Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

Néplap 1989. MÁJUS 31. A megyei pártbizottság első titkárának jelölték KEVESEBB BEVÉTEL TÖBB HITEL A csapatmunka híve Zelenyánszki András 1949-ben, Békéscsabán született. Agrár- és talajerőgazdálkodási szakmérnök. A megyei párt­bizottság titkára. A pártnak 1974 óta tagja. Nős, két gyer­meke van. A gyakorlati tapasztalatok arra inspirálják, hogy a csa­patmunka hatékonyságát hirdesse. Alapelve, hogy nem kel] mindenkinek mindent csinálni, felesleges gyámkod­ni egy-egy szakmai részfel­adat megoldásán, csupán az összhangra ügyeljen minden vezető. A megyei {Jártbizott­ság első titkárának jelölték őt is. Ebből a tényből adódik a kérdés: — Amennyiben megvá­lasztanák, hogyan látna mun­kához? — Mindenekelőtt abból in­dulnék ki, hogy a megyei páftértakezlet miként fogja értékelni azt a politikai programtervezetet, amely a párttagok javaslata alapján készül el. Ha köteleznék az újjáválasztott megyei pártbi­zottságot a program végre­hajtására, akkor elsődleges feladatomnak azt tartanám, hogy cselekvőképessé tegyük a megye pártmozgalmát. En­nek érdekében konkrét lépé­seket tennék a körzeti párt­­szervezetek munkájának tar­talmasabbá tételéért és a te­rületi {jártszervek megújulá­sáért. Ha a delegálások után összeáll az új megyei vezető testület, mielőbb össze kell hangolódnia, kialakítani munkamódszerét. Mindez alapvető előfeltétel ahhoz, hogy bármilyen más társa­dalmi vagy gazdasági feladat megoldására képes legyen a megye pártmozgalma. — A politikai program várhatóan kneglehetősen ál­talános lesz. iMennyiben je­lent kapaszkodót az a párt­­szervek dámára? — Abból a politikai prog­ramból helyileg és önállóan kell felvázolni egy konkrét feladatsort, akár a megyei pártbizottság akár a városi {jártbizottságok illetve a pártszervezetek vagy sze­mélyre szólóan a kommunis­ták számára. Nagyon fontos, hogy a folyamatok elindítá­sával ne késlekedjünk. Ezek a folyamatok egyértelműen jelentsék azt, hogy a vissza­rendeződésre még gondolni sem lehet. — ön szerint a megye tár­sadalmi életében hogy kell változnia a megyei pártbi­zottság szerepének? — A megye társadalmi éle­tében újra el kell helyezni az MSZMP-t, mégpedig más jelleggel, mint korábban. A megyei pártbizottság ezért nem lehet a megye hatalmi központja, nem lehet gazda­sági csúcsszerv és nem le­het a Központi Bizottság ki­csinyített mása sem. Támo­gatnunk kelj a fiatalok ve­zetővé válását, ami az értel­miségnek a legszélesebb kör­ben való megjelenését je­lenti. Gazdasági és társadal­mi területen egyaránt támo­gatni, kezdeményezni, a po­litika eszközével segíteni fog­juk a tulajdonviszonyok át­rendeződését, a piaci viszo­nyok kialakulását. Ezek per­sze évekig tartó folyamatok lesznek. — A pártértekezlet után nagy erőpróba lesz a válasz­tás ... Az arra való felkészülést nagyon fontosnak tartom. El­kerülhetetlen a programunk további kiegészítése. A vá­lasztások előtt méginkább szükség lesz a társadalmi­gazdasági feladatok markán­sabb megfogalmazására. Nél­külözhetetlen a nyerési eséllyel induló jelöltek ki­választása, akiknek mene­dzselése a pártszervezetek alapvető kötelességének szá­mít majd. Tehát nemcsak a kiválasztásuk, hanem a segí­tésük is fontos. — Mi