Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Idegennyelvi program a Vargában Támogatók kerestetnek m 1989. MÁJUS 4. Nyelvtanfolyam Angliában — Történésztábor az USA-ban „Ez az úr négy nyelven beszél, oszt mire ment vele” — mondja az ismert viccben az egyik koma a barátjának, miután a magyarul nem értő külföldi autós hiába próbált felvilágosítást szerezni tőlük. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban régóta egészen másként gondolkodnak a nyelvtudásról. Az iskolára korábban is jellemző volt a magas szintű idegennyelvi — elsősorban angol — képzés. E tanévtől kezdődően pedig új profillal gazdagodott a nyelvoktatás: kéttannyelvű osztályt indítottak, ahol most három, de rövidesen öt tantárgy oktatása folyik angol nyelven. De létezik az iskolában „sima fakultáció” heti öt plusz kettő, „szuper fakultáció” hét plusz kettő angol órával. Mindenki megtalálhatja tehát a képességének, elfoglaltságának, továbbtanulási szándékának megfelelő nyelvtanulási formát. — Azt gondolom, a nyelvr ismeret jelentőségét nem kell különösebben indokolni — mondja • Budai Mátyás igazgatóhelyettes, ákivel az iskola egyik új, a nyelvoktatást segítő kezdeményezéséről beszélgettünk. Egy pillanatra azonban eltér a beszélgetés témájától. A Köznevelés legújabb számát teszi az asztalra. A lap hátoldalán lévő táblázatot mutatja meg, ami több év továbbtanulási adata alapján rangsorolja a középiskolákat. Eszerint a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nyolcadik az' ország középiskolái között. Van olyan felsőoktatási intézmény — folytatja a megkezdett beszélgetést Budai Mátyás —, amelyik pontot ad a felvételin a nyelvvizsgáért, és nem is keveset. Minden bizonynyal szaporodni fog az ilyen intézmények száma. Kezdeményezésünk lényege: minél több tanulót kijuttatni az eredeti nyelvkörzetbe, hogy ott csiszolja, bővítse az iskolában megszerzett nyelvtudást. Ezért minden alkalmat megragadunk, hogy külföldi utakat szerezzünk a diákok számára. A szervezőmunkát megkezdtük, ennek eredménye már a nyáron jelentkezni fog. Széles körű kapcsolatok — például a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, külföldi nagykövetségek és mások — révén keresünk partnereket csoportjaink fogadásához. Az idén kínálkozik egy csereutazásos norvégiai út, bár még nincs végleges megállapodás abban, hogy mi utazunk-e az idén, vagy ők jönnek. Júniusban tizenhárom diák és három tanár Skóciába megy tizenkét napos nyelvgyakorlásra — ez esetben is lesz viszomtlátogatás. Angliába is utazik kilenc gyerekünk szeptemberben, egyhetes nyelvtanfolyamra. Két diákunk Dániában egy angol nyelvű nemzetközi ifjúsági konferencián vesz részt július végén. Ugyancsak két tanulónk pedig az USA-ban történésztábor résztvevője lesz. Az utazások sajnos nagy anyagi terheket rónak a résztvevő diákok szüleire. A kinti ellátás általában nem kerül pénzbe, de a kiutazás és a kapcsolódó költségek, igen magasak. Például a skóciai út kb. 26 ezer, az angliai 30 ezer forintba kerül. Az iskola e célra támogatást nem kap, saját erőből nem képes segíteni. Jó volna, ha a szolnoki üzemek valamilyen módon saját érdekeltségüket is megkeresve támogatnák ezt a szakmai programot. A leendő utasok közül is megszólaltatunk néhányat. Nagy Marianna a 3. c. osztály tanulója: — Külkereskedő pályára készülök, tehát nagy szükségem lesz a nyelvtudásra. Persze mindenkire ráférne a nyelvismeret. Az emberek idegen nyelv-tudása általában nagyon gyenge, az iskolában tanultakat gyorsan elfelejtik. Az angolt „szuper fakultáción” tanulom. Én leszek a Dániában megrendezett nemzetközi ifjúsági konferencia egyik résztvevője. A tanácskozás témája: az emberi jogok, a demokrácia kérdésköre. A konferenciára külön fel kell majd készülni — tájékozódással és persze külön angol órákkal. Kádár Nóra tanárnő foglalkozik majd velem. Nem tudom, hogy történt a kiválasztásom. Szóltak az egyik óra előtt, hogy lehetőség lenne egy dániai utazásra. Otthon is beleegyeztek. vállalták a költségeket. Jó lenne, ha segítséget kapnánk ehhez — úgy hallottam, a DEMISZ hajlandó rá. Néhány szomszédos országban már jártam. A dániai utat nagyon várom. Botka László 2. a osztályos tanuló: — Három éve tanulom az angolt, „sima fakultációra” járok. Egyébként jogi egyetemre készülök, de később külpolitikai vagy külügyes újságírói pályán szeretnék dolgozni. Ezért is fontos számomra a nyelvismeret. Én az USÄ- ba utazom Dánián keresztül, egy európai csoport tagjaként. Hosszú program lesz, közel egy hónapos. Úgynevezett történész táborban veszek részt, a törvényhozásról, az alkotmányozásról lesz tapasztalatcsere. Külön angol órákkal készülök én is a nagy útra, de olyan módon is, hogy a magyar alkotmányozási gyakorlatról mélyebb ismereteket igyekszem szerezni. Az egyik országgyűlési képviselő már elintézte, hogy részt vehessek a legköOrszágos diáknapok Sárospatakon Fesztiváldíjat nyertek a Szolnok megyei fiatalok Az országos diáknapok hagyományosan a középiskolás fiatalók legrangosabb amatőr művészeti seregszemléje. Az előkészítés már hónapokkal hamarabb megkezdődik, s a különböző művészeti kategóriákban szakmai zsűri értékeli a bemutatókat. Idén először a megyei versenyeknek más-más város adott otthont, a legtehetségesebb fiatalok pedig — miként a korábbi években is — a Szigligeti Színházban léphettek a közönség elé. A diáknapok szervezői közülük választották ki azokat, aikik április 28 HÚSZON INNEN —TÍZEN TÚL A mezőtúri színjátszók a szabadtéri színpadon zelebbi parlamenti ülésen. Kiválasztásom három menetben történt. Először összeültek a magyar-történelem, angol, testnevelés — mert a sport is szempont volt — szakos tanárok. Tíz nevet gyűjtöttek össze. Aztán a diákbizottság rangsorolt, ennek alapján szavazta meg az első kettőt a nevelőtestület. Hegedűs Attila a 3. b osztály tanulója: — Én vagyok a másik USA-beli utas az iskolából. Tehát Lacival együtt készülünk, együtt választottak ki bennünket. Az út várhatóan sokba fog kerülni. Ügy tudom, valamilyen központi támogatással megy az utazás, de ahogy számolgattunk, körülbelül negyvenezer forintjába kerül a családnak. Tudom, ez nagy teher a szüleim számára. Egyébként édesapám az ÁÉV művezetője, édesanyám a statisztikai hivatalban dolgozik. A nyelvtudásra azért is szükségem lesz, mert külkereskedői, vagy közgazdász pályára készülök. Bár az amerikai útig még bő két és fél hónap van, „lélekben” mór csomagolunk. Nagy út lesz, biztosan rengeteg élménnyel. Eddig még csak néhány szomszédos országban jártam. A beszélgetések során többször szcbakerült: támogatók kellenének! Botka Lajosné, az iskola igazgatója megerősítette Budai Mátyás mondatait — az iskola saját erőből nem képes szakmai programjának finanszírozására. Támogatás hiányában kezdeményezéseiket aligha tudják maradéktalanul megvalósítani. Kár lenne, ha ezen bukna el az ügy. Tehát: támogatók kerestetnek! Berki Imre és május 1. között Sárospatakon' képviselték megyénket az országos fesztiválon. Az ősi diákvárosban Borsod-Abaúj Zemplén, Heves, Nógrád, S zab öles-Szalma r és Szolnok megyékből érkeztek tizenévesek, csaknem ezren. Valamennyi delegáció szerkesztett műsorral mutatkozott be a patinás sárospataki Művelődési Házban, ezen túl a sikerszínpadon és a rockszínpadoin léphették fel a fiatalok. A tizenhét fős diáktanács a megnyitón a jelenlévők nevében átvehette a város kulcsát, ezzel is kifejezve, hogy e néhány nap alatt valóban a diákoké Patak. A lelkes házigazdák igazán mindent megtettek annak érdekében, hogy a XV. találkozó is olyan j ólhangulatú legyen, mint az előzőek, egyet azonban nem láthattak előre: azokat az esőfelhőket, melyekből szinte állandóan hullott az „égi áldás”. A szabadtéri programok fgy zömmel csúsztak, vagy fedett helyre kényszerültek, elmaradtak az esti sétáik a parkban és- a vár környékén, és egy nappal hamarabb összepakoltak a kirakodó vásárosok is. Ennek ellenéire a fesztivá’ felejthetetlen élményt adott a résztvevőknek. A művészeti bemutatón ismét Iáin' lehetett, hogy a tizenévesekben mennyi tehetség van. Mennyire értenek a komolysághoz vagy a humorhoz. Egy-egy produkció itorokszorítóan szép élményt jelentett, avagy felszabadult, önfeledt kacagást váltott ki. És a'közönség ' rendkívül hálós volt: itt a diákok diákok előtt mutatkoztak be azzal a tudattal. hogy holnap én is színpadra lépek, s engem ugyanilyen szeretettel fogaidnak majd. A felszabadultsághoz az is hozzájárult, hogy a diákzsűri nem állított rangsort a megyék között, hanem szólistákat és együtteseket jutalmazott. A Szolnok megyeiek műsorából különdíjat kapott Csépi Ágota és Sinlka Zoltán (ének, citera) erdélyi dalok, Papp Krisztina ének produkciójáért, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium- 2. b. osztálya a János vitéz előadásáért és a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium néptánccsoportja. A diáktanács úgy döntött, hogy a szerkesztett műsorok elismeréseként fesztiváldíjat ad — holtversenyben két megye fiataljainak. A 150-150 rákóczi túróst Borsod-Afoaúj Zemplén és Szolnok megye diákjai érdemelték ki. A diáknapoknak tehát vége, és e rövid mondat akár kérdésiként is elhangozhatott volna. Mert a szórakozás és a sok élmény mögött, kérdések és kétségek fogalmazódtak meg: mi lesz a jövője a rendezvénynek? Eddig hagyományosan a KISZ szervezte és rendezte sok segítséggel és támogatással. Két éve Egerben 320 fős volt a megyei csapat. Most — változatlan költségvetéssel — százötven fő. Lesz-e 1991-ben olyan vállalkozó, akinek eszébe jut, hogy a művészeteikkel foglalkozók számára létkérdés, hogy közönség elé léphessenek — már tizenévesen is! Gyuricza Péter Tmitukor ímmoj Most is sok levél érkezett címünkre, de a szavazók döntő többsége csupán egy dalra adta a voksát. Több alkalommal kértük már — most kérésünket megismételjük —, hogy a szavazók tíz dalban gondolkodjanak, azokat állítsák tetszésüknek megfelelő sorrendibe. Mi ezt összesítjük és a többségi vélemények alapján állítjuk össze a listát. A sorsolás alkalmával a szerencse ezúttal Rigó Barnabásnak kedvezett, aki Jászberényben lakik a Munkácsy út 10. szám alatt. Gratulálunk neki! Nyereményét, egy hanglemezutalványt postán küldjük el. 1. Fohász (Edda), 2. Júlia nem akar a földön járni (Lilla), 3. A’ la carte (Első Emelet), 4. Legyek jó (Bikini), 5. Zakatol a szív (Dolly Roll), 6. Maradj meg nekem (Anita), 7. Egyszer fenn, egyszer lenn (Modem Hungária). 8. Nézz rám, tizedes (Exotic), 9. Szeretem őt (Zoltán Erika). 10. Jégből van a szíved (Soltész Rezső). 7J Kötelező gyakorlat” az ifjúság?! A KISZ XII. kongresszusán némi túlzásnak éreztem egyik küldött társam javaslatát, miszerint az ÁISH nevéből hagyjuk el az ifjúságot jelentő „I” betűt, s így találóbb névvel — Állami Só (H)iivatai — illethetjük a szervezetet. Néhány nap távlatából meg kell állapítanom, ez bizony nem túlzás. Azóta ugyanis kezembe került az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól szóló beszámoló, amit az Országgyűlés májusi ülésszakán vitatnak meg a képviselők. A beszámoló szociológiai elemzés pontosságával veszi leltárba mindazt az intézkedést, amelyet a Minisztertanács testületként, illetve tagjai által tett a törvény végrehajtása érdekében. Sőt kritikusan megemlíti azt is, hogy „az Ifjúsági Törvény célkitűzései több tekintetben nem valósultak meg”. Büszkék is lehetnénk, ml, fiatalok, hiszen „az ifjúsági problémáik 1968-as európai eseményekben való kirobbanása után, nemzetközi szinten is figyelmet keltő módon — Európában másodikként — hazáinkban született ifjúsági törvény”. Nekem mégis hiányézretem volt a beszámoló másodszori elolvasása után is. Nem értettem miért nincs szó arról, hogy mi valósult meg ebből a törvényből. (Mi fiatalok már csak ilyen leegyszerűsítő kérdéseket teszünk fel!) A rejtélyre aztán maga Tibor Tamás, az ÁISH elnök- - helyettese adta meg a választ a Sport Plusz múltheti számában: „az elnöki tisztség attól a pillanattól kezdve nem érdekel, még annyira sem, mint előtte, amikor idékeveredett az ifjúság ügye. Mindenképpen elvonja az energiát a szakmai kérdésekkel való foglalkozástól, e tekintetben most is elégedetlen vagyok, sokallom — tornásznyelven szólva a „kötelező gyakorlatot”, amelyeket a kormányzati munka írt számunkra elő”. Itt a megoldás! Takarékossági szempontból nem szól a beszámoló a törvény végrehajtásáról. Hiszen ilyen papírhiányos időkben mégiscsak pazarlás lenne az országgyűlési képviselőknek üres lapokat küldeni. Túri §ándor
