Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1 SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 60 sz. 1989. március 11., szombat Az Országgyűlés harmadik munkanapján Napirenden a romániai menekültek helyzete és a Munka Törvénykönyv módosítása Szűrös Mátyás lett az új házelnök A Parlament ülésszaka március 22-én folytatódik Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a képviselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika címére gyakran felhozott és megalapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyhar- rnada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve —, nem ők hagyták el a hazát, hanem nékik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát* hogy felelősséget érezzen • sorsuk alakulásáért. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét elemezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt világos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyarországon. hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, etnikai egységük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való kapcsolattartás . megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetet teremtettek, hogy sokak számára az életkörülmények elviselhetetlenné váltak. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kialakult helyzet — amit mi nem ösztönzünk, s nem is ösztönözhetünk — ellentétes szándékunkkal, mert a menekülés, legyen az legális vagy engedély nélküli, nem jelenthet megoldást a Romániában élő magyarság számára. Ugyanakkor mindaddig, amig nem mutatkozik kézzelfogható jele annak, hogy kedvező irányba változik Romániában az emberi és ezen belül a nemzetiségi jogok érvényesülésének tény» leges gyakorlata, befogadjuk a szülőföldjüket elhagyni kényszerülőket. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügyminiszter elmondta: — Több mint egy évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondhatom, hogy eddig nagy együttérzéssel és igyekezettel, rugalmasan sikerült megoldani e váratlanul jelentkezett, újszerű és hallatlanul bonyolult feladatot. A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon nehezen juthatnak lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. Javítana a helyzeten, ha a jobb megoldás érdekében a menekülteket arányosabban tudnánk elhelyezni az ország területén. Jelenleg ugyanis több mint háromnegyedük Budapesten, valamint Hajdú- Bihar, Békés, Pest és Sza- bolcs-Szatmár megyében tartózkodik. A menekültek közérzetét nagyban befolyásolja, hogyan foglalkoznak velük, miként intézik ügyeiket az erre hivatott szervek. Tapasztalataink azt igazolják, hogy az eljáró állami, közöttük a tanácsi hatóságok és intézmények méltányosan, felelősségérzettel, őszinte segítőkészséggel keresik a lehetőségeket, eszközöket a róluk való gondoskodásra, beilleszkedésük megkönnyítésére. Ugyanakkor kaptunk jelzéseket bürokratikus eljárásról, magatartásról. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a család- egyesítés megoldatlansága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házas- társa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a család- egyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásában. Ügy tűnik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a kivándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. A menekültügy intézésében — szabályozásában és a végrehajtásban is — a stabil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, valamint tapasztalataink gyarapodása tette szzükségessé, illetve lehetővé. ' Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők esetében a visszaadási gyakorlatot, amely — a közvélemény egy részében jogosan — erőteljes érzelmi hatásokat váltott ki, s amely miatt sok bírálatot kaptunk. 1988-ban a Romániából illegális határátlépéssel érkezők mintegy negyedét adták vissza hatóságaink a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem voltak elég világosak az erre vonatkozó elvek, és így bizonytalan volt a gyakorlat is. Bár sokan vannak olyan véleményen, hogy még nagyobb szelektálásra és nagyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s változtattunk az eljárás rendjén is. Mindezek következtében az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent, ez év februárjában például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. Fontos változást jelentett, hogy a rövid időre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyeket felváltottuk a 6 hónapos ideiglenes tartózkodási, illetőleg ennek lejártával a 2 éves letelepedési célú tartózkodási engedélyek rendszerével. Növekszik a nálunk tartózkodó román állampolgárok között azoknak a száma, akik véglegesen harmadik országba kívánnak továbbutazni. Sokan kifejezetten ezzel a szándékkal jönnek országunkba. A korábbiakkal szemben a továbbutazás elé ma már a magyar nemzetiségűek esetében sem állítunk semmiféle akadályt, abból kiindulva, hogy a tartózkodási állam megválasztása emberi jog. A harmadik országba való távozásuk azonban nem a magyar kiutazási engedélyen, sokkal, inkább azon múlik, hogy a legtöbb országban igen csekély készség mutatkozik a Romániából érkezettek befogadására. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth István elmondta: — Az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. Az állomások fő rendeltetése az itt-tartózkodásért, illetve letelepedésért folyamodók kérelmének körültekintő és megnyugtató első fokú elbírálása lesz. Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács február 24-i ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951-ben Genfben aláírt egyezményhez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Ezt a döntést az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott előzetes tárgyalások és a menekült- ügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezettségek alapos és sokoldalú vizsgálata előzte rrteg. A tárca vezetője szólt azokról az előnyökről is. amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jélent~ha- zánk számára: Mindenekelőtt legalizálja, széles körben elismert nemzetközi szerződéshez kapcsolja a menekültekkel foglalkozó mindennemű tevékenységünket. Lehetővé teszi a menekültek helyzetének, jogainak és kötelezettségeinek megnyugtató rendezését, részükre személyi és nemzetközileg elismert utazási okmányok kiállítását. Lehetőségünk nyílik arra, hogy az egyezmény részeseként tájékoztathatjuk a világ közvéleményét- a menekültekkel kapcsolatos tényekről és intézkedéseinkről. Végül az eddigieknél megalapozottabban vehetjük igénybe gondjaink megoldásához a menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek és intézmények — közöttük elsősorