Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-10 / 83. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 10. Az ellenzék készülődik a választásokra (Folytatás az 1. oldalról) sára, a sajtómunka és a vá­lasztások pénzügyi fedezeté­nek biztosítására. Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás szakszervezet szóvivője a hatórás egyez­tetés után tartott sajtóérte­kezletén elmondta, hogy az Állampolgári Bizottság 261 ellenzéki jelöltet kíván állí­taná: 100-at a szenátusba és 161-et a Szejmbe. (A kerék­asztal-tárgyalások során ki­dolgozott megállapodás ér­telmében a szenátus 100 he­lyére minden megkötés nél­kül szabadon választhatók jelöltek, míg a Szejm 460 helyének 35 százalékát fog­lalhatják el az ellenzék kép­viselői). Onyszkiewicz bejelentette, hogy egy e célból felállított 14 fős bizottság még április végéi» kiválasztja az ellen­zék jelöltjeit, akiknek közös vonása lesz hogy elutasít­ják az erőszakot és a „for­radalmi változtatásokat”. Straub F. Brúnó Moszkvában A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központjának meglátogatá­sára vasárnap reggel Moszk­vába érkezett Straub F. Brúnó akadémikus, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A ma­gyar tudós-államférfit ma­gánlátogatására elkísérte fe­lesége, Szabolcsi Gertrud akadémikus is. Irán—kontra ügy Bush szerepe Az amerikai sajtó növekvő érdeklődéssel, a Fehér Ház hallgatással kíséri a híreket George Bush elnök szerepé­ről az Irán-kontra ügyben. Oliver North alezredes, a reagani Fehér Ház nemzet- biztonsági apparátusának egykori munkatársa csütör­tökön terjesztett be saját vé­delmében kormányiratokon alapuló jelentést. A jelentés szerint Bush, az‘ akkori al- elnök, 1985-ben személyesen ígérte meg a hondurasi veze­tésnek: fokozott amerikai katonai és gazdasági segélyt kapnak, ha támogatják az országban állomásozó nicara- guai kontrákat Ebben az időben az ameri­kai törvényhozás már heve­sen ellenezte a kontráknak szóló fegyverszállításokat, így a Reagan-kormány titok­ban más országokat kért fel a kontrák fegyverzésére, viszonzásul amerikai segélyt ígérve. Honduras így 110 mil­lió dollárt kapott. Lengyel- és Magyarországnak Kereskedelmi előnyök, vámkedvezmények George Bush elnök kor­mánya arra készül, hogy ke­reskedelmi előnyöket, vám- kedvezményeket nyújtson Lengyel- és Magyarország­nak s szó van államilag ga­rantált hitelekről is. Ugyan­akkor a kormány elutasítja Henry Kissinger, volt kül­ügyminiszter javaslatát, hogy Washington közölje Moszk­vával: a Nyugat nem fogja a Szovjetunió biztonsága el­len kihasználni a kelet-euró­pai országok demokratizáló­dását. A szakértők ajánlásai sze­rint ki kell terjeszteni a Szovjetunióval az együttmű­ködést különböző területe­ken, így többek között a ter­rorizmus, vagy a vegyi fegy­verek elleni harcban. A gaz­daságot illetően a kereske­delmi minisztérium — a szovjet belpolitikai fejlődés támogatására is — szaba­dabb együttműködést java­sol, míg a védelmi tárca vi­szont (ugyancsak politikai okokból) hevesen ellenzi az amerikai—szovjet kereskede­lem növelését — így csak fo­kozatos liberalizálás várha­tó. Az amerikai külpolitika kérdéseiben még nincsenek végleges döntések, a kiszi­várogtatott javaslatok a kor­mányapparátus tagjainak vé­leményét tükrözik. Samir-interjú Izrael időhúzásra törekszik Jichak Samir izraeli kpr- mányfő pénteki washingtoni TV-nyilatkozatában világo­san értésre adta, hogy kor­mánya nem gondol a meg­szállt területek feladására és tárgyalási javaslataival fő­ként időhúzásra törekszik. Samir a PBS hálózatnak adott interjújában először fejtette ki részletesebben ja­vaslatait, amelyeket előző nap terjesztett George Bush amerikai elnök elé. Samir azt indítványozta, hogy a meg­szállt területeken rendezze­nek választást majd léptes­senek életbe „korlátozott ön- kormányzatot, néhány évre”. Ezt követően a palesztinok­nak a szavazáson megválasz­tott képviselői tovább tár­gyalnának Izraellel a meg­szállt területek jövőjéről. Samir szerint e tárgyalá­sok teljesen nyitottak len­nének, „bárki bármit java­solhat” — de csak mindkét felet kielégítő megoldás szü­lethet és „nagyon valószínűt­len” hogy Izrael elfogadná fennhatóságának feladását a területek felett. A kormány­fő egyúttal elismerte, hogy a PFSZ elutasítja a szavazást, így — tekintetei arra, hogy a megszállt területek lakos­sága a PFSZ-t tekinti képvi­selőjének — nyílt kérdés, ki venne egyáltalán részt ilyen szavazáson. A Néplap március 30-i számá­ban vállalatunk meghirdette a szerződéses üzemeltetésre ki­jelölt boltjait. A hirdetésben tévesen jelent meg a versenytárgyalás ideje. A helyes május 3. Időpont 1989. Szolnok Megyei Élelmiszer Keres­kedelmi Vállalat ^2 Szovjet tengeralattjáró szerencsétlensége A reaktort leállították Már csak archív felvételen látható a szovjet haditengerészet nukleáris meghajtású tengeralattjárója. (MTI Telefotó) Tűz ütött ki egy szovjet atommeghajtású tengeralatt­járón, amely már el is süly- lyedt a Norvég-tengeren fek­vő Medve-szigetektől 190 ki­lométerre délnyugatra. Ezt a norvég védelmi minisztéri­um jelentette be, majd a hírt a Szovjetunió oslói nagykö­vetségének szóvivője is meg­erősítette. Részleteket a szó­vivő nem ismertetett. Megbízható forrásból tud­juk. hogy a tengeralattjáró atomreaktorát leállították, a körzetben sugárfertőzés ve­szélye nem áll fenn — hang­súlyozta az Izvesztyija szom­bati számának adott nyilat­kozatában Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter. A Norvég-tenger semleges vi­zein pénteken szerencsétle­nül járt szovjet tengeralatt­járó személyzetének eddig kimentett tagjai jelenleg egy szovjet hadihajó fedélzetén Murmanszk kikötője felé ha­józnak — közölte Jazov. Nyi­latkozata szerint áldozatokat is követelt a tűzvész nyo­mán elsüllyedt atommeghaj­tású tengeralattjáró tragé­diája, a halottak számát azonban nem közölte. A baleset eddig ismeretes­sé vált részleteiről elmondta, hogy a tűz a tengeralattjáró hetedik kamrájában keletke­zett és gyorsan átterjedt a hajótest többi részére is. A személyzet több órán keresz­tül igyekezett megfékezni a lángokat, de ez nem sikerült és a tengeralattjáró elsüly- lyedt. A tragédia színhelyére három óra múlva érkezett meg az első szovjet hajó, majd ezt több követte. A katasztrófa körülmé­nyeinek kivizsgálására és a kialakult helyzet felmérésére a helyszínre szakértők utaz­tak. Az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Miniszterta­nács mély együttérzését fe­jezte ki a hajókatasztrófa következtében elhunyt sze­mélyek családtagjainak. Mihail Gorbacsov szomba­ton üzenetben biztosította Gro Harlem Brundtland nor­vég miniszterelnököt arról, hogy a szovjet atomtenger­alattjáró pénteki katasztró­fája után „kizárt a nukleá­ris robbanás vagy a radio­aktív környezetszennyezés veszélye”. A szovjet vezető ugyanerről telefonon tájé­koztatta Margaret Thatcher brit kormányfőt, akitől alig néhány órával korábban vált el. A londoni szóvivő szerint Gorbacsov hasonló értelmű üzenetet küldött George Bush amerikai elnöknek is. A londoni és a washingto­ni kormány szóvivője rész­vétét fejezte ki a szovjet népnek. A stabilitás a legfontosabb Grósz Károly intorjú/a a szovjet televízióban Merre tart Magyarország? Erre a kérdésre keresett választ szombaton a szovjet televízió „A szocializmus or­szágaiban” című hetenként jelentkező műsora. A Szov­jetunióban érdeklődéssel övezett magyarországi folyama­tokról beszélt Grósz Károly a műsorban sugárzott inter­jújában. Az MSZMP főtitkára az interjút március 24- ikén, hazautazása előtt adta Moszkvában. — Mi a legfontosabb a mai Magyarországon kibon­takozó reformokban ? — hangzott a tévériporter el­ső kérdése. — Az összetett folyamato­kon belül a legfontosabbnak a stabilitást tartom — kezd­te válaszát az MSZMP fő­titkára..— Ügy gondolom, hogy a politikai és gazdasá­gi reform csak akkor bonta­kozhat ki dinamikusan, ha Magyarországon a politikai rendszer szilárd marad, ha minden új kezdeményezés a konstruktív előrehaladást szolgálja. — A világ kedvezően fo­gadja a magyarországi de­mokratikus változásokat, de elhangzanak olyan vélemé­nyek is, hogy ez káoszhoz, anarchiához vezethet. Van- nak-e garanciák ennek elke­rülésére? — tudakolta a kö­vetkező kérdés. — A garancia a magyar nép — mondta Grósz Ká­roly. — A magyar népnek alapvető érdeke, hogy béké­ben, rendezett viszonyok kö­zött tudja nagyszerű prog­ramját megvalósítani. Ga­rancia az is, hogy az euró- ipai térség nehezen viselne el anarchikus állapotokat bármelyik országban is. Ezért a nemzetközi körülmé­nyek, a nemzetközi folyama­tok ima sokkal imlkább azt sugallják, azt ösztönzik, hogy a kibontakozás, a meg­újulás, a gazdasági és poli­tikai demokrácia fejlődése szélsőségéktől mentes le­gyen. Tehát mind a belső, mind a nemzetközi körül­mények kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy anarchia nélkül menjen végbe a kibontakozás. Ugyanakkor szerintem egy ilyen nagy léptékű átalaku­lásnál egyszerűen elkerülhe­tetlen, hogy ne jöjjön fel­színre olyan melléktermék, salak, olyan nem kívánatos jelenség, amely nincs össz­hangban szándékainkkali, tö­rekvéseinkkel. Egy idő után ez elmúlik, meg fognak nyu­godni a kedélyek, egy új konszenzus alakul ki és a po­litikai harmónia helyreáll, mert nagyon kevés ember van Magyarországon, akinek ezzel ellentétesek az érde­kei. — Egyes értékelések sze­rint az idei év gazdasági fejlődési mutatói nulla kö­rül alakulnak vagy pedig eléggé alacsonyak lesznek. Mi ad önöknek erőt ahhoz, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozzék? — Tervezve van, hogy nul­la vagy körülbelül egy szá­zalékos lesz a növekedés, ami gyakorlatilag stagná­lást jelent. Azért van ter­vezve, mert a felszabaduló erőforrások jelentős részét a felhalmozódó tőkés adós­ságállomány törlesztésére fordítjuk. Másrészt egy szer­kezetátalakításnál a növeke­dés nem jó gyakorlat, mód­szer. Erre már volt példa a magyar gazdaságtörténetben, s nem vezetett sikerre. Ez azonban átmeneti állapot, 1 —2, maximum 3 évig fenn­tartható de hosszabb időre nem. Egy népgazdaság fej­lődésében a nulla növekedés hosszú távon elviselhetetlen. A magyar gazdaság adósság- terheivel, a megújításhoz szükséges újabb erőforrá­sok megteremtésével, illetve az életszínvonal, ha nem is gyors, de valamilyen szolid emelésével csak akkor tu­dunk megbirkózni, ha a gaz­daság általános felemelkedé­sét 3—4 százalékos szintre hosszabb távon is képesek leszünk biztosi tani. Mi ezt a pillanatnyi helyzetet átme­neti állapotnak, rövid időre szólónak tekintjük. Hisszük, hogy 2—3 éven belül, 1991— 1992—tői fokozatosan, de egyre dinamikusabb fejlő­désnek indul az ország. Befejező kérdésként Nel­son admirális Pozsgay Imre által nemrég idézett kijelen­tését említette a tévéripor­ter. Nelson azt mondta: ha a hajam tudná, mire gon­dolok, levágatnám. — ön, főtitkárként tudja-e, milyen gondolatok járnak Pozsgay Imre vagy a pártvezetés más tagjainak a fejében? — Nem tudom, s jóslással nem foglalkozom. Arra nincs időm. hogy rejtvényeket fejt­sek. Én csak a megnyilatko­zásaikat; ismerem, s erről azt tudom mondani, hogy mindenki szenvedélyesen ke­resi a jobb megoldást, jó- szándékkal kutatja azokat az esetleg olykor szokatlan­nak tűnő alternatívákat, amelyekből összességében fejlődés bontakozhat ki. Ha viták vannak, szenvedélyes viták, ezt nem hibának, el­fogadhatatlan tünetnek, ha­nem nagyon kívánatos je­lenségnek tartom, s meg va­gyok róla győződve, hogy a nyílt, őszinte vitákban kris­tályosodhat csak ki egy ilyen bonyolult állapotban, mint a magyarországi, a helyes vá­lasz. A műsorvezető az interjú után — mintegy a magyar- országi pluralizmus fejlődé­sét ililusztr álandó — beszá­molt arról, hogy megjelent a Hangsúly című folyóirat, amely a legkülönbözőbb té­mákban közöl közvélemény- kutatási adatokat. — Vajon nem lenne-e hasznos egy hasonló jellegű folyóirat megjelentetése a Szovjet­unióban is? — tette fel a magyarországi változásokkal foglalkozó műsorrész végén a kérdést a szovjet televízió munkatársa. Grúzia Halálos áldozatok a tüntetésen Kijárási tilalmat rendeltek el PÁRIZS A júniusban esedékes eu­rópai parlamenti választá­sok jegyében, de valódi „zöld internacionáléként” ülésezik Párizsban az euró­pai környezetvédő mozgal­mak ötödik kongresszusa. A nyugat-európai zöldek párt­jainak képviselőin kívül a mintegy húsz országból ösz- szesereglett ezer résztvevő között vannak amerikaiak, afrikaiak és brazilok, sőt most először kelet-európai országok környezetvédői is. GENF 73,3 év a születéskor vár­ható átlagos élettartam a világ 33 iparosodott orszá­gában, ahol évente 11 mil­lióan halnak meg, közülük 3,4 millióan 65 éves koruk előtt — írja az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) pénteken közzétett jelentése. A felmérés az említett orszá­gok összesen 1,2 milliárd lakosának 1986—87-es halá­lozási adatait dolgozza fel. ISZLÁMÁBÁD Pakisztán szombaton nyi­latkozatban tiltakozott Afga­nisztánnál amiatt, hogy egy szovjet gyártmányú SS—1 „Scud B” típusú rakéta csa­pódott be pakisztáni terüle­ten. A provokációnak minő­sített esetnek „komoly kö­vetkezményei” lehetnek — közölte a pakisztáni külügy­minisztérium. Az afgán kor­mány elismerte, és baleset­nek minősítette a pénteki ra­kétatalálatot. Vasárnap estére eltávolí­tották Tbiliszi főteréről a tüntető tömeget, s katonai egységek vonták ellenőrzé­sük alá a környéket. A grúz fővárosban vasárnapra vir­radóra 16 ember meghalt és sokan megsebesültek a fel­bőszített tömeg és a kivezé­nyelt rendfenntartó erők kö­zötti összecsapásban. A TASZSZ vasárnap este ki­adott jelentése szerint a sú­lyos konfliktus okainak fel­derítésére grúz kormánybi­zottság alakult Zurab Cshe- idze miniszterelnök vezeté­sével. A napok óta tartó tömeg- megmozdulások szombat éj­jel tetőztek, amikor a grúz kormány épülete előtti teret elözönlötték a város lakosai. A párt-, tanácsi és rendfenn­tartó szervek felhívása elle­nére a helyzet egyre kiéle­zettebbé, mindinkább ellen­őrizhetetlenné vált. Az összegyűlteket szélsőséges elemek sztrájkokra, polgári engedetlenségre biztatták. Nacionalista és szovjetelle­nes jelszavakat dobtak be, a grúziai szovjethatalom meg­döntését követelték. A jel­szavak között ideiglenes köz- társasági kormány felállítá­sa és a Szovjetunióból való kiválás is szerepelt. Süket fülekre találtak a I köztársasági értelmiségiek, köztársasági vezetők józansá­got sürgető felhívásai. A fel­bőszített tömeg nem hallga­tott II. Ilja grúziai katoli- kosz szavaira sem, az egyhá­zi vezetőt durván sértegetni kezdték. Ilyen helyzetben hozott döntést a köztársaság veze­tése. hogy véget vessen a szovjet- és társadalomellenes gyülekezésnek, megtisztítsa a teret a kormány épülete kö­rül. A belügy és a hadsereg kivezényelt egységei szigorú­an tartották magukat a fegy­verhasználatot megtiltó pa­rancshoz. s óvintézkedéseket foganatosítottak, mindenek­előtt az asszonyok és a fia­talkorúak védelmére. Egyes szélsőséges csoportok azon­ban kövekkel, botokkal, fém­tárgyakkal felszerelkezve megtagadták az engedelmes­séget, s lökdösődést kezde­ményeztek a tömegben. Tisz­tázatlan körülmények között tizenhatan halálukat lelték. Több tucatnyira teszik a se­besültek számát. A katonák és a rendőrök közül 75 sé­rült meg. Az újabb rendbontások megelőzése érdekében a grúz hatóságok kijárási tilalmat vezettek be a grúz főváros­ban — jelentette vasárnap este a TASZSZ hírügynök­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents