' párt kezelésében lévő épületek kérdése. Mi úgy ítéljük meg, hogy ezek jelentős része állami pénzből épült, tehát minden állampolgár pénzéből. Ügy kell tehát hasznosítani őket, hogy az egész megye javát szolgálják a jövőben.

Kiss Erika

Egy képviselő levele

Dr. Király Ferenc tiszaföldvári képviselő tegnap a Szolnok megyei honatyák előtt ismertette azt a levelet, amelyet az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságához írt. Levelét az alábbiakban vita céljából adjuk közre.

„Tisztelt Elvtársak!

Pártértekezletre készülünk, és ez a tanácskozás meghatározhatja jövőnket: tisztességes, őszinte és bölcs elemzés után vagy merőben új arculatot adunk a pártnak, és visszanyerjük az eltékozolt bizalmat, vagy újra a sanda mellébeszélés, a szavak inflációja, s a tettek hiánya marad, ezzel zuhanás a politikai jelentéktelenségbe, a történelmi csődbe. A pártértekezlet programtervezete még mindkét utat nyitva hagyja, ám a sok általános, lényeget kerülgető megfogalmazás, a sok vágy- és óhajszintű megközelítés jogos aggodalmat kelthet: lesz-e elég erőnk a gyökeres fordulathoz? Lesz-e bátorságunk elindulni egy olyan úton, amit senki sem taposott előttünk?

Kommunista felelősséggel a jövő iránti mély aggodalommal terjesztem a pártértekezlet elé javaslataimat:

— Az értekezlet deklarálja, hogy Szolnok megye kommunistái a párt radikális reformját kívánják. Határolja el magát a fundamentalizmus nyílt vagy burkolt elméletétől és gyakorlatától.

— Azonnal szüntesse meg a hatásköri listát, ne éljen ■parancsuralmi módszerekkel.

— Ha a párttagság akarja legyen a munkahelyen pártszervezet, de ne legyen fizetett párt-, . szakszervezeti-, DEMISZ-apparátus. A termelő szervezeteket ne kényszerítsék arra, hogy ilyen funkciókat fizessenek.

— Mozgalmi munkát csak munkaidőn kívül végezzenek.

— A községi és nagyközségi pártbizottságokat társadalmi munkában irányítsák.

— Csökkentsék minimálisra a városi és megyei apparátust.

— Mivel a párt vagyona költségvetési forrásokból származik, deklarálják, hogy ez nemzeti vagyon. Az oktatási intézményeket, üdülőket, a művelődési illetve a szociális-egészségügyi ágazatnak kell átadni.

— A megyei városi és községi pártházakat bocsássák az éledő politikai, társadalmi közélet rendelkezésére. Váljanak ezek az épületek az egész lakosság mozgalmi, politikai életének színterévé.

— Párt- és állami vezetők mondjanak le a kiváltságaikról. Csak olyan szolgáltatásokhoz jussanak, amihez minden magyar állampolgár hozzájuthat. Meg kell szüntetni a kivételezett egészségügyi ellátást, a politikai megfontolásból indított korkedvezményes nyugdíjazást, a jogszolgáltatási kivételezést. Szigorúan tiltsák meg az ajándékozást, illetve az ajándékok elfogadását az állami vagy termelő szervezetek pénzén finanszírozott reprezentatív vadászatokat.

— A tömegkommunikáció minden eszközét arányosan osszák el a társadalmi politikai élet minden irányzata között. A Szolnok Megyei Néplap legyen független napilap.

— A pártértekezlet foglaljon állást a Munkásőrség ügyébent»• legyen a testület depolitizált. mindenki számára nyitott, önkéntes rendfenntartó szervezet a Belügyminisztériumba integrált fegyvertelen nemzetőrség, avagy oszlassák fel a szervezetet.

— Azonnal fogjunk hozzá a nagy létszámú, politizáló, tekintélyes területi alapszervezetek létrehozásához. Erősítsük meg őket képzett, művelt párttagokkal, fordítsuk figyelmünket területük valós problémái felé.

— Nemcsak a pártra és a társadalmi szervezetekre, hanem a termelő és szolgáltató egységekre is dolgozzuk ki az alulról építkezés elvét. Mindenkinek legyen joga megválasztani, hogy milyen érdekvédelmi, érdekképviseleti szervet kíván magának.

— Végül igazságos és szigorú ítéletekkel zárjuk le a függőben lévő fegyelmi ügyeket, ezek ne rabolják tovább nemesebb célra szánandó energiáinkat.”

i

A Szolnok megyei képviselők csoportja

A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE