Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 18. Részleges megállapodás ár-és bérkérdésekben A megyei reformkor állásfoglalása IAz MSZMP Szolnok Megyei Reformköre eljuttatta szerkesztőségünkbe állásfoglalását a megyei pártbizottságnak a megyei pártértekezletre kidolgozott vitatémáiról. Az intézőbizottság kérésére közöljük a dokumentumot. Bz MSZMP Szolnok Megyei Reformkörínek állásfoglalása a megyei PB vitalámáirál: (Folytatás az 1. oldalról) dések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 100 forintos emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők, valamint az első és második csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétöl további 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1-jétől gyermekenként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a családi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a kormány vezetői azonban leghamarabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is. hogy a tanácsok szociális segélykeretét 500 millió forinttal megemelik, 200 millió forinttal növelik a házastársi pótlékokra kifizethető öszszegeit. amelynek felosztásáról később döntenek. (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet párt főtitkára délután látogatást tett a fővárostól mintegy 70 kilométerre lévő Nagy Falnál, majd nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyre az utóbbi évtized legnagyobb tömegtüntetése miatt nem a kínai parlament épületében, hanem a Tjaojutajhan, a kormány vendégházában került sor. A szovjet vezető elégedetten nyilatkozott kínai látogatásának eddigi eredményeiről. Elmondotta, hogy •kedden nagyon aktív és tartalmas megbeszéléseket folytatott Teng Hsziao-pinggel és más kínai vezetőkkel. Egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó új szakaszt jelent a szovjet—kínai kapcsolatokban, s hogy ez összhangban van a két nép alapvető érdekeivel és óhajával Gorbacsov elmondta: mindkét fél abból indult ki, hogy a szovjet kínai kapcsolatok normalizálása nem irányul semmilyen hairmacLik ország ellen, az a világ fejlődésének jelenlegi folyamataiba szervesen illeszkedik. Megállapodtak abban, hogy a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveire alapozzák, és ezen a megbízható és szilárd alapon fejlesztik tovább. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a megbeszéléseken sikerült közös nevezőre jutni számos kérdésben, beleértve nemzetközi kérdéseket is. Elhatározták, hogy különféle szinteken és formákban folytatják a párbeszédet. Gorbacsov elismerte a sajtóértekezleten, hogy bizonyos kérdésekben eltérnek a nezetek a két ország között, de ezt természetesnek nc\ ezte, és hangoztatta: a nézetkülönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet—kínai párbeszéd folytatását. A szovjet vezető rámutatott, hogy sikerült egyetértésre jutni néhány regionális kérdésben is. A szovjet és a kínai fél például azonos álláspontra helyezkedik abban, hogy csökkenteni kell a katonai szembenállás szintjét a Koreai-félszigeten és ki kell vonni az amerikai fegyveres erőket Dél-Koreából. Gorbacsov közölte, hogy a kínai vezetőkkel folytatott minden tárgyalásán szetájékoztatott, a szociálpolitikai intézkedések mellett néhány bérpolitikai kérdésben is sikerült közös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapodtak abban, hogy rövid időn belül összehívjáik az országos érdekegyeztető tanácsot, ahol együttes javaslatot tesznek a tavaly novemberben elfogadott 4,1 milliárdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való feliemelésére, s a többlet elosztására. Közérzetjavító intézkedésekről is születtek megállapodásoké A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a textiliparban foglalkoztatottak eddigi 750 forintos természetbeni juttatását duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hozhatnak döntést a munkáltatók képviselői nélkül, ezt a javaslatukat is az ÓÉT elé terjesztik. Kölcsönösen megállapodtak abban: az ÓÉT fórumán ismételten felhívják repelt a kambodzsai kérdés, amelyet felelősségteljesen és átfogóan vitattak meg. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a kambodzsai kérdésre politikai megoldást kell találni, mert ez felel meg mind a közvetlenül érintett országok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél elérését illetően további tisztázásra van szükség. a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő többletteljesítmények nélkül ne emeljék a béreket az ÓÉT ajánlásában elfogadott 10 százalékos felső határnál nagyobb mértékben. s ha a feltételek hiányoznak, a szakszervezetek se támasszanak ilyen igényeket. A közszolgáltatásban dolgozók visszakapják 50 százalékos vasúti utazási kedvezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak a helyi, hanem a helyközi járatokon is ingyen utazhatnak. A most elfogadott intézkedésekhez szükséges összeg várhatóan megközelíti a 6,6 milliárd forintot. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy néhány árkérdésiben a konkrét mértékeket illetően a kormány csütörtöki ülésén dönt, s az áremelések végleges mértékét nyilvános sajtótájékoztatón ismertetik. Ennek megfelelően holnap véglegesíti a kormány azt is, hogy milyen mértékben emelkedik majd az egyes háztartási energiahordozók ára. Az MSZMP Szolnoki Reformköre ma 17 órakor tartja következő nyílt fórumát a tiszaligeti Oktatási Igazgatóságon. A fórumra meghívják a megyei első titkári és titkári tisztségekre jelölteket, hogy nézeteiket ismertessék. Szeretnének választ kapni, hogy milyen célokat tűznek maguk elé a jelöltek? Milyen alapvető kérdésekkel kívánnak foglalkozni megválasztásuk esetén? Hogyan 1. A Szolnok Megyei Reformkor állásfoglalása szerint a vitatémák és az ezek alapján készülő program jelen formájában nem alkalmas a pártértekezlet vitaalapjául, nem képezheti annak elméleti kereteit. Ezért javasoljuk, hogy egy új szemléletű és új szerkezetű program készüljön. 2. Ez a program az alábbiak szerint alakuljon ki: a) A június 3—4-i pártértekezlet munkájának középpontjában a párt belső élete álljon. — Az alapszervezeti munka lehetséges kereteinek kialakítása (munkahelyi, illetve területi alapszervezetek kérdése). A váltás konkrét feltételeinek megteremtése. — Az értekezlet foglalkozzon a pártból való ki- és beképzelik el az MSZMP szerepét a többpártrendszer keretei között megyénkben ? Milyen szervezeti felépítést javasolnak a megyei pártszervnek? Kikkel dolgoznának szívesen? És a helyszínen felvetődő kérdésekre? A jelöltséget vállaltakon túl szívesen látja a küldötteket. a reformkörök tagjait és támogatóit, a megyei bizottság tagjait s e jelentős téma iránt érdeklődőket a Szolnóki Reformkor. is talált okot a gúnyolódásra: Haha, nem talált! — mondta. Anyámat megrendítette az eset”. Nagyezsda Allilujevának egyre nehezebb lett az élete Sztálin mellett. Gyakran veszekedtek. Egyik alkalommal Nagyezsda fogta a gyerekeket és otthagyta Sztálint. Ám apja és rokonai rábeszélésére néhány hónap múlva visszatért hozzá. Az aszszony rokonai, amikor a vitákról, veszekedésekről tudomást szereztek, többnyire Sztálin pártját fogták. Mivel legközelebbi hozzátartozóinál sem talált megértésre, Nagyezsda Allilujeva az öngyilkosság gondolatával kezdett foglalkozni. Amikor testvére, Pavel, aki hadmérnök volt, szolgálati útra külföldre ment, Nagyezsda megkérte, hozzon neki egy revolvert. Pavel teljesítette a kérést, Berlinből hozott egy kis női browningot. Nagyezsda Allilujeva öngyilkosságát az alábbi eset előzte meg. 1932. november 8-án a Kremlben összejöttek a bolsevik vezetők és családtagjaik, hogy megünnepeljék az októberi forradalom 15. évfordulóját. Ott volt Nagyezsda Allilujeva is, Sztálin azonban késett. Amikor megérkezett, Nagyezsda gúnyos megjegyzést tett rá. Sztálin felfortyant és gorombán válaszolt. Néha nem pipázott, hanem cigarettázott. Azzal töltötte ki a haragját, hogy az égő cigarettét váratlanul felesége arcába vágta A cigaretta a ruha kivágásába esett. Nagyezsda kikapta a cigarettát, felugrott, de Sztálin hirtelen kerülés módjának újfajta szabályozásával. — A platformszafoadság, a platformalakítás lehetőségeivel a különböző pártszinteken. — A megyei párttestület funkciójával. Miképpen működjön ez, régi típusú pb. szisztémával, vagy egy átmeneti időszak után — segítő, orientáló, információt áramoltató politikai centrum legyen. Mi ez utóbbit támogatjuk. — Biztosítani kell az eddig irányított pártszervezetek teljes autonómiáját; ne a hatalom, hanem a politikai konszenzus legyen az összetartó erő. — E] kell végezni a pártvezetés új személyi összetételének kialakítását. b) Bízza meg a megyei pártértekezlet az új választott testületet azzal, hogy a nyár végéig dolgozzon ki politikai programtervezetet. Ennek középpontjában azonban ne általános „megyei” célok álljanak, hanem ez a települések és kistájak politikai programjainak összegzésére épüljön. Ebben mondjuk ki a prioritásokat, legyen megfogalmazva a párt viszonya a különböző rétegekhez, csoportokhoz (ifjúsághoz, nyugdíjasokhoz, dolgozókhoz, politikai pártokhoz, csoportokhoz stb). c) Javasoljuk, hogy a pártértekezlet küldjön ki egy párttag, illetve pártonkívüli szakemberekből álló munkabizottságot, amely vizsgálja meg az MSZMP Szolnok megyei tevékenységének fő jellemzőit. Ez a történeti értékelés az egyik biztosítéka annak, hogy stratégiai programunk — melyet a XIV. kongresszusig el kell készítenünk — a régi hibákat ne tartalmazza. 3. Követeljük a párton belüli információáramlás teljes szabadságát. Enélkül nincs platformszabadság, nem lehetséges platformok alakítása és működtetése. 4. A megyei pártértekezlet tegye lehetővé a platformok tevékenységét. A pártértekezlet ezeknek a szabadon működő platformoknak a párbeszéde legyen. 5. Az új megyei testület minden tagja — a választott tisztségviselőkön kívül — delegált legyen. A pártértekezlet a delegálás rendjét dolgozza ki. 6. Kiemelten kell foglalkozni a közélet erkölcsi tisztaságának megteremtésével; az MSZMP-n belül meg kell akadályozni a hatalommal való visszaélést, a korrupció minden formáját, és meg keli teremteni a pártvezetők fegyelmi ügyeinek nyilvánosságát. Ne legyen fegyelmi titok! 7. Javasoljuk, hogy a pártértekezlet mondja ki a rendkívüli pártkongresszus összehívásának szükségességét. 8. önálló arculatú személyiségekből álló apparátust működtessen az új vezetés, új szemlélettel. 9. Az MSZMP Szolnok Megyei Reformköre választott tisztségviselőnek alkalmasnak tartja: dr. Csatai Józsefet, Harasztosi Józsefet, Iváncsik Imrét, dr. Madaras Lászlót, Zelényánszki Andrást és dr. Vermes Pált. A reformkor a jelölőbizottság által a pártértekezlet elé ajánlott jelöltekkel találkozni kíván, a személyes ismerkedés és a politikai programjuk megismerése céljából. Szolnok, 1989. május 13. Az intézőbizottság ítéljen a történelem 2. Sztálin feleségének öngyilkossága Ezerkilencszázharminckettő november 9-én hajnalban öngyilkos lett Sztálin felesége. Nagyezsda Allillujeva Sztálin második felesége volt. Első felesége, Jekatyerina Szvanidze 1907-ben halt meg, amikor fiúk, Jakov alig egyesztendős volt. Szergej Allilujevvel, második feleségének apjával Sztálin még 1903-ban ismerkedett meg, amikor Tifliszben járt. Néhány év múlva Bakuban ismét összehozta őket a sors. Sztálin ekkor ismerhette meg Allilujev kislányát, Nágyát, aki akkor mindössze hatéves volt. Az Allilujev család hamarosan Pétervárra költözött. Lakásuk a bolsevikok illegális találkozóhelye lett. Gyakran megfordult itt Sztálin is, és felfigyelt bakui elvtársa szép tizenhat éves lányára. Az októberi forradalom győzelme után bevonta a fiatal lányt a nemzetiségügyi népbiztosság munkájába. Amikor a szovjet kormány 1918 tavaszán átköltözött Moszkvába, Sztálin magával vitte Nagyezsda Allilujevát is, Browning Berlinből Igazából Nagyezsda Alllilujeva nagyon barátságos asszony volt, pártkörökben jól ismerték. Jó barátnője volt Molotov felesége. Jó viszonyban volt Nyikita Hruscsovval, akit az Ipari Akadémiáról ismert, Jakov Dzsugasviilivel, Sztálih első házasságából született fiával, aki mindössze öt évvel volt fiatalabb nála. Nagyon bántották Sztálin és fia gyakori veszekedései, és megaki hamarosan felesége lett. Belépett a pártba, és Sztálinnal együtt a caricini frontra ment. Moszkvába visszatérve a fiatalasszony Lenin titkárságán dolgozott. Hamarosan megszületett a fia, Vaszilij, néhány évvel később pedig a lánya, Szvetlána. Lenin halála után Nagyezsda az egyik folyóirathoz került. A húszas évek végén beiratkozott az akkor induló Ipari Akadémiára, hogy megtanulja a műszálgyártás technológiáját. Nem fejezte be tanulmányait. A harmmcas évek elején a moszkvai városi pártbizottságon dolgozott. Nagyezsda Allilujeva személye és Sztálinhoz fűződő viszonya körül sok pletyka és legenda született. Így például az egyik szerző (aki az Esszad-bej álnév mögé rejtőzött) azt állítja, hogy Sztálin, akár egy keleti kényúr, bezárva tartotta feleségét a Kremlben lévő nagy lakásában, és Sztálinnak a Kremlben lakó munkatársai soha nem látták még az arcát sem. rendítette Jakov sikertelen öngyilkossági kísérlete. Sztálin lánya, Szvetlána szerint Jakov nagyon lojális volt az apjával, de nem istenítette. „Apám mindig tézisekben beszélt” — mondta egy alkalommal Jakov Szvetlánának. Sztálin ridegen, sőt ellenségesen bánt a fiával. Ezért próbálta főbe lőni magát Jakov. „Szerencsére csak megsérült — írja Szvetlána Allilujeva. — De apám itt sarkon fordult és elrohant. Rögtön utána távozott a felesége is. Mint később kiderült Sztálin kiment a nyaralójába, Nagyezsda pedig hazament a Kremlben lévő lakásukba. Az ünnepi hangulat elromlott. Néhány óra múlva azonban sokkal roszszabb történt. Telefonáltak Sztálin lakásáról, Avel Jenukidzét és Szergo Ordzsonikidzét kérték, hogy azonnal menjenek oda. Nagyezsda agyonlőtte magát. Mellette hevert egy kis női revol-Nem ment el a temetésre Nagyezsda Allilujeva családja nem ítélte el Sztálint felesége haláláért, hanem az volt az első reakciójuk, hogy valamiképpen segíteni kell Sztálinnak átvészelni ezt a tragédiát. Nagyezsda bátyja, Pavel Allilujev sürgősen hazatért Berlinből és egész családjával Sztálin nyaralójába költözött, több évig ott lakott. Sztálin többször beszélgetett vele Nagyezsdáról. Időnként hibásnak érezte magát, és megpróbálta mentegetni magát Pavel előtt: „Mindent megtettem, amit akart — mondta Sztálin. — Oda ment ahova akart, azt vehetett, amihez kedve támadt. Idenézz!... Kihúzta az' íróasztalfiókot, amely nem volt bezárva: tele volt papírpénzzel”. (Szvetlána Allilujeva szerint Sztálin a háború után sem költötte el óriási fizetését, amelyet sokféle tisztsége után kapott. A borítékokat, amelyekben a pénzt kapta, fel sem nyitotta, hanem berakta az íróasztalfiókba). Sok fikció fűződik Nagyezsda Allilujeva temetéséhez is. Sztálin néhány rajongója ma is arról beszél, hogy Sztálin gyalog ment felesége koporsója mögött a Kremltől a temetőig. Még olyan meséket is hallani, ver és egy Sztálinnak címzett levél, amelyet természetesen senki sem mert elolvasni. Azonnal telefonáltak Sztálinnak a nyaralóba, s ő hamar meg is érkezett. Felesége halála megrendítette, de nem szólt egy szót sem. Nagyezsda Allilujeva öngyilkosságáról semmit sem írt a sajtó. Az újságokban megjelent egy közlemény Sztálin feleségének váratlan megbetegedéséről és haláláról, meg egy hamis orvosi jelentés. hogy Sztálin hetente egyszer kiment felesége sírjához, és reflektorok fényében órák hosszat üldögélt ott. A valóság azonban egészen más volt. Allilujevát a mai GUM-ban ravatalozták fel (a harmincas években a Kreml különböző hivatalai voltak itt). Sztálin a temetés kezdete előtt érkezett, odament felesége koporsójához, és hirtelen olyan mozdulatot tett, mintha eltaszítaná magától a koporsót. Jól kivehetően ezt mondta: „Ügy ment el mint ellenség”. Majd sarkon fordult és távozott. Nem vett részt a felesége temetésén, s élete végéig- egyszer sem ment ki a sírjához. Felesége halála után Sztálin özvegyen élt. Voltak rövid ideig tartó és nem túl gyakori kapcsolatai különböző nőkkel. Ezekből gyermekek is születtek, de ők az anyjuk nevét kapták. Egyetlen nő sem volt rá semmilyen hatással, soha nem látta házasságon kívül született gyermekeit. Sőt nyolc unokája közül is csak hármat látott. A család és a családi élet számára 1932-ben megszűnt. (Következik: (A nagy éhínség délen) Mint arról Sándor László Gorbacsov beszéde a jószomszédságról Ma bemutatkoznak a jelöltek a Szolnoki Reformkörben
