Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 11. Megkezdődött az Országgyűlés májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választó­­kerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudo­másul vette, és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentet­te; hogy az Elnöki Tanács be­nyújtotta jelentését az Or­szággyűlésnek a február 23- a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést — amelyet' a képviselők írásban is megkaptak ■— a törvény­hozó testület tudomásul vet­te. ra bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb kor­osztályt indokolt a kor­mányzati irányításba be­vonni. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kez­dődtek, és a helyzet ebiben az évben radikálisain meg­változott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. Így a kor­mánynak módja van straté­giájának önálló formálásá­ra, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és el­számolással az Országgyű­lésnek tartozik. Németh Miklós ezután ar­ról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlament­re kíván támaszkodni. -Leg­fontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképessé­gét, következetesen keresz­tül vigye a szerkezetátalakí­tás programját, megteremt­se a demokratikus választá­sok, a politikai pártok mű­ködésének, a népakarat ér­vényesítésének előfeltétele­it, s egyben biztosítsa a tár­sadalom békéjét és nyugal­mát. Németh Miklós ezután ar­ra, a kormányfői tevékeny­ségének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelző­re reagált, miszerint a mi­niszterelnök „ügyintéző”. — Vállalom az ügyintéző sze­repet, s ezt a maga helyén most minden felelős ember­nek vállalni kell — hangsú­lyozta. Németh Miklós szólt azok­ról a kritikákról is. amelyek az Állami Ifjúsági és Sport­­hivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi időben. — Egyértelműen megálla­pítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy az Állami If­júsági és Sporthivatal létre­hozása hibás döntés volt — mondotta a kormányfő. — A hivatal nem tudott meg­felelni az előzetes várakozá­soknak. Vita után a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysoro­zatát: (. 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1,1989. számú ha­tározat módosítására vonatkozó országgyűlési határozatter­vezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választá­sáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvény­­javaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszá­molója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülé­sének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Németh Miklós előterjesztését tartja Miniszterek fölmentése és megválasztása Az elnök ezután bejelen­tette: a Minisztertanács tag­jainak felmentéséről, Illetve új miniszterek megválasztá­sáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989 számú határozat 9. paragra­fusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdemé­nyezi: a Népköztársaság El­nöki Tanácsa tegyen javas­latot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Közjoonti Bizottsá­ga nem kíván élni kezdemé­nyezési jogával, a Minisz­tertanács elnökének kezde­ményezésére — az ország­gyűlési bizottságok vélemé­nyének ismeretében — az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fél Berecz Frigyes ipari mi­nisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügymi­nisztert, dr. Villányi Miklós pénzügjjminisztert. Java­solja továbbá az Országgyű­lésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügy­­miniszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminisz­terré, Horváth Ferencet ipa­ri miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt mi­niszterré, az Országos Terv­hivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokol­ja a kormányátalakítás szükségességét. A miniszterelnök beveze­tőben megjegyezte: sok em­bernek az a véleménye, hogy a kormányt már ko­rábban át kellett volna ala­kítani. Az előző hónapok ta­pasztalatai alapján igazuk van, s talán meg kellett vol­na fogadni azokat a javasla­tokat, amelyek szerint már eleve új kormánnyal vállal­ja el feladatát a miniszter­­elnök. — A javasolt személyek­kel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napok­ban megismerkedhettek, meghallgathatták elképze­léseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogás­ban készülnek ellátni fel­adatukat. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentés­re javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmen­tésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékai­val is. — Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generá­cióváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilván­valóan rögösebb útját nem minden kprmányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyan­akkor kiemelkedő felké­szültségű, a vezetői munká­A miniszterelnök felszóla­lásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségessé­gére is, összhangban a piac­­gazdaság követelményrend­szerével. Ennek első lépése­ként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kor­mány. — Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk kö­zül a múló időt! Ragadjuk, meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus ke­retek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit ma­gunk köré gyűjtve tegyük meg. amit nemzetünk érdeke megkövetel — fejezte be beszédét a kormányfő. Esküt tettek a tárcák új vezetői Az Országgyűlés — az El­nöki Tanács javaslata alap­ján — a Minisztertanács tag­jainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A tes­tület Berecz Frigyes ipari minisztert, Czibere Tibor művelődési minisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhi­vatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztert, Várkohyi Péter külügyminisztert, Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­tert felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében kö­szönetét mondott a Minisz­tertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegy­zője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterek­re vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békési László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellett 313- an voksoltak, ellene 39-en, Glatz Ferenc művelődési mi­niszterré történő megválasz­tása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré tör­ténő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat ér­kezett. Horváth Ferenc- ipari miniszterré történő megvá­lasztása mellett 292-en. el­lene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterré törté­nő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en sza­vaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­kévé történő megválasztásá­val 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az PARLAMENTI JEGYZET Szól? Nem szél? Mégis szól! Tegnap reggel meglehetősen lámpa­lázzal érkezett Deák Gábor államtitkár az ÁISH elnöke a Parlamentbe. Szó ami szó nem volt könnyű helyzetben, hiszen a sajtó össztüze előzte meg szín­relépését az ifjúságpolitika témaköré­ben — Ezután az előkészítés után milyen érzésekkel érkezett a Házba? — kér­deztem Deák Gábort. — Való igaz a sajtó alaposan „beha­rangozta szereplésemet, még el sem hangzott az expozé, máris kaptam a knitikákat. Ám azt szinte kivétel nél­kül mindenki elfelejtette, hogy én vol­tam az első aki azt mondta: a sportot külön kell kezelni az ifjúságpolitikai kérdésektől! Az utóbbihoz több jogosít­ványt szükséges biztosítani, és egyálta­lán az egész kérdést közelebb.kelj vinni a döntési centrumhoz. Ez a konstrukció eleve halálra volt ítélve, és mi bűnba­kok vagyunk, rajtunk kérik számon az oktatás, a pályakezdés nehézségeit, a lakáshiányt. Hát nem nevetséges? — Ügy hallom, a beszámolót, — amelyben feltehetően ezekről a gon­dokról is szól — nem fogadta osztatlan elismeréssel az illetékes bizottság. Sőt egyesek szerint tárgyalási alapnak sem használható. — A 'bizottság azt hiányolta, hogy az ifjúság helyzetének javításához nincse­nek garanciák. De a kormány most nincs abban a helyzetben, hogy bizto­sítékokat adjon, hiszen hároméves programját is szeptemberben terjeszti majd elő. Ennek lehet majd része az ifjúságpolitikai problémák megoldása. — Amikor úgy alakult, hogy a sport­­hivatal amolyan árukapcsolásként kap­ta az ifjúságpolitikát, ön nem tudott volna ez ellen tiltakozni? — Én 1984-ben XIII. kerületi első titkárként az MSZMP Központi Bi­zottságának ülésén több fiatal KB-tag­­gal együtt az Ifjúsági Minisztérium felállítása mellett voksoltam. Akkor ott az „öregek” leszavaztak bennünket. Egy kompromisszumos megoldásként született az ÁISH, — ma már látható, hogy nem volt szerencsés döntés. Az önálló szaktárcák körében végzett munkát nem lehet egy hivatal nyakába varrni, amely úgymond, majd „elviszi a balhét”. — Tegyük fel, hogy megmarad az Állami Sporthivatal „I” nélkül. Ez mi­lyen leépítést jelent Önöknél? — Külön kell elrendezni az ifjúság és külön a sport államigazgatását. Mi­vel minden önálló államtitkárság meg­szűnik, így valamelyik minisztérium­hoz kell csatlakoznunk. Én a sporthi­vatalt a Művelődési Minisztériummal együtt tudnám elképzelni, ehhez Glatz Ferenc személyében garanciát látok. Az ifjúsági tennivalók megszűnésével a hivatal 35—40 emberétől válna meg, ők feltehetően a miniszterelnök közelébe kerülnének. A megyéknél a tanácsok művelődési osztálya lenne a gesztora a sporthivataloknak, az ifjúságpoliti­kán fáradozók pedig a megyei tanács elnöke közelébe kerülnének. A beszélgetés után a miniszterelnök azzal a javaslattal állt elő, hogy Deák Gábor expozéjára az ülésszakon ne ke­rüljön sor, ám a képviselők végül a na­pirendi pontot „visszahívták”. — Pb — újonnan megválasztott mi­nisztereket, hogy — a ma­gyar parlamenti gyakorlat­ban elsőként — az Ország­­gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új minisz­terek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. A .miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tá­jékoztatta a képviselőket ar­ról, hogy a parlamenti bi­zottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket — mi­vel a konzultációk elhúzód­tak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Hatá­roztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizott­ságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülés­szakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátra lévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgá­lata. Az ideiglenes bizottság el­nökévé — három tartózko­dás mellett — Jakab Ró­­bertnét, az Országgyűlés al­­elnökét választották meg. A testület elfogadta azt ás, hogy az ideiglenes bizott­ságba valamennyi állandó parlamenti bizottság égy­­egy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tiszt­ség betöltésére javaslatot tevő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Or­szággyűlést az eddigi kon­zultációk eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s to­vább folytatja a konzultá­ciókat. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth La­jos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatról, valamint a Mi­nisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásá­ról és felelősségéről szóló ,törvénymódosító javaslat­ról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság tagja, a ja­vaslatok előterjesztője fel­hívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakor­latiban megvalósítani a ha­talmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyen­súlyát is meg kell teremte­ni. Vita az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról A vitában a továbbiakban felszólalt: Bognár Rezső akadémikus, Biacs Péter a MÉM Központi Élelmiszer­­ipari Kutatóintézete főigaz­gatója, Huber Jenő a Pécsi Dohánygyár műszaki osz­tályvezetője, Moldvay Ist­ván a Nyírlugasi Állami Gazdaság igazgatója, Avar , István színművész, majd a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság tartott ülést. Ezután további vita folyt az alkotmánymódosítás lehe­tőségéről. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöt­tek, hogy a képviselők leg­alább egyötödének kell írás­ban benyújtaniuk a bizal­matlansági indítványt a Mi­nisztertanáccsal vagy vala­mely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági in­dítványt a Minisztertanács­csal szemben benyújtott bi­zalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot rész­leteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodás­sal — elfogadta. A Minisz­tertanács tagjainak és az ál­lamtitkároknak a jogállásá­ról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módo­sítását egyhangúlag szavaz­ták meg. Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért a par­lamenti házszabályok módo­sításáról szóló határozatter­vezet megvitatására. Az ügy­rendelőkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a ko­rábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az al­kotmánymódosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad : hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesz­tette elő. A bizottság is arra a meg­győződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és ki­bővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus szervezetét. Mindezt indokolt a házsza­bályban szabályozni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a hivatali szervezet az Or­szággyűlés ellenőrzése alatt áll, tevékenységét az Or­szággyűlés határozza meg, irányítása pedig az Ország­­gyűlés elnökének feladata. Az Országgyűlés hivatali szervé a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan, de a munkamegosz­tást figyelembe véve három szervezeti egységből áll, ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Or­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents