Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
Ára: 4.30 Ft XL. évf. 77. sz. 1989. április 1., szombat Török kormányátalakítás A közelgő választási harcra készül a LEMP Váratlanul gyorsan fejezte be a tegnap délután kezdődött tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A LEMP KB jóváhagyólag tudomásul vette a kerekasztal mellett eddig létrejött megállapodásokat. Felhatalmazta a Politikai Bizottságot, hogy a közelgő választási harc időszakában tegye meg a szükséges lépéseket a mai koalíció pártjaival való együttműködés érdekében. Az ülésről kiadott rövid közlemény szerint a KB jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az előző KB határozat végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységét és „reményét fejezte ki, hogy a kerekasztal-tárágyalások megállapodással végződnek”. A KB másik határozata május 4—5-re összehívta a LEMP országos pártértekezletét, amelyen a párt alap- szabályzatának megfelelően az előző, a 10. pártkongresz- szus küldöttei vesznek részt. Meghatározták a pártértekezlet előkészítésének ütemtervét és létrehozták az előkészítő bizottságokat is. Turgut özal török miniszterelnök tegnap átalakította kormányát. Erre azután került sor, hogy az özal vezette Haza Pártja súlyos vereséget szenvedett a múlt vasárnapi helyhatósági választásokon: a Szociáldemokrata Néppárt és a konzervatív Igaz Üt Pártja mögött a szavazatoknak mindössze 22 százalékát szerezte meg. A ..volt kormány 22 tagja •közül mindössze 9 miniszter tartotta meg posztját. Három új tárcát is létrehoztak, így az új kabinet 25 tagú lett, és 16 tárcát új miniszter irányít. A megyei tanács Ülésén Velük cselekedjünk, ne helyettük! ÁtteHintették a cigánylakosság helyzetét Jelentés a VII. ötéves terv időarányos végrehajtásáról Tegnap délelőtt ülést tartott Szolnok Megye Tanácsa. Az ülésen részt vett Kozák Istvánná, a Belügyminisztérium Tárcaközi Koordinációs Bizottságának titkára és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A testület több napirendet tárgyalt. Egyebek között megvitatta és elfogadta a megye tanácsi gazdasága VII. ötéves tervének időarányos végrehajtásáról szóló jelentést, áttekintette a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tevékenységét. A cigány lakosság élet- és munkakörülményeiről szóló napirend vitájában tizenhármán vettek részt. A tanácstagoknak és a meghívottaknak már korábban kiküldött írásos dokumentumhoz Ürmössy Ildikó elnökhelyettes fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Szólt a jelentés előkészítő munkálatairól, rámutatott a téma bonyolultságára, sokirányú összefüggéseire. Kiemelte: a cigány lakosság körében is végeztek közvéleménykutatást az anyag összeállítása során. Az írásos dokumentum megállapítja, hogy a megyében a cigány népesség száma 23—24 ezer. A lakónépességen belüli arányuk 5,4 százalék. A cigányság kétharmada községekben él. A szociális követelményeknek nem megfelelő telepek száma jelenleg tizenkilenc. A telepek felszámolása anyagi okokból egyre nagyobb erőfeszítéseket kíván a helyi tanácsoktól. A cigány lakosság az utóbbi években nagymértékben differenciálódott. Jelentős részük elszegényedett, kevesen tudnak élethelyzetükből kiemelkedni. A hátrányok halmozódnak, illetve újratermelődnek. A cigányokkal szembeni előítéletek nem csökkentek. Foglalkoztatottsági helyzetük szorosan kapcsolódik sajátos szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb problémáikhoz. Az alacsony iskolázottságé szakképzetlenek egyre nehezebben találnak munkát. Másik gond. hogy a cigány dolgozók egy része állandó munka helyett szívesebben vállal idényjellegű, alkalmi tevékenységet. A foglalkoztatási gondok enyhítésére tizenkét településen közhasznú munkahelyeket létesítettek. ami végső soron csak átmeneti megoldás. Az oktatás területén jó eredmények születtek. Az óvodáztatásban, az ötéves cigánygyermekek beíratása majdnem teljes körű. Az általános iskolában azonban már korán lemaradnak. Az első osztályosok tanévvesztésének növekedése a legsúlyosabb gondok egyike. Az általános iskola után kevesen tanulnak tovább, közű ■ lük többen már az első évben lemorzsolódnak. Az első tanévet megkezdett tanulóknak csupán 35—40 százaléka kap szakmunkásbizonyítványt. A cigányság egészségi állapota romlott, a halandóság körükben az átlagnál lényegesen nagyobb. Háromszor- négyszer kevesebben érik meg a nyugdíjaskort, mint a nem cigányok. A jelentés kitér a cigányság állampolgári magatartására is. Egy adat: tavaly az összes bűncselekményt elkövetők 22,2 százaléka volt cigány. A napirend vitája során a hozzászólók mondanivalójából a megértés, a segítő szándék és tenniakarás csendült ki — de bírálatok is elhangzottak. Többen hangsúlyozták az iskoláztatás jelentőségét, ki(Folytatás a 3. oldalon) A győri Cardo Bútorgyárban a közelmúltban 50 millió forint értékű beruházást hajtottak végre, amelynek eredményeként európai viszonylatban a legmodernebb lapmegmunkáló, valamint fúrógépsorokat állítottak üzembe. A beruházás lehetővé teszi, hogy tőkés exportjukat megduplázzák. Az idén több mint 400 millió forint értékben terveznek bútort gyártani, amelyből a hazai piac mellett az NSZK-beli, francia, angol és amerikai megrendelőknek is szállítanak. Képünkön: a nagy teljesítményű, automata BIESSA fúrógépes készülék (MTI fotó: Matusz Károly) Veszített vonzerejéből az úttörőmozgalom Az ország politikai helyzetének átalakulása, a szervezetek változása közepette szinte csak az úttörőmozgalom tűnt stabilan mozdulatlannak. Pedig a változások nem kerülték el, felszín alatt változások érlelődnek. 5. oldal. Társasutazás Petőfihez Nemrég lapunkban is megismerkedhettek olvasóink azzal a vállalkozással, amelynek résztvevői a Szovjetunióban megtalálni vélték Petőfi Sándor sírját, s nyárra tervezik a kihantolását. Most kiderült, hogy megbomlott az egység a résztvevők között, a kölcsönös vádaskodások talán az expedíciót is veszélyeztetik. 4. oldal A BVM kunszentmártoni gyára mezőgazdasági üzemek részére is gyárt vasszerkezeteket, legutóbt tollfogadó vályút készítettek a bugaci Aranykalász MG Szakszövetkezet részére. Fotó: KÉ Elnöki Tanács II magánkereskedelemről szóló törvény módosítása Mavad Részvénytársasággá alakult Üjból részvénytársasági formát ölt az egyik legpatinásabb magyar vállalat, a Mavad. Április 1-jétől Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaságként folytatja munkáját. Az átalakulás fő célja az erősebb vadgazdálkodási és értékesítési érdek- közösség megteremtése. A Ma vad Rt.-nek 398 részvényese van, alaptőkéje 514 millió forint. A részvénytársasággá való átalakulás során 105 millió forinttal bővült a Mavad korábbi vagyona. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22— 25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott több irányú megbeszélések jelentőségét hangsúlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően. módosította a magánkereskedelemről szoló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A testület határozott Pető- fibánya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott. majd kegyelmi ügyekben döntött. Alapokmány-tervezetéről tárgyalt a SZOT Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek; a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott alapokmányt előkészítő bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az új alapokmánytól nem várható, hogy önmagában, felülről megoldja a szervezet belső konfliktusait. Elvárható viszont, hogy szilárd alapokat biztosítson a további működéshez, ahhoz, hogy egyetlen szervezet se távolodjon el a szövetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erősítse a mozgalom szervezeti egységét. Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csupán a majdani országos szövetségre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják; a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érdekeinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártoktól való függetlensége, illetve a baloldali mozgalmak legjobb hagyományainak továbbvitele mellett. A szövetségi rendszer felépítéséről szólva kiemelte: az országos szövetséget az országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve országos szövetségek hozhatják létre, s a jelenlegi elgondolások szerint tagjai is csak ezek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az alapokmány tervezete nem foglalkozik a tagszervezetek struktúrájával, a mozgalom új szervezetének felépítését mégsem lehet a véletlenre, az esetlegességre bízni, mert ez káoszt, anarchiát okozna, kockáztatná a szakszervezeti mozgalom egységét. Erre vonatkozóan az országos tanácskozás döntései az irányadóak, A SZOT titkára javasolta, hogy a Szaktanács a tervezetet bocsássa tagsági vitára, amelynek alapján majd a szakszervezetek előrehozott, rendkívüli kongresszusa dönt új alapokmányának elfogadásáról. Rományi Béla, az előkészítő bizottság tagja rámutatott, hogy a bizottság által készített tervezet, illetve az annak alapján kidolgozott elnökségi javaslat között néhány pontban jelentős eltérés van; például az egyének tagdíját és az egyes szervezetek szövetségi tagdíjának mértékét illetően. A bizottság anyagában az egyik lehetőségként az szerepel, hogy saját tagjaik körében a tagsági díjról maguk az érintett szakszervezetek döntsenek. Az elnökség ezzel szemben egységes tagdíj- fizetési gyakorlatot ajánl minden tagszervezet számára. A vitában többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy mind a két tervezetet bocsássák tagsági vitára, mások viszont amelllett szóltak, hogy csak az elnökség anyagát terjesszék a tagság elé. Ezt az álláspontot erősítette meg Kósáné Kovács Magda is, aki idéze az országos tanácskozás ide vonatkozó állásfoglalását. Ez azonban nem jelenti azt — mondta —, hogy a szakértői bizottság javaslatát nem kellene megismertetni a tagsággal. Élesen vetődött fel a hozzászólásokban a területi, megyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szerve(Folytatás a 3. oldalon)