kell még a párt vá­lasztási sikeréhez? — Csak akkor nyerhetünk, ha szövetségeseket keresünk és találunk. Szövetséges alatt a megye íársada'mi éle­tének a legszélesebb körét értem, az állami szervektől a jószándékú választópolgárig. — Ez a szövetség milyen viszonyokra épülne? — Viszonyunkat úgy kép­zelem el, hogy elsősorban nekünk kell őszintének, ki­számíthatónak lennünk. Rea­litásokon alapuló program­jaink legyenek és azok meg­valósításához kérjünk, hív­junk támogatókat. Szerintem természetes, hogy a megye társadalmi életében nem tar­tunk igényt monopolhelyzet­re, de azért azt a célt nem szabad feladnunk, hogy a társadalmi viszonyok alakí­tásában főszereplők legyünk. Erre a főszerepee pedig ne ,.ősi juss” alapján kapjunk felhatalmazást, hanem azzal, hogy a megyében a mi prog­ramunk a legjobb, a legin­kább elfogadható, azzal tud­nak azonosulni az emberek, annak van a legnagyobb tö­megbázisa. — Most, amikor ilyen hely­zetbe került a párt, amikor megcsappant iránta a biza­lom, nem tűnik ez illúzió­nak? — Most annak tűnik, de én hiszek abban, hogy az emberek által elfogadott, köztiszteletben álló pártmun­kások reális, közérthető cél­kitűzésekkel elindíthatnak egy bizalom-visszaszerzési folyamatot és hitet adhatnak a megyékben élő emberek­nek, hogy érdemes dolgozni, van értelme a közállapotok alakításában való részvétel­nek — de ehhez természete­sen az is kell, hogy az embe­rek érezzék: valóban ők ala­kítják a közállapotokat. — Köszönjük a beszélge­tést. S. B. Javaslat a pártőrtakexletro Politikai egyeztető, etikai bizottságot válasszanak A megyei pártértekezlet előtti utolsó ülését tartotta tegnap a jelölőbizottság. A pártértekezletig lezárta a személyekre vonatkozó ja­vaslattételeket. A szolnoki küldöttcsoport múlt pénte­ki ülésén ajánlotta a jelölő­­bizottságnak, hogy Kovács Libort sorolják a megyei {járttitkári funkciót társa­dalmi megbízatásként ellátó jelöltek közé. A jelölőbizott­ság ebben az ügyben úgy foglalt állást, hogy a döntést a megyei pártértekezletre bízza, mivel a bizottság tag­jai ebben az ügyben nem tudtak érdemben konzultál­ni küldöttcsoportjaikkal. A jelölőbizottság megerősítette azt a korábbi állásfoglalá­sát, miszerint az első titkári poszt betöltésére javasolta­kat abban az esetben, ha nem választják meg őket, titkári tisztségre ajánlja. A jelölőbizottság támogat­ja azt a javaslatot, hogy a megyei pártértekezlet hoz­zon létre politikai egyeztető, etikai bizottságot és ideigle­nes ügyvivő testületet. A politikai egyeztető, etikai bi­zottság létrehozására indok­ként azt hozták fel, hogy a politikai intézményrendszer átalakulásával, a többpárt­rendszer létrejöttével, a párldemokrácia kiteljesedé­sével, a platformszabadság éi vényesülésével várhatóan megszaporodnak azok a konfliktusok, amelyekben egyes lépések pártszerűségét, etikus voltát, szabályszerű­ségét vitatják. Az ilyen ész­revételek egy része termé­szetesen vezető szervek, ve­zető tisztségviselők lépései­vel is összefügghetnek. Ezért megnyugtató, a felek által is elfogadott megoldásokat csak a vitában érintettektől független szerv hozhat. Az Ilyen döntések, állásfogla­lások nem fegyelmi jellegű­ek, ezért a fegyelmi ügyek­től el kell választani azokat. Célszerű