Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 22. A statárium második napja Tüntetők ezrei zárják el változatlanul a kínai főváros szivébe vezető utakat, miközben a katonaság már ostromgyűrűt vont a város köré. Beavatkozási parancs azonban még nem hangzott el. A Tienanmen teret jelenleg is, mintegy 100 ezer diák foglalja el, a rendkívüli állapot bevezetése ellenére Káderpárt helyett közösségi pártot (Folytatás az 1. oldalról) dolgozó nem tud eljutni a m unkahelyék re. A kormányfő által meghirdetett rendkívüli állapot hatása nem érződik az utcán, ahol az emberek könnyedén és valamiféle ünnepi hangulatban csinálják mindazt, amit a statáriális rendeletek szigorúan tiltanak. Annál inkább észrevehető a rendkívüli állapot a pekingi sajtóban és a rádióban. A lapok csak nagy késéssel és a szokásosnál kisebb terjedelemben, meglehetősen szegényes tartalommal jelennek meg. Különösen érvényes ugyanez a televízióra. Az Űj Kína hírügynökség, amely szokatlanul lassan és kevés hírt ad, azzal lepte meg vasárnapi előfizetőit, hogy rövid jelentésben számolt be Németh Miklós magyar miniszterelnök katonai vezetők előtt elhangzott pénteki nyilatkozatáról, amely szerint egyetlen politikai erő sem használhatja fel a hadsereget belpolitikai problémák rendezésére. Pekingben vasárnap sem lehetett látni azokat a katonai egységeket, amelyek a Jang Sang-kun államelnök és Lip Peng miniszterelnök általi pénteken késő éjjel tett bejelentés szerint már a fővárosban vannak. A Pekingbe vezényelt fegyveres erők — köztük motorizált és páncélos egységek — vasárnap is a főváros peremikerületén tartózkodtak, s a tisztek és a katonák pár - beszédet folytattak az őket feltartóztató lakosakkal. Vasárnap rendkívüli bejelentést olvastak fel a televízióban : arrój biztosították a pekingieket, hogy a hadsereg egységei nem fognak fellépni a hazafias diákok ellen. Az AP kormányforrásokból származó értesülése szerint a diákokkal való megegyezést sürgető Csao Cejangot kétszer is leszavazták a PB állandó bizottságálban. Li Peng nyomatékosan a katonai fellépés mellett emélit szót. Csao Ce-jang erre felajánlotta lemondását a PoLitikai Bizottság állandó bizottságának, amely azonban a döntést Politikai Bizottság vagy pedig a Központi Bizottság elé utalja. Voroncov Teheránban Szajed Ali Hameneji államfővel, Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel és más iráni politikusokkal tárgyalt szombaton Teheránban Julij Voroncov. A Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, kabuli szovjet nagykövet rövid munkalátogatása során a többi között a kétoldalú együttműködés kérdéseit vitatta meg partnereivel Hasemi Rafszandzsaninak, az iráni parlament elnökének közelgő Szovjetunió-beli hivatalos látogatása jegyében. A mindkét felet érintő regionális kérdések megvitatása során az afganisztáni helyzet alakulására helyezték a hangsúlyt. Voroncov rámutatott: az afganisztáni vérontás fokozódásának oka a nyílt külső beavatkozás, ami, Pakisztán részéről már amerikai és szaúd-arábiai támogatást élvező agresszióvá vált. Az iráni tárgyalófelek komoly aggodalmukat fejezték ki a szomszédos országban folytatódó háború miatt és leszögezték: Iráninak is érdeke a konfliktus békés rendezése. Szovjet—brit kiutasítások A Szovjetunióból kiutasítottak 11 brit diplomatát és újságírót, miután Londonban Nagy-Britannia elhagyására szólítottak fel szovjet diplomatákat és újságírókat. Az érintettek két hetet kaptak a távozásra a Szovjetunióból. Minderről Nagy-Britannia moszkvai nagykövete számolt be a Reuter brit hírügynökségnek. Közölte, hogy pénteken szovjet diplomatákat és újságírókat utasítottak ki Nagy-Britanniából, de az erről szóló döntést nem hozták nyilvánosságra. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködnek egy valódi reformprogram kimunkálásában. A platformtervezet szerint Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a felelősök helyett is megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-i gyászszertartás előtt ebben a szellemben foglaljon állást. A reformkorok képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és társai temetésén. A továbbiakban a platformtervezetben a reformerek leszögezik: fel kell lépni a teljes megbénulást, és erre hivatkozva a hatalomátvételt célzó törekvésekkel szemben. Az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötelezettségű, baloldali közösségi párttá, amely merít a huszadik századi szocialista moz-Az oktatásirányítást gyökeresen át kell alakítani, mert csak ez lehet a valódi intézményi önállóság garanciája. Területi elven szerveződő tanügyi igazgatási egységeket szükséges létrehozni, amelyek a tanácsi apparátustól függetlenül, közvetlenül a Művelődési Minisztérium alá tartoznának. Egyebek között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa fogadott el vasárnap. A szakszervezet programjához kapcsolódó állásfoglalás szükségesnek tartja, hogy pedagógusokból galrnak és a polgári progresszió értékeiből is. Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkorok a névváltoztatást. Az új névben tükröződjön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellenzéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egyebek között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi Válságba juttatta. A pódiumra lépő Nyers Rezső többek között arról szólt, hogy az 1948-ban megkezdődött modernizáció olyan útnak bizonyult, amelynek ma már nincs álló független szakmai szervezet készítse a tanterveket és a nevelési terveket, s dolgozza ki a vizsga- és követelményrendszert. A kongresszus küldöttei egyetértettek: meg kell teremteni az oktatás finanszírozásának alapvető reformját, az önálló működés gazdasági feltételeit. A dokumentum elengedhetetlennek tartja, hogy az autonóm iskolában az igazgató és helyettesei megválasztásának, illetve a pedagógusok alkalmazásának kérdésében a nevelőtestület döntsön. folytatása. Nem lehet lemondani a megtett út értékeléséről, az eddigi modernizációs folyamat bevált, illetve csak ideiglenesen hasznosnak bizonyult elemeinek szétválasztásáról. — El kell ismerni, hogy súlyos politikai hibák és gazdasági úttévesztés történt Magyarországon — folytatta az államminiszter. — Az MSZMP már 1956-ban elhatározta, hogy megszabadul hibás társadalomfelfogásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reformkörök éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. A továbbiakban elmondotta: az MSZMP elhatározta, hogy kiszélesíti a politikai intézményrendszer bázisát, nem akarja tovább egyedül gyakorolni a hatalmat. Többeknek van joga a nemzeti asztal köré ülni, s mindenkit oda kell engedni, amikor a nemzet ügyéről van szó. Ám a tárgyalások csak akkor vezethetnek eredményre, ha a felek elfogulatlanul, előfeltételek nélkül ülnek le tárgyalni. Békefórum július elsején Az önálló, független, semleges Magyarország megteremtésének igénye mellett az Országos Béketanács még akkor is kiáll, ha a kormányfő ezt nem támogatja — hangsúlyozta Sztanyik B. László, az OBT elnöke a szervezet szombati ülésén. A tanácskozáson határoztak arról. hogy országos békefórumot hívnak össze július 1-jére. A fórum elé kerülő programtervezet megálliapítja: a OBT korábban túlzottan .igazodott a kormánypolitikához. Befejezte munkáját a pedagóguskongresszus ■teljen a történelem A terrorgépezet nem ismert kíméletet A Sztálin által létrehozott terrorgépezet egyik első eleme az ártatlan emberek letartóztatása volt. A gépezet azonban nem csupán a kényelmetlen emberek elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre. Meg kellett törni akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra, hogy hamis vallomásaikban elismerjék a kémkedést és a kártevést, rá kellett bírni őket arra, hogy a „nép ellenségeinek" nevezzék önmagukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes módszereivel és formáival nem lehehetett végrehajtani. Ezért Sztálin a „nép ellenségeivel" szemben szentesítette a ráhatás fizikai módszereinek alkalmazását. Kínzás, korlátok nélkül Tudjuk, hogy még a „szent” inkvizíció is bizonyos keretek közé próbálta szorítani kín vállalási gyakorlatát. A belügyi népbiztosság számára nem volt semmiféle korlátozás. Az elvadult nyomozók nemcsak verték, hanem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a szemüket, letépték a körmeiket, átszúrták a dobhártyájukat, eltörték kezüket-lábukat, izzó vassal égették őket, megnyomorították nemi szerveiket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat során 10 napon át egyfolytában vízben állt. Sztanyiszlav Koszior felesége elmondta, hogy férje hóhérai, miután nem sikerült őt megtörniük, 16 éves lányát bevitték abba a szobába, ahol a kihallgatás folyt, és apja szeme láttára megerőszakolták. Ezek után Koszior aláírt minden „vallomást”, lánya pedig, a börtönből kikerülve, vonat alá vetette magát. Előfordult, hogy a férjet felesége, a feleséget férje szeme láttára kínozták meg. Iszaak Rubin húga a következőket írta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék... Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, amire azt felelte: Nem tudok rajta segíteni, magamon sem tudok segíteni. Előfordult, hogy a vizsgálótiszt barátságosan beszélt vele: Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége. Egyidejűleg folytak az éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen percre sem hunyhatta le a szemét, azonnal felkeltették, záporoztak a kérdések, gúnyolták lelki erejét, „mensevik Jézuskának” nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtöntisztviselő és egy Vasziljevszkij nevű fogoly várta. Ennek fivérem jelenlétében a következőt mondták: Magát azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallomást. Vasziljevszkij térden állva könyörgött a fivéremnek: Iszaak Iljics, mibe kerül magának vallomást tenni?! A fivérem azonban rendíthetetlen és nyugodt maradt, még akkor is, amikor Vasziljevszkijt ott helyben agyonlőtték. Annyira biztos volt az igazában, hogy :még ezt a szörnyű megpróbáltatást is elviselte. Másnap éjjel ismét levitték a pincébe. Ezúttal egy fiatal egyetemistának látszó embert talált ott. Amikor az egyetemistával közölték: Magát agyonlőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget és felkiálltott: Fasiszták, csendőrök, lőjetek! Azonnal agyonlőtték. A fiatal fiú kivégzése megrendítette fivéremet". Alekszej Sznyegov tanúsága szerint a belügyi népbiztosság leningrádi részlegének kínzókamráiban néhány foglyot a betonpadlóra ültették és négy oldalról szögekkel kivert ládával borították be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen egyköbméteres ládába ültették a kis termetű Sznyegovot és a hórihorgas Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. Ügy hírlett, hogy ezt a módszert a finn it i tkos ren d őrség től| Iköl csönözték. A belügyi népbiztosság a ©estapótól is átvett kínvallatási módszereket és tapasztalatokat. Amikor a foglyot a kihallgatásra vitték az egyik ezredes egy pohárba vizelt, és felszólította a rabot, hogy igya ki. Ha az nem tett eleget ennek az ocsmány követelésnek, sokszor ott pusztult anélkül, hogy kihallgatták volna. Szűrén Gazarjam tanúsága szerint, miután Szoszo Buacsidzétől, a grúz hadosztály parancsnokától nem sikerült a kívánt vallomást kicsikarni, kínvallatói felmetszették a hasát és a haldokló Szoszót az egyik cellába hajították. (...) Kivégzések a pincében A „legsúlyosabb büntetésre” ítélteknek csupán egy részét tartották valamilyen oknál fogva néhány napig, vagy olykor hónapokig siralomházban. A legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után kivégezték. Ez különböző módon történt: az embereket tarkón lőtték a lépcsőn vagy a börtönfolyosón, csoportosan egyonlőtték őket a pincében. Egyes elbeszélések szerint, a kivégzések idején egy traktormotort járattak, hogy az utcán ne hallják a lövéseket. Más moszkvai börtönökből a város környékére vitték kivégzésre a foglyokat. J. P. Frolov feljegyezte a kísérőcsapatok egyik katonájának az elbeszélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt embereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre vitték őket. S ott a temető fala tövében lőtték agyon az elítélteket. Két ember foglalkozott ezzel, akik ott laktak egy viskóban. Amikor a kísérőosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból előjött az egyik részeges arcú férfi, átvette az okmányokat és a foglyokat, s ott helyben mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a katona egyszer bement, az asztalon két üveg állt. Az egyik vízzel, a másik vodkával tele. A komszomol X, kongresszusán 1936-ban Embertelen börtönállapotok Azokra az emberekre, akiket nem végeztek ki többéves börtön várt. Ezekben a börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorították. Az egyszemélyes cellákba akár öt embert is, a tízszemélyesekbe pedig 40—50 embert zsúfoltak össze. A foglyoknak megtiltották, hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a priccsen heverjenek, sőt olykor még azt is, hogy beszélgessenek. A legcsekélyebb ürüggyel magánzárkába csukták őket, megvonták tőlük a sétát, a levelezést. „Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mondja el visszaemlékezéseiben M. Isov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a zárat, feltárta az ajtót és szó szerint betuszkolt a cellába... Ha visszagondolok arra, amit a mennyországról és a pokolról hallottam, hát ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellában mintegy 270 emberi tartottak. Az emeletes priccsekkel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az emberek ott nyomorogtak a pricscsek alatt, a priccseken, sőt a sarokban a nagy kübli fedelén is". Kujbisevben sok foglyot helyeztek el a tágas börtönpincében, ahol a központi fűtés csövei húzódtak. Nyáron a foglyok a pincében 33 rovajfajt számoltak öszsze, a többi között legyet, tetűt, bolhát, poloskát és csótányt. Az emberek testét fekélyek borították el, s iszonyú kínokat okoztak. A Moszkva környéki Szuhanov börtönben a foglyokat éheztették. Két hónapi börtönkoszt után az emberből csak csont és bőr maradt. A börtön az épület pincéjében és alsó szintjein volt, a felső szinteken üdülőt rendeztek be a belügyi népbiztosság munkatársai számára. (Következik: Ordzsonikidze halála) Rój Medvegycv
