Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-08 / 82. szám

12 Hágunk tája 1989. ÁPRILIS 8. Evőeszköz* történelem Elegáns ebédlők, csinos, újmódi falidíszei az igen­csak törékeny, többnyire papírszeletelésre is alkal­matlan, életlen, ám felettébb borsos árú, parcelánnyelű kések, s kíséretükben más pompás külsejű evőeszkö­zök. A divat útjai, úgy lát­szik, kifürkészhetetlenek. E csecsebecsék ugyanis, mi­képpen a divatkreátorok megálmodták, eleve nem a terített asztalra születtek. Kezdetben, persze, az evő­eszköznek felettébb más rendeltetése volt, mint ma­napság. A kés, e legősibb evőeszközünk például az eredetileg szánt szúró, vágó, faragó funkcióiját igen so­káig megtartotta. Sőt egy­ben fegyverül is szolgált: ezért tokiban tartva, övre akasztva nők és férfiak egy­aránt maguknál hordták. Csupán a 15. századtól vált általánossá a kizárólagosan asztali használatú kés. Az­óta mérete kisebb lett, nye­le finomabb kiképzésű, és a villa meg a kanál nyelé­vel azonos. A kanál a folyékony anya­gok merítésére szolgál. A természetben talált kagylók és terméshéjak mellett már a bronzkoriban megjelent a faragott kanál. A 14. és 15. században meghosszabbo­dott, karcsúsodott a nyele. Félgcimbös vagv pajzsidomú merítője gazdag díszítést kapott. A 17. századtól kez­dődően aztán nyele a kéz fogásához illően lapos, me­rítője ovális, s e formát nem sok változással a mai na­pig megtartotta. Legkoráb­bi mesterjelzéses kanalunk 1518-ból, Kassáról szárma­zik. Legfiatalabb evőeszkö­zünk a villa. Funkciója már megjelenésekor egyértelmű volt: kizárólag az asztali étkezést szolgálta. A 11. szá­zadiban említették először. A kezdetben kétágú, nyárs­szerű villák nyele a kése­kéhez volt ’hasonló. A 17. századtól a már három-négy ágú villák fejét a nyéllel együtt öntötték: formájuk a kanalakéihoz hasonlóan öb­lös volt, nyelük pedig lapos. Az egységes díszítésű asz­tali evőeszközkészlet a 18. századtól divatos s ezt a korszerű nagyipar techniká­ja teszi lehetővé. A tálaló- eszközök, cukorszórók, úgy­nevezett szűrőkanalak, cu­korfogók, tortalapátok, és egyéb asztali felszerelések megannyi változata ötvös­remekek egész sorát hívta életre, egyiket-másikat drá­gakövek ékesítették. A leg­jellegzetesebb példányok ma világszerte a múzeumok féltve őrzött kincsei közé tartoznak. Noha telinek-múlnak az évezredek, változnak a di­vatok, annyi ma is bizonyos^ mint egykoron: az étkezés szertartását az ínyesmester- ség és a művészet egyaránt igyekezett a legkellemesebb percekké avatni. S mint­hogy ősidők óta ünnepeink, örömeink elmaradhatatlan kísérője a terített asztal, evőeszközeink története is e história elválaszthatatlan része... Cs. Benkő Judit Összeállította: Rónai Erzsébet A pszichológus válaszol Rejtélyes tévedéseink Az emlékezetkiesésről, az elszólásról és az elvetésről szeretnék néhány szót ejteni: mindhárom gyakori je­lenség. Sokan tapasztalhatták már — fiatalabb korban is, és nemcsak fáradtan —, hogy néha napokig hurcolnak a táskájukban egy levelet, és következetesen elfelejtik be­dobni, vagy eldugnak vala­mit jó helyre”, aztán se­hogy sem kerül elő. vagy pe­dig régi ismerősünknek a ne­ve egyszercsak nem jut eszükbe. Az ok: emlékezet- kiesés. Az elszólás úgy jelentke­zik, hogy az ember akaratla­nul és önkéntelenül valami­nek az ellenkezőjét mondja, például jó estét köszön reg­gel. vagy más keresztnéven szólítja jó ismerősét. Az elvetés szándéktalan téves cselekvéseket jelent. Például az ember véletlenül egészen máshol köt ki. mint ahova indult. Leejt egy fél­tett tárgyat indokolatlan ügyetlenséggel. Egy fontos találkozó előtt váratlanul leönti magát, vagy elszakítja a ruháját, ami talán meg is akadályozza az egészet. A pszichológia szerint ezek az esetek nem véletlenek. Freud a pszichoanalízis megalkotója sokat foglalkozott ezekkel a tévedésekkel, külön köny­vet is írt róluk. Rejtett oka­ik elméletileg jó] magyaráz­hatók : mélyebb elemzései bizonyítják, hogy a tévedé­sek egyedileg is mindig megfejthetők. Az emberekben igen gya­koriak a kettős, ellentmon­dásos érzelmek meg az el­lentétes késztetések. Ugyan­akkor nem ritka, hogy csak az egyik oldal tudatosul vagy marad tudatos az em­beriben, az ellentétét -nem ismeri el vagy félreteszi. Ez a „másik” olykor feldol­gozatlanul, lappangva ben­nünk marad, és lelkünk mélyén önálló életbe kezd. És mint egy huncut kis ma­nó, időnként észrevétlenül keresztbe tesz a tudatos szándéknak. Előfordul pél­dául, hogy a feleség követ­kezetesen odaégeti férje kedvenc ételét, pedig vi­gyázni akar, vagy a férj a lelke mélyén azt szeretné, ha házsártos felesége este nem térne haza, és véletle­nül belülről a zárba hagyja a kulcsot. Így jönnek létre az elvétések. Az elszólások belső moz­gatója is a szándékossal el­lentétes, titkolt érzés, vé­lemény, szándék, Ha valaki nyíltan nem akarja bírálni a főnökét, és azt mondja ró­la: „Nagyon rendes ember, igazán nem mondhatok ró­la semmi jót” — nagyon is találó a hibás szöveg. Ha az embert sok kelle­metlen élmény éri, megpró­bál felejteni. A kellemetlen dolgoknak a tudatból való kiűzését elfojtásnak nevez­zük: az élményeken kívül ez saját érzelmeinkre, vá­gyainkra, szándékainkra is vonatkozik. Ez a „tisztoga­tás” néha túl jól sikerül, és kiesnek a kellemetlenekkel összekapcsolódott közöm­bös emlékek, vagy akár fontos adatok is (például valamire emlékeztető év­szám vagy keresztnév). így hiúsul meg a kínos témát is érintő levél feladása. Ha váratlanul kihagy az emlékezetünk, vagy olykor­olykor elszóljuk magunkat, elvétjük cselekedeteinket, nem kell megijedni: ez még nem az öregség, hanem a nagyon is élénk lelki műkö­dések jelzése. Bosszankodni sem érdemes, ha már utá­na vagyunk. Ellenben na­gyon érdekes és tanulsá­gos lehet, ha megpróbáljuk megfejteni a tévedések mé­lyebb, valódi okát. így rá­jöhetünk saját magunk elől is titkolt ellentmondásos érzéseinkre, ellentétes kész­tetéseink tudattalanul ma­radt összetevőjére. A tudat napvilágára hozva a belső, rejtett konfliktusok bizto­sabban megoldhatók. Ha pedig előre tisztázzuk ma­gunkban lappangó indula­tainkat és rejtett céljainkat, megelőzhetjük a kellemet­len meglepetéseket. Ignácz Piroska Pelerin - tavaszra Nemcsak praktikus, csinos és modern, de az is előnye, hogy akinek nincs varrógépe, az is elkészítheti. Duplaszéles, puha, meleg, könnyű kelmét vegyünk hoz­zá (flaus, lódenszövet, kasha, stb.), s aszerint hogy térdig vagy féllábszárig érőt akarunk-e, 160 vagy 220 centimétert. Az anyagot hosszában félbehajtjuk, bemérjük, hol van a közepe, és mint a mellékelt ábra mutatja, kiszabjuk a nyakkivágást. Az eleje közepén még egy 25 centi hosszú nyílást vágunk a bebújásra. Ezután a pelerint vagy körül­szegjük valamilyen színben harmonizáló, de elütő színű fer­depánttal, vagy sűrűn körülhorgoljuk. A nyakkivágást és az ujja nyílását egy-egy gombolós szélpánttal fogjuk össze. A pelerin várandós kismamák számára is nagyon elő­nyös, csinos viselet. B. K. Kozmetikai tanácsok Aki állandóan festi, púderoz- za arcát, hetenként legalább egyszer citromlébe mártott géz­darabbal vagy vattával dörzsöl­je le bőrét. Napközben ne készítsük ki túlzott mértékben arcunkat, mert az állandó smink árt a bőrnek. Negyven év után az esti ki­készítéshez is csak finom pasz­tellszíneket használjunk. Meg kéne szívlelni! Móricz Zsigmond írta 1940-ben a Kelet Népe című folyóiratban a rejtvény soraiban megfejthető intelmet. VÍZSZINTES: 1. Az intelem első része (zárt betűk: L, I). 7. Száll ... magosán, mago­sán .. . (népdal). 12. Szombat­hely része. 13. Az idézetben használt kéttagú felszólítás vál­tozata. 15. Hegyes szerszám. 16. ... Ami; Maupassant hőse. 17. Fedő alatt puhít. 18. Testes darab! 19. Nem ez. 21. ... Vid; vitéz Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzában. 22. Tenger — német térképeken. 25. Közép­olaszországi városka (Stia). 27. Nincs tapasztalata. 30. Német égtáj (Osten). 33. Tőrvívó-világ- bajnok az 50-es években (Chris­tian). 34. Géza páratlan! 35. Olasz filmszínésznő (Giovanna). 38. Rév. 39. Grimm ismert me­séje, Humperdinck írt belőle operát. 44. A hidrogén, kálium és oxigén vegyjele. 45. Vele megy. 46. Belül fojtó! 47. Mor­va város. 51. A végén lévő. 53. Tetőfedő, anyag. 54. Északi ipar­város lakója. 55. Sej, a . . . ré­ten ; népdal a Mátrai képek cí­mű Kodály-műből.. 57. Oly for­dított! 59. Lamartine verse. 60. Amíg. 62. Pusztít. 64. Kiejtett betű. 65. Levegőért kapkodó. 66. Hagyd abba! 67. Nagy etetés. FÜGGŐLEGES: 1. Az olimpia csúcsszerve. 2. Alkotórész. 3. Hosszú, ujjatlan köpenyforma ruha. 4. Ady álneve. 5. Japán politikus. 1960—64-ig miniszter- elnök (Hayato. 1899—1965). 6. 1081 méter magas csúcs a Bat- lavai-tó közelében, Jugoszláviá­ban. 7. Állami bevétel. 8. Sav „teszi” a bőrrel. 9. Tova. 10. Elmaradt. Ll. Svéd aprópénz. 14. Erdei nimfa a görög mito­lógiában. 18. Vadvédelmi terület Tanzániában (Selous). 20. Bur­gonyából hagymás zsírral ké­szült étel. 23. Egyesült Tisztiis­kola. 24. Az idézet második, be­fejező része (zárt betűk: F, Z, N, M, K). 26. Tanonc. 28. Kór­ház Budapest központjában. 29. Észak-amerikai indián törzs. 31. Valamely tudományág szavait tartalmazó gyűjtemény. 32. Az orrához. 36. Könnyű, jelenték­telen olaszul (Lievo). 37. Isko­lai rövidítése. 40. Daloló. 41. Lord ...; Jozeph Conrad regé­nye. 42. Könnyelmű, csak az él­vezeteknek élő. 43. Stílus, ré­gies szóval. 48. A sugárzás el­nyelt dózisának mértékegysége. 49. Az égitestek helyzetét meg­határozó szög. 50. Férfinév. 52. A Cseh Filharmonikus Zenekar legendás hírű karmestere (Vac­lav. 1883—1961). 53. Bosszúálló sárkánykígyó a görög mitoló­giában. 56. Román férfinév. 58. Spulni. 59. Művészi meztelen­ségábrázolás. 61. Lóth és Schütz művésznők személyneve. 63. Ke­rek szám. 65. Felelős kiadó rö­vidítése. 66. Azonos magánhang­zók. Zábó Gyula Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 24. sz. sorok meg­fejtése április 14-ig. Nagy színészek című, március 25-i rejtvényünk helyes meg­fejtése: Ascher Oszkár, Mály Gerő, Barsi Béla, Bajor Gizi, Rajz János, Rozsos István, Sza­bó Ernő. Rózsahegyi Kálmán. Soós Imre. Simor Erzsi, Beregi Oszkár. Kiss Manyi. Pécsi Sán­dor, Básti Lajos, Zách János. — Könyvutalványt nyertek: Bozó Anikó Kisújszállás. Hangodi La- josné Martfű és Rácz Jánosné Mezőtúr. (Az utalványokat pos­tán küldjük el.) Dísz- és gyógynövény: a körömvirág A házi kertek egyik kissé elfeledett dísz- és gyógynö­vény különlegessége a kö­römvirág. Egyéves növény. Szára átlagosan 25 cm ma­gas, de szakszerű gondozás esetén az 50 om magasságot is elérheti. Narancsvörös dekoratív virágai fészeikvi- rágzatot alkotnák. Ha korán elvetették, júniustól kezdve őszig folyamatosan nyíl­nak, virágzanak. Termései sajátosan körömszerűen 'meggörbültek, barna színű­ek. Nevét ezekről a nagy, körömszerűen meghajlott terméseiről kapta. A körömvirág szép na­rancsszínű sziromlevelei festékanyagokban igen gaz­dagok, így nem csoda, hogy az élelmiszeripari szakem­berek hamar felfigyeltek er­re az érdekes növényre, és élelmiszerfestékként hasz­nosítják. A népi gyógyá­szatban a körömvirág szir­maiból készült teát gyo­mor- és bélfekélyek ellen sikeresen használják, de a kamillához hasonlóan ne­hezen gyógyuló sebek, fe­kélyek borogatására is al­kalmazzák. Igénytelen növény, de ha még az ősszel gondosan felásott, majd vetés előtt kertszerűen elmunkált ta­lajban neveljük, úgy a szak­szerű gondozást meghálálja! Szokásos vetési ideje már­cius, de vethető még júni­usban is, különösen, ha megfelelő az időjárás. Akár 40 crn-es sortávol­ságra, akár fészekbe 50 ern­es sortávolságra elhelyezve, 8, maximum 15 gramm mag szükséges tíz négyzetméte­renként. Amennyiben sűrűn kel, úgy érdemes a körömvirá­got 15 om-es tőtávolságra kiritkítani. Az így nyert pa­lántákat a sorhézagok ki­töltésére vagy dísznövény- ágyások szegélyezésére hasz­nálhatjuk. Fejlődése során rendszeres kapálást, gyom­talanítást igényel. A kinyílt virágok folya­matosan gyűjthetők. A le­csípett virágról óvatosan le kell tépni a narancsszínű szirmokat, majd árnyékos, száraz, szellős helyen meg­szárítani. A megszárított anyagot széles szájú üveg­ben lehet tárolni. Tíz négy­zetméteres felületről körül­belül 8—10 dkg száraz szir­mot nyerhetünk. A leggon­dosabb ápolás esetéin is előfordulhat, hogy károsítok támadják meg növényein­ket, melyek közül a levél- tetvek, például a zöld őszi­barack levéltetű és a fekete répalevéltetű a legveszé­lyesebb. Eredményes véde­kezéshez jó hatású készít­mény a Pirimor 0,05 szá­zalékos töménységben, köd- szerűen kipermetezve. dr. Széles Csaba A JÁSZKUN VOLÁN és a VOLÁNTOURIST VÁLLALAT pályázatot hirdet szolnoki székhelyén üzemelő közös utazási irodájába irodavezetői munkakör betöltésére. A munkaviszony 3 évre szól, mely alkalmasság esetén meghosszabbítható. Az utazási iroda teljes körű szolgáltatással — belföldi, nemzetközi programok értékesítése, menetjegyeladás, bankszolgáltatás, rent a car, stb., — áll majd a lakosság rendelkezésére. Az irodavezetői munkakör betöltése ide­genforgalmi gyakorlatot, jó szervezőkészséget, kereske­delmi érzéket és vezetői rátermettséget igényel. Bérezés: alapbérrel kombinált jutalékrendszer, az 5 1983. M.E. rendelet szerint. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, erkölcsi fedd­hetetlenség, minimum egy nyelvből közép- vagy felső­fokú nyelvvizsga. A PÄLYAZAT TARTALMAZZA: a pályázó jelenlegi munkahelyének nevét, beosztását és jövedelmét, részletes önéletrajzot, a munkakör betölté­sére vonatkozó elképzeléseit, valamint a képesítést iga­zoló okmányainak fénymásolatát. A PÁLYÁZATOKAT a megjelenéstől számított 15 na­pon belül nyújtsák be a VOLÁNTOURIST Vállalat személyzeti és oktatási önálló osztályára (1066 Budapest, VI., Lenin krt. 96. fsz. telefon: 314-908.)

Next

/
Thumbnails
Contents