Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 26. Mihail Gorbacsovot választották a Legfelsőbb Tanács elnökévé A népképviseleti kongresz­­szus kizárólagos törvényal­kotási jogáról, a magas ran­gú állami tisztségviselők kongresszusi megválasztásá­ról, a köztársaságok helyze­téről, az átalakítás eltelt négy évéről, a népi küldöttek kongresszusának munkájá­ról, annak megszervezéséről és munkaprogramjáról alko­tott véleményt a felszólalók többsége a kongresszus csü­törtökön, a Kremlben meg­nyílt ülésén. A nagy várako­zással, de egyben az elsza­lasztott lehetőség miatti fe­szültséggel várt kongresszus felszólalásait országszerte egyenes adásban közvetítette a központi televízió és a rá­diói A kongresszust, amelyen a megválasztott 2249 küldött­ből 2155 volt jelen, Vlagyi­mir Orlov, a választási bi­zottság elnöke nyitotta meg és javaslatot tett a 18 tagú kongresszusi elnökség tagjai­ra, akik között a délelőtti ülés elnöki tisztét betöltő Mihail Gorbacsov is ott van, A kongresszus megnyitásá­nak első perceiben — önkén­tes küldötti javaslatra — néma felállással emlékeztek meg a Tbiliszi események 21 halottjáról. Szinte minden képviselőt joggal izgatott a Legfelsőbb Tanács és a kongresszus kö­zötti munkamegosztás: a ko­rábbi Legfelsőbb Tanács El­nökségének gyakori, de al­kotmányellenes törvénymó­dosító lépéseinek megszün­tetését kérték és indítvá­nyozták, hogy az állami tiszt­ségviselők jelölésénél egysze­rű jóváhagyó testület helyett választóvá lépjen elő a kong­resszus. Andrej Szaharov a refor­mista moszkvai képviselők nevében, a képviselők védel­mében dekrétum elfogadásá­ra tett javaslatot, továbbá arra, hogy az LT elnökét a jelöltek programjáról folyó vita után válasszák meg; ja­vaslatával Szaharov kisebb­ségben maradt. Ezután került sor a szava­zásra. Az érvényes 2210 szavazat közül a leadott voksok 95,6 százalékával a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nökévé Mihail Gorbacsovot, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárát. A választási eredmény tu­domásul vétele, elfogadása után az új elnök emelkedett szólásra. Rövid beszédében megköszönte a bizalmat, s ki­fejezte azt a reményét, hogy az új törvényhozás képes lesz szembenézni a szovjet társadalom életének megany­­nyi nehéz problémájával. A megoldás sikerébe vetett hi­tet a népnek a küldöttekbe vetett bizalma alapozza meg. Gorbacsov szavai után az elnöklő Vorotnyikov bere­kesztette az első napi ülést. A kongresszus munkája pén­teken reggel tíz órakor foly­tatódik. Bécsi tárgyalások Újabb VSZ-javaslat Nyugatnémet szovjet békehót Gorbacsov főtitkár és ál­lamfő júniusi látogatásának előkészítéseképpen az1 NSZK 95 városában és helységé­ben megkezdődött a nyugat­német—szovjet békehét. Az NSZK békemozgalmának meghívására ebből az alka­lomból több mint 100 szov­jet állampolgár érkezett a rendezvényeken való rész­vétel céljából. Ezt Gerd Greune, a béke­mozgalom egyik vezetője kö­zölte azon a csütörtöki saj­tóértekezleten, amelyen szin­tén részt vett Luise Rinsen, a híres nyugatnémet írónő. Szórakozott pilóták Két ausztrál pilóta szóra­kozottságból a Mackay-i re­pülőtér leszállópályája he­lyett majdnem egy autó­sztrádára tett le egy Boeing 737-es repülőgépet. Komóto­san ereszkedtek, és már csak 51,5 méteres „magas­ságban” voltak, amikor egyikük ráébredt: „Te Joe, ez nem az airport!” Még idő­ben sikerült megemelni a vasmadarat. Az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről március eleje óta Bécsben folyó tárgyalássorozaton csü­törtökön újabb javaslatot terjesztettek elő a VSZ tag­államai részéről. A bolgár küldöttség veze­tője, L. Petrov nagykövet ál­tal benyújtott munkaokmány — kiegészítve a közös had­erőszintekkel kapcsolatban kedden tett szovjet előter­jesztést — a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet radikális csökkentését irá­nyozza elő nemcsak Európa egészére, de az egyes térsé­gekre vonatkozóan is. A ja­vaslat értelmében a két kato­nai tömb érintkezési vonala mögötti térségekben rögzí­tenék a csapásmérő repülő­gépek, a katonai helikopte­rek, a harckocsik, a tüzérsé­gi fegyverek és a páncélozott szállító járművek kollektív és egyenlő felső szintjét. Az egyenlő szintekre csökken­tést a megállapodás aláírá­sát követően 5—6 éven belül, az előírásoknak megfelelően, több lépcsőben kellene vég­rehajtani valamennyi felso­rolt fegyverkategóriában. Casablanca, Marokkó: Moamer el-Kadhafi líbiai államfő. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke, Háfez Asszad szíriai elnök és Sadli Bendzsedid al­gériai elnök (B—J) május 24-én, az arab csúcsértekezlet ülése előtt (MTI — Telefotó) Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) telményeknek eleget tesznek, a párt nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. A Minisztertanács tárgyalt az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök in­tézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatról is. Ezekre azért van szükség, mert a jelenlegi kollektív ál­lamfői testület — az Elnöki Tanács — helyébe a javas­lat szerint a köztársasági el­nöki intézmény lép. A kor­mányszóvivő ezzel kapcso­latban hangoztatta: a köz­­társasági elnök intézményé­nek bevezetésével nem lehet megvárni az ország új al­kotmányának létrehozását. A belpolitikai helyzet bi­zonytalansága megköveteli, hogy mielőbb elkezdje mű­ködését a köztársasági elnök, mint szilárd egyensúlyt biz­tosítani képes hatalmi té­nyező. A kormány elfogadta az alkotmánybíróság felállításá­ról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés kö­vetkező ülése elé terjeszt. Az új testület magyarországi be­vezetését a jogállam megte­remtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása, kölcsönös egyensúlyuk meg­teremtése indokolja. Az al­kotmánybíróság feladatát csak akkor láthatja el, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szerve­zetbe, önálló testületként működik. Bíráit az Ország­­gyűlés választja. A törvénytervezet megha­tározza az alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét. Az alkotmánybíróság független­ségét biztosítja az a ren­delkezés. amely szerint ma­ga állapítja meg költségve­tését, és ezt — mint az álla­mi költségvetés részét — az Országgyűlés hagyja jóvá. A tervezet szerint az alkot­mánybíróság tagjait az Or­szággyűlés 12 évre választja. A jelenleg hivatalban levő Országgyűlés elsőként 5 ta­gú bíróságot hoz létre, s a hiányzó 6 bírát az új össze­tételű parlament választja maid meg. A kormány végül áttekin­tette az Országgyűlés jövő heti ülésszakára való felké­szülés kormányzati« íjelacte-s tait — mondottá Marosán György. Befejeződött a BNV (Folytatás az 1. oldalról) kiváltképp azok körül, óri­ási sürgés-forgás a leérté­kelt árut kínáló Centrum­standok körül, — ez jelle­mezte az idei tavaszi BNV-t, a beruházási javak szakvá­sárát. Bár a vásárszervező Hungexpo cáfolta, mégis el­képzelhető, hogy előbb­­utább meg kell változtat­­niok a tavaszi vásárok jel­legét, ezt igényli ugyanis a legtöbb kiállító is. Horváth Ferenc ipari miniszter a vá­sárról nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a piacgazdaság kiépü­lésével több és színvonala­sabb szakvásárra, egy-egy ágazatot vagy szakmát át­fogó nemzetközi kiállításra lenne szükség, a tavaszi BNV helyett. összességében a tavaszi vásár mostani jellegét jól tükrözi, hogy az MTI tudó­sítóinak érdeklődését a ki­állítók vásári munkájáról a legtöbb mggra^ . vaUajn£ képviselője udvariasan el­hárította. ! Németh Miklós megbeszélései Bécsben Kádár János köszöntése Kádár Jánost 77. születés­napja alkalmából lakásán köszöntötte" Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Lukács Já­nos. a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Továbbí­tották a párt vezető testü­letéinek jókívánságait s egy­úttal ajándékot adtak át a párt nyugállományba vonult elnökének. Grósz Károly látogatása az automatika müvekben (Folytatás az 1. oldalról.) Annyi bizonyos, hogy a meg­oldásnak sajátosan magyar­nak kell lennie. Az elmúlt egy esztendőt értékelve a főtitkár szerint az események a fő irányt illetően úgy alakultak, ahogy azt elképzelte, illetve támo­gatta. Elismerte, hogy sok a bi­zonytalanság és a zűrzavar, de egy ilyen léptékű tár­sadalmi átalakulásban ezt nem lehet megtakarítani. Az MSZMP élő, eleven pártot akar, olypnt, amely meg­szabadul a formalizmustól, ahol nem a külsőségek a meghatározók, ahol a lé­nyegi kérdésekben egyfor­mán beszélnek. A reformkorok tevékeny­ségét ígéretes, új munkafor­maként jellemezte. A köl­csönös vita — megítélése szerint — a mozgalom javát szolgálhatja. A reformkörök hasznosak, de ha szerveze­tekké válnak — önálló ve­zetéssel. struktúrával —, az ártana a mozgalom egysé­gének. Grósz Károly hang­súlyozta. hogy a pártnak, a mozgalomnak meg kell őriz­nie értékeit az elmúlt négy évtizedből éppúgy, mint azo­kat, amelyek még a mozga­lom bölcsőjénél keletkeztek. A párt tehát magáénak vall­ja a szociáldemokrata örök­séget is. (Folytatás az 1. oldalról) lülvizsgálatra szorul az egész energiagazdálkodási, energe­tikai fejlesztési koncepció, mert az ezzel kapcsolatos kö­vetelmények 1977 óta sokat változtak. Mindez együtt azt kívánja, hogy a nagymarosi végleges döntéshez, felelős állásfoglaláshoz további, nemzetközi együttműködés­sel folytatandó vizsgálatra van szükség. Ehhez a vizsgá­lathoz alakították ki a szük­séges feltételeket az előzőna­pi prágai és a mostani bécsi megbeszélések. A vizsgálat a tervek szerint július végé­ig tart majd, de időtartamát szükség esetén meg is lehet hosszabbítani. „Nagyra értékelem — folytatta Németh Miklós —, hogy Vranitzky kancellár megértette: ha egyik part­nernél kétségek merülnek fel, azokat tisztázni kell, s hagyományos jó kapcsolata­inkat az esetleg felvetődő vitás kérdéseknek nem sza­bad megrontaniuk”. Franz Vranitzky a ma­gyar kormánydöntés politi­kai oldaláról szólva rámu­tatott, hogy a nagymarosi probléma — bármilyen je­lentős is —, nem veszélyez­tetheti a két ország jó­szomszédi viszonyát, mert kialakítható a kölcsönösen elfogadható megoldás. Ami a kérdés gazdasági részét il­leti, osztrák részről abból indulnak ki, hogy a magyar partner fenntartja pár év­vel ezelőtt vállalt áramszál- Jítási kötelezettségét, s tel­jesíti az osztrák partnerek­kel szembeni fizetési köte­lezettségeit. Énnek azonban nincs közvetlenül köze poli­tikához, a kormánynak nem kell vele foglalkoznia. Ha a nagymarosi beruházásról Magyarországon végleges döntés jön létre, akkor az érdekelt magyar és osztrák gazdasági partnereknek kell tárgyalniuk erről, fi­­gyelembevéve az üzleti szer­ződések tiszteletben tartásá­nak, mindkét fél szerződési megbízhatóságának fontos- I ságát és azt az elvet is, hogy „a jó barátság alapja a pontos elszámolás”. Németh Miklós kérdések­re válaszolva megerősítette, hogy a nagymarosi építke­zésbe történt osztrák be­kapcsolódáskor kötött ma­gyar—osztrák áramszállítási szerződést a magyar fél nem kívánja felmondani, mert a leendő új energetikai prog­ram lehetőséget nyújt mind a hazai, mind az osztrák villamosáram-igények kielé­gítésére. Egy további kérdés okán a magyar miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy a kormány nem az el­lenzék nyomására határozta el a nagymarosi építkezés felfüggesztését, hanem dön­tését az előtérbe került gya­korlati szempontok motivál­ták. Arra a kérdésre felel­ve, hogy a Nagymaros-dön­tés, amely érezhetően meg­növelte a kormány belföldi tekintélyét, vajon nem oko­zott-e a prágai és bécsi tár­gyalás során külföldi presz­tízsveszteséget, Németh Miklós hangsúlyozta: „sem tegnapi, sem mai tárgyalá­saimon nem tapasztaltam ilyet.” Az osztrák kormányfőtől megkérdezték, van-e össze­függés a nagymarosi beruhá­zás és a tervezett Bécs—Bu­dapest Világkiállítás meg­rendezése között. A kancel­lár kifejtette, hogy a világ­­kiállítás ügyét semmikép­pen sem árnyékolhatják be a Nagymaros körüli fejle­mények, mert nincsenek ilyen közvetlen összefüggé­sek. Mint rámutatott, a két vállalkozás többek között ab­ban is különbözik egymástól, hogy a nagymarosi építkezés megvalósításában szerepet játszik az osztrák részvétel, a világkiállítás viszont teljes mértékben közös, a két or­szág azonos szerepén alapu­ló teljesítménye lesz. A sajtóértekezlet után Franz Vranitzky ebéden lát­ta vendégül Németh Mik­lóst. A miniszterelnök dél­után gépkocsin visszauta­zott Budapestre. Mezőgazdasági aktívaülés Karcagon (Folytatás az 1. oldalról) nye a kisdobos—úttörő— kiszes—pártmunkás—ve­zető életútról? Hogyan érté­keli a párt hét évtizedét? Mi a véleménye a paraszt­ság érdekképviseletéről? Milyen vénájú legyen a me­gyei vezető? A válaszok dióhéjban: Iváncsik Imre: Nincs pél­daképe. A mozgalmi út és a vezetővé válás összefüggé­se eddig természetes volt — ezernyi hátránnyal. A párt munkája fehér foltokkal és tanulságokkal terhelt, ezért nem tud róla véleményt mondani. Hogy milyen vé­nájú legyen a megyei veze­tő, azt döntsék el a küldöt­tek a pártértekezleten. Szabó István: Kikkel dol­gozna együtt? Nem funkciót vállalt eddig sem. Ha nem lesz első titkár, akkor egyéb pártfeladatra vállalkozik. Gergely István volt megyei első titkárt tartja példaké­pének, mert képes volt az állóvíz felkavarására, volt önkontrollja, teljes ener­giájával a megye felemel­kedéséért dolgozott. A veze­tővé válásról az volt a vé­leménye, hogy a fiatalokat akkor kell előléptetni, ha rendelkeznek kellő művelt­séggel, kapcsolatteremtő ké­pességgel, kommunikációs készséggel. Egy külön hozzá intézett kérdésre válaszolva elmondta: a / Központi Bi­zottságban végzett munkája azért nem közismert, mert az ottani munka csak mos­tanában kezd nyilvánossá­got kap$i.9Jp ofolyamat, hogy ezáltal a KB tagjai egyre kevésbé arcnélküliek. Ami a párt hetven évét il­leti: sok abban a megőrzen­dő emberi érték, amit ápol­ni kell. Reális, megvalósít­ható helyi program szüksé­ges a választásokra. Zelenyánszki András: csapatnak kell vállalkozni a feladatok megoldására. Ezért amennyiben Szabó István lesz az első titkár, akkor ő nem vállal párt­­tisztséget, mert sok tekin­tetben azonosan ítélik meg a helyzetet, de másként a megoldás módját. Néhány vonatkozásban másként lát­ják a helyzetet is, meg a megoldást is. Nem ért egyet azzal, hogy Madaras László csak társadalmi munkában vállalna megyei párttitkári tisztséget. Hangsúlyozta: ha a választásokon a párt el­veszíti a parasztság bizal­mát, akkor ne a parasztsá­got okolja, hanem önmagát. Dr. Ferenczy József: sen­ki sem született vezetőnek, nem hisz a karizmatikus ki­választásban. Térségi szintű gondokra kell megoldást ke­resni, legalább a zuhanás megállítására keli kidolgoz­ni helyi programokat. Az ember a mércéje minden­nek. Olyan vezetők kellenek ezért, akikre felnéznek az emberek. Fodor Gyula: szintén a csapatmunka fontosságát hangsúlyozta. Ö is kifejtet­te, hogy nem vállal párt­­tisztséget akkor, ha Szabó Istvánt választják első tit­kárnak. Szerinte az agrár­érdekek képviseletében job­ban kell támaszkodniok a pártiszervek reek az ágazat szakembereibe. d r r r. A sorrendben történt vá­laszadás után újabb kérdé­sek következtek — köztük az, hogy mi a véleményük a pártnak a gazdaságban be­töltött szerepéről, a telepü­lések önállóságáról, és így tovább. A mezőgazdaság helyzetére vonatkozó kér­dés, vélemény meglehetősen kevés volt, s az is meglehe­tősen általános. Példaként említve: felvállalják-e a je­löltek a megye mezőgazda­­sági programjának megva­lósítását? Lesz-e eszköztá­ruk ehhez a munkához? Az ágazat gondja-bajának elemzése is jószerint kime­rült abban, hogy „az ágazat érdekképviselete, érdekvé­delme meglehetősen hiá­nyos”. A párttisztségekre jelöltek javaslatok gyűjté­sére szolgáló tarisznyája nem lett degeszre tömve az ágazat jelenlévő képviselői­nek jóvoltából, annyi bizo­nyos. Az eszmecsere inkább a pártélet egyéb területét érintette — például azt, hogy a reformkörök milyen szerepet töltenek be. Az el­nöklő dr. Nagy Jenő a váro­si pártbizottság első titkára buzdítására elhangzott ugyan egy olyan javaslat is az aktívaülés végén, hogy ,,a mezőgazdaságban azt kell támogatni, ami a leg­hatékonyabb. Ha a kister­melésben az, akkor azt, ha a tsz-ben a leghatékonyabb, akkor azt”, — de a hallga­tóban mégis az az érzés tá­madt, hogy — jó értelem­ben véve — inkább válasz­tás előtti korteskörútnak tűnt ez az eszmecsere, mint­sem mezőgazdasági aktíva­­ülésnek. -S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents