Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
Politikai programtervezet a megye pártmozgalmának megújítására (Folytatás a 6. oldalról) sd lehetőséggel és mely megyei pártfunkciók esetén gyakorol ihatásikönt. 4. Dolgozzon ki a párt szervezeti felépítésének valamennyi szintjére a választott tiszitségviselők tevékenységének kontrolljára vonatkozó javaslatot. Tegyen ajánlást a párton belüli bizalmatlansági indítvány főbb szabályaira. 5. Foglaljon állást a feladatokra szerveződő, ideiglenes jelleggel működő munkabizottságok létrehozásának rendjéről. 6. Tekintse át az érvényben lévő megyei párthatározatokat és helyezze hatályon kívül azokat, melyek nem egyeztethetők össze a megyei pártértekezlet szellemével. 7. Dolgozzon ki javaslatot a pártfegyelmd ügyek kivizsgálásának elveire, rendjére, szervezeti formájára. 8. Készítsen javaslatot olyan vállalkozó típusú ta-Az érdeklődés a vitaanyag iránt területenként igen eltérő volt (20—50%). összefüggésben az általános politikai. társadalmi hangulattal, az elmúlt időszakban lezajlott sorozatos pártvitákkal, valamint az idő rövidségével, fásultság. csalódottság, befeléfordulás, érdektelenség is tapasztalható volt. Több területen nem ismerték fel, nem, vagy nehezen értették meg a vitatémák szerepét, a megyei pártbizottság szándékát. A párttagság első ízben került igazán szembe az alulról építkezés gyakorlatával. Sokan kész programtervezetet vártak, alternatívákkal, amit vitathatnak. Ennek tudható be. hogy a javaslatok többnyire szűk körökből, döntően a közélet iránt érdeklődő, megfelelő karékos pártgazdálkodási rend kialakítására, amely möveili a pártalapszervezetek és pántszervék önállóságát, érdekeltségét, azt képviselje a párt központi szerveinek döntésénél. Végeztessen számításokat arra vonatkozóan, hogy a tagdíjak hány százaléka maradjon az alapszervezeteknél úgy, hogy a térségi, illetve összmegyei érdekű pártfeladatok megoldását ne veszélyeztesse. 9. Dolgozza ki a Szolnok Városi Pártbizottság bevonásával az MSZMP megyei székhazának mozgalmi centrumként történő működtetésének feladatait, alakítsa ki annak feltételeit. Segítse elő a megyében lévő pártszékházak hasonló működtetésének kialakítását. 10. Kezdeményezzen tárgyalásokat az illetékes minisztériumoknál az MSZMP MB Oktatási Igazgatósága épületének felsőfokú oktatási intézményként történő hasznosításáról. információval rendelkező közösségektől érkeztek. Sok helyen indulatok, az elfolytott sérelmek táplálta megnyilatkozások kerültek felszínre. A feszült politikai helyzetben a pártot érő támadások, a párt belső megújulási kérdéseinek kezelése több helyen a párttagság és a pártvezetés elbizonytalanodását eredményezte. Az érdeksérelmek, az egzisztenciális létbizonytalanság felerősítette a megyei pártbizottság ellenes hangulatot. Újabban a városok pártvezetése részéről is kritikák érik a megyei vezetést. Keserű tény. hogy a megyében a párton belül egymás lejáratása, egyes hozzászólásokban, pártközösségekben „leszámolás-hangulattal” is párosult. sze hosszú évek óta ismétlődő. más részük megvalósítása rövid távon irreális. Így a vitatémák szűkszavúságával, szerkezetével csak néhány területen, és csak néhány alapszervezetben tudtak a párttagok azonosulni. Ügy érzékelhető, hogy megyénkben is csökkent a párttagok bizalma a párt és annak különböző szintű vezetése iránt. Változtatási szándékuk hitelét pedig tovább csökkentette az is, hogy megítélésük szerint a megyei pártértekezlet összehívását a megye párttagságának egy része hónapokon keresztül tartó küzdelmekkel kényszerítette ki. támogatták a párt irányítási áttételeinek csökkentését. Határozott igénye a párttagságnak, hogy a pártirányítás szintjeinek kapcsolatrendszerét újra kell értékelni. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy a pártmoz-11. A megyei pártértekezleten elfogadott feladatokkal összhangban tekintse át a 36 fos megyei politikaii apparátus szükségességét, az apparátuson belüli munkamegosztást, az apparátus összetételét, irányításának jelenlegi gyakorlatát. Álláspontját tárja a pártközvélemény elé. 12. A megyében létrejött politikai szervezetekkel, pártokkal kezdeményezzen két- és többoldalú tárgyalásokat a megye életének főbb politikai kérdéseiről. 13. A megyei tanácsban dolgozó kommunistákon keresztül kezdeményezze, hogy a megyei tanács döntései előtt rendszeresen tartson érdekegyeztető tárgyalásokat a megyében működő politikai szervezetekkel, pártokkal. 14. Haladéktalanul kezdje meg a DEMISZ megyei tagszervezeteivel azokat a megbeszéléseket, melyek az együttműködés politikai targalmi munka fő színterei az alapszervezetek, a helyi, területi pártszervek legyenek. Javasolják, hogy az irányítási szintek szerepe, feladatköre tartalmában változzon. A jelenlegi rugalmatlan, „irányító-feladatosztó” szerepkör helyébe a koordináló, segítő, ajánló, politikai műhely feladatát betöltő megyei irányítási szint lépjen. A megyei vezetési szintnek, a megyei pártbizottság tevékenységének lényege a megye pártmozgalmának, a pártalapszervezetek munkájának segítése, „szolgálata”, és ne az irányítás legyen, a hatalmi centrum helyébe a koordináló, információs és érdekképviseleti szerepkör lépjen. A párttagság által felismert és igényelt struktúraváltozást a pártmozgalom egészében, az alapszervezetektől a Központi Bizottságig bezárólag igénylik. Megfogalmazódott az. hogy a pártértekezlet — mint mozgalmi érdekérvényesítő szerv — tisztázza: kiknek az érdekeit kívánja képviselni. Milyen párt, politikai, ideológiai vagy programpárt akar lenni? Mely rétegből vagy osztályból kívánja tagjait toborozni? Milyen ideológia képezi működésének alapját? Milyen szervezeti struktúrát kíván létrehozni szervezeteinek működéséhez? Tisztáznia kell a munkásosztály szerepét, a parasztsághoz és az értelmiséghez mint szövetségesekhez való viszonyát is. Ezekben a kérdésekben a megye párttagságának véleménye megoszlik. Volt, ahol a rétegtagoltságot jobban kifejező névváltoztatást (Magyar Szocialista Néppárt) javasolták. Máshol a munkáspárt jelleget kívánják hangsúlyozottabbá tenni. A mezőgazdaságban dolgozó párttagok pedig egyre konkrétabban vetik fel. hogy az MSZMP határozottan fogalmazza meg viszonyát e réteghez. Nyilvánítsa ki, hogy támogatja a falusi lakosság felemelkedését, milyen szerepet szán a falu életében a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeknek, az ott dolgozóknak, vállalja-e képviseletüket. - Tisztázza a munkás-paraszt szövetség új tartalmát is. Ezek hiányában számolni kell azzal, hogy az agrár területen dolgozók önálló politikai érdekeik érvényesítésére kifejezésére az MSZMP-től független szervezeti formát kívánnak létrehozni. Párttagságunk döntően talmára és konkrét munkaformáira vonatkoznak. 15. A megyei tanács kommunista tagjai kezdeményezzék a kétpói veszélyeshulladék-tárolóval kapcsolatos szakmai vélemények nyilvánosságra hozatalát, tegyenek meg mindent azért, hogy a megyei tanács beruházással kapcsolatos döntéseinél a legmesszebbmenőkig képviselje a megye és Kétpó község lakosságának érdekeit. A beruházó folytasson folyamatos tárgyalásokat a környezetvédő társadalmai szervezetekkel. 16. A megyei pártértekezletet előkészítő viták során felszínre került konkrét, egyedi javaslatokat hozza nyilvánosságra a Szolnok Megyei Néplapban és az azokról folytatott viták alapján kezdeményezze hasznosításúikat. Szolnok, 1989. május 23. Szerkesztő Bizottság abban foglalt állást, hogy az MSZMP politizáló akciópárt legyen. Ma még erősen megoszlanak a vélemények abban, hogy a vallásos emberek tagjai lehetnek-e ennek a pártnak. A párttagság többsége ma úgy ítéli meg, hogy a mai politikai helyzetre nem az „ideológiai bizonytalanság” jellemző, hanem a pártnak ma nincs a legfontosabb ideológiai kérdésekben "határozott álláspontja. Ennek kialakítása egyben sürgető igény is. Több helyről elhangzott az a vélemény, hogy minden irányító pártszerv, így a Központi Bizottság is alulról építkezzen, tagjai a megyékből delegáltak legyenek. Valamennyi területen meghatározónak tartják az alulról építkezést és az ehhez tartozó szervezeti garanciák megteremtését. Javasolják és sürgetik a rendkívüli pártkongresszus összehívását. Indokaként említették a működési szabályzat megalkotását, a szervezeti szabályzat módosítását és az MSZMP választási stratégiájának kialakítását, a párttagok felkészítését. A párttagok megítélése szerint a Politikai Bizottságban történt személyi változások ellenére változatlanul érződik a párt szétzilálása, a megosztottság. Ügy érzékelik, hogy a legfelsőbb pártvezetésen belül már nem platformok, hanem frakciók vannak, melyek esetleges pártszakadás esetén azt eredményezik, hogy „gazda nélkül” marad az ország. s az gazdasági gondjainkból való kilábalásunkat és külpolitikai megítélésünket egyaránt veszélyeztetik. Követelik, hogv a hatalmi harc a vezető testületekben szűnjön meg. A párt érdekeit szem előtt tartva, „álarc nélkül”, egyértelműen lépjenek színre politikusaink. Párttagságunk — mindezeket a kérdéseket és a pártmozgalom jelenlegi állapotát figyelembe véve — igényli, hogy a megyei pártértekezlet lépjen fel annak érdekében, hogy az MSZMP ténylegesen a reform pártjává váljon. A pártértekezlet programja is ezt tükrözze. Szükségesnek ítélik, hogv a pártértekezlet kezdeményezze a pártgazdál kodás merev, centrális rendszerének megszüntetését, az önálló helyi gazdálkodás feltételrendszerének kidolgozását. Javasolják, hogy a pártszervek és pártalapszervezetek is kapjanak lehetőséget arra, hogy a bevételek egy részének felhasználásáról önállóan dönthessenek. Igénylik, hogy a tagdíjak egy része (10—80%-ig) maradjon az alapszervezeteknél. Mint szélsőséges vélemény felvetődött az is. hogy az apparátus egy-egy területen csak akkora legyen, amit a tagdíjalapból fenn lehet tartani. Valamennyi területen határozott igény a megyei pártbizottság apparátusának (30—50%-os) csökkentése. Ezt viszont csak úgy tartják megvalósíthatónak, ha jelentősen csökken a pártmunkában a bürokrácia. Támogatják a kisebb létszámú, de a politikai-szakmai szempontból jól felkészült apparátus kialakítását, egzisztenciális biztonságuk javításával. felkészültségüknek, végzett munkájuknak megfelelő további perspektíva megteremtésével. Megítélésünk szerint e nélkül a pártmunka folyamatossága és az apparátusépítés jó színvonalon nem biztosítható. A pártmunka társadalmasításának kérdését is sokan felvetették. A vélemények e kérdésben megoszlottak. Többségük a munkahelyi, üzemi pártstátusok társadalmasítását elvben támogatta. Megjegyezték azonban, hogy ezekben a kérdésekben a döntési jogot az illetékes kommunista közösségekre kell bízni. Általános egyetértés alakult ki abban, hogy a pártmunka mozgalmi iránya a társadalmasítás felé haladjon. Az erőltetett „önfelszámolás” azonban nem célravezető. A megyei vezető párttisztségek eredményes ellátását társadalmi munkában jelenleg még nem tartják megvalósíthatónak. Ügy vélik, a megye pártmozgalmának felelősségteljes irányítása teljes embert kíván. A pártegység kérdésével szinte mindenütt foglalkoztak. Általános vélemény, hogy egyszer és mindenkorra szakítani kell a formális, bürokratikus látsizategységgel, amely elszakította a párttagságot a pártvezetéstől és megrendítette a párt iránti bizalmat. Elhangzott: át kell értékelni — a platformszabadság szervezeti garanciáinak megteremtésén túl — a pártszerűség, a pártfegyelem fogalmát is. Ma a párttagság nagy részét zavarja a sokszínűség és az emögött meghúzódó tisztázatlan szándék. Felvetődött néhány területen a tagrevízió igénye is. A párttagság egy része bizalmatlanul fogadja a megalakult reformkörök tevékenységét. Ezt alapvetően az motiválja. hogy ezekben néhány olyan személy is aktivizálja magát, aki a korábbi vezetést is támogatta, kiszolgálta, és most a „reformer” álarcában lép fel. Ezért többen nem látják a garanciát, hogy a magukat reformernek kikiáltók gondolkodásmódjukban és tetteikben is reformerek-e. Mindez azért figyelmeztető, mert miattuk a párttagság egv része bizalmatlan a színre lépett tisztességes szándékú. a pártmozgalom megújulását akaró és azért tenni kész reformerek, reformkörök tevékenységével szemben is. A megyei pártmozgalom, a pártvezetés jelenlegi állapotával kapcsolatban több területen nyilvánítottak véleményt. Ügy érzékelik, hogy a megyei pártvezetés szétesett, amelynek következtében „hatalmi űr” keletkezett. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy ezt a „hatalmi űrt” elsősorban karrieristák, köpönyegforgatók és sértett emberek töltik ki. Ügy ítélik meg. hogy jelenleg térségi érdekek mögé sorakoznak személyi érdekek, illetve személyi érdekek mögé bújtatnak térségi érdekeket. Emiatt a megyében a viták nem a párt megújulásáért. hanem személyek érdekében folynak, illetve személyek ellen irányulnak. El kellene végre számolni a múlttal — vetik fel. de úgy tapasztalják, hogy helyette a vezetők körében a leszámolás és az „idegek háborúja” folyik, amely óriási károkat okoz a megye pártmozgalmának, az MSZMP megyei tömegbefolyásának. Határozott elvárása a párttagoknak, hogy olyan politikai vezetők kerüljenek a megye élére, akik tetteikben is reformerek, és olyan testületek alakuljanak, amelyek képesek áttekinthető viszonyokat teremteni, amelyekben egyértelművé válik az egyszemélyi és kollektív felelősség. Kulcskérdésnek tekintik a káderkérdéseket, a vezetők kiválasztását. Kiemelték, hogy szűnjön meg az eddig tapasztalt kontraszelekció, illetve a kiválasztást kiválasztódás váltsa fel. A többpártrendszer viszonyai, a politikai versenyhelyzet és a pártmozgalom érdekei szükségszerűvé teszik, hogy a pozitív vezetői kiválasztódási folyamat végbemenjen. Ennek feltételeit meg kell teremteni. Folyamatos kádernevelő munkával kell képezni a „profi” politikusokat. akik felkészülten tudnak politizálni; nyilvános szerepléseikkel ismertté válnak és bizalmat tudnak ébreszteni az általuk képviselt politika és saját személyük iránt. A párt új szerveződési lehetőségét a párttagság nagy része úgy látja, hogy a párt szervezetszerű jelenléte a munkahelyeken jelenleg szükséges. Ugyanakkor egyre többen felismerik azt is, hogy a következő időszakban a munkahelyeken más minőségű pártmunkára van szükség. Ok a munkahelyi pár talapszervezeteket olyan politikai közösségeknek tekintik, amelyekben a párttagok tapasztalataikat, véleményüket egyeztetve alakítják ki azt az álláspontot, amelyet — a dolgozókat érintő politikai természetű kérdésekben — meggyőződéssel képviselhetnek az üzemi, munkahelyi élet különböző fórumain. Egyértelmű támogatásra talált, hogy új alapokra kell helyezni a munkahelyi és lakóterületi alapszervezetek kapcsolatát. Ügy ítélik meg, ehhez mielőbb ki kell alakítani az alapszervezeték új működési rendjét, a lakóterületen pedig az irányító pártszerveknek újra kell szervezni az alapszervezeteket. Ennek elfogadása gyökeres szemléletváltozást kíván a párttagságtól is. Javasolják, hogy a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek folytassanak e kérdésekben alkotó eszmecseréket. Keressék a helyi sajátosságoknak megfelelő együttműködési és megoldási módokat, annak érdekében, hogy az alapszervezet valódi, közösségformáló színtér legyen. Igen nagy hangsúlyt kapott, hogy az alapszervezeti munkában ne csak a politizálás álljon a középpontban, hanem az ember is. Általános igény — értei-, miségi körökben pedig külön is kiemelték — hogy a pártmozgalmon belül erősödjön a humánus közösségi szellem. A legfontosabb feladatnák tekintik — a pártmozgalmon belüli szemlélet korszerűsítésében — a párttag, az emberi tényező fokozott szerepének felismerését, érvényesítését. A megújulást nemcsak a pártéletben és a pártmunkában, hanem a társadalmi élet és gazdaság minden területén meg kell valósítani. Fontosak tartják, hogy a lakóterületi politikai centrumok a helyi politikai, mozgalmi igények szerint szer- ' veződjenék, működjönek, és létrehozásuk ne a párt irányítási áttételeit növelje. Ezek feladatáról, helyéről, szerepéről a párttagság részletes információt, érvanyagot kapjon — figyelembe véve a többpártrendszer új követelményeit is. (Folytatás a 8. oldalon) A VITATÉMÁKKAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNYEK: A vitatémák felépítése hagyományos, szinte ugyanazokkal a kérdéskörökkel foglalkozik, mint a korábbi pártértekezletek, átfogja a társadalmi élet egész területét. Nem sajátosan megyei, sablonos, óhajszintű, szegényes, a régi politikai beidegződés jegyeit viseli magán. Elvi megállapításokat tartalmaz. kinyilatkoztatás jellegű. Felvállal olyan feladatokat is, amelyek megvalósításához a pártnak nincsenek eszközei, lévén azok állami, gazdasági feladatok. Nem tűnik ki, hogy a megyei pártértekezlet milyen időtávra kíván programot kialakítani, a célok egy ré-II. Tartalmi vélemények a vitatémákról ÖSSZEGZÉS a megye pártmozgalma programjának kialakítása érdekében folytatott viták tapasztalatairól A vitatémák feldolgozásának általános jellemzői i. A PÁRT BELSŐ ÉLETÉRÖL, SZERVEZETI STRUKTÜRÁJÁRÓL A párt szervezeti kérdései központi helyet foglaltak el a véleményekben. Sokan úgy ítélik meg, hogy a formai. szervezeti kérdések jelenleg tartalmi jelentőségűek. Mindenütt helyeselték és
