Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 23. 5 Mit akar az MSZMP Szolnok megyében? Politikai programtervezet a megye pártmozgalmának megújítására i. ii. Álláspontunk a pártpolitika A megye pártmozgalma néhány időszerű kérdésében átalakulásának főbb irányai A megyei pártértekezletet előkészítő vitákon megfo­galmazódott, hogy a megye pártmozgalmának jelene és jövője elszakíthatatlan az MSZMP egészének helyze­tétől, megújulási folyama­tától. A megyei pártértekez­let a párttagság véleményé­re alapozva a pártmozgalom időszerű kérdéseiben a 'kö­vetkező álláspontot alakítja ki, melyet továbbít az MSZMP Központi Bizottsá­gához. Az MSZMP mai felépítése és működési módja — a vál­tozások éllenére — elsősor­ban a központi döntések végrehajtásának logikájára épül. Halaszthatatlanul szükség van olyan gyökeres átalakulásra, amely meg­szünteti a párton belüli túl­centralizált és túlszabályo­zott mechanizmusokat, le­ih etővé teszi a pánt alulról történő szerveződését, biz­tosítja a párttagság érdemi részvételét a párt politiká­jának kialákításában. Csak olyan MSZMP lesz képes a társadalom bizal­mának megnyerésére, amely biztosítja a társadalom min­den rétege számára érdekei­nek, törekvéseinek párton belüli nyílt kifejeződését. ' A párt világos program­­alkotásának hiánya felerősí­tette a párton belüli bomlás jegyeit, egyre sürgetőbbé válik annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy elke­rülhető-e a pártszakadás. Megítélésünk szerint a párton bélül meglévő igen eltérő politikai értékeket, alapállásokat képviselő szel­lemi irányzatokat lehetőleg a párton belül kell összefog­ni úgy, hogy az MSZMP tényleges marxista szelle­mű reformpárt legyen és progresszív, hiteles erőként vegyen részt a társadalom­­politikai életben. Azok a szellemi, politikai erők jus­sanak szerephez a pártban, amelyek leginkább képesek az ország társadalmi, gaz­dasági, politikai válságból való kilábalását elősegíteni. A megyei pártértekezlet ezeknek a feladatoknak . a megoldására rendkívüli pártkongresszus összehívását indítványozza. Megítélésünk szerint országos pártérte­kezlet mem tudja biztosíta­ni, hogy alulról szerveződve menjenek végbe azok a tisz­tázó folyamatok, amelyekre építve döntést lehet ihozni a párt jövőjéről, az általa képviselt politikáról, műkö­désének alapvető kérdései­ről, a. szükséges személyi változásokról. A párt jelen­legi állapota és a döntést igénylő kérdések súlya miatt egy országos pártértekezlet legitimitása megkérdőjele­ződik. A megye pártmozgal­ma igényt tant arra, hogy maga döntsön a küldöttek személyéről és közvetlenül delegálhasson a Központi Bizottságba. A többpártrendszer kiala­kulása kedvező feltételeket nyújt a társadalmi haladás számára. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a hatalom gya­korlás a többpártrendszer keretei között a társadalom által ellenőrzötten és de­mokratikus módon érvénye­süljön. A különböző politi­kai erők,'a társadalmi, gaz­dasági, politikai válságból történő mielőbbi kimozdu­lást segítsék elő. Ezt a fe­lelősséget a különböző pár­tok társadalmi rendelteté­süknél, szerepüknél fogva az MSZMP-vei együtt vi­seljék. Meg kell teremteni azo­kat az alkotmányos garan­ciákat, hogy ne a politikai pártok közvetlenül, hanem a demokratikusan megválasz­tott és működő népképvise­leti, önkormányzati szervek gyakorolják a rájuk ruhá­zott hatalmat. Törvényes garanciák mellett biztosítani kell, hogy megfelelő önálló­sággal rendelkező, az or­szággyűlésnek felelős szak­értői kormányzat működjön. Haladéktalanul meg kell szüntetni * a kormányzat és a párt központi szervei kö­zötti felelősség összemosó­dását. A jelenlegi feltételek mellett a párt nem tudja be­tölteni társadalomkritikai funkcióját. A következetlen kormányzati döntések miatt a felelősség ma még mindig elsősorban a pártot és nem az önálló 'kormányzati tevé­kenységet terheli. A párttagság és a társada­lom igényli, hogy valós ké­pet kapjon múltunkról és az ország jelenlegi állapotá­ról. Megyénk gazdasága főbb folyamatairól, sajátosságaii­­ról felhalmozódott tapaszta­latok birtokában szorgal­mazzuk az MSZMP új gaz­daságpolitikai koncepciójá­nak kidolgozását, amelyben a három fő elem a tulajdon­viszonyok átalakítása, a piac létrehozása és egy új szociálpolitika. Elengedhe­tetlen az egyes földrajzi térségek fejlettsége közötti indokolatlan különbségek fokozatos megszüntetése. Ezt a jelenlegi elosztási mecha­nizmusok további alakítga­tása önmagában már nem szolgálhatja eredményesen. A szociális biztonság, sőt jelentős csoportok létbizton­sága megrendült. Ezért ha­laszthatatlan egy olyan szo­ciálpolitikai cselekvési program kidolgozása, amely megakadályozza, hogy széles tömegek jóvátehetetlenül le­szakadjanak. Az eddigi gya­korlat bebizonyította, hogy a szociális és humán szolgál­tató intézmények fejleszté­sére és fenntartására az ál­lami költségvetés nem ké­pes. így indokolt, hogy ezek­nek az intézményeknek egy része — méltányos állami támogatás mellett — külön­böző szervezetek kezelésébe kerüljön. Igen fontos a társadat om­­biztosítási rendszer tovább­fejlesztése, az egyéni bizto­sítás bevezetése. A társada­lombiztosítás — mint a já­rulékfizetők közös kockáza­tot viselő közössége — sa­ját tőkével, az állami költ­ségvetéstől elkülönített be­vételekkel gazdálkodjon. Sürgető a nyugdíjrendszer reformja. Az új nyugdíj­­rendszer a jelenleginél biz­tosítsa jobban a nyugdíjak egyéni értékállóságát. Tud­juk, hogy ez a rendszer az újonnan nyugdíjba vonuló­kat bizonyos mértékig hát­rányosan érinti, de vállal­nunk kell ezt későbbi társa­dalmi és'egyéni előnyeiért. A megyei ipártértekezlet — a cselekvésre kész párt­tagság és egy új szemléletű apparátus közreműködésével gyökeresen megújuló párt­élettel — élére kíván állni a párton belüli reformfolya­matoknak, állásfoglalásával elő kívánja segíteni a megye sorsáért felelősséget érző, jövőjéért tenni tudó, a me­gye progresszív erőit össze­fogni képes párt kialakulá­sát. Meg akarunk szabadulni a középszerűségtől, modem, fejlődőképes Szolnok megyét akarunk. Alapvető kérdésnek tart­juk az alulról szerveződő, a párttagság akaratát tükröző pártélet kialakítását. A 'me­gyei pártbizottság funkció­ját, szervezeti felépítését és működési módját ennek megfelelően alakítjuk át. A PARTMOZGALOM megyei bzintje — ne gyakoroljon irányító funkciót, tartsa tisztelet­iben a pártszervezetek önállóságát belső életük kérdéseiben, a merev alá- és fölérendeltségi viszony szűnjön meg, helyette a pártszervezetek együtt­működésének előmozdí­tására helyezze a fő hangsúlyt; — szüntesse meg a hivatali tekintélyelven, egziszten­ciális függőségen és uta­sításokon alapuló bürok­ratikus munkastílus le­hetőségét; — biztosítsa az alulról jövő kezdeményezéseik érvé­nyesülését saját tevé­kenységében és a párt központi szerveinek mun­kájában, döntésében; — segítse elő a megyében lévő pártszervek, -szer­vezetek politikai tevé­kenységéhez, működésé­hez szükséges feltéte­lek megteremtését; — demokratikus akaratér­vényesítés útján biztosít­sa a pártszervezetek munkájának összehango­lását, koordinálását; — szakértői és szolgáltatói tevékenységével járuljon hozzá a pártszervek és szervezetek eredményes működéséhez, a megyé­ben szervezett politikai akciók sikeréhez; — működjön közre a párt­­szervezetek közös állás­pontjának kialakításában a megyét érintő terület­­fejlesztési, településpoli­­itikai, gazdasági és szo­ciális kérdésekben; — demokratikusan kialakí­tott politikai álláspont alapján biztosítsa a me­gye pártmozgalmánaik képviseletét, az állami, társadalmi és más politi­kai szervezetekben; — legyen színtere a párton belüli érdekegyeztetés­nek, a platformok nyílt megjelenésének, segítse a párton belüli szabad in­formációáramlást. Az önszerveződésen ala­puló, a szervezetek önálló­ságát tiszteletben tartó me­gyei pártstruktúra kialakí­tása szerves folyamat ered­ménye lehet, ez valamennyi pártmozgalmi szint átalaku­lását igényli. Ennek megfe­lelően most a megyei párt­­bizottság alakuljon át vá­lasztmányi elv alapján mű­ködő