Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-18 / 90. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. ÁPRILIS 18. KÖZLEMÉNY Orósz Károlynak az MSZMP főtitkárának a Bolgár Népköztársaságban tett baráti munkalátogatásáról &rósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Bolgár Népiköztár­saság Államtanácsa elnöké­nek meghívására 1989. ápri­lis 16—17-én baráti munka- látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban. A 'két főititkár kölcsönösen tájékoztatta egymást a Ma­gyar Népiköztársaság és a Bolgár Népköztársaság tár­sadalmi-gazdasági életéről, az MSZMP és a BKP tevé­kenységéről a két országban folyó szocialista építőmun­ka időszerű kérdéseiről. Grósz Károly áttekintést adott az MSZMP 1988. évi országos pártértekezlete óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről, a párt által azóta kifejtett erőfeszítések­ről. E megbeszélésen is meg­erősítette, hogy Magyaror­szág jövője a szocializmus­ban képzelhető el, s az eh­hez vezető út a stabilitáson, a politikai és a gazdasági reformok dinamikus, egy­mással összhangban levő megvalósításán át vezet. A Magyar Népköztársaságban zajló események időszakát történelmi jelentőségűnek nevezte, amelynek legfonto­sabb tétje, az Európához va­ló felzárkózás esélyének ki­használása. Hangsúlyozta, hogy a többpártrendszerre váló áttérés fólytamatában, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak különös figyel­met kell fordítania a párt fő törekvéseinek világos ki­fejezésére, a pártélet de­mokratizálásának folytatá­sára, a párttagság széles kö­reinek bevonására a párt po­litikai tevékenységének for­málásába. Az MSZMP csak ily módon képes a politikai- gazdasági átalakulások élén haladni. Todor Zsivkov tájékoztat­ta partnerét a BKP vezetése alatt a Bolgár Népköztársa­ságban az 1987-ben elfoga­dott „júliusi koncepció” 'megvalósításáért, a szoci­alizmus építéséért folyó munkáról. Külön figyelmet fordított azokra az új mód­szerökre és megközelítésekre, amelyek a politikai és a gaz­dasági rendszer pártépítésé- re, a társadalmi élet sokol­dalú demokratizálására, az önigazgatás kibontakoztatá­sára, a BKP tevékenységé- nök tökéletesítésére vonat­koznak. Figyelembe véve a mai kor új történelmi álla­potát, Bulgária egyre in­kább nyit a világra, hozzá­járul az együttműködéshez és a kölcsönös megértéshez a Balkánon, Európában és az egész világon. ®rósz Károly és Todor Zsivkov áttekintette a ma­gyar—bolgár kapcsolatokat és megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy azok eredmé­nyesen fejlődtek. Ugyanak­kor rámutattak arra, hogy vannak még kihaszná­latlan lehetőségek. Mindket­ten kinyilvánították a köl­csönös szándékot ezek fel­tárására és hasznosítására. Az MSZMP és BKP ennek megfelelően igyekszik bőví­teni és gazdagítani kapcso­latainak tartalmát és for­máit. A gazdasági, a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés nem felel meg a kor kö­vetelményeinek. E területen új, korszerű formákat szük­séges alkalmazni a haté­konyság növelésére. A felek nagy hangsúlyt helyeztek arra is, hogy a két ország által megkötött megállapo­dásokat következetesen vég­re kel.1 hajtani. Fejleszteni kell a vállalatok és a szer­vezetek közötti közvetlen termelési és műszaki -tudo- mánvos együttműködést s célszerű szorgalmazni továb­bi közös vállalatok létreho­zását is. A találkozón áttekintették a magyar—bolgár kapcsola­tok egyéb területeit is. Hang­súlyozták, a parlamentek, az állami és társadalmi szer­vek, a tudomány, a kultúra, az oktatás területén vala­mint a tömegtájékoztatási eszközök és az idegenfor­galmi szervezetek közötti együttműködés hatékonysá­ga növelésének szükségessé­gét. A jövőben a korábbinál' nagyobb figyelmet szándé­koznak fordítani a két or­szág közvetlen lakossági kapcsolatainak élénkítésére. Grósz Károly és Todor Zsivkov véleményt cserélt a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről. Megállapí­tották, hogy a legfontosabb feladat a világbéke megőrzé­se, a biztonság és a kölcsö­nös bizalom erősítése, a köl­csönösen előnyös európai együttműködés fejlesztése. A Varsói Szerződés tagál­lamai aktív külpolitikájá­nak, valamint a nyugati kö­rök és a politikusok realis­ta álláspontjának köszönhe­tően már megszülettek az első eredmények. Az új kül­politikai gondolkodásmód, mindjobban érezteti hatását a nemzetközi életben. En­nek egyik megnyilvánulása az európai közös ház felépí­tésének gondolata, illetve annak megvalósítását szol­gáló számos erőfeszítés. A főtitkárok hangsúlyoz­ták, hogy az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezleten résztvevő orszá­gok nemrég befejeződött bé­csi utótalálkozóia új szakaszt nyitott a helsinki folyamat fejlődésében. A Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság az ott elfő- • gadott dokumentumnak megfelelően aktívan igyek­szik hozzájárulni a hagyo­mányos leszerelésről, a biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről folyó tárgyalá­sok sikeréhez, az emberi jo­gi-humanitárius kötelezett­ségek maradéktalan megtar­tásához. A szocialista orszá­gok politikai jószándékuk számos jelét adták: a Var­sói Szerződés tagállamai döntést hoztak arról, hogy egyoldalúan csökkentik fegy­veres erőiket, fegyverzetei­ket és katonai kiadásaikat. Grósz Károly nagyra érté­kelte a Bolgár Népköztár­saságnak a Balkánon az atom- és vegyi fegyver men­tes zóna létrehozására, va­lamint a balkáni államok közötti megértés és együtt­működés erősítésére irányu­ló következetes politikáját. A főtitkárok érintették a Varsói Szerződés korszerű­sítésének szükségességével kapcsolatos problémakört is. Egyetértettek abban, hogy a szervezetre a mai világ rea­litásai között szükség van. Ugyanakkor célszerű a poli­tikai-katonai szövetséget de- mokratikusabbá, korszerűb­bé tenni, a fórumain elvég­zendő feladatok tartalmát a mai követelményekhez iga­zítani; A két vezető állást foglalt a szocialista gazdasá­gi integráció gyorsítása, a KGST szervezetének gyöke­res átalakítása mellett. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a szükséges feltételek meg­teremtését a KGST tagorszá­gok szocialista közös piacá­nak jövőbeli kialakításához. E feltételek között kiemelt jelentőségűnek ítélték a tag­országok nemzeti piacgaz­daságainak megteremtését. A megbeszéléseken fon­tos helyet foglaltak el a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdései. Az MSZMP és a BKP szük­ségesnek ítéli a kommunis­ta pártok közötti együttmű­ködés tartalmának és for­máinak gazdagítását, a ta­pasztalatok és információk cseréjének fejlesztését. Fi­gyelembe véve világunkban a politikai pártok növekvő szerepét, a felék kifejezték készségüket a szocialista, a szociáldemokrata, a polgári és más pártokkal, valamint politikai erőkkel folytatandó párbeszéd elmélyítésére. Grósz Károly és Dodor Zsivkov találkozója baráti légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében folyt le. A megbeszélések hozzájárul­tak az MSZMP és a BKP a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zötti barátsági és sokoldalú együttműködés fejlesztésé­hez. Grósz Károly magyaror­szági, látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot, aiki ezt kö­szönettel elfogadta. A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni A SZOT elnökségének rendkívüli ülése Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szak- szervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a kialakult helyzetet elemezve az elnök­ség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal koráb­ban megkötött megállapodá­sokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos felté­telek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT vezetői csak egy összetételében je­lentősen megújult kormány­nyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A SZOT titkára a tárgya­lások egyik legfontosabb elő­feltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyil­vánosság előtt az ország va­lós helyzetéről. Az esetlegesen alkalma­zandó országos figyelmeztető sztrájk kérdését sem kerül­te meg Sándor László, ám mint mondta, a tárgyalás és a sztrájk között még sokféle lehetőségük van a szakszer­vezeteknek. Ezzel kapcsolat­ban utalt a május 1-jei ün­nepségre, amelynek az el­nökség véleménye szerint a munkavállalói érdekek tö­megdemonstrációjának kell lennie. Az elnökség a tagság véleményét kéri majd ahhoz, hogy a szakszervezeti mozga­lom a következő időszakban milyen lépésekre szánja el magát, milyen tárgyalási po­zíciót foglaljon el. Eszmecsere az együttműködésről, a gazdasági kapcsolatokról Grósz Károly és Todor Zsivkov négyszemközti megbeszélése Szófiában, a kormány székházában (Folytatás az 1. oldalról) viszonya mentes a nézetelté­résektől. A gazdasági együtt­működés jelenlegi helyzete — mutatott rá az MSZMP főtitkára — azonban már nem értékelhető ilyen ked­vezően, hiszen a forgalom­ban visszaesés mutatkozik. Az e téren tapasztalható gondok elsősorban objektív okokra — gazdaságszerkezeti problémáikra, az elszámolási rendszer fogyatékosságaira — vezethetők vissza. Egyetér­tettek ugyanakkor abban, hogy kölcsönös érdek az el­mozdulás e helyzetből. Azo­nos véleményen voltak ab­ban is, hogy a tőkés piac­építés nem helyettesítheti a szocialista, benne a magyar —bolgár gazdasági együtt­működés lehetőségeit. Grósz Károly ennek kapcsán hang­súlyozta : azonosan ítélték meg a két ország nemzetgaz­dasága, s a szocialista kö­zösség mai problémáinak gyökerét és a jelenlegi hely­zetből lehetséges kiutat egy­aránt. A megbeszélésen nem volt véleményeltérés Magyaror­szág, illetve Bulgária nem­zetközi törekvéseit tekintve sem. Röviden értékelték a világpolitika időszerű kérdé­seit. érintve a többi között az egységesülő Európai Kö­zösséghez való viszonyt, a kisebb országok nemzetközi lehetőségeit a szovjet—ame­rikai kapcsolatok tükrében. A bolgár fél megértéssel fo­gadta hazánk azon lépéséit is. amelyek a Dél-Koreáva1 és az Izrellel való kapcsola­tok rendezését szolgálják. Az MSZMP főtitkára ki­emelte: egyetértésre talált az a törekvése, hogy az ilyen munkatalálkozókat szabadít­sák meg a korábban jellem­ző formalitásoktól, az érde­mi eszmecserére, az előreha­ladásra koncentrálva. A szó­fiai megbeszélések már en­nék jegyében folytak. A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov a Bojana ven­dégházban Grósz Károly tisz­teletére díszebédet adott. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sándor nagykövet segítségé­vel tájékozódott a magyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hóna­pon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. Rövid baráti munkaláto­gatásának befejeztével hét­főn a ké6ő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kí­sérete. A magyar vendégeket a bolgár főváros repülőterén Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Dimitar Sztanisev. a KB titkára és több más ve­zető búcsúztatta. Jelen volt Simics Sándor, Magyaror­szág szófiai nagykövete. Hétfőn este hazaérkezett szófiai látogatásáról Grósz Károly. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lu­kács János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Kimmel Emil, a KB Irodájá­nak helyettes vezetője és Szokai Imre. a KB Nemzet­közi Pártkapcsolatok osztá­lyának helyettes vezetője fo­gadta. Jelen volt Lilo Tosev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Készül a kormány ú| programja (Folytatás az 1. oldalról) lakáshoz jutás lehetőségét, a reprivatizálás feltételeit. A 11 tagú testület a kor­mány további stratégiai dön­téseinek kimunkálásában, tudományos megalapozásá­ban, nagy jelentőségű kérdé­sek véleményezésében is köz­reműködik. A mindennap5 operatív kormányzati mun­kában . nem vállal szerepe-. A kormánytól független és, a nyilvánosság előtt tevékeny­kedő testület állásfoglalásait a kormánytól függetlenül ala­kítja ki. s vitázhat is a kor­mánylépésekkel, amikor en­nek okát látja. A kormány döntéseiért és tevékenységé­ért természetesen nem vállal felelősséget, hiszen javaslatai sorsáról a kabinet dönt. A döntési javaslatokat ki­dolgozó szakértő bizottságok rendszere és a Miniszterta­nács Tanácsadó Testületének létrehozása nem teszi feles­legessé az Akadémia szakér­tő bizottságainak állásfogla­lásait. A döntési javaslatok széles körű vitája, s az Aka­démia állásfoglalása a továb­biakban is nélkülözhetetlen. Számos döntési tervez jtnek változatlanul ez lesz a leg­főbb kontrollja. Az Akadé­mia fenn kívánja tartani p jogát az önálló állásfoglalá­sokra. s más testületekben, bizottságokban kialakított javaslatok véleményezésére. [Telexen | »érkezett I Tbilisziben Mától feloldották a kijárási tilalmat MONTEVIDEO Uruguayban az amnesztia­pártiak győzelmét hozta a vasárnapi népszavazás. A választók 58:42 arányban amellett foglaltak állást, hogy ne vonják felelősségre az emberi jogok ellen a dik­tatúra éveiben bűnöket el­követő katonákat. BONN Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár kedden Luxemburgba utazik, s ott találkozik Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. E találkozón a két államférfi megvitatja a Mihail Gorba­csov szovjet főtitkár és ál­lamfő június 12—15. között esedékes NSZK-beli látoga­tásának előkészítésével ösz- szefüggő, valamint a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó egyéb kérdéseket. ISZLÁMÁBÁD Nadzsibullah afgán elnök az Izvesztyija című moszk­vai lap hétfői számában megjelent interjújában is­mét azzal vádolta Pakisz­tánt. hogy nyílt agressziót folytat Afganisztán ellen Mint elmondta, Iszlámábád nemcsak fegyverekkel támo­gatja a lázadókat, de saiát katonáit is beveti a har cokba. Grúzia Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége hétfőn ki­adott rendeletével április 18- tól feloldotta a Tbilisziben április 9-én bevezetett éjsza­kai kijárási tilalmat. A dön­tés meghozatalára azt kö­vetően került sor, hogy a Grúz KP KB irodája hétfőn — Eduard Sevardnadze és Georgij Razumovszkij. rész­vételével — megtartott ülé­sén a helyzet értékelése után erre javaslatot tett. Sevardnadze a szovjet té­Több mint hatévi törvé- nyenkívüliség után hétfőn újból legálissá vált a Szoli­daritás lengyel ellenzéki szakszervezeti mozgalom. Varsóban az illetékes bíró­ság elrendelte a Szolidaritás Független önálló Szakszer­vezet bejegyzését. A Szolida­ritás országos szakszervezet, székhelye Gdansk. Ezzel Lengyelországban ismét véhíradónak adott nyilatko­zatában elmondta, hogy a kijárási tilalom eltörléséről szóló döntés meghozatalába 'bevonták a lakosság széles rétegeinek képviselőit, a grúz nem hivatalos szerve­zetek vezetőit is. A grúz származású szovjet vezető beszámolt arról, hogy hétfőn valamennyi felsőok­tatási intézményben meg­indult az oktatás, az üze­meikben szinte teljes lét­számmal kezdődött a hét szakszervezeti pluralizmus van, jogilag több mint hat, gyakorlatilag több mint hét­évi szünet után. Feltételezhető, hogy a Szo­lidaritás után hasonló gyor­sasággal fogják legalizálni az egykori parasztszolidarir tást valamint a Szolidaritás ifjúsági „meghosszabbítását” a független diákszövetséget is. Lengyelország Bíróság legalizálta a Szolidaritást

Next

/
Thumbnails
Contents