Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 18. Részleges megállapodás ár-és bérkérdésekben A megyei reformkor állásfoglalása IAz MSZMP Szolnok Megyei Reformköre eljuttatta szerkesztőségünkbe állásfoglalását a megyei pártbizott­ságnak a megyei pártértekezletre kidolgozott vitatémái­ról. Az intézőbizottság kérésére közöljük a dokumentu­mot. Bz MSZMP Szolnok Megyei Reformkörínek állásfoglalása a megyei PB vitalámáirál: (Folytatás az 1. oldalról) dések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyug­díjak korábban elhatározott 100 forintos emelését, amely­ből minden nyugdíjas része­sül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők, va­lamint az első és második csoportba tartozó rokkantsá­gi nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétöl további 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1-jétől gyermekenként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felve­tették, hogy a kormány te­gyen intézkedéseket a csa­ládi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a kor­mány vezetői azonban leg­hamarabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzáci­óhoz tartozik az is. hogy a tanácsok szociális segélyke­retét 500 millió forinttal megemelik, 200 millió fo­rinttal növelik a házastársi pótlékokra kifizethető ösz­­szegeit. amelynek felosztásá­ról később döntenek. (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet párt főtitkára délután látogatást tett a fő­várostól mintegy 70 kilomé­terre lévő Nagy Falnál, majd nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott, amelyre az utóbbi évtized legnagyobb tömegtüntetése miatt nem a kínai parlament épületében, hanem a Tjaojutajhan, a kormány vendégházában ke­rült sor. A szovjet vezető elégedet­ten nyilatkozott kínai láto­gatásának eddigi eredmé­nyeiről. Elmondotta, hogy •kedden nagyon aktív és tar­talmas megbeszéléseket foly­tatott Teng Hsziao-pinggel és más kínai vezetőkkel. Egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó új szakaszt jelent a szovjet—kínai kap­csolatokban, s hogy ez össz­hangban van a két nép alap­vető érdekeivel és óhajával Gorbacsov elmondta: mindkét fél abból indult ki, hogy a szovjet kínai kap­csolatok normalizálása nem irányul semmilyen hairma­­cLik ország ellen, az a világ fejlődésének jelenlegi folya­mataiba szervesen illeszke­dik. Megállapodtak abban, hogy a kapcsolatokat a bé­kés egymás mellett élés el­veire alapozzák, és ezen a megbízható és szilárd ala­pon fejlesztik tovább. Mihail Gorbacsov kifej­tette, hogy a megbeszélése­ken sikerült közös nevezőre jutni számos kérdésben, be­leértve nemzetközi kérdése­ket is. Elhatározták, hogy különféle szinteken és for­mákban folytatják a párbe­szédet. Gorbacsov elismer­te a sajtóértekezleten, hogy bizonyos kérdésekben eltér­nek a nezetek a két ország között, de ezt természetesnek nc\ ezte, és hangoztatta: a nézetkülönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet—kínai párbeszéd folytatását. A szovjet vezető rámuta­tott, hogy sikerült egyetér­tésre jutni néhány regioná­lis kérdésben is. A szovjet és a kínai fél például azo­nos álláspontra helyezkedik abban, hogy csökkenteni kell a katonai szembenállás szintjét a Koreai-félszigeten és ki kell vonni az ameri­kai fegyveres erőket Dél-Ko­­reából. Gorbacsov közölte, hogy a kínai vezetőkkel folyta­tott minden tárgyalásán sze­tájékoztatott, a szociálpoliti­kai intézkedések mellett né­hány bérpolitikai kérdésben is sikerült közös nevezőre jut­nia a kormány és a szakszer­vezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megálla­podtak abban, hogy rövid időn belül összehívjáik az or­szágos érdekegyeztető taná­csot, ahol együttes javaslatot tesznek a tavaly november­ben elfogadott 4,1 milliár­dos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való feliemelésére, s a több­let elosztására. Közérzetjavító intézkedé­sekről is születtek megálla­podásoké A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a textiliparban foglalkoztatottak eddigi 750 forintos természetbeni jutta­tását duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hozhatnak döntést a munkál­tatók képviselői nélkül, ezt a javaslatukat is az ÓÉT elé terjesztik. Kölcsönösen meg­állapodtak abban: az ÓÉT fó­rumán ismételten felhívják repelt a kambodzsai kérdés, amelyet felelősségteljesen és átfogóan vitattak meg. Ab­ban teljes volt az egyetértés, hogy a kambodzsai kérdésre politikai megoldást kell ta­lálni, mert ez felel meg mind a közvetlenül érintett orszá­gok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél elérését illetően további tisztázásra van szükség. a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő többlettelje­sítmények nélkül ne emeljék a béreket az ÓÉT ajánlásá­ban elfogadott 10 százalékos felső határnál nagyobb mér­tékben. s ha a feltételek hiá­nyoznak, a szakszervezetek se támasszanak ilyen igénye­ket. A közszolgáltatásban dol­gozók visszakapják 50 száza­lékos vasúti utazási ked­vezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak a helyi, hanem a helyközi járatokon is ingyen utazhatnak. A most elfogadott intézke­désekhez szükséges összeg várhatóan megközelíti a 6,6 milliárd forintot. A pénzügyminiszter beje­lentette, hogy néhány árkér­­désiben a konkrét mértéke­ket illetően a kormány csü­törtöki ülésén dönt, s az ár­emelések végleges mértékét nyilvános sajtótájékoztatón ismertetik. Ennek megfelelő­en holnap véglegesíti a kor­mány azt is, hogy milyen mértékben emelkedik majd az egyes háztartási energia­­hordozók ára. Az MSZMP Szolnoki Re­formköre ma 17 órakor tart­ja következő nyílt fórumát a tiszaligeti Oktatási Igaz­gatóságon. A fórumra meghívják a megyei első titkári és tit­kári tisztségekre jelölteket, hogy nézeteiket ismertessék. Szeretnének választ kap­ni, hogy milyen célokat tűz­nek maguk elé a jelöltek? Milyen alapvető kérdésekkel kívánnak foglalkozni meg­választásuk esetén? Hogyan 1. A Szolnok Megyei Re­formkor állásfoglalása sze­rint a vitatémák és az ezek alapján készülő program je­len formájában nem alkal­mas a pártértekezlet vita­alapjául, nem képezheti an­nak elméleti kereteit. Ezért javasoljuk, hogy egy új szemléletű és új szerkezetű program készüljön. 2. Ez a program az alábbiak szerint alakuljon ki: a) A június 3—4-i pártér­tekezlet munkájának közép­pontjában a párt belső éle­te álljon. — Az alapszervezeti mun­ka lehetséges kereteinek ki­alakítása (munkahelyi, illet­ve területi alapszervezetek kérdése). A váltás konkrét feltételeinek megteremtése. — Az értekezlet foglalkoz­zon a pártból való ki- és be­képzelik el az MSZMP sze­repét a többpártrendszer ke­retei között megyénkben ? Milyen szervezeti felépítést javasolnak a megyei párt­szervnek? Kikkel dolgozná­nak szívesen? És a helyszí­nen felvetődő kérdésekre? A jelöltséget vállaltakon túl szívesen látja a küldöt­teket. a reformkörök tagjait és támogatóit, a megyei bi­zottság tagjait s e jelentős téma iránt érdeklődőket a Szolnóki Reformkor. is talált okot a gúnyolódás­ra: Haha, nem talált! — mondta. Anyámat megrendí­tette az eset”. Nagyezsda Allilujevának egyre nehezebb lett az élete Sztálin mellett. Gyakran veszekedtek. Egyik alkalom­mal Nagyezsda fogta a gye­rekeket és otthagyta Sztálint. Ám apja és rokonai rábe­szélésére néhány hónap múl­va visszatért hozzá. Az asz­­szony rokonai, amikor a vi­tákról, veszekedésekről tu­domást szereztek, többnyire Sztálin pártját fogták. Mi­vel legközelebbi hozzátarto­zóinál sem talált megértés­re, Nagyezsda Allilujeva az öngyilkosság gondolatával kezdett foglalkozni. Amikor testvére, Pavel, aki hadmér­nök volt, szolgálati útra kül­földre ment, Nagyezsda megkérte, hozzon neki egy revolvert. Pavel teljesítette a kérést, Berlinből hozott egy kis női browningot. Nagyezsda Allilujeva ön­­gyilkosságát az alábbi eset előzte meg. 1932. november 8-án a Kremlben összejöt­tek a bolsevik vezetők és családtagjaik, hogy megün­nepeljék az októberi forra­dalom 15. évfordulóját. Ott volt Nagyezsda Allilujeva is, Sztálin azonban késett. Ami­kor megérkezett, Nagyezsda gúnyos megjegyzést tett rá. Sztálin felfortyant és gorom­bán válaszolt. Néha nem pi­pázott, hanem cigarettázott. Azzal töltötte ki a haragját, hogy az égő cigarettét vá­ratlanul felesége arcába vágta A cigaretta a ruha ki­vágásába esett. Nagyezsda kikapta a cigarettát, fel­ugrott, de Sztálin hirtelen kerülés módjának újfajta szabályozásával. — A platformszafoadság, a platformalakítás lehetőségei­vel a különböző pártszinte­ken. — A megyei párttestület funkciójával. Miképpen mű­ködjön ez, régi típusú pb. szisztémával, vagy egy át­meneti időszak után — segí­tő, orientáló, információt áramoltató politikai cent­rum legyen. Mi ez utóbbit támogatjuk. — Biztosítani kell az ed­dig irányított pártszervezetek teljes autonómiáját; ne a ha­talom, hanem a politikai konszenzus legyen az össze­tartó erő. — E] kell végezni a párt­vezetés új személyi összeté­telének kialakítását. b) Bízza meg a megyei pártértekezlet az új válasz­tott testületet azzal, hogy a nyár végéig dolgozzon ki po­litikai programtervezetet. Ennek középpontjában azon­ban ne általános „megyei” célok álljanak, hanem ez a települések és kistájak poli­tikai programjainak összeg­zésére épüljön. Ebben mond­juk ki a prioritásokat, le­gyen megfogalmazva a párt viszonya a különböző réte­gekhez, csoportokhoz (ifjú­sághoz, nyugdíjasokhoz, dol­gozókhoz, politikai pártok­hoz, csoportokhoz stb). c) Javasoljuk, hogy a párt­értekezlet küldjön ki egy párttag, illetve pártonkívüli szakemberekből álló munka­bizottságot, amely vizsgálja meg az MSZMP Szolnok me­gyei tevékenységének fő jel­lemzőit. Ez a történeti ér­tékelés az egyik biztosítéka annak, hogy stratégiai prog­ramunk — melyet a XIV. kongresszusig el kell készíte­nünk — a régi hibákat ne tartalmazza. 3. Követeljük a párton belü­li információáramlás teljes szabadságát. Enélkül nincs platformszabadság, nem le­hetséges platformok alakítá­sa és működtetése. 4. A megyei pártértekezlet tegye lehetővé a platformok tevékenységét. A pártérte­kezlet ezeknek a szabadon működő platformoknak a párbeszéde legyen. 5. Az új megyei testület min­den tagja — a választott tisztségviselőkön kívül — de­legált legyen. A pártértekez­let a delegálás rendjét dol­gozza ki. 6. Kiemelten kell foglalkoz­ni a közélet erkölcsi tiszta­ságának megteremtésével; az MSZMP-n belül meg kell akadályozni a hatalommal való visszaélést, a korrupció minden formáját, és meg keli teremteni a pártvezetők fegyelmi ügyeinek nyilvá­nosságát. Ne legyen fegyelmi titok! 7. Javasoljuk, hogy a pártér­tekezlet mondja ki a rend­kívüli pártkongresszus össze­hívásának szükségességét. 8. önálló arculatú személyi­ségekből álló apparátust mű­ködtessen az új vezetés, új szemlélettel. 9. Az MSZMP Szolnok Me­gyei Reformköre választott tisztségviselőnek alkalmas­nak tartja: dr. Csatai Józse­fet, Harasztosi Józsefet, Iváncsik Imrét, dr. Madaras Lászlót, Zelényánszki And­rást és dr. Vermes Pált. A reformkor a jelölőbizottság által a pártértekezlet elé ajánlott jelöltekkel találkoz­ni kíván, a személyes ismer­kedés és a politikai prog­ramjuk megismerése céljá­ból. Szolnok, 1989. május 13. Az intézőbizottság ítéljen a történelem 2. Sztálin feleségének öngyilkossága Ezerkilencszázharminc­­kettő november 9-én hajnal­ban öngyilkos lett Sztálin felesége. Nagyezsda Allillu­­jeva Sztálin második felesé­ge volt. Első felesége, Jeka­­tyerina Szvanidze 1907-ben halt meg, amikor fiúk, Ja­kov alig egyesztendős volt. Szergej Allilujevvel, má­sodik feleségének apjával Sztálin még 1903-ban ismer­kedett meg, amikor Tiflisz­­ben járt. Néhány év múlva Bakuban ismét összehozta őket a sors. Sztálin ekkor ismerhette meg Allilujev kis­lányát, Nágyát, aki akkor mindössze hatéves volt. Az Allilujev család hamarosan Pétervárra költözött. Laká­suk a bolsevikok illegális találkozóhelye lett. Gyakran megfordult itt Sztálin is, és felfigyelt bakui elvtársa szép tizenhat éves lányára. Az októberi forradalom győ­zelme után bevonta a fiatal lányt a nemzetiségügyi nép­biztosság munkájába. Ami­kor a szovjet kormány 1918 tavaszán átköltözött Moszk­vába, Sztálin magával vit­te Nagyezsda Allilujevát is, Browning Berlinből Igazából Nagyezsda Allli­­lujeva nagyon barátságos asszony volt, pártkörökben jól ismerték. Jó barátnője volt Molotov felesége. Jó viszonyban volt Nyikita Hruscsovval, akit az Ipari Akadémiáról ismert, Jakov Dzsugasviilivel, Sztálih első házasságából született fiá­val, aki mindössze öt évvel volt fiatalabb nála. Nagyon bántották Sztálin és fia gya­kori veszekedései, és meg­aki hamarosan felesége lett. Belépett a pártba, és Sztá­linnal együtt a caricini front­ra ment. Moszkvába vissza­térve a fiatalasszony Lenin titkárságán dolgozott. Ha­marosan megszületett a fia, Vaszilij, néhány évvel ké­sőbb pedig a lánya, Szvetlá­na. Lenin halála után Na­gyezsda az egyik folyóirat­hoz került. A húszas évek végén beiratkozott az akkor induló Ipari Akadémiára, hogy megtanulja a műszál­gyártás technológiáját. Nem fejezte be tanulmányait. A harmmcas évek elején a moszkvai városi pártbizott­ságon dolgozott. Nagyezsda Allilujeva sze­mélye és Sztálinhoz fűződő viszonya körül sok pletyka és legenda született. Így például az egyik szerző (aki az Esszad-bej álnév mögé rejtőzött) azt állítja, hogy Sztálin, akár egy keleti kényúr, bezárva tartotta fe­leségét a Kremlben lévő nagy lakásában, és Sztálin­nak a Kremlben lakó mun­katársai soha nem látták még az arcát sem. rendítette Jakov sikertelen öngyilkossági kísérlete. Sztá­lin lánya, Szvetlána szerint Jakov nagyon lojális volt az apjával, de nem istenítet­te. „Apám mindig tézisekben beszélt” — mondta egy al­kalommal Jakov Szvetláná­nak. Sztálin ridegen, sőt el­lenségesen bánt a fiával. Ezért próbálta főbe lőni ma­gát Jakov. „Szerencsére csak megsérült — írja Szvetlána Allilujeva. — De apám itt sarkon fordult és elrohant. Rögtön utána távozott a fe­lesége is. Mint később kide­rült Sztálin kiment a nya­ralójába, Nagyezsda pedig hazament a Kremlben lévő lakásukba. Az ünnepi han­gulat elromlott. Néhány óra múlva azonban sokkal rosz­­szabb történt. Telefonáltak Sztálin lakásáról, Avel Je­­nukidzét és Szergo Ordzso­­nikidzét kérték, hogy azon­nal menjenek oda. Nagyezs­da agyonlőtte magát. Mellet­te hevert egy kis női revol-Nem ment el a temetésre Nagyezsda Allilujeva csa­ládja nem ítélte el Sztálint felesége haláláért, hanem az volt az első reakciójuk, hogy valamiképpen segíteni kell Sztálinnak átvészelni ezt a tragédiát. Nagyezsda bátyja, Pavel Allilujev sür­gősen hazatért Berlinből és egész családjával Sztálin nyaralójába költözött, több évig ott lakott. Sztálin több­ször beszélgetett vele Na­­gyezsdáról. Időnként hibás­nak érezte magát, és meg­próbálta mentegetni magát Pavel előtt: „Mindent meg­tettem, amit akart — mond­ta Sztálin. — Oda ment aho­va akart, azt vehetett, ami­hez kedve támadt. Idenézz!... Kihúzta az' íróasztalfiókot, amely nem volt bezárva: tele volt papírpénzzel”. (Szvetlána Allilujeva szerint Sztálin a háború után sem költötte el óriási fizetését, amelyet sokféle tisztsége után kapott. A borítékokat, amelyekben a pénzt kapta, fel sem nyitotta, hanem be­rakta az íróasztalfiókba). Sok fikció fűződik Na­gyezsda Allilujeva temetésé­hez is. Sztálin néhány rajon­gója ma is arról beszél, hogy Sztálin gyalog ment felesé­ge koporsója mögött a Kremltől a temetőig. Még olyan meséket is hallani, ver és egy Sztálinnak cím­zett levél, amelyet termé­szetesen senki sem mert el­olvasni. Azonnal telefonál­tak Sztálinnak a nyaralóba, s ő hamar meg is érkezett. Felesége halála megrendí­tette, de nem szólt egy szót sem. Nagyezsda Allilujeva ön­­gyilkosságáról semmit sem írt a sajtó. Az újságokban megjelent egy közlemény Sztálin feleségének várat­lan megbetegedéséről és ha­láláról, meg egy hamis or­vosi jelentés. hogy Sztálin hetente egyszer kiment felesége sírjához, és reflektorok fényében órák hosszat üldögélt ott. A való­ság azonban egészen más volt. Allilujevát a mai GUM-ban ravatalozták fel (a harmincas években a Kreml különböző hivatalai voltak itt). Sztálin a temetés kezdete előtt érkezett, oda­ment felesége koporsójához, és hirtelen olyan mozdula­tot tett, mintha eltaszítaná magától a koporsót. Jól ki­vehetően ezt mondta: „Ügy ment el mint ellenség”. Majd sarkon fordult és tá­vozott. Nem vett részt a fe­lesége temetésén, s élete vé­géig- egyszer sem ment ki a sírjához. Felesége halála után Sztá­lin özvegyen élt. Voltak rö­vid ideig tartó és nem túl gyakori kapcsolatai különbö­ző nőkkel. Ezekből gyerme­kek is születtek, de ők az anyjuk nevét kapták. Egyet­len nő sem volt rá semmi­lyen hatással, soha nem lát­ta házasságon kívül született gyermekeit. Sőt nyolc uno­kája közül is csak hármat lá­tott. A család és a családi élet számára 1932-ben meg­szűnt. (Következik: (A nagy éhínség délen) Mint arról Sándor László Gorbacsov beszéde a jószomszédságról Ma bemutatkoznak a jelöltek a Szolnoki Reformkörben

Next

/
Thumbnails
Contents