ezért, hogy a me­gyei szintű pártszerv mellett ilyen feladattal átmeneti időre megbízott és tőle füg­getlen szerv működjön. A tizenhét személyes po­litikai egyeztető etikai bi­zottság munkáját a pártér­tekezlet által választott el­nök vezeti. A bizottság pa­ritásos alapon a megyében működő — a megyei pártér­tekezletre alakult — küldött­csoportok által delegáltak­ból tevődne össze. Tagjai nem láthatnak el más párt­funkciót és nem lehetnek a függetlenített apparátus tag­jai. A bizottság elnökét a pártértekezlet, tagjait pe­dig az őket delegáló küldött­csoport hívhatja vissza. Az ideiglenes ügyvivő tes­tületet a választmányi elv alapján működő egytestüle­­tű pártbizottság megalaku­lásáig jelentkező feladatok elvégzésére hozzák létre. Ál­lásfoglalásait, szükséges in­tézkedéseit az alsóbb szin­tű pártszervek, pártszerve­zetek véleményének figye-i lembe vételével teszi meg. Ez a testület koordinálja és készíti elő az egytestületű pártbizottság megalakulását, megkezdi a megyei pártérte­kezlet állásfoglalásának szé­leskörű ismertetését. Az ideiglenes ügyvivő testület vezetője a megyei pártérte­kezlet által megválasztott első titkár lesz. Az ideigle­nes ügyvivő testület az új pártbizottság megalakulásá­val automatikusan megszű­nik. Beszámoló az elmúlt év gazdálkodásáról Városi tanácsülés Szolnokon Tegnap délután rövid ünnepséggel kez­dődött meg Szolnokon a városi tanács ülése. Ez alkalomból ugyanis a város tár­sadalmi munkaversenyben elért eredmé­nyeit ismerték el. A tanácsülésen a HNF Országos Tanácsa által adományozott el­ismerő oklevelet Tóth Lajos, a HNF me­gyei bizottságának elnöke; a megyei ta­nács és a HNF megyei elnökségének ván­dorzászlaját és az ezzel járó oklevelet pe­dig dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára adta át. A tanácskozás fő napiren­di pontjához fűzött szóbeli kiegészítésben Kéri József, a pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály vezetője is a társa­dalmi munka jelentőségét hangsúlyozta. Nem alaptala­nul, hiszen a testület az el­múlt év működési, fenntar­tási, felújítási és fejlesztési tervének végrehajtását te­kintette át, s mint az a be­számoló is tartalmazta: a szolnokiak 340 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá városunk gya­rapításához. E nélkül, hangsúlyozta Ké­ri József, szinte megoldha­­tatlanok lennének a város­­politikai célkitűzések. Az el­múlt évet jellemezve ugyan­is kiderült: a gazdálkodás feltételei a vártnál is job­ban romlottak, a korlátozó intézkedések gátolták a terv­szerű munkavégzést. A pénzügyi egyensúly meg­tartása kényszerpályára állí­totta a városi tanácsot is. Csökkenő források és a la­kossági igények növekedése következtében a városi ta­nács az elmúlt évben ötven­millió forintos hitel felvéte­lére kényszerült. Ezzel már 480 millió forintra emelke­dett a város hitelállománya. Ezek ismeretében emelte ki a tanácsülésen annak a ténynek a jelentőségét, hogy tavaly — ha feszültségek árán is — de az intézmények S hogy mit jelent ez? Erre a tanácsülés szüne­tében kértem választ a napirend előadójától, aki elmondta: a város 15 év­re elkötelezte magát. A tervezett feladatokat a hitel révén el tudjuk ér­ni, de az ára óriási; fel­emésztjük a város jövő­jét. A költségvetési re­form tervezetéből sem derül ki, hogy milyen mérvű anyagi támoga­tásra számíthatunk. Szó van arról, hogy a szemé­lyi jövedelemadóból be­folyt összeget teljes mér­tékben az adott telepü­lésnek lehet majd fel­használni. Ez a mosta­ninál lényegesen előnyö­sebb lesz, későbbi terve­ink megvalósításának esélyei azonban még nem láthatók tisztán. működése viszonylag zavar­mentes volt. Szólt ugyanak­kor az infrastrukturális el­maradottság, a nem megfe­lelő víz-, gáz-, csatornaháló­zat okozta nehézségekről is. Külön is utalva arra, hogy az elmúlt évben a lakásvásár­lás. -építésre nyújtott ötven­millió forintos tanácsi tá­mogatás ellenére is romlott a megyeszékhelyen a lakás­hoz jutás esélye. A testület a szóbeli ki­egészítés után elfogadta a tanács elmúlt évi működési, fenntartási, felújítási és fej­lesztési tervének végrehajtá­sáról szóló beszámolót. Ezt követően a tanácsi bizottsá­gok tevékenységét vették vizsgálat alá, az ügyrendi és igazgatási bizottság beszá­molója alapján, majd előter­jesztéseket vitattak meg. Ezek sorában elsőként a lakásgazdálkodás tanácsren­deletének módosításáról ala­kult ki élénk vita; döntöt­tek á tanács tagjai a társa­dalmi munkaversenyben el­nyert fejlesztési alap és az elmúlt évi tanácsi pénzma­radvány felhasználásáról, vé­gül áttekintették a szociális segélyek elbírálásáról ké­szült előterjesztést a tanács­ülés résztvevői. Sz. Gy. MUNKÁSAKTÍVA JÁSZBERÉNYBEN Több a közös gond, mint a szőkébb érdek „Talán nem is kellett vol­na ezeket az aktívákat ré­teg jelzővel ellátni, hiszen ezeken az összejöveteleken sok olyan felvetés elhang­zott, ami nem egy-egy réteg sajátos problémája” — mondotta Kovács Miklós vá­rosi első titkár tegnap a Jászberényiben rendezett munkásaktíván. Valóban, már a tanácskozás kezdetén kiderült, nemcsak munkások foglalnak helyet a pártbi­zottság nagytermében. Az aktívaülés közel négy órán át tartott. Inkább fórum volt és „kortescsata”, mert a programról alig hangzottak el vélemények, jószerével a jelöltek válaszoltak a hoz­zájuk intézett kérdésekre. Az aktívaüléát Kovács Miklós nyitotta meg. Ezt kö­vetően a szerkesztő bizott­ság nevében Hubanov Mi­hály tartott rövid tájékozta­tót a politikai programter­vezetről. A tájékoztató után a résztvevők a kérdések áradatát intézték a tisztség­re jelöltekhez, néhányat kö­zülük személyhez címezve. A hallgatók összetételéből ere­dően a kérdések széles kör­ben mozogtak, egyikük-má­­sikuk nem is kapcsolódott szorosan a tanácskozás té­májához, jellegéhez. Hogyan gondolják a párt struktúrá­ját, mi legyen a szintek fel­adata? A jelöltek vélemé­nye többnyire azonos volt. Egy alulról, a tagság akara­ta szerint építkező struktú­rára van szükség. Alapszer­vezetek ott legyenek, ahol arra igény van. Az egyes szintekben alkalmazni kell a képviseleti logikát, a dele­gálást pedig teljessé szüksé­ges tenni. A struktúrában a megyei pártbizottság koor­dináló, szervező szerepet töltsön be — így summázha­tó a jelöltek válasza. Egyet­­értenek-e a kétszintű irá­nyítással? — hangzott egy másik kérdés. A kérdező a véleményét sem rejtette vé­ka alá: egy térség egység­ben történő kezelését gátol­ja az új irányítási sziszté­ma. A jelöltek álláspontja ebben a kérdésben is nagy­jából azonos volt. A térség párttagjai döntsenek a ho­vatartozást illetően. A lokális érdekek érvényesítése meg­határozó erő, helyben kell dönteni az érdekérvényesí­tés leghatásosabb útjáról. Némi vita alakult ki két kérdés nyomán a résztvevők és a jelöltek között. Az egyik így hangzott: a me­gyei küldöttek között miért kevés a munkás? A másik: mi a véleményük arról, hogy a teremben a munkások egy százaléka sincs, jelen? A jelöltek véleménye sze­rint a küldöttek ösz­­szetételéből mélyreható kö­vetkeztetéseket nem lehet levonni. Ha elfogadjuk a képviseleti demokráciát, ak­kor a statisztikai összetétel nem lehet elsődleges szem­pont. Fogalmi zavarok is vannak, és a társadalom ta­goltsága miatt többen meg­kérdőjelezik a hagyományos társadalmi struktúrát. A küldötteket — hangzott a válasz —* a tagság teljesen önállóan választotta meg. Milyen elképzeléseik vannak arra, hogy az MSZMP tér­vesztését megakadályozzák? A válaszok megegyeztek ab­ban, hogy a párt iránti bi­zalmat vissza kell állítani, a párt térvesztését meg kell akadályozni. Zelenyánszki András szerint „nem baj, ha nem leszünk hatalmi cent­rum, aki nem tudja vállal­ni a megújulást, az lépjen ki a pártból.” Ferenczy József viszont úgy vélekedett, hogy „Egy vezetőnek sem lehet közömbös, hogy hányán lép­nek ki”, elismerve azt, hogy lehetnek olyanok, akiknek nem a pártban volna a he­lyük: Valamennyi jelölt nagy jelentőséget tulajdoní­tott a vezetés és a tagság kapcsolatának. Egyetértett tek abban, hogy ezt szoro­sabbá, a kontaktust állandó­vá kell tenni, nem „udvari­asságból, gesztusból”. A köz­vetlen kapcsolat adhat csak hiteles képet a politikai ál­lapotokról. Eltérő módon nyilatkoztak a jelöltek abban a kérdés­ben, hogy ki, kivel tudna együtt dolgozni. Iváncsik Imre szerint az ügy érdeké­ben félre kell tenni a sze­mélyes súrlódásokat. Kije­lentette viszont, hogy meg­választása esetén ragaszko­dik ahhoz, hogy Zelenyánsz­ki András tagja legyen a ve­zetésnek. Szabó István vé­leménye, hogy a párt nincs olyan helyzetben, hogy a bi­zalmat nyert vezetőknek ki­kötéseik legyenek. Komo­lyabb fenntartásai a jelöl­tekkel szemben nincsenek, egynéhány kérdésben előfor­dul, hogy eltérő nézeteket vallanak, ez természetes, ha nem így lenne a plurális vi­szonyokat tagadnánk. Zele­nyánszki András és Fodor Gyula megerősítette a már ismert álláspoontját: Szabó Istvánnal nem kívánnak együt dolgozni. Ferenczy Jó­zsef és Madaras László nem említett senkivel szemben kifogást. Az eltérő nyilatko­zatok után a további kérdé­sekben a jelöltek álláspont­ja ismét közel azonos volt: hogyan fogadják a DEMISZ felajánlott szövetségét? Ki­nek az érdekeit képviselje az MSZMP? Hogyan akarják „kitakarítani a megyéből a sztálini modellt”? Mi a ter­vük a „haverizmus” meg­szüntetésére? — hangzott a kérdés. A válaszok lényege: az ifjúság a párt számára nagy lehetőség, létkérdés. Az MSZMP a jövőben is az egész nemzet pártja akar lenni. A megújulás átmene­ti szakaszában vagyunk, tisztázni kell. a múltból mit vessünk el, mi fejleszthető tovább. Az úgynevezett „ha­verizmust” a baráti kapcso­latok etikátlan érvényesíté­sét a nyíltság, a társadalmi kontroll tudja megszüntetni. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents