Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 1. Az MSZMP KB állásfoglalásai A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentum a -bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai -reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítő- je is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követelte meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézmény- rendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak ki- elégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. A pántértelkezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesülhet. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves1 társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására”. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai ezsközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai verseny- helyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszúbb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a nép- képviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. A KISZ továbbfejlesztésének irányairól I. Az MSZMP Központi Bizottsága tudomásul veszi, hogy 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusára 1989. április 21— 23. között, a Budapesti Sport- csarnokban kerül sor. 2. A kongresszusi felkészülés során megalakulnak az önálló tagszervezetek, amelyek megvitatják a KISZ Központi Bizottsága előzetes dokumentumait és a szövetség együttműködési szabályzatának tervezetét. II. Az MSZMP Központi Bizottsága álláspontja az, hogy 1. Az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz, a gazdasági-politikai modellváltás megvalósításához. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításában, önálló egzisztenciájuk megteremtésében, közéleti szerepük érvényesítésében érdemi változást csak a következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP meghatározó szerepet akar betölteni egy demokratikus, hatékonyan működő és jólétet biztosító szocialista társadalom létrehozásában, az ahhoz vezető reformokban. Ennek érdekében a fiatalokkal szoros kapcsolatot, politikai szövetséget alakít ki. A párt megújulásának is lényeges feltétele, hogy minél több fiatal támogatását nyerje meg. E célok érdekében az MSZMP-nek új, az ifjúság számára vonzó programra és annak megvalósítására van szüksége; ennek keretében ki kell alakítania új ifjúság- politikáját. Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létrejöttében, amelyek politikai rétegszervezetekként, a fiatalok érdekeinek képviselőjeként a szocializmus ügye mellett elkötelezett, a párttal politikai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalokat tömörítik. Lehetővé teszik tagjaik részvételét a közéletben, küzdenek érdekeik érvényesítéséért. Valóságos bázissal, befolyással rendelkeznek a fiatalok körében. Lehetőséget teremtenek öntevékeny és önálló közösségek létrehozására, demokratikus működésére. Együttműködnek minden jelentős társadalmi, politikai tényezővel, állami szervvel. A párt fontosnak tartja, hogy ifjúsági szervezetei a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában aktívan, kezdeményezően vegyenek részt. 2. A KISZ szervezetei az MSZMP-vel politikai szövetségben és partneri kapcsolatban, önállóan végzik munkájukat. Részt vesznek a párt politikájának, a helyi pártszervek és pártszervezetek programjának kialakításában, döntéseik előkészítésében és ezek megvalósításában. Aktív tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy tagjaik minél nagyobb számban párttagként is bekapcsolódjanak az MSZMP munkájába. Az együttműködés épüljön a vallott értékek azonosságára, a közös politikai érdekekre, és együttes tevékenységgel valósuljon meg. A politikai versenyhelyzet megköveteli az azonosan gondolkodó erők összefogását, így az MSZMP és ifjúsági szervezetei közös érdekeken alapuló együttműködését. A politikai szövetség feltételezi az elvszerű kritika és az eltérő vélemények kifejtésének lehetőségét, mind a két fél részéről. Ez igényli az őszinte párbeszédet, a konstruktív vitát, a kölcsönös toleranciát. 3. Az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül önállóan dolgozik. Tevékenységének alapja az MSZMP elvi-politikai programja, a kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak irányvonala. A párt arra törekszik, hogy befolyását a párttagokon, s elsősorban az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítse. Ezt szolgálják az ifjúsági szövetség testületéiben megalakítandó kommunista csoportok, mint a párt- testületek és az ifjúsági szövetségben dolgozó párttagok kapcsolatának fő eszközei. Az MSZMP a jövőben növelni kívánja a fiatal párttagok részvételét a döntésekben. Ahol ezt a fiatal párttagok igénylik, a pártszervezetekben — saját platformjuk kialakítása és érvényesítése céljából — működhetnek ifjúsági szekciók, tagozatok. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ platformját elfogadó önálló tag- szervezetek (területi, réteg- szervezetek stb.) föderációjaként működik. A szövetség politikai platformjáról, együttműködési szabályzatáról, elnevezéséről, programjáról, tisztségviselőiről a KISZ XII. kongresszusa dönt. A tagszervezetek saját programjukról, szervezeti és működési rendjükről, elnevezésükről, vezetőikről önállóan döntenek. III. A Központi Bizottság megérti az ifjúsági szövetség törekvéseit és támogatja a megindult politikai, szervezeti megújulást. Szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, a pártszervezetek és a párttagok — A Központi Bizottság elvi állásfoglalásának megfelelően segítsék az ifjúsági szövetség átalakítását. A kongresszusi felkészülést is használják fej a politizálásra, a párt befolyásának növelésére. Nyílt, őszinte párbeszéd során az ifjúság minél szélesebb körét nyerjék meg társadalmi céljaink megvalósításának. — A KISZ XII. kongreszszusát követően rendszeresen tekintsék át az ifjúsági szervezetekkel történő együttműködésük tartalmát, munkaformáit és alakítsák ki a közös teendőket. — Tájékozódjanak a párt politikájának, törekvéseinek fogadtatásáról, hatásáról a fiatalok körében. Hasznosítsák ezeket mindennapi munkájukban. — Igényeljék az ifjúsági szervezetek tisztségviselőinek. illetve képviselőinek részvételét a párttestületek munkájában. A szervezeti szabályzat átdolgozása keretében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a párttestületekbe — a pártalapszer- vezetekhez és pártszérvekhez hasonlóan — az if júsági szervezetek is kapjanak delegálási jogot. Koszorúzási Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából tegnap országszerte koszorúzási ünnepségeken emlékeztek meg a magyar földön elesett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi rótták le kegyeletüket a felszabadító harcokban hősi halált halt katonák sírjainál, emlékműveinél. Harkányban A bolgár katonák emlékművénél az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja, Der- zsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter és Őszi István külügymi- inisztier-lhelyetites koszorúzta meg a bolgár katonai temetőben álló emlékoszlopot. A Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetsége részéről Venelin Todorov Ko- cev nagykövet, Gano Ivanov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Beremenden A hazánk felszabadításáért elesett jugoszláv hősök beremendi emlékművénél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Krémemé Michelisz Teréz, Derzsi András, valamint őszi István koszorúzita meg a jugoszláv hősi temetőben álló emlékművet. A Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követsége részéről Rudolf Sova nagykövet és Mitar Za- gorac ezredes* katonai és légügyi attasé helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Solymáron A solymári katonai temetőben az ausztráliai, a kanadai, a francia, a brit, a lengyel és az új-zélandi hősök végső nyughelyén az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Czi- bere Tibor művelődési miniszter, Kovács László külügyminiszter-helyettes helyezte el a kegyelet viráünnepségek gait az elesett katonák emléke előtt tisztelegve. Ausztrália nagykövetsége képviseletében Douglas Alan Townsend, Kanada diplomáciai képviseletének nevében Derek Fraser nagykövet, a Francia Köztársaság nagy- követsége képviseletében Christiane Malitchenko nagykövet és Christian Abzouzi ezredes, a véderő attasé, a brit nagykövetség nevében Leonard Vincent Appleyard nagykövet és Frederick Nicolas John Davies ezredes, véderő- és katonai attasé, a Lengyel Népköztársaság nagykövetsége nevében Jerzy Piatkowski ideiglenes ügyvivő, Wladyslaw Jura vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé, Henryk Bosak tanácsos, a konzuli osztály vezetője, Üj-Zéland nagy- követsége nevében Peter Gale Harborne brit tanácsos koszorúzott. Budapesten A Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Czi- bere Tibor művelődésügyi miniszter és Kovács László kü 1 ü gymin iszter ^helyettes koszorúzta meg az emlékművet. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nevében Donald B. Kursch ideiglenes ügyvivő, Ruth M. Anderson ezredes, véderő és légügyi attasé és Sean E. Maxwell alezredes, katonai attasé helyezte el a tisztelet és megemlékezés koszorúit. Hajdúböszörményben Hajdúböszörményben a hazánk felszabadításáért folytatott harcban elesett román katonák magyarországi központi sírkertjében az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Bognár Rezső, az Elnöki Tanács tagja, Berecz Frigyes ipari miniszter és Havasi Béla külügyminiszter-helyettes helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. A Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége nevében Iraian Pop nagykövet, loan Todericiu ezredes, katonai és légügyi attasé és Gheorghe Albut tanácsos koszorúzott. Budapesten tárgyalt az uruguayi külügyminiszter Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter — aki csütörtök délután érkezett hivatalos látogatásra Budapestre — tegnap a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, és tájékoztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Nemzetközi kérdésekről szólva Várkonyi Péter méltatta a közép-amerikaj rendezési folyamatban játszott uruguayi szerepet. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Németh Miklós miniszter- elnök az Országházban fogadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A nap folyamán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta Luis Barrios Tassanót. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapestről. A kisiparosok és a vám Az április 8-án életbe lépő új vámjogszabály értelmében a kisiparosok a kereskedelmi vámtarifa körébe kerülnek át. Ezzel kapcsolatban a KIOSZ-ban az MTI munkatársának elmondták, hogy a változás kedvezően érinti a kisiparosokat, mert a jövőben könnyebben juthatnak külföldről származó anyagokhoz, eszközökhöz, szerszámokhoz, mérőműszerekhez. A kisiparosok és gmk-k — amennyiben önálló exportjogot kérnek és kapnak — a jövőben a vám szempontjából a vállalatokkal azonos elbírálás alá kerülnek. Ezzel egyidejűleg megszűnik a kisiparosságot korábban kedvezően érintő vámkedvezmény, miszerint ötévenként egy alkalommal 200 ezer forint értékig hozhattak be vámmentesen a munkájukhoz szükséges gépeket, berendezéseket. Kedvező viszont az. hogy a belföldi forgalmi érték helyett ezentúl a számlaérték alapján kell megfizetniük a vámot a magánvállalkozóknak.
