Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-05 / 79. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 5. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa hazánk felszabadu­lásának évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Grósz Károlynak, Grósz Károly, Straub F. Brúnó és Né­meth Miklós választáviratban köszönte meg Mihail Gorbacsovnak. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa nevében köszönetün- ket fejezzük ki a hazánk fel­szabadításának 44. évfordu­lója alkalmából küldött üd­vözletükért és jókívánságai­kért. E napon tisztelettel és ke­gyelettel idézzük fel a ha­zánk szabadságáért életüket áldozó szovjet hősök emlékét és a barátság érzéseivel kö­szöntjük a szovjet népet. Ma hazánk felszabadulás utáni történelmének fontos fordulópontjához érkezett. Az 1945 utáni évek lendülete és elszántsága példát és erőt ad a mai nemzedékek számára is. A magyar történelem ér­tékeire építve a korszerű, hatékonyan működő, humá­nus szocialista társadalom megteremtésén dolgozunk. újjászületés útja. Az azóta eltelt években a Szovjetunió és Magyarország közötti ba­rátság és együttműködés megbízhatóan szolgálja a két ország népeinek érdekeit. Napjainkban a szocialista rend alapelveinek azonossá­ga mellett az a felismerés is egyesít bennünket, hogy el­kerülhetetlen a szocializmus határozott megújítása. Az in­ternacionalista szolidaritás­ra az egyenjogúságra, a köl­Törekvéseink következetes megvalósításához kedvező nemzetközi hátteret bizto­sít, hogy a szovjet átalakítá­si politikával alapvetően azonos irányban keressük a szocialista társadalmi beren­dezkedés megújításának út­jait. Az elmúlt több mint négy évtized során az élet minden területére kiterjedő kapcso­latrendszer alakult ki, amely az együttműködés ezernyi szálával köti össze országa­inkat, népeinket és pártjain­kat. Magyarország számára alapvető fontosságú a Szov­jetunióhoz fűződő szövetség, az egyenjogúságon és a köl­csönös előnyökön alapuló vi­szony dinamikus fejlesztése. Érdekeltek vagyunk abban, hogy kapcsolatainkat — a múlt minden terhétől meg­szabadítva — korszerűsít­sük. Befejeződött Mihail Gorbacsov látogatása (Folytatás az 1. oldalról) együttműködési szerződés aláírása. Ezután hangzott el Mihail Gorbacsov beszéde a havan­nád nem zeit gyűlésiben a ku­bai törvényhozók előtt. Este a szovjet nagykövet­ségen Gorbacsov díszvacso­rát adott vendéglátói tiszte­letére, majd a nap program­ja nemzetközi sajtóértekez­lettel zárult. Kedden a kubai hatóságok őrizetbe vették annak az il­legális csoportnak — az em­beri jogok pártja — vezető­jét, aki keddre tüntetést szervezett a szovjet nagykö­vetség épületéhez. A tünte­tők éltetni akarták a szov­jet átalakítás és nyíltság politikáját. A Szovjetunió számára ér­tékes a szocialista Kubához fűződő barátság, Kuba iránti szolidaritását nem befolyá­solják a konjunkturális in­gadozások. A Szovjetunió kész fejleszteni kapcsolatait a karibi szigetországgal, új minőségi szintre emelni azo­kat. Ehhez kedvező feltétele­ket teremt az április 4-én aláírt szovjet—kubai barát­sági és együttműködési szer­ződés — jelentette ki Mihail Gorbacsov a kubai nemzet- gyűlés előtt elmondott be­szédében. A szovjet vezető felszóla­lásában méltatta a kubai forradalom történelmi jelen­tőségét. Hangsúlyozta, hogy ez a forradalom rendkívül nagy hatással völt a gyarma­ti sorban és függőségben élő népek felszabadító mozgal­ma számára. Történelmi érdeme az is, hogy bebi­zonyította: a szocializ­mus eszméje nem csak Eu­rópa vívmánya, ahonnét át­terjedt Ázsiára, ez az eszme elkötelezett hívekre talált a nyugati féltekén is. A szovjet vezető elmondta: a Fidel Castróval folytatott megbeszélések megerősítet­ték, hogy a Szovjetunió és Kuba közösen viszonyul a nemzetközi élet alapvető kérdésedhez. Mindkét ország eddig is, és a jövőben is, egységesen lép fel a tartós béke megteremtése, a nuk­leáris veszély elhárítása, a nemzetközi gazdasági kap­csolatók átalakítása érdeké­ben, egységesen küzd azért, hogy a népek elidegeníthe­tetlen joga legyen a saját sorsának önálló meghatáro­zása. Gorbacsov hangoztatta, hogy a nemzetközi légkör több helyen kedvezően vál­tozott. A közös, egybeeső ér­dekek területe meglehetősen széles, s az alapul szolgái­kat a világméretű közös fel­lépéshez. Ez azonban nem »jeleníti a szocialista orszá­gok internacionalista szoli­daritásának gyengülését. A ■Szovjetunió nem feledkezik meg barátai és szövetségeséi érdekeiről, biztonságáról, s mindent megtesz a velük való együttműködés erősíté­séért. Mihail Gorbacsov a nem­zetközi élet legsürgetőbb fel­adatának a gyakran külső beavatkozásból eredő regi­tonális konfliktusok rendezé­sét nevezte meg. Határozot­tan ellenezzük a forradalom, vagy az ellenforradalom ex­portjának bármilyen elméle­tét, a külső beavatkozás minden formáját — mondta. Remény van arra, hogy véget lehessen vetni a dél­nyugat^-afrikai válságnak is — folytatta Gorbacsov, hoz­zátéve azt, hogy országa kész hozzájárulni a Namíbiáról kötött megállapodás teljesí­téséhez és ahhoz, hogy vég­legesen felszámolják a gyar­matosítást és a fajgyűlöletet Afrikában. Az egyik legrégibb és leg­veszélyesebb konfliktus, a közel-keleti válság azzal kapcsolatos, hogy Izrael arab területeket tart megszállva és a palesztin arab népet megfosztották a független­séghez való jogától. Ennek a kérdésnek a megoldásában nem csak a közvetlenül érin­tettek, hanem Európa, az Egyesült Államok és termé­szetesen a Szovjetunió, vala­mint a többi szocialista or­szág is alapvetően érdekelt — mondta Gorbacsov. A szovjet vezető szólt a Szovjetunió latin-amerikai kapcsolatairól is. Mint mondta, a világnak ez a tér­sége sem lehet, a kelet—nyu­gati szembenállás színtere. A Szovjetunió azzal, hogy fejleszti együttműködését a latin-amerikai államokkal, nem törekszik semmiféle po­litikai, vagy katonai-straté­giai előnyt szerezni a maga számára a nyugati féltekén. Napjaink egyik legsúlyo­sabb problémáját az a kü­lönbség jelenti, ami a gazda­ságilag fejlett és a fejlődő országok között van — mondta Mihail Gorbacsov. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ közgyűlésének 43. ülésszakán — tavaly decem­berben — a Szovjetunió már javaslatot tett a külső el­adósodás gondjának enyhí­tésére. A fejlődés kérdései­nek megoldásakor nem észak és dél, illetve kelet és dél között kellene párbeszédet folytatni, A Szovjetunió azt javasolja; észak, dél, kelet és nyugat képviselőinek kö­zösen kellene meggondolni­uk azt, hogy a leszerelés folytatásával és elmélyítésé­vel pótlólagos forrásokat le­hetne teremteni a segítség- nyújtáshoz — fejezte be be­szédét Mihail Gorbacsov. Grósz Károly látogatása a Kárpátalján (Folytatás az 1. oldalról) a politikai szintű, hanem az emberek közötti kontaktu­sok fejlesztésén, a gazdasá­gi, politikai, társadalmi kap­csolatok kiszélesítésén mun­kálkodik az MSZMP. Ezt a célt szolgálja a mostani lá­togatás, amely értékes ha­gyományok, kézzelfogható eredmények számba vételé­re is alkalmat ad. Genrih Bandrovszkij a Szovjetunió legfiatalabb me­gyéjének helyzetéről adott tájékoztatást. Grósz Károly ezután az Ungvári Állami Egyetemet kereste fel. A magyar tan­szék vezetője Petro Lizanyec professzor beszámolt arról, hogy 25 éves fennállásuk alatt 400-an szereztek diplo­mát a tanszéken, s jelenleg 48-an tanulnak a nappali, 78-an a levelező tagozaton. A Szovjetunióban folyó hungarológiai kutatásokat koordinálja majd a most lét­rejött Hungarológiai Köz­pont, amely segíti az itt élő más népekkel kialakult kap­csolattartást is. Augusztus­ban 21 ország tudósainak, kutatóinak részvételével nagyszabású hungarológiai konferenciát rendeznek. Ma­gának a központnak az ün­nepélyes megnyitására meg­hívták Grósz Károlyt , aki rövid válaszbeszédében me­leg szavakkal köszönte meg a magyar nyelv, kultúra kár­pátaljai ápolóinak munká­ját. Helyi idő szerint már 17 óra is elmúlt, amikor Grósz Károly megérkezett a terü­leti pártbizottság politikai képzési központjába, ahol nagygyűlésen találkozott a terület járásai, Beregszász, Nagyszőlős, Munkács és Ungvár munkásainak, szö­vetkezeti dolgozóinak és if­júsági szervezeteinek mint­egy 700 képviselőjével. A területi pártbizottság el­ső titkárának megnyitója után Grósz Károly mondott beszédet. Köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságá­nak a meghívásért, az Ukrán Kommunista Párt megyei szerveinek, Kárpátalja egész lakosságának a szívélyes fo­gadtatásért. Egyúttal átadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt üdvözletét és jókí­vánságait. A nagygyűlést követően Grósz Károly interjút adott az ungvári magyar nyelvű televízió számára, amely hazánk felszabadulásának évfordulóján, április 4-én kezdi meg adásainak sugár­zását. Az MSZMP főtitkára ez­után II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona egykori lakhe­lyét, Munkács várát kereste fel. A mintegy 50 kilométe­res autóút közben gyakran lehetett találkozni ukrán és magyar nyelvű feliratokkal, s a 60—70 százalékban ma­gyarok lakta falvak, közsé­gek lakosai integetve köszön­tötték az MSZMP vezetőjét. A program utolsó állomá­sa Beregszász volt. A nagy múltú település központjá­ban több ezer helyi lakos várta, köszöntötte Grósz Ká­rolyt, aki ezután Veress Gá­bornak, a járási pártbizott­ság első titkárának tájékoz­tatóját meghallgatva ismer­kedett a soknemzetiségű já­rás életével, lakóinak hely­zetével. Grósz Károly — elhagyva a járási pártbizottság épüle­tét — üdvözölte a rá vára­kozó több ezres sokaságot, beszélgetett a beregszásziak­kal, a magyar nemzetiség képviselőivel. A főtitkár a magyar nem­zetiségű értelmiségiekkel kö­zösen elfogyasztott vacsora után hazaindult. Grósz Károly — akinek kí­séretében volt Major Lász­ló, a KB Irodájának vezető­je. Thürmer Gyula, a főtit­kár külpolitikai tanácsadó­ja és Kimmel Emil, a KB Iroda helyettes vezetője — este tíz órakor, a nemrégi­ben átadott beregsurányi közúti határátkelőhelyen lépte át a szovjet—magyar határt. Grósz Károly főtitkárt üdvözlik Beregszászon (MTI Telefotó) Újjászerveződik a Magyar Függetlenségi Párt A vízierömü építése ellen Tüntetés Nagymaroson A Bajcsy-Zsilinszky End­re Baráti Társaság környe­zetvédő csoportja, a Duna Mozgalmak és más függet­len szervezetek hétfőn ki­rándulásra invitálták az ér­deklődőket a Dunakanyarba, hogy Nagymaroson közös szemlén győződjenek meg, hol tartanak a leendő vízi­erőmű beruházási munká­latai. A déli órákra több ezren gyűltek össze az épít­kezés körülzárt területének kapujánál, ahol a szervezők tiltakozó beszédeket tartot­tak, követelve a nagyberu­házás azonnali leállítását. A tüntetők tiltakoztak a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium ellen, amely megítélésük szerint a beruházással kap­csolatos környezetvédelmi szempontokat figyelmen kí­vül hagyja, s követelték Ma- róthy László miniszter le­mondását. Ezután transzpa­rensekkel Nagymaros főteré­re vonultak, ahol a szerve­zők képviselői egyebek mel­lett hangsúlyozták; a tün­tetés nem a helybéli lakos­ság ellen irányul, hanem fi­gyelemfelkeltés a célszerűt­len beruházás megakadályo­zására. A tüntetés fegyelmezetten zajlott le s a kora délutáni órákban ért véget. Vasárnap a Jurta Szín­házban tartott nagygyűlés­sel megkezdte újjászervezé­sét a Magyar Függetlenségi Párt. Az MFP 1947 nyarán, el­sősorban az azévi választá­sokra alakult meg. A Buda­pesten és a Tiszántúlon szer­zett szavazatai alapján negy­venkilenc országgyűlési kép­viselőt juttathatott a parla­mentibe. Az 1948-ban man­dátumainak megszüntetése miatt tevékenységét felfüg­gesztő párt legismertebb ve­A FIDESZ indulni kíván a választásokon, és választási programtervezetét a vá­lasztmány április végén a tagság elé bocsátja — hang­zott el az I. kerületi Műve­lődési Házban tartott hétfői FIDESZ-nagy gyűlésen. A választási program két rész­ből áll majd. Egyrészt meg­fogalmazza a Fiatal Demok­raták Szövetségének saját céljait, másrészt tartalmazza azt, hogy általános kérdé­sekben mely szervezetet tá­mogassanak a fideszesek a választások folyamán. zetői, Sulyok Dezső és Pfe­iffer Zoltán, emigrációba kényszerültek. 1956-ban az MFP is megpróbálta felújí­tani szervezetét, de az or­szág akkori politikai helyze­tében ez már lehetetlenné vált. Az MFP nemzeti és pol­gári párt, világnézete az Evangéliumon alapul, s az osztálykülönbségek nélküli polgári életforma megvaló­sítására törekszik, a lehető legtisztább demokrácia megvalósulásáig pedig ellen­zékben kíván működni. Programtervezettel n FIDESZ indul a választásokon Táviratukban kifejezik: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a szovjet nép neve- ben szívélyes üdvözletét kül­di önöknek, a testvéri ma­gyar népnek Magyarország fasizmus alóli felszabadulása 44. évfordulója alkalmából. 1945 tavaszán a magyar nép előtt ^megnyílt a nemzeti a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­rának, Straub F. Brúnónak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Németh Miklósnak, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének. csönösségre, az egymás sike­reiben való érdekeltségre tá­maszkodva a szovjet—ma­gyar kapcsolatoknak olyan új minőséget adhatunk és kell adnunk, amely megfelel az országaink fejlődése szempontjából életbevágó fontosságú igényeknek. Ezen a nevezetes napon kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és valamennyi ma­gyar dolgozónak boldogságot, békét és felvirágzást. Tanácsa Elnöksége elnökének és Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének a magyar vezetőkhöz eljut­tatott üdvözletét. Pártunk, a magyar közvé­lemény nagy rokonszenvvel és bizakodással követi a Szovjetunióban a szocialista rend potenciális lehetőségei­nek feltárására és humánus jellegének kibontakoztatásá­ra, a szovjet nép jólétének emelésére irányuló tevékeny­séget. Támogatjuk az új szovjet külpolitikai gondol­kodást, tevékenyen részt vál­lalunk a nemzetközi életben kibontakozó kedvező tenden­ciák továbbvitelében és visz- szafordíthatatlanná tételé­ben. Szívből kívánunk további sikereket a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának, Szovjetunió népeinek az átalakítási poli­tika, a szocialista társadalmi rend megújításának útján. A rendezvényen a résztve­vők arra kerestek választ, hogy miként működjön a jö­vőben a FIDESZ. Elsöprő többség képviselte azt a vé­leményt, hogy a FIDESZ- nek nem kell párttá alakul­nia. Ez egyrészt ugyanis ma­gában hordozná a bürokra- tizálódás veszélyét. Ugyan­akkor ha a FIDESZ párttá válna, rendkívül nehezen képviselhetné azt a szellemi sokszínűséget, amely ezt az ifjúsági mozgalmat jellemzi.

Next

/
Thumbnails
Contents