Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
Néplap 1989. MÁJUS 31. A megyei pártbizottság első titkárának jelölték KEVESEBB BEVÉTEL TÖBB HITEL A csapatmunka híve Zelenyánszki András 1949-ben, Békéscsabán született. Agrár- és talajerőgazdálkodási szakmérnök. A megyei pártbizottság titkára. A pártnak 1974 óta tagja. Nős, két gyermeke van. A gyakorlati tapasztalatok arra inspirálják, hogy a csapatmunka hatékonyságát hirdesse. Alapelve, hogy nem kel] mindenkinek mindent csinálni, felesleges gyámkodni egy-egy szakmai részfeladat megoldásán, csupán az összhangra ügyeljen minden vezető. A megyei {Jártbizottság első titkárának jelölték őt is. Ebből a tényből adódik a kérdés: — Amennyiben megválasztanák, hogyan látna munkához? — Mindenekelőtt abból indulnék ki, hogy a megyei páftértakezlet miként fogja értékelni azt a politikai programtervezetet, amely a párttagok javaslata alapján készül el. Ha köteleznék az újjáválasztott megyei pártbizottságot a program végrehajtására, akkor elsődleges feladatomnak azt tartanám, hogy cselekvőképessé tegyük a megye pártmozgalmát. Ennek érdekében konkrét lépéseket tennék a körzeti pártszervezetek munkájának tartalmasabbá tételéért és a területi {jártszervek megújulásáért. Ha a delegálások után összeáll az új megyei vezető testület, mielőbb össze kell hangolódnia, kialakítani munkamódszerét. Mindez alapvető előfeltétel ahhoz, hogy bármilyen más társadalmi vagy gazdasági feladat megoldására képes legyen a megye pártmozgalma. — A politikai program várhatóan kneglehetősen általános lesz. iMennyiben jelent kapaszkodót az a pártszervek dámára? — Abból a politikai programból helyileg és önállóan kell felvázolni egy konkrét feladatsort, akár a megyei pártbizottság akár a városi {jártbizottságok illetve a pártszervezetek vagy személyre szólóan a kommunisták számára. Nagyon fontos, hogy a folyamatok elindításával ne késlekedjünk. Ezek a folyamatok egyértelműen jelentsék azt, hogy a visszarendeződésre még gondolni sem lehet. — ön szerint a megye társadalmi életében hogy kell változnia a megyei pártbizottság szerepének? — A megye társadalmi életében újra el kell helyezni az MSZMP-t, mégpedig más jelleggel, mint korábban. A megyei pártbizottság ezért nem lehet a megye hatalmi központja, nem lehet gazdasági csúcsszerv és nem lehet a Központi Bizottság kicsinyített mása sem. Támogatnunk kelj a fiatalok vezetővé válását, ami az értelmiségnek a legszélesebb körben való megjelenését jelenti. Gazdasági és társadalmi területen egyaránt támogatni, kezdeményezni, a politika eszközével segíteni fogjuk a tulajdonviszonyok átrendeződését, a piaci viszonyok kialakulását. Ezek persze évekig tartó folyamatok lesznek. — A pártértekezlet után nagy erőpróba lesz a választás ... Az arra való felkészülést nagyon fontosnak tartom. Elkerülhetetlen a programunk további kiegészítése. A választások előtt méginkább szükség lesz a társadalmigazdasági feladatok markánsabb megfogalmazására. Nélkülözhetetlen a nyerési eséllyel induló jelöltek kiválasztása, akiknek menedzselése a pártszervezetek alapvető kötelességének számít majd. Tehát nemcsak a kiválasztásuk, hanem a segítésük is fontos. — Mi kell még a párt választási sikeréhez? — Csak akkor nyerhetünk, ha szövetségeseket keresünk és találunk. Szövetséges alatt a megye íársada'mi életének a legszélesebb körét értem, az állami szervektől a jószándékú választópolgárig. — Ez a szövetség milyen viszonyokra épülne? — Viszonyunkat úgy képzelem el, hogy elsősorban nekünk kell őszintének, kiszámíthatónak lennünk. Realitásokon alapuló programjaink legyenek és azok megvalósításához kérjünk, hívjunk támogatókat. Szerintem természetes, hogy a megye társadalmi életében nem tartunk igényt monopolhelyzetre, de azért azt a célt nem szabad feladnunk, hogy a társadalmi viszonyok alakításában főszereplők legyünk. Erre a főszerepee pedig ne ,.ősi juss” alapján kapjunk felhatalmazást, hanem azzal, hogy a megyében a mi programunk a legjobb, a leginkább elfogadható, azzal tudnak azonosulni az emberek, annak van a legnagyobb tömegbázisa. — Most, amikor ilyen helyzetbe került a párt, amikor megcsappant iránta a bizalom, nem tűnik ez illúziónak? — Most annak tűnik, de én hiszek abban, hogy az emberek által elfogadott, köztiszteletben álló pártmunkások reális, közérthető célkitűzésekkel elindíthatnak egy bizalom-visszaszerzési folyamatot és hitet adhatnak a megyékben élő embereknek, hogy érdemes dolgozni, van értelme a közállapotok alakításában való részvételnek — de ehhez természetesen az is kell, hogy az emberek érezzék: valóban ők alakítják a közállapotokat. — Köszönjük a beszélgetést. S. B. Javaslat a pártőrtakexletro Politikai egyeztető, etikai bizottságot válasszanak A megyei pártértekezlet előtti utolsó ülését tartotta tegnap a jelölőbizottság. A pártértekezletig lezárta a személyekre vonatkozó javaslattételeket. A szolnoki küldöttcsoport múlt pénteki ülésén ajánlotta a jelölőbizottságnak, hogy Kovács Libort sorolják a megyei {járttitkári funkciót társadalmi megbízatásként ellátó jelöltek közé. A jelölőbizottság ebben az ügyben úgy foglalt állást, hogy a döntést a megyei pártértekezletre bízza, mivel a bizottság tagjai ebben az ügyben nem tudtak érdemben konzultálni küldöttcsoportjaikkal. A jelölőbizottság megerősítette azt a korábbi állásfoglalását, miszerint az első titkári poszt betöltésére javasoltakat abban az esetben, ha nem választják meg őket, titkári tisztségre ajánlja. A jelölőbizottság támogatja azt a javaslatot, hogy a megyei pártértekezlet hozzon létre politikai egyeztető, etikai bizottságot és ideiglenes ügyvivő testületet. A politikai egyeztető, etikai bizottság létrehozására indokként azt hozták fel, hogy a politikai intézményrendszer átalakulásával, a többpártrendszer létrejöttével, a párldemokrácia kiteljesedésével, a platformszabadság éi vényesülésével várhatóan megszaporodnak azok a konfliktusok, amelyekben egyes lépések pártszerűségét, etikus voltát, szabályszerűségét vitatják. Az ilyen észrevételek egy része természetesen vezető szervek, vezető tisztségviselők lépéseivel is összefügghetnek. Ezért megnyugtató, a felek által is elfogadott megoldásokat csak a vitában érintettektől független szerv hozhat. Az Ilyen döntések, állásfoglalások nem fegyelmi jellegűek, ezért a fegyelmi ügyektől el kell választani azokat. Célszerű ezért, hogy a megyei szintű pártszerv mellett ilyen feladattal átmeneti időre megbízott és tőle független szerv működjön. A tizenhét személyes politikai egyeztető etikai bizottság munkáját a pártértekezlet által választott elnök vezeti. A bizottság paritásos alapon a megyében működő — a megyei pártértekezletre alakult — küldöttcsoportok által delegáltakból tevődne össze. Tagjai nem láthatnak el más pártfunkciót és nem lehetnek a függetlenített apparátus tagjai. A bizottság elnökét a pártértekezlet, tagjait pedig az őket delegáló küldöttcsoport hívhatja vissza. Az ideiglenes ügyvivő testületet a választmányi elv alapján működő egytestületű pártbizottság megalakulásáig jelentkező feladatok elvégzésére hozzák létre. Állásfoglalásait, szükséges intézkedéseit az alsóbb szintű pártszervek, pártszervezetek véleményének figye-i lembe vételével teszi meg. Ez a testület koordinálja és készíti elő az egytestületű pártbizottság megalakulását, megkezdi a megyei pártértekezlet állásfoglalásának széleskörű ismertetését. Az ideiglenes ügyvivő testület vezetője a megyei pártértekezlet által megválasztott első titkár lesz. Az ideiglenes ügyvivő testület az új pártbizottság megalakulásával automatikusan megszűnik. Beszámoló az elmúlt év gazdálkodásáról Városi tanácsülés Szolnokon Tegnap délután rövid ünnepséggel kezdődött meg Szolnokon a városi tanács ülése. Ez alkalomból ugyanis a város társadalmi munkaversenyben elért eredményeit ismerték el. A tanácsülésen a HNF Országos Tanácsa által adományozott elismerő oklevelet Tóth Lajos, a HNF megyei bizottságának elnöke; a megyei tanács és a HNF megyei elnökségének vándorzászlaját és az ezzel járó oklevelet pedig dr. Bozsó Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára adta át. A tanácskozás fő napirendi pontjához fűzött szóbeli kiegészítésben Kéri József, a pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály vezetője is a társadalmi munka jelentőségét hangsúlyozta. Nem alaptalanul, hiszen a testület az elmúlt év működési, fenntartási, felújítási és fejlesztési tervének végrehajtását tekintette át, s mint az a beszámoló is tartalmazta: a szolnokiak 340 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá városunk gyarapításához. E nélkül, hangsúlyozta Kéri József, szinte megoldhatatlanok lennének a várospolitikai célkitűzések. Az elmúlt évet jellemezve ugyanis kiderült: a gazdálkodás feltételei a vártnál is jobban romlottak, a korlátozó intézkedések gátolták a tervszerű munkavégzést. A pénzügyi egyensúly megtartása kényszerpályára állította a városi tanácsot is. Csökkenő források és a lakossági igények növekedése következtében a városi tanács az elmúlt évben ötvenmillió forintos hitel felvételére kényszerült. Ezzel már 480 millió forintra emelkedett a város hitelállománya. Ezek ismeretében emelte ki a tanácsülésen annak a ténynek a jelentőségét, hogy tavaly — ha feszültségek árán is — de az intézmények S hogy mit jelent ez? Erre a tanácsülés szünetében kértem választ a napirend előadójától, aki elmondta: a város 15 évre elkötelezte magát. A tervezett feladatokat a hitel révén el tudjuk érni, de az ára óriási; felemésztjük a város jövőjét. A költségvetési reform tervezetéből sem derül ki, hogy milyen mérvű anyagi támogatásra számíthatunk. Szó van arról, hogy a személyi jövedelemadóból befolyt összeget teljes mértékben az adott településnek lehet majd felhasználni. Ez a mostaninál lényegesen előnyösebb lesz, későbbi terveink megvalósításának esélyei azonban még nem láthatók tisztán. működése viszonylag zavarmentes volt. Szólt ugyanakkor az infrastrukturális elmaradottság, a nem megfelelő víz-, gáz-, csatornahálózat okozta nehézségekről is. Külön is utalva arra, hogy az elmúlt évben a lakásvásárlás. -építésre nyújtott ötvenmillió forintos tanácsi támogatás ellenére is romlott a megyeszékhelyen a lakáshoz jutás esélye. A testület a szóbeli kiegészítés után elfogadta a tanács elmúlt évi működési, fenntartási, felújítási és fejlesztési tervének végrehajtásáról szóló beszámolót. Ezt követően a tanácsi bizottságok tevékenységét vették vizsgálat alá, az ügyrendi és igazgatási bizottság beszámolója alapján, majd előterjesztéseket vitattak meg. Ezek sorában elsőként a lakásgazdálkodás tanácsrendeletének módosításáról alakult ki élénk vita; döntöttek á tanács tagjai a társadalmi munkaversenyben elnyert fejlesztési alap és az elmúlt évi tanácsi pénzmaradvány felhasználásáról, végül áttekintették a szociális segélyek elbírálásáról készült előterjesztést a tanácsülés résztvevői. Sz. Gy. MUNKÁSAKTÍVA JÁSZBERÉNYBEN Több a közös gond, mint a szőkébb érdek „Talán nem is kellett volna ezeket az aktívákat réteg jelzővel ellátni, hiszen ezeken az összejöveteleken sok olyan felvetés elhangzott, ami nem egy-egy réteg sajátos problémája” — mondotta Kovács Miklós városi első titkár tegnap a Jászberényiben rendezett munkásaktíván. Valóban, már a tanácskozás kezdetén kiderült, nemcsak munkások foglalnak helyet a pártbizottság nagytermében. Az aktívaülés közel négy órán át tartott. Inkább fórum volt és „kortescsata”, mert a programról alig hangzottak el vélemények, jószerével a jelöltek válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre. Az aktívaüléát Kovács Miklós nyitotta meg. Ezt követően a szerkesztő bizottság nevében Hubanov Mihály tartott rövid tájékoztatót a politikai programtervezetről. A tájékoztató után a résztvevők a kérdések áradatát intézték a tisztségre jelöltekhez, néhányat közülük személyhez címezve. A hallgatók összetételéből eredően a kérdések széles körben mozogtak, egyikük-másikuk nem is kapcsolódott szorosan a tanácskozás témájához, jellegéhez. Hogyan gondolják a párt struktúráját, mi legyen a szintek feladata? A jelöltek véleménye többnyire azonos volt. Egy alulról, a tagság akarata szerint építkező struktúrára van szükség. Alapszervezetek ott legyenek, ahol arra igény van. Az egyes szintekben alkalmazni kell a képviseleti logikát, a delegálást pedig teljessé szükséges tenni. A struktúrában a megyei pártbizottság koordináló, szervező szerepet töltsön be — így summázható a jelöltek válasza. Egyetértenek-e a kétszintű irányítással? — hangzott egy másik kérdés. A kérdező a véleményét sem rejtette véka alá: egy térség egységben történő kezelését gátolja az új irányítási szisztéma. A jelöltek álláspontja ebben a kérdésben is nagyjából azonos volt. A térség párttagjai döntsenek a hovatartozást illetően. A lokális érdekek érvényesítése meghatározó erő, helyben kell dönteni az érdekérvényesítés leghatásosabb útjáról. Némi vita alakult ki két kérdés nyomán a résztvevők és a jelöltek között. Az egyik így hangzott: a megyei küldöttek között miért kevés a munkás? A másik: mi a véleményük arról, hogy a teremben a munkások egy százaléka sincs, jelen? A jelöltek véleménye szerint a küldöttek öszszetételéből mélyreható következtetéseket nem lehet levonni. Ha elfogadjuk a képviseleti demokráciát, akkor a statisztikai összetétel nem lehet elsődleges szempont. Fogalmi zavarok is vannak, és a társadalom tagoltsága miatt többen megkérdőjelezik a hagyományos társadalmi struktúrát. A küldötteket — hangzott a válasz —* a tagság teljesen önállóan választotta meg. Milyen elképzeléseik vannak arra, hogy az MSZMP térvesztését megakadályozzák? A válaszok megegyeztek abban, hogy a párt iránti bizalmat vissza kell állítani, a párt térvesztését meg kell akadályozni. Zelenyánszki András szerint „nem baj, ha nem leszünk hatalmi centrum, aki nem tudja vállalni a megújulást, az lépjen ki a pártból.” Ferenczy József viszont úgy vélekedett, hogy „Egy vezetőnek sem lehet közömbös, hogy hányán lépnek ki”, elismerve azt, hogy lehetnek olyanok, akiknek nem a pártban volna a helyük: Valamennyi jelölt nagy jelentőséget tulajdonított a vezetés és a tagság kapcsolatának. Egyetértett tek abban, hogy ezt szorosabbá, a kontaktust állandóvá kell tenni, nem „udvariasságból, gesztusból”. A közvetlen kapcsolat adhat csak hiteles képet a politikai állapotokról. Eltérő módon nyilatkoztak a jelöltek abban a kérdésben, hogy ki, kivel tudna együtt dolgozni. Iváncsik Imre szerint az ügy érdekében félre kell tenni a személyes súrlódásokat. Kijelentette viszont, hogy megválasztása esetén ragaszkodik ahhoz, hogy Zelenyánszki András tagja legyen a vezetésnek. Szabó István véleménye, hogy a párt nincs olyan helyzetben, hogy a bizalmat nyert vezetőknek kikötéseik legyenek. Komolyabb fenntartásai a jelöltekkel szemben nincsenek, egynéhány kérdésben előfordul, hogy eltérő nézeteket vallanak, ez természetes, ha nem így lenne a plurális viszonyokat tagadnánk. Zelenyánszki András és Fodor Gyula megerősítette a már ismert álláspoontját: Szabó Istvánnal nem kívánnak együt dolgozni. Ferenczy József és Madaras László nem említett senkivel szemben kifogást. Az eltérő nyilatkozatok után a további kérdésekben a jelöltek álláspontja ismét közel azonos volt: hogyan fogadják a DEMISZ felajánlott szövetségét? Kinek az érdekeit képviselje az MSZMP? Hogyan akarják „kitakarítani a megyéből a sztálini modellt”? Mi a tervük a „haverizmus” megszüntetésére? — hangzott a kérdés. A válaszok lényege: az ifjúság a párt számára nagy lehetőség, létkérdés. Az MSZMP a jövőben is az egész nemzet pártja akar lenni. A megújulás átmeneti szakaszában vagyunk, tisztázni kell. a múltból mit vessünk el, mi fejleszthető tovább. Az úgynevezett „haverizmust” a baráti kapcsolatok etikátlan érvényesítését a nyíltság, a társadalmi kontroll tudja megszüntetni. B. I.