egytestületű pártbi­zottsággá. Az új pártbizottság tag­jai: a jelenleg közvetlen megyei irányítás alá tartozó városi, városi jogú, nagy­községi pártbizottságok de­legált képviselői, a megyei pártértekezlet által megha­tározott létszámarányok szerint; valamint a megyei pártértekezlet által válasz­tott első titkár és titkárok. A testület minden tagja a továbbiakban teljes jogú pártértekézleti küldött. Füg­getlenített pártmunkás nem lehet tagja a pártbizottság­nak, kivéve a megyei tiszt­ségviselőket. A megyei pártbizottság a munka összehangolása érde­kében működteti a „titká­rok koordinatív tanácsát”, amelynek tagjai a korábbi közvetlen megyei irányítású pártszervek vezető tisztség­­viselői. A megyében meginduló szervezeti Változások segít­sék a párt politikai, mozgal­mi jellegének kialakulását. Kulcskérdéssé vált a pártta­gok politikát alakító, befo­lyásoló képessége, társadal­mi, közéleti érzékenysége, ezért a pártmozgalom kö­zéppontjában az egyes párt­tag álljon. A párttagsági viszony az egyént a párthoz, mint egészhez kapcsolja, aki bi­zonyos jogainak és köteles­ségeinek gyakorlását az alapszervezetében végzi, de azon túl a pártmunka kere­teit szabadon választja meg. A párttagok alapvető jo­gaként ismerjük el és bizto­sítjuk a politikai kezdemé­nyezés jogát. Támogatjuk, hogy a pártalapszervezetek a párttagok igényei alapján jöjjenek létre. Az átmeneti időszakban az irányító párt­szervek segítsék és koordi­nálják ezt a folyamatot. A pártmunka szerves ré­szének kell elismerni a kö­zös politikai nézeteiken és érdeklődésen alapuló ön­­szerveződéssel létrejött pártközösségeket. Működé­sükhöz felajánljuk az MSZMP megyei létesítmé­nyeit. Az emberi viszonyok a pártmozgaiomban is sokat romlottak, a párt tartásá­nak, belső értékeinek hely­reállításáért tennünk kell! A pártszervezeteink válja­nak emberi értéket hordozó közösségekké, következete­sen lépjenek fel az érték­rendjüktől idegen, társadal­milag káros jelenségek, a korrupció, a hatalommal va­ló visszaélés ellen. Minden pártközösség felelősséget visel azért, hogy tagjai egyéni magatartása is hite­lesítse a párt értékrendjét. A párttagok származás és foglalkozás szerinti megkü­lönböztetésének maradvá­nyait fel kell számolnunk, sem a pártépítést, sem a párton belüli választásokat nem lehet alárendelni azok­nak. Párton belül még ma is hat az a felfogás, amely a a párt jellegét, társadalmi bázisát leegyszerűsítő mó­don a párt szociális összeté­telével, és nem a párt által képviselt politikai érdekek­kel és értékekkel azonosít­ja. A pártnak szüksége van mindazokra — osztály- és réteghovatartozásuktól és világnézetüktől függetlenül —, akik azonosulnak a párt által képviselt politikai alapértékekkel és készek aktívan résztvenni a párt munkájában, a társadalom­építésben. A párt alapértékei újra­fogalmazásának időszakát éljük, az MSZMP-nek új társadalmi, politikai köve­telménynek kell megfelelni. Ennek 'hatására a pártból kikerülők között egyaránt jelen vannak azok, akik túl soknak, és azok is, akik túl kevésnek tartják a párton belüli változásokat. Ebben a helyzetben politikai gyakor­latunkkal, szervezeteink mindennapi munkájával bizonyítsuk, hogy minden társadalmi réteg számára vonzó értékeket képvise­lünk, közéleti cselekvési te­ret nyújtunk. Ezáltal tart­hatjuk meg a párt értékes erőit, nyerhetjük meg a fia­talokat és a társadalmi ha­ladásért tenni akarókat. Er­re kell alapozni tagfelvételi munkánkat. A pártszervek biztosítsák az alapszervezetek belső au­tonómiáját! Saját vezetőik megválasztásában, fegyelmi jogkörük gyakorlásában, tagfelvételi tevékenységük­ben, a felsőbb pártszervek­be delegált képviselőik meg­választásában maradékta­lanul érvényesüljön az alap­szervezetek önállósága-. A megyében működő pártsizervek és -szervezetek között saját elhatározás alapján jöjjenek létre hori­zontális kapcsolatok. Ezek létrejöhetnek azonos érde­kű, érdeklődésű alapszerve­zetek, munkahelyi, területi pártszervezetek között. Az így kialakuló kapcsolat­­rendszerek sokoldalúbbá, megalapozottabbá tehetik a politikai, irányítási, döntés­­hozatali rendszert. Segíthe­tik a platformok kialakítá­sát, a közös politikai felada­tok, akciók végrehajtását, különösen a helyi és orszá­gos választásokra való fel­készülés időszakában. A többpártrendszer kere­tei között kialakuló politi­kai versenyhelyzet is meg­kívánja, hogy az MSZMP hatékony politikai munká­val legyen jelen a közélet minden területén. Tevé­kenységünk súlypontja fo­kozatosan helyeződjön át a 'lakóterületre. Ennek fon­tosságát indokolja, hogy az MSZMP által is sürgetett politikai intézményrendszer reformjának egyik fontos célja, hogy a hatalmi köz­pont a pártról a népképvi­seletre, önkormányzatokra helyeződjön át. Itt a megyé­ben is alkalmassá kell vál­nunk arra, hogy ilyen fel­tételek között is meghatáro­zó szerepet tudjunk betölte­ni a közéletben. A lakóterületi munka megerősítését nem szabad szembe állítani a munkahe­lyen végzett pártmunkával, és 'kampányfeladatként ér­telmezni. A lakóterületi pártmunka új szervezeti struktúrái, munkaformái az MSZMP előtt álló időszerű feladatok végrehajtásának menetében, szerves fejlődés eredményeként alakíthatók ki a legmegfelelőbben. Kezdődjön meg a tanács­tagi és országgyűlési körze­tekre épülő politikai cent­rumok kialakítása. A terü­leti pártszervek mérjék fel a párttagság lakóhely sze­rinti eloszlását, teremtsenek fórumot az egy lakókörzet­ben élő párttagok alkalom­­szerű vagy rendszeres talál­kozásaira. Segítsék a mun­kahelyi pártalapszerveze­­tekhez tartozó párttagok be­kapcsolódását a lakóterületi feladatok megoldásába. Nem akarunk kivonulni a munkahelyekről, de tudjuk, hogy a munkahelyeken ma másként kell politizálnunk. A munkahelyi pártszerveze­teknek nincs hatalmi jogo­sítványuk a munkahelyi ve­zetői, szakmai döntések köz­vetlen befol yásolásá ra„ Ezekre a döntésekre csak annyiban tudnak hatást ^gyakorolni, amennyiben vé­leményüket politikai eszkö­zökkel — tagjaikon keresz­tül — el tudják fogadtatni. A párttagok aktívan vegye­nek részt a munkahelyi köz­életben, a munkahelyeken lévő szakszervezetek tevé­kenységében. Segítsék elő Olyan mun­kahelyi légkör kialakulását, amely biztosítja az alkotó, értékteremtő munkát, elfo­gadja és támogatja a telje­sítményelvet, a minőségi követelmények érvényesü­lését, a munkakultúra, a munkafegyelem javítását, a munkásszolidarditás erősí­­ítését. A munkahelyi párt­­szervezetek tevékenységü­ket mindig munkaidőn kí­vül fejtsék ki a munkahely által biztosított helyen, vagy a munkahelyen kívül. Aiz irányító pártszarveknek is kötelessége a munkaidő védelme. Kezdeményezzük az üze­mi, munkahelyi függetlení­tett pártstátuszok számának csökkentését. Indokolt eset­iben a párttagság igénye alapján és az érintett mun­kahelyi kollektíva támoga­tásával az irányító pártszer­­vek átmeneti időre biztosít­sák a függetlenített pártstá­tuszok megmaradását. Korszerűsödjön az irányí­tó pártszervek tevékenysé­ge. Minden választott párt­­szerv feladata, hogy műkö­désével biztosítsa a hozzá kapcsolódó pártszervezetek integrálódását a párt egé­széhez, és segítse a párttag­ság akaratára épülő akció­egység kialakulását. Mondjanak le a hatalmi szempontú káderhatáskö­­rök gyakorlásáról. Készül­jenek fel arra, hogy a ha­talmi szempontból döntő tisztségek megszerzése, megtartása, fontos közéleti funkciók betöltése a több­pártrendszer viszonyai kö­zött politikai küzdelem eredménye lesz. Tegyenek meg mindent azért, hogy le­gyenek tudatosan felkészí­tett, menedzselt, a verseny­helyzet körülményei között vállalkozni képes jelöltjeik a legfontosabb posztokra. Folytassanak a párttagság által ellenőrzött, takarékos gazdálkodást, bővítsék pénz­ügyi forrásaikat. Belső mű­ködésük minden kérdésében — önállóságúkkal élve — a párttagok véleményére tá­maszkodva hozzák meg döntéseiket. A megyében lévő párt­­székházak legyenek a párt­élet valódi központjai, ad­janak otthont az önszerve­ződés útján létrejött párt­­közösségeknek. Különböző (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents