Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 22. IA szerkesztőség postájából I Kellenek-e az alternatívok? Hol tart a NEB-vizsgálat? Nyílt levél Jászberényből Meglepődve olvastuk Kovács Miklós városi első titkár és Gedeon László főiskolai tanár nyilatkozatát. Ügy érezzük, ez nem rólunk szól, a város lakóiról. „Nem történt drasztikus életszínvonalcsökkenés ...” „Ha nem üres a zseb meg a has, akkor már nem olyan közvetlen az indíték” (az alternatív szerveződésekhez). Szeretnénk tudni, hol és kik között mérték föl az életszínvonal-változást? Sajnos mindenki a saját bőrén tapasztalja a romlást, s hallja a panaszt úton-útfélen. S főleg halljuk és tapasztaljuk ezt mi, pedagógusok, a szülőkkel való kapcsolat folyamán. Aki bérből és fizetésből él, bizony mindenhonnan faragnia kell a költségeket, nem is kis mértékben. Aki pedig tartani akarja a — néha igen szerény — szintet, annak napi 12— 14 órát, vagy még többet is dolgoznia kell. Ez utóbbi előbb-utóbb a saját, s a családja életét teszi tönkre. Nemcsak a „has” a lényeg, hanem a kultúra és a szórakozás is az ember életéhez tartozna. Vagy úgy gondolja a nyilatkozó, hogy a szocializmusban már régen nincs meg a 3x8-as? Akinek tele a zsebe, és másra is jut ideje, az biztos nem az átlagmunkás vagy átlag értelmiségi, hanem a „jogszabályokból”, vagy nyerészkedésből meggazdagodott emberek. „Nem alakultak a Jászságban eddig alternatív szervezetek, mert a párt itt képes volt feltárni az ellentmondásokat, a feszültségek okait” — mondja Kovács Miklós. A pártonkívüliek nem ismerik ezt a feltárásit, amelyet véleményezett. Javasolta, hogy tegyék konkrétabbá és egyértelműbbé, mivel sok ellentmondást tartalmazott. Velünk értett egyet a város több alapszervezete, melyről a sajtóból bárki értesülhetett. Közösségünk másban látja az okokat! Az egyik: A Jászok mindig is egy zárt közösséget alkottak, amelybe igen nehéz volt ki-, illetve belépni. A Jász településforma sem kedvezett a szerveződéseknek. A tanyarendszer, a falvak, ahonnan eljárnak az emberek dolgozni. S Jászberény? Ez egy nagy falu, ahol a város lakóinak nagy része önellátásra, paraszti munkára rendezkedett be, mert másképp nem tudna megélni. Vége az ingyenes szolgáltatásnak címmel, és olvasóink felháborodása nyomán szólaltatjuk meg május 17-i számunkban a Szolnoki IKV igazgatóját, mer.t. az előző napon 7500 szolnoki lakásban megszüntette az eddig kísérleti jelleggel — díjmentesen — szolgáltatott műholdas adások műsorainak továbbítását. Nem tudtak megegyezésre jutni a lakókkal, lakóépületi közösségekkel a 2500 forint csatlakozási díjban, és a befizetési határidő lejárt. Az igazgató nyilatkozatára küldött levelekből adunk közre — némi rövidítéssel: Felháborító, hogy olyan körülményeket teremtettek, melyek között több ezer, már a hálózathoz csatlakoztatott lakás tulajdonosa hiába fizetné ki a díjat, nem juthat hozzá a műsorokhoz. Érthetetlen az a szemlélet, ami az igazgató szavaiból kicsengett: Vállalata semmiben sem hibázott. Kik végeztek olyan előkészítést, lakossági igényfelmérést, aminek az lett az eredménye, hogy a hálózatra csatlakoztatott la-Mégis, ha lenne a városban néhány olyan fiatal politikus, aki hittel a jó ügy mellé agitálná a lakosságot, úgy gondoljuk, sokan csatlakoznának hozzá, még a párttagok közül is. De vajon nevelt ilyet a város? Vagy hoznak ismét Szolnokról vagy Törökszentmiklósról, mint más vezetőit a városnak? A másik ok, hogy az emberekben még mindig él a beidegződés, hogy megmondták fentről, hogyan gondolkodjunk. S aki ezt nem fogadta el, azt „meggyőzték”: nem jól látja a dolgokat, vagy akadályokat görgettek elé. Azt is szeretnénk tudni, hol tekinthető meg a városban a ,„ . .. stabil gazdasági helyzet...”? Ügy gondoljuk, ennek országszerte csodájára járnának. A következő kijelentés, hogy a pártban „ . .. nem rendült meg a bizalom ...” Ezzel ellentmond egy későbbi nyilatkozó, aki a kilépésekről és a csekély számú belépőkről beszél. És a pártonkívüliek? Vajon az ő bizalmuk hol tart? És nem ők vannak többen? A városi párt és állami vezetők többet járhatnának a kisemberek közé, s akkor közvetlen információkat szerezhetnének. „Hol tart a NEB-vizsgálat?” Miért csak a vezető beosztású embereket segítik a jogszabályok a lakáshoz jutás kedvező feltételeiben? Hány kisjövedelmű embert utasítanak vissza a lakáshoz jutás támogatásában, vagy a tanácsi bérlakás megvásárlásában? — Megítélésünk szerint nem férnek bele a szocialista erkölcsbe azok a jogszabályok, amelyek csak a nagyfizetésűeknek vagy a vezető állásúaknak kedveznek magas jövedelmük miatt. Hány ingázó munkás kap a munkahelyén tanácsi bérlakást? Ugyanakkor sok vezető ember kapott még Szabó elvtárson kívül is elitlakást Jászberényben! Szeretnénk a városunkban s az egész országban nyíltabb, reálisabb politikát, esélyegyenlőséget biztosító jogszabályokat! A jelenlegi bér- és gazdaságpolitika kizsákmányolás szocialista köntösben, emberromboló, lélek ölő. A Dr. Gyctvai János Általános Iskola huszonkilenc dolgozója kóépületék közül egyetlen közösséggel sem sikerült a szerződést megkötniük? Miért alkalmaztak olyan műszaki megoldást a csatlakoztatásnál, hogy a 60—80 lakásos épületekben vagy minden Lakást bekapcsolnak, vagy egyet sem. Kik állították össze a szerződés szövegét, mely a lakókat kiszolgáltatott helyzetibe hozza, nincs beleszólásuk a sugárzott műsorok kiválasztásába? Vajon megenged hető-e, hogy a sok millió forintos beruházás kihasználatlanul álljon és avuljon? Ügy tűnik, a szolnoki kábeltelevíziós ügyben a tulajdonosi szemlélet hiányzik! Ha a beruházás 40 milliójából 25 milliót a szolnoki vállalatok fizettek ki, a fennmaradó 15 milliót pedig a lakossára hárítják, akkor az a logikus, ha a kábeltelevíziós rendszer ilyen arányban a vállalatok, illetve a lakosság tulajdonába kerül, esetleg az érintettek részvényesekké válnak. Ebben az esetben beleszólási joguk van a káibetelevíziós rendszerrel kapcsolatos min-A tisztesség úgy kívánta, hogy a nyílt levélről tájékoztassuk Kovács Miklóst, a jászberényi városi pártbizottság első titkárát és lehetőségét adjunk véleményének kifejtésére. Kovács Miklós jónak tartja, hogy a Gyetvai János Általános Iskola nevelőinek nyílt levele nyilvánosságra kerül. Megjegyzi ugyanakkor, hogy „torzítja a felvetett kérdéseket, másmás megvilágításba helyezi őket a levél szerinti téma együtt szerepeltetése.” A Jászság gazdasági helyzetéről mondottakat fenntartva hangsúlyozza, hogy „ez a múlt idő nem marad így, ha ülünk a babérjainkon és igen kemény munkával nem teremtjük meg a feltételeit a változó, s egyre nehezebb gazdasági helyzet diktálta körülmények kóros hatásai mérséklésének, esetleg kivédésének . ..” Nem tagadja, hogy „a kenyér itt is olyan drága, mint máshol! Egyes rétegek — a csak bérből és fizetésből élők, a városi alacsony keresetű és a tanyán élő tsz-járadékosok egy része — a létminimum határán élnek.” A politikai alap pedig — hangsúlyozza Kovács Miklós — „az a munka, amelyet a Jászság pártszervezetei elvégeztek a májusi pártértekezlet óta. A megyében először és egyedülállóan az 1988 őszén lefolytott párbeszéd igenis azt az eredményt hozta, hogy eddig a párt képes volt feltárni az ellentmondások, a feszültségek okait.” „A vezetőkről alkotott vélemény így csak vagdalkózás. Itt nem lehet igazán vezető, aki nem hittel végzi munkáját” — jelenti ki az első titkár. Elismeri, hogy a párt iránti bizalom a Jászságban is csökkent,,, de nem lehet általánosítani csak a Műszeripar egy pártalapszervezetének számadataiból. Azon dolgozunk, hogy a bizalom ne szűnjön meg, hogy a pártban az egységet, most már reformszellemben alakítva képesek legyünk megteremteni.” A lakásvásárlásokkal kapcsolatban megjegyzi: „Jászberényben 21 állami lakás kerüLt eddig magánkézbe 1984-től a mindenkor érvényes jogszabályok szerint törvényesen. Törvénytelen lakásügyről nem tudunk.” den döntésbe. Ha a rendszer tulajdoni jogát más szerv akarja kisajátítani, érthetetlen, hogy a beruházást miért a vállalatokkal és a lakossággal fizettetik meg? Így csak a szolgáltatás havi díját tartjuk reálisnak. Kiss Géza Holler Zoltán plusz 11 aláírás * * * A kábeltévé beruházása két évet csúszott, az áremelkedések következtében lényegesen nőtt a megvalósítására fordított összeg is. A differenciát kinek kellett (kell) megfizetnie? Néhány éve az IKV írásban közölte, hogy lehetővé teszi a szovjet és a csehszlovák tv vételét (igen rossz minőségben), ezért minden előzetes hozzájárulás nélkül megemelte az antennadí.jat. Ezt most is megtehette volna. A lakosság tájékoztatását szolgáló röplapot április 30- á.n dobták be a levélszekrénybe, mely tartalmilag kifogásolható, félreérthető információkat tartalmaz. S miért akarta az egészet egy este, akarom, nem akarom alapon lebonyolítani? Megfelelő szervező munkával rendezni lehetett volna a helyzetet, csak ehhez az IKV részéről több türelemre és alázatra lett volna szükség. (Mi kértük a kábeltévé adását, vállalva a közös költségeket.) Nagy-nagy öröm volt szűkebb hazánk, városunk történéseiről, képben is informálódni és úgy gondoltuk, erre állampolgárként is jogot formálhatunk. Szeretnénk tudni, mi lesz a városi tv és munkatársainak sorsa? A „mézesmadzag-politika” sok embernek többletköltséget jelentett, mert kicserélték tv -kés zü'I ék ük e t, hogy tudják venni a műholdadást, Könyvkiadás a kórház számlájára címmel — a KNEB-vdzsgálatra alapozva — dr. Csépányi Attilának, a Hetényi Géza Kórház főigazgató-főorvosának törvénysértéséről, a könyvkiadással összefüggő szabálytalanságokról írtunk május 11-én. Lemondott a megyei kórház főigazgató-helyettese címmel hoztuk nyilvánosságra (V. 13.), hogy dr. Bényei Magdolna, a kórház fertőző osztályának vezető főorvosa milyen előzmények, munkahelyi konfliktusok után jutott arra az elhatározásra: nem tud együttműködni a főigazgatóval, majd május 15- én Sok vagy kevés? címmel közöltük Nagy Béla doktor levelét, melyben — a könyvkiadáshoz kapcsolódva — pártfogásába vette a főigazgató-főorvost. Az olvasóktól érkezett hozzászólásokból adunk közre néhányat — rövidítve: „> rám vonatkozó megjegyzéseket visszautasítom” A Lemondott a megyei kórház főigazgató-helyettese című interjúban került szóba Rózsás Frigyesné — nyugdíjazása előtt a személyzeti osztály vezetője —, mint aki hamis információkkal látta el a kórház igazgatóját, és része volt a főigazgató rossz döntéseiben. Többek között ezt írta: A rám vonatkozó megjegyzéseket visszautasítom, mert nem felel meg a valóságnak. Indoklásul felhozom, hogy több mint 25 évet dolgoztam személyzeti munkakörben. megszereztem a szükséges állami, szakmai, politikai végzettséget. Mindig meg tudtam ítélni, hogy milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha valaki felelőtlenül más embe-Karcagon nem épült munkásőrbázis A küldöttek kérdései című, május 17-i cikkünkben többek között elhangzott: ,, Sértik a párttagságot az egyre-másra épülő csodás irodaházak Szolnokon, pártszékház Mezőtúron, munkásőrbázis Karcagon — szándékkal irritálják az embereket?” Molnár IFerenc, a Karcagi Városi Tanács elnöke és Szabó Sándor megyei munkásőrparancsnok levélben észrevételezte. hogy Karcagon nem épült munkásőrbázis. Szabó Sándor arról tájékoztat, hogy a Munkásőrség karcagi egységének székháza 1965-ben épült, az utóbbi években csupán állagmegóvó tatarozásra, festésre, illetve a kerítés megépítésére került sor — jelentős társadalmi munkával. A kikép-és megrendelték a Telehoíd című újságot is. Kérjük a szerkesztőséget, szíveskedjenek közréjárni e fontos várospolitikai kérdés megoldásában. Bódi József Várhegyi Miklósné és Szabó Gáborné * * * Mi igazán megvagyunk a kábeltévé nélkül, mert a napi főmunkaidőnk és a családunk fenntartása érdekében végzett mellékfoglalkozások annyira minimálisra csökkentik a szabad időnket, hogy csupán a fő műsort nézzük egy-egy órában. Ettől függetlenül tisztelettel szeretném feltenni a kérdést a döntésre jogosult városi vezetőknek: Mennyibe került a kábeltévé-hálózat létesítése, mennyibe kerül a havi fenntartása? Felülvizsgálta-e valaki, hogy a pénzünkön, a népgazdaság pénzén mit kíván a lakótelep? Normális, rek munkájának, magatartásának értékelésével valótlan információkat ad a döntésre jogosult vezetőnek. Rendszeresen ellenőrizte a felsőbb párt- és szakmai vezetés az általam irányított szeméyzeti munkát, de egyetlen esetben sem fordult elő, hogy elmarasztaltak volna. Mindig csak elismeréseket kaptam. Ezt tükrözi a 18 kitüntetésem és a jutalmazásaim. Sokrétű társadalmi munkát láttam el, tíz évig pártalapszervezeti titkár voltam, s mindig úgy éreztem, hogy a dolgozók tisztelnek, bizalmukat élvezem. Megítélésem szerint dr. Bényei Magdolna állítása szubjektv, egyoldalú, személyeskedő. Dr. Csépányi Attila főigazgató-főorvos személyesen keresett meg, hogy menjek vissza dolgozni. Kérésére május 2-től dolgozom nyugdíjasként, amivel dr. Vadász János, az egészségügyi pártbizottság titkára is egyetértett — napi 4 órában, 6500 forint nettó bérrel. „Fogadott vagy fogadatlan prókátor?” Kokály Imre szolnoki olvasónk levéléből: Nem hiszem, hogy dr. Nagy Béla meg tudná menteni dr. Csépányi Attila kórházi főigazgatót a KNEB-vizsgálat következményeitől. E vizsgálat nem arra irányult, hogy az orvosi kézikönyv szerkesztéséért és Lektorálásáért felvett 180 ezer forint sok vagy kevés. Doktor úr! Kétségbe vonja a KNEB-vizsgálat megállapítását? Ha a belgyógyász azt mondja, hogy nekem vakbélgyulladásom van, ön mint sebész kifogásolja, hogy miért hordok bokafixes zoknit? —. mert körülbelül ilyen hasonlattal élt. Nem vitatom, hogv a kérdéses „Orvosi biblia” óriási hiányt pótol, szükség van rá, zö- és üdülőbázisuk Kunhegyesen van, az még korábban 1962-ben épült. Ott is csak olyan elodázhatatlan munkákat végeztek el. amelyekre a működés szempontjából feltétlenül szükség volt. A Munkásőrségnek nincs és soha nem is volt olyan törekvése, hogy szándékkal irritálja az embereket — írta végezetül. (Á törökszentmiklósi küldöttek megyei pártértekezlet előtti megbeszélésén hangzott el az idézett kritika, melyet téves információ alapján mondtak el. A szerk.) II szemüvegszár barkácsolását felejtsék el Szemüvegszerviz című, április 28-i cikkünkhöz fűz észrevételt Déry Sándor, az emberhez méltó autóbuszközlekedést vagy kábeltévét? Ki döntött helyettünk s a rossz döntésért vállalja-e a felelősséget, és lefolytatja-e valaki a vizsgálatot? Javaslom, a lakótelepi tvhálózat megszüntetését, helyette új autóbuszok beállítására lenne szükség. Felháborító, hogy a Jászkun Volán minden panaszra kioktató választ ad. Ügy tűnik, bármit tehet, a lakótelepiek pedig úgy boszankodnak évek óta, ahogy alkarnak. Még 1988-ban kértem A szerkesztőség postájából című rovatban, hogy a városi tanács a Panel ABC és a Molnár A. út között létesítsen egy zebrát a Rigó-, illetve Ecseki Üti Általános Iskolába járó gyerekeink védelmében. Nem intézkedtek. Kérésemet ismételten előterjesztem. Juhász György de hol volt ön és a 36 ezer orvosból csak 3-4 ezer akkor, amikor szorgalmazni kellett ennek: a kiadósait? A könyv példányszámáról: Ha egykét szem tablettát írna elő a számomra, s ennek ötszörösét venném be, helyesnek tartaná? Felhívom a figyelmét Hippokratesz esküjére és ajánlom, hogy dr. Csépányiival együtt olvassák el tüzetesen. Megtalálják benne, miképpen viselkedjünk embertársaink, kollégáink, betegeink érdekében. Hol van a felelősségre vonás? Nagy felháborodtam a kórházi könyvkiadásról szóló cikk olvasásakor. Az igazgató-főorvos hogyan engedhette meg magának, hogy a betegellátásra szánt pénzhez nyúljon, s abból más célra vegyen el. Dr. Nagy Béla e témához kapcsolódó, de az igazgató mellett szóló levele ugyancsak felháborított. Kérdezem a doktor úrtól: ha lehetőséget kapott volna arra, hogy írjon a szóban forgó könyvbe, vajon az őt illető honoráriumot felajánlotta volna az igazgató úr c^ládjának? Mint levelében olvastam, kevésnek találta azt az összeget, amit a kórház pénzéből kiutaltatott magának a család. Viszont megrendülve olvastam dr. Bényei Magdolna főigazgatóhelyettes lemondását, majd Haraszti Kálmán gazdasági igazgatóról és dr. Sebők Andrásról, a Rendelőintézet igazgatójáról, akik hasonló lépésre szánták el magukat. (Túl a tagadáson című, május 16-i jegyzetünkben említettük. Á szerk.) Egyesek mit meg nem engednek maguknak? Kérdezem: Hol van a felelősségre vonás és lesz-e egyáltalán? — írta többek között Simon Ottóné szolnoki olvasónk. OFOTÉRT 93-as számú, szolnoki optikai szaküzletének vezetője: Egyetértek a cikk szerzőjével abban, hogy a szemüveg fontos és vigyáznunk kell rá — árától és minőségétől függetlenül. Az általa adott barkácstanácsok nagy része viszont szakszerűtlen, Az írás szerzője megfeledkezett arról a fontos tényezőről, hogy a szemüveg gyógyászati segédeszköz, melynek szakértelem nélküli barkácsolása látásromláshoz vezethet. Szerény javaslatom: az ilyen barkácstanácsokat felejtsék el, hiszen szaküzletünk mindöszsze 6 forintért azonnal elvégzi a szemüvegek archoz igazítását. Ezúttal is a tartalék szemüveg fontosságára hívnám fel az olvasók figyelmét. Összeállította: Csankö Miklósné Kiszolgáltatott helyzetben a kábeltévések Hozzászólások a dr. Csépá nyi-ügyhöz Válaszoltak az Illetékesek
