Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 11. Megkezdődött az Országgyűlés májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentette; hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek a február 23- a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést — amelyet' a képviselők írásban is megkaptak ■— a törvényhozó testület tudomásul vette. ra bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebiben az évben radikálisain megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. Így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlamentre kíván támaszkodni. -Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. Németh Miklós ezután arra, a kormányfői tevékenységének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a miniszterelnök „ügyintéző”. — Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell — hangsúlyozta. Németh Miklós szólt azokról a kritikákról is. amelyek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi időben. — Egyértelműen megállapítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása hibás döntés volt — mondotta a kormányfő. — A hivatal nem tudott megfelelni az előzetes várakozásoknak. Vita után a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: (. 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1,1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Németh Miklós előterjesztését tartja Miniszterek fölmentése és megválasztása Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, Illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989 számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Közjoonti Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére — az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében — az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fél Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügjjminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van, s talán meg kellett volna fogadni azokat a javaslatokat, amelyek szerint már eleve új kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. — A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban készülnek ellátni feladatukat. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. — Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kprmányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkáA miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is, összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. — Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk, meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg. amit nemzetünk érdeke megkövetel — fejezte be beszédét a kormányfő. Esküt tettek a tárcák új vezetői Az Országgyűlés — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A testület Berecz Frigyes ipari minisztert, Czibere Tibor művelődési minisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Várkohyi Péter külügyminisztert, Villányi Miklós pénzügyminisztert felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetét mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békési László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellett 313- an voksoltak, ellene 39-en, Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc- ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292-en. ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az PARLAMENTI JEGYZET Szól? Nem szél? Mégis szól! Tegnap reggel meglehetősen lámpalázzal érkezett Deák Gábor államtitkár az ÁISH elnöke a Parlamentbe. Szó ami szó nem volt könnyű helyzetben, hiszen a sajtó össztüze előzte meg színrelépését az ifjúságpolitika témakörében — Ezután az előkészítés után milyen érzésekkel érkezett a Házba? — kérdeztem Deák Gábort. — Való igaz a sajtó alaposan „beharangozta szereplésemet, még el sem hangzott az expozé, máris kaptam a knitikákat. Ám azt szinte kivétel nélkül mindenki elfelejtette, hogy én voltam az első aki azt mondta: a sportot külön kell kezelni az ifjúságpolitikai kérdésektől! Az utóbbihoz több jogosítványt szükséges biztosítani, és egyáltalán az egész kérdést közelebb.kelj vinni a döntési centrumhoz. Ez a konstrukció eleve halálra volt ítélve, és mi bűnbakok vagyunk, rajtunk kérik számon az oktatás, a pályakezdés nehézségeit, a lakáshiányt. Hát nem nevetséges? — Ügy hallom, a beszámolót, — amelyben feltehetően ezekről a gondokról is szól — nem fogadta osztatlan elismeréssel az illetékes bizottság. Sőt egyesek szerint tárgyalási alapnak sem használható. — A 'bizottság azt hiányolta, hogy az ifjúság helyzetének javításához nincsenek garanciák. De a kormány most nincs abban a helyzetben, hogy biztosítékokat adjon, hiszen hároméves programját is szeptemberben terjeszti majd elő. Ennek lehet majd része az ifjúságpolitikai problémák megoldása. — Amikor úgy alakult, hogy a sporthivatal amolyan árukapcsolásként kapta az ifjúságpolitikát, ön nem tudott volna ez ellen tiltakozni? — Én 1984-ben XIII. kerületi első titkárként az MSZMP Központi Bizottságának ülésén több fiatal KB-taggal együtt az Ifjúsági Minisztérium felállítása mellett voksoltam. Akkor ott az „öregek” leszavaztak bennünket. Egy kompromisszumos megoldásként született az ÁISH, — ma már látható, hogy nem volt szerencsés döntés. Az önálló szaktárcák körében végzett munkát nem lehet egy hivatal nyakába varrni, amely úgymond, majd „elviszi a balhét”. — Tegyük fel, hogy megmarad az Állami Sporthivatal „I” nélkül. Ez milyen leépítést jelent Önöknél? — Külön kell elrendezni az ifjúság és külön a sport államigazgatását. Mivel minden önálló államtitkárság megszűnik, így valamelyik minisztériumhoz kell csatlakoznunk. Én a sporthivatalt a Művelődési Minisztériummal együtt tudnám elképzelni, ehhez Glatz Ferenc személyében garanciát látok. Az ifjúsági tennivalók megszűnésével a hivatal 35—40 emberétől válna meg, ők feltehetően a miniszterelnök közelébe kerülnének. A megyéknél a tanácsok művelődési osztálya lenne a gesztora a sporthivataloknak, az ifjúságpolitikán fáradozók pedig a megyei tanács elnöke közelébe kerülnének. A beszélgetés után a miniszterelnök azzal a javaslattal állt elő, hogy Deák Gábor expozéjára az ülésszakon ne kerüljön sor, ám a képviselők végül a napirendi pontot „visszahívták”. — Pb — újonnan megválasztott minisztereket, hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként — az Országgyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. A .miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátra lévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság elnökévé — három tartózkodás mellett — Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A testület elfogadta azt ás, hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizottság égyegy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tisztség betöltésére javaslatot tevő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Országgyűlést az eddigi konzultációk eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytatja a konzultációkat. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló ,törvénymódosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatiban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Vita az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról A vitában a továbbiakban felszólalt: Bognár Rezső akadémikus, Biacs Péter a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézete főigazgatója, Huber Jenő a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetője, Moldvay István a Nyírlugasi Állami Gazdaság igazgatója, Avar , István színművész, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tartott ülést. Ezután további vita folyt az alkotmánymódosítás lehetőségéről. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanácscsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezet megvitatására. Az ügyrendelőkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az alkotmánymódosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad : hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. A bizottság is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és kibővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus szervezetét. Mindezt indokolt a házszabályban szabályozni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a hivatali szervezet az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, tevékenységét az Országgyűlés határozza meg, irányítása pedig az Országgyűlés elnökének feladata. Az Országgyűlés hivatali szervé a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan, de a munkamegosztást figyelembe véve három szervezeti egységből áll, ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Or(Folytatás a 3. oldalon)
