Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

Nemzetközi körkép 6 1989. MÁJUS 6. „Sok bürokrata csak engedelmes sajtót akar látni” A legfontosabb a jogállam megteremtése Az ismert politológust és publicistát, Karen Hacsatu­­rovot, az APN elnökhelyet­tesét a békéért, a szolidari­tásért és a nemzetközi együttműködésért dolgozó társadalmi szervezetek jelöl­ték népképviselőnek. — Választási programjá­ban mit tekintett a legfonto­sabbnak? — A jogállam megterem­tését. Ez garantálná, hogy nem ismétlődhet meg Sztá­lin, Brezsnyev, meg Afga­nisztán. Nem kisebbítve há­rom rendkívül komoly té­mát — élelmiszerellátás, a lakás és az egészségügyi el­látás jelentőségét, progra­momban a hangsúlyt mégis a környezeti problémák megoldására tettem, mert ezek közül több már nagy gondokat okoz. Ez elsősor­ban annak a sok főhatóság­nak az utasításai következ­tében alakult ki, amelyek az ország vagy egy-egy köztár­saság gazdáinak tekintik magukat. — Az utóbbi időben sokat utazott az országban, talál­kozott a választókkal. Mi­lyenek a benyomásai? — Arról győződtem meg, hogy milyen gyorsan növek­szik az emberekben a rész­vétel igénye a politikában. Az emberek reménykednek a jövőben. Éppen ezért be­szélgetéseinkben nem voltak kényes témák. Alma-Atában sok szó esett a környezeti problémákról. Kazahsztán­ban ez fájdalmas téma, hi­szen pusztul az Aral-tó. Így váratlanul ért, hogy a te­remben felállt egy kazah asszony, és azt követelte, hogy minél előbb rendezzék véglegesen a szibériai Bajkál tó helyzetét. — önt a fejlődő országok problémáinak kiváló szakér­tőjeként tartják számon. Se­gítenek-e tudományos ta­pasztalatai? — Feltétlenül. Fontosnak tartom, hogy olyan struktú­rát teremtsünk, amely lehe­tetlenné tenné, hogy a Szov­jetuniót bevonják regionális konfliktusokba. E téren Af­ganisztán adta a legfőbb ta­nulságot, mert fiatal szovjet életeket követelt. Meggyőző­désem, hogy a harmadik vi­lág országaival kialakított kapcsolatrendszerünket ide­ológiától mentesebbé kell tennünk. És általában előny­ben kell részesíteni a gon­dolkodást saját népünkről. Sok probléma van a Szov-Szovjet ruhamodellek a nyugati piacon Egy amerikai cég, az Oven- Bresling and Associates szerződést kötött Leila Brun szovjet divattervező iparmű­vésszel. A szerződés értel­mében két évre megkapta a jogot, hogy exkluzív di­vatbemutatókat rendezzen külföldön olyan modellek­ből, amelyek Leila Brun tervei alapján készültek. — Leila munkái nem csu­pán modern, sőt avantgárd modellek, hanem kifejezet­ten művészi alkotások, — jelentette ki a cég elnöke, Michael Oven. — Biztosan felkeltik majd az érdeklő­dést, és népszerűek lesznek mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államok­iban. Az bennük a legvon­zóbb, hogy a Szovjetunióban élő népek hagyományos vi­seletének alapján készültek. Leila Brun Grúziában, Tbilisziben született, tizen­hat éves volt, amikor elő­ször rendezett önálló kiállí­tást. A Moszkvai Textilipari Főiskola elvégzése után mint kosztümtervező dolgozott a központi televíziónál, majd az APN hírügynökségnél. Ruhamodelljeival viszont a szovjet ruházati szakma egé­szen az utóbbi időkig nem törődött, modelljeit népvise­leti motívumokból összeho­zott kompozíciónak tekintet­ték. Az egész Szovjetunió­ban nem akadt egy divatin­tézet sem, amely legalább kísérletként akár csak egyetlen ruhát vagy kosztü­möt is előállított volna az ő tervei alapján. Az amerikai cég elnöke viszont valóságos „kincses­­bányának” nevezte Leila tervrajzait. Kijelentette, hogy érzése szerint jó üzle­tet csinált, amelyből cégé­nek nagy haszna lesz. (APN) jetunióban, amit meg kell oldani. — A képviselőjelöltek kö­zött sok volt az újságíró. — Ezt természetesnek tar­tom, mert az újságírókat a kíváncsiság és az érdekeltség jellemzi. Közülük sokan let­tek a peresztrojka úttörői. — Az újságíróknak is vannak problémái, amelyek­kel az új Legfelsőbb ?ta­nácsnak foglalkoznia kell. — Néhány fejlődő ország példájából tudom, hogy a sajtótörvény az újságírásban gyakran válik szájkosárrá. Azokban az országokban, amelyeknek régi demokrati­kus hagyományai vannak, nincs szükség ilyen törvény­re. A Szovjetunióban azon­ban kell, mert a hatalom bi­zonyos képviselői túlságosan „szabadon” értelmezik az újságíró hivatás teljesítését. Sok bürokrata csak engedel­mes sajtót akar látni. Szük­ség van tehát olyan törvény­re, amely pontosan megha­tározza az újságíró jogait és kötelességeit csakúgy, mint a hatalom sajtóval dolgozó képviselőinek jogait és köte­lességeit. Ez az egyik leg­fontosabb kérdés, amit meg kell oldani. APN TU-155 - hidrogén-ii^^vaggal Befejeződték az első repü­lési kísérletek a leggazdasá­gosabbnak és ökológiailag tisztábbnak ítélt hidrogén­üzemanyaggal működő TU— 155 típussal. Az A. N. Tupoljev terve­zőirodában az új fedélzeti rendszerek kialakítása során az egyik legfontosabb fel­adat a repülőgép robbanás­biztonságának elérése volt. Az üzemanyagtartályt az utastértől izolált és iners nitrogéngázzal feltöltött he­lyiségben helyezték el. A vé-Folyékony héliummal (lent), illetve folyékony nitrogénnel (fent) töltött ballonok a TU—155 fedélzetén A köztársasági önelszámolás felé Észtországban nemrég je­lent meg a köztársasági ön­elszámolás elveit összefogla­ló könyv. A közgazdászok szerint ezt a falvakban, a falusi tanácsoknál kell kez­deni. Minden térségnek a la­kosság és a szakértők rész­vételével kell kidolgoznia­­gazdaságfejlesztési forgató­­könyvét, és ennek alapján készíthető el a köztársasági önelszámolás rendszere. A közgazdászok azt vall­ják, hogy a köztársaság gaz­daságának irányítását az észt vezetés hatáskörébe kell adni. Ez feltételezi hogy a köztársaság önállóan dönt­sön területén minden gazda­sági és szociális probléma megoldásáról, hogy önálló finanszírozási, hitelezési és fizetési megoldást, árképzést dolgozzon ki, hogy önállóan fejlessze külgazdasági kap­csolatait, alakítsa ki költ­ségvetését. Az önelszámoló Észtország az egész szovjet den nemzetiség kapcsolatai­nak konszolidálását. Ma ugyanis kiéleződtek a nem­zetiségi viszonyok, miután a legfelsőbb tanács januárban döntött a köztársasági álla­mi nyelvről és Észtország függetlenségi évfordulójá­nak megünnepléséről, ami­kor a Hosszú Herman bás­tyán felvonták a nemzeti lo­bogót. A zászlócsere különö­sen nagy tiltakozást váltott ki a nem őslakosok között, elítélték azt néhány orszá­gos irányítás alatt álló vál­lalat nagygyűlésén és az In­­termozgalom március elejei konferenciáján. Az észtek viszont ebben fontos lépést látnak a nemzeti méltóság érzéseinek megújításához. Enn Kreem (APN) letten szikrakeletkezés meg­előzése érdekében az elekt­romos rendszereket pneuma­tikus rendszerekkel váltot­ták fel. Az új, hidrogénüzemanya­­gú gép külsőre nem sokban különbözik a TU—154-től, de belső kialakításában azonban jelentős változtatá­sokat végeztek. A mintegy 20 köbméter befogadóképes­ségű üzemanyagrendszert a gép farokrészében, a koráb­bi utastér hermetizált részé­ben helyezték el. Ezt a sza­kaszt az utastértől többszö­rös nyomásvédő „gát” vá­lasztja el. Ezzel megelőzhető baleset esetén a hidrogén beszivárgása az utastérbe. A Kuznyecov akadémikus vezette tervezőirodában ké­szült NK—88 hidrogénhajtó­mű a gép jobboldali gondo­lájában helyezkedik el. A túlzott gáztovábbítás megelő­zése érdekében a rendszer elemeit zárt, hermetizált konténerben helyezték el. A gép minden további rendszere a fűtőanyag­komplexum területén kívül helyezkedik el. Fentiek alapvetően a meg­előző biztonsági intézkedé­sek körébe tartoznak. Ugyan­akkor vészhelyzet esetében működésbe lép egy különle­ges szellőztető, nitrogénután­­pótlást, levegőcserét és tűz­oltást biztosító rendszer is. És végül: biztonsági lefolyó­rendszeren lehet a folyé­kony hidrogént baleset ese­tén eltávolítani. A TU—155 eddigi repülési próbái igazolták a kriogén üzemanyag alkalmazható­ságát utasszállító repülőgé­peknél is. Egyébként a TU— 155 üzemanyagként folyé­kony földgázt is használhat. — APN — AIDS a Szovjetunióban gazdasággal, az országos szervekkel és más szövetsé­gi köztársaságokkal kötött megállapodások alapján tel­jesíti velük szembeni kötele­zettségeit. A köztársaság bízik ab­ban, hogy 1990. január 1-jé­­től érvényesül majd az önel­számolás, mert annak meg­valósítását támogatja az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. A közéleti személyiségek népszerűségi listáját a leg­utóbbi felmérés szerint — a korábbiakhoz hasonlóan Vjaljas, a központi bizottság első titkára vezeti, második helyen Kujtel, a köztársasági legfelsőbb tanács elnöke áll, őt követi Toome kormányfő, majd a népfront és a zöldek vezetői — Lauristin és Aare következik. A köztársasági párt köz­ponti bizottságának egyik utóbbi ülésén meghirdették az Észtországban élő min­összeállította: Majnár József A Szovjetunióban az im­­munhiány-betegség feltárt fertőzöttéinek száma 1987- ben 32 volt, tavaly 81-re emelkedett, az év elején pe­dig már 146 volt — közölte Mihail Narkevics, az orszá­gos rendkívüli járványügyi bizottság felelős titkára. Ez a bizottság irányítja az AIDS elleni küzdelmet. — Mivel foglalkozik konk­rétan a bizottság? — Fő feladatunk a járvá­nyok megelőzése. Az utóbbi időben nagy munkát végez­tünk Örményország és Tád­zsikisztán földrengés sújtot­ta körzeteiben, ahol tönkre­ment a vízvezeték és a csa­tornázás, így reális volt a járványveszély. A bizottság munkájában több szervezet vesz részt. Munkánknak te­hát csak egyik ága az AIDS elleni küzdelem. Ezt a be­tegséget járványnak minősí­teni ma erős túlzás volna, de mivel vírusa jelen van a lakosság körében, közös erő­vel kell erőfeszítéseket ten­ni, hogy elterjedését meg­akadályozzuk. Ennek a sok­rétű munkának az összehan­golása bizottságunk feladata. — Milyen intézkedéseket tettek eddig? — Miután nyugaton ko­rábban kezdett terjedni az immunhiány-betegség, fel­ismerésének módszerét is kidolgozták, márpedig ez az elsődleges minden betegség elleni harcban. Természete­sen nincs szó az egész lakos­ság kényszerű szűréséről, mint ezt többen levélben sürgetik. Elvégezzük viszont a vizsgálatot minden véradó­nál. Ettől az évtől kezdve bevezettük a terhes nők szű­rővizsgálatát, és igyekszünk bevonni az úgynevezett rizi­kócsoportot (a prostituálta­kat, narkósakat, szexuális bűncselekmények elkövető­it). — Garantálják-e a vizsgá­lat névtelenségét? — Igen, az ellenőrzésre név nélkül lehet jelentkezni a sok városban már működő rendelőkben. Ott a jelentke­ző egy számot kap, s a meg­felelő időben telefonon is megtudhatja a vizsgálat eredményét. — Hallani olyan követelé­seket, hogy az AIDS-betege­­ket el kellene különíteni. — A Szovjetunióban dol­gozunk a jogállaim megte­remtésén. Ilyen körülmények között hogyan lehetne szó emberek elszigeteléséről. Mi­ben vétkesek például azok az asszonyok és gyermekek, akik Kalmükföldön a kór­házban az orvosok bűnös mulasztásából megfertőződ­tek? Köztudomású, hogy az AIDS csak nemi aktussal, vérátömlesztéssel és anyáról csecsemőre terjed. — Milyen rétegek a legin­kább veszélyeztetettebbek? — Természetesen a fiata­lok, akik sajnos nem ritkán szabados életmódot folytat­nak. — Van-e remény arra, hogy az emberiség hamaro­san leküzdi ezt a szörnyű betegséget? — Meggyőződésem, és en­nek záloga a nemzetközi együttműködés. Az orvostu­domány egyetlen területén sem olyan szorosak a kap­csolatok, mint éppen az AIDS elleni küzdelem. Andrej Pravov (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents