Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 8. |A szerkesztőség postájából*TM| Autóforduló az óvodaudvarból A törökszentmiklósi 15. számú óvoda szülői műnk a - közösségétől kaptuk e levelet: „Városi érdek miatt először a Kossuth út 141. szám alatti óvodából költöztettek el bennünket, ahol már csodálatos udvart alakítottunk ki — sok-sok társadalmi munkával. A Felszabadulás u. 25. számú épületet kaptuk meg 1987-ben legyalult, majd feltöltött udvarral. Azon az őszön a sarat taposták a gyerekek, mert csak tavasszal tudtunk fásítani, füvesíteni. A betonozás, a játékok elhelyezése nem kevés társadalmi munkát igényelt a szülőiktől, de végül nagyon szép lett a környezetünk. Sajnos az udvar egy részét, pontosan a gyepes területet a szomszédos Sütőipari Vállalat elkérte a városi tanácstól. Cserében kétszer akkorát ad, amin hatalmas szemétdomb van és egyetlen fa sincs. Megdöbbentő, hogy a vállalat autófordulónak kérte el a területet, és gyerekeink szívják majd a port, a mérgező kipufogógázt... Az óvoda dolgozói és a szülők erről az elképzelésről akkor értesültek, amikor a Földhivatal dolgozói megjelentek, és mérni kezdtek. Ez lenne az alulról jövő kezdeménye-Amikor hazalátogatok Jászberénybe, örömmel tapasztalom a fejlődést, ugyanakkor néhány dolog elszomorít. Így például, hogy eltűnt egy tó, pedig azt tervezték, majd szép park lesz körülötte. Állítólag büdös volt, de évtizedekig miért nem volt az? Bizonyára beleengedték a szennyvizet, és ezzel tönkretették. Legutóbb megdöbbenve láttam a sziget megszüntetésére irányuló munkálatokat, pedig a jászberényiek mindig büszkék voltak rá. Melyik város dicsekedhet ilyen szépséggel, a forgalomtól elkerített csendes, megnyugtató szigettel, amire a lármás, rohanó életünkben egyre nagyobb szükség van. Állítólag azért vágják ki a fákat, mert a kotrógép nem fér el. Mondják meg, mit akarnak itt, ne nyugtalanítsák a város lakosságát! Nem tudom elhinni, hogy jászberényi születésű emberek szívtelenül el tudnának tüntetni egy tavat vagy szigetet. Kérjük a Szolnok Megyei zés, hogy a demokráciáról ne is beszéljünk? A helyi tanácselnökhöz, a művelődési osztályhoz hiába fordultunk, nem tudtak segíteni, mert már eldöntött tény, bele kell nyugodni. Mi azonban nem tudunk belenyugodni, mert a gyerekeinkről van szó! A nyilvánosság segítségét kérjük abban a reményben, hátha erősebb lesz a helyi vezetők döntésénél.” A Törökszentmiklósi Városi Tanács és a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat illetékeseit kerestük meg a szülők sérelmével, de csupán a megállapodásukról — amit már kéto'ldalúan aláírtak — tudunk tájékoztatást adni. A vállalat az óvodaudvarból 124 négyzetmétert vesz el, cserében 248 négyzetmétert ad a másik oldalon — rendbe hozva, a sport- és játékeszközöket felszerelve, drótkerítéssel körbe kerítve — július végéig. Az óvoda és az üzem közötti területen, az autófordulóban pedig 1.80 méter magas zárt kerítést húznak hullámpalából, 35— 40 méter hosszúságban, majd betonoznak, hogy a gyerekek egészségét sem a leszálló gáz, sem a por ne károsíthassa. Az átalakítási munkát arra az időre tervezik, amikor az intézmény egy hónapra bezár. (A döntéshozók lelke rajta! A szerk.) Néplapot, hogy nézzenek utána, mi készül a szigeten, és nyugtassanak meg bennünket. „ősi jászberényiek” Balogh Béla, a Jászberényi Városi Tanács városgazdálkodási osztályvezetőjének szavai megnyugtatóan hangzottak, amikor arról tájékoztatott, hogy a KÖTIVIZIG- gel együtt éppen azon munkálkodnak, minél szebb legyen a Május 1. sziget. Tavaly a városi Zagyva egy szakaszát hozták rendbe, most a Zúgótói a beömlésig kotorják ki az eliszaposodott medret, hogy folyamatossá tegyék benne a vízáramlást, ne keletkezzen pangás, göltest csinálnak, és megszüntetik a kiöblösödést. A meder korrekciója miatt két fát ki kellett vágni. Néhány hónapon belül rendbe teszik a környezetet: pihenőparkot létesítenek, ősszel fákat ültetnek, és szép növényeket telepítenek ide. kahelyéről fél órát késett, de az incidens elrontotta az egész napját, s bizonyára a buszvezetőjét is. Olvasónk Többször olvastam a Néplap hirdetései között, hogy a Mezőgép egyik vagy másik gyáregysége műszaki ismeretekkel rendelkező fordítótolmácsot és exportügyintézöt keres. Engedjék meg, hogy kissé szokatlan módon reagáljak: magam is tolmácsfordító vagyok (hivatalosan fordító), kórházban dolgozom, és tulajdonképpen szakképzettség nélkül, mivel számunkra csupán a tízhónapos tanfolyam a képzési lehetőség, mely ugyanannyi távollétet jelent a munkahelyről. Ezért gyakorlatilag szinte megoldhatatlan, önerőből kész anyagi leégés. (Elegendő számú jelentkező esetén a felkészítésre lenne mód Szolnokon, és csupán heti egynapos munkahelyi távolléttel járna. Mint megtudtuk, a TIT az alap- és középfokú nyelvtanfolyamok-Mellbe vágott a forint újbóli leértékelése, s az a véleményem, a pénzügyi szakemberek megint későn jönnek rá, hogy ez mivel jár. Arra kellene törekedniük, hogy a valuta ne menjen ki az országból, és szűnjön meg a fekete valutázás, ami már a rendőrség előtt sem titok. Sokan vagyunk olyanok, akik látszatra jól állunk, mert van szép házunk, kocsink, berendezett lakásunk, de ez 15—20 év kemény munkája, eredménye. Ma azzal a gonddal küszködünk, hogy meglegyen a tüzelőre való, a legszükségesebb élelem és ruha a gyerekeinknek, S most jön a valuta: a mai inflációval arra ösztönözzük az embert, ha van egy kis pénze, gyorsan költse el, ne vigye az OTP-be — hiába a csábító kamat. Éppen ezért megállás nélkül hozták Bécsből a fagyasztót, a videót, ami egyfajta pénzbefektetést szolgált, mert nem hiszem, hogy ilyen mértékben szükségük lenne rá az embereknek. Rajtam kívül bizonyára sokan betennék a turistavalutájukat az OTP-be — ikamattal —, ha erre lenne mód. A következőképp gon-A Kisújszállási Tisza II Tsz vezetősége és kollektívája még 1978-ban elhatározta, hogy hosszabb ideje itt dolgozó tagjait törzsgárdajutalomban részesíti. A 25—30 éves törzsgárdatagok ezúttal hollóházi porcelánvázát, pénzt és kitüntetést is kaptak. Az ünnepségre május elseje alkalmával került sor, ahol ifj. Oláh Balázs tsz-elnök köszöntötte a dolgozókat és adta át a jutalmakat. Bár az tartják, nem nagy erény már egy helyen sokáig dolgozni. Véleményem szerint a tsz-tagok többségére ez nem vonatkozhat, mert ők azok, azért mondta el szerkesztőségünkben a vele történteket, hogy mások is okuljanak belőle. kai együtt hirdeti a képzést, de a felsőfokú nyelvvizsga előkészítése iránt minimális az érdeklődés. Néhány jelentkezővel nem indítják. A szerk.) Célszerűnek tartanám, ha az orvosegyetemek mellett — mondjuk 5. féléves tanulmányi időben — szakfordítókat képeznének, főiskolai szinten, nappali és levelező szakon, esejleg szakkönyvtárosi képzéssel egybekötve. (A levelezőknél figyelembe véve a szakmai gyakorlatot és a nyelvvizsgákat is.) Természetesen más területeken, más jellegű egyetemeken, főiskolákon is megvalósíthatónak tartanám ezt az elképzelést. Ha a módszer beválik, hosszú távon könnyítene a fordító-tolmácsot igénylő munkahelyek-, így a Mezőgép gondjain is — írta többek között Szijcs Margit szolnoki olvasónk. dolom: amikor összegyűjtöttem a pénzt, megvenném a valutámat, vinném az OTP-be, és amikor szükségem lenne rá, a tőlük kapott igazolással, s egy kiviteli engedéllyel visszakapnám. Mindenki jól járna, ha a valutának egy része itthon maradna. Sokan vannak még ebben az országban olyanok, akik milliókat tudnának évekig nélkülözni, ha valutába fektethetnék a forintjukat. Lehet, hogy álmodozó vagyok, de mindenkinek be kell látnia, a „szabaduljunk meg a megtakarított pénzünktől”, a bevásárlási őrü’et nem a szegények gondjain enyhített. Mi már megértünk egy olyan időszakot, amikor alig volt mit enni, évekig se új ruhát, se cipőt nem tudtunk venni. Most újra sok a szomorú arcú ember, próbáljunk rajtuk segíteni — írta többek között K. Sz. Gy. fiszaföldvári olvasónk. (A valutabefektetés lehetőségeiről, szabályairól a Magyar Nemzeti Bank illetékesének tájékoztatását kérjük, és legközelebbi postánkban közreadjuk. A szerk) akik csendben, szerényen dolgoznak kora hajnaltól késő estig. Ha valaha szükség volt ilyen emberekre, ma még inkább. Szövetkezetünk tagjai minden időben helytálltak, lehetett rájuk számítani: vetettek, arattak, betakarítottak, hóban-f agyban ellátták a jószágokat. Munkájukat sosem lehetett elodázni. Hogy kenyér legyen mindenki asztalán, ahhoz dolgozniuk kell. Szövetkezetünk valamennyi dolgozójának sok sikert és jó egészséget kívánok. Farkas Lászlóné Kisújszállás Büszkék voltunk a lóra, a szigetre Fordító-tolmácsokat kellene képezni Valutavándorlás Kéttűs ünnep volt nálunk B buszvezető sem hagyta annyiban Hozzászólás cikkeinkhez A diákok nyelvtanulásáért Szmeló Pálné szandaszőlősi olvasónk, amikor április 24-én munkába készülődött, nem gondolta, hogy legnagyobb igyekezete ellenére elkésik. A Gorkij úti megállóba sietett, a 6.30-kor érkező 7-es járathoz, pedig ráért volna, mert a BZ 90—85-ös rendszámú csuklós autóbusz ezúttal negyedórát késett. A várakozás talán ennél is hosszabbnak tűnt, mert S/me Ióné nem tudta szó nélkül hagyni: „Hol a fenében voltál kisfiam, talán sztrájkoltál?” — így a buszvezetőhöz. Megjegyzését íélig-meddig humornak szánta, a sofőr azonban cseppet sem volt vicces kedvében, és mivel nincsenek tegező viszonyban, ennek mindjárt nyomatékot is adott: Legyen szíves szálljon le! — majd megismételte. mert addig nem hajlandó elindulni. Utastársaira tekintettel az asszony engedelmeskedett és elhagyta a buszt. Nem gondolta, hogy megjegyzése ilyen reakciót vált ki a buszvezetőből. MunÖrömmel olvastam a Néplap május 4-i számában, az Idegennyelvi program a Vargában — Támogatók kerestetnek című írást. Teljes mértékben egyetértek az idegennyelvi programmal, szükségesnek, fontosnak tartom. Támogatóként máris jelentkezem a javaslatommal: Kérjék meg azokat az igazgatókat, akik az 1988-as jó munkájuk alapján több millió forint prémiumot vettek fel, hogy az összeget — ha nem is teljes mértékben — ajánlják fel a diákok külföldi nyelvtanulására. Javaslom továbbá, hogy keressék meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál azokat a IA tárgyalóteremből I Kegyetlen durvasággal akarta csendre inteni Egy gyermek számára — különösen ha csak három éves és lázas beteg — nélkülözhetetlen és a leghatásosabb fájdalomcsillapítónál is jobb orvosság a szülök jelenléte. Az édesanya simogató keze, vigasztaló szava, vagy az apa szeméből áradó, egy meleg tekintettel kifejezett biztatás. A beteg, de még az egészséges gyerek számára is kétségbeejtő érzés viszont, ha kiderül, hogy akiktől a vigasztaló szót, a biztató tekintetet várta, kegyetlenebbek, mint azok a szörnyek, akikkel a láztól meggyötört álmában viaskodott... A hároméves Kökény Gyuszika érezhette így azon a keserves vasárnapon, amikor lázban égve sírással próbálta elpanaszolni szüleinek, hogy neki valami nagyon fáj. ők azonban szülőkhöz nem méltó, embertelen kegyetlenséggel hallgattatták el a síró gyermeket. A kisfiú állami gondozásból került vissza a szülői házhoz, Szülei, Kökény Attila és Kökény Attiláné, Alattyán, Temető út 4. szám alatti lakosok 1984 óta házastársak és kezdettől fogva zaklatott életet éltek. Kökény csak nagyritkán vállalt munkát, annál rendszeresebben ivott és csavargott. Életvitelén azután se változtatott, hogy 1984-ben megszületett Attila, 1986-ban pedig Gyula nevű gyermekük. A szülők elváltak. Miután kisebbik gyermeküket állami gondozásba vették, újból öszszekerültek és megszületett a harmadik kisfiú, a Miklós. Kökényék tavaly elhatározták, hogy visszakérik az állami gondozásból gyermeküket. Nekiláttak hát teljesíteni a gyámhatóság által előírt feltételeket. Kökény — merész elszántsággal — állandó munkát vállalt, majd szakítva hagyományos lakáskultúrájukkal, beüvegezték az ablakokat, linóleumpadlóval fedték be a szoba földjét. A nagyobbik gyereket tisztán és pontosan vitték az óvodába, a kisebbikkel még az orvoshoz is eljártak. A kisfiúk hazakerült és Kökényéket kezdték úgy emlegetni, hogy megható ragaszkodással szeretik gyermekeiket. Egészen addig az október 30-i vasárnapig. Kökényéknél otthon volt az egész család, Gyuszika is, aki a kiságyban láztól hánykolódva panaszosan sírt. Leghamarább az apa unta meg hallgatni a sírást, odament a kiságyhoz, kiemelte a gyermeket és a földhöz vágta. A csöppség, akinek a feje először az ágy sarkához, majd a földhöz csapódott, elájult. Az édesanyja öl bekapta az eszméletlen gyermeket, és amikor az mozogni, újból sírni kezdett, az apa még durvább ütlegelésekkel próbálta elhallgattatni. Az anya — mert félt házastársa haragjától — nem vitte a gyereket orvoshoz annak ellenére, hogy azt szinte elborították a súlyos, külsőleg is látható sérülések Másnap délben a családlátogató védőnővel azt próbálta elhitetni, hogy a gyerek elesett az udvarban. Csak a védőnő erélyes felszólítására hívott mentőt. A kisfiút a jászberényi kórházba vitték, ahol megállapították, hogy fejtetőrepedéses, bevérzéses, hámihorzsolásos és zúzódásos sérüléseket szenvedett. A Jászberényi Városi Bíróság Táborosné dr. Varga Rozália tanácsa hozott ítéletet a felelőtlen szülők ügyében. Kökény Attilát súlyos testi sértés és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kökény Attilánét segítségnyújtás elmulasztása és kiskorú veszélyeztetése miatt mondta ki bűnösnek, ezért 1 év börtönbüntetésre ítélte. A büntetés letöltését 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. — illés — vezetőket, akik ezt az észbontó prémiumrendszert kidolgozták, jóváhagyták, elrendelték. Biztos vagyok benne, hogy teljesítés esetén ez horribilis összeget jelentene, és nem lenne gond a diákok utaztatása. E szerény javaslatommal tudok hozzájárulni az idegennyelv tanulásához. Korányi Tibor nyugdíjas tanár Szolnok összeállította: C’sankö Miklósné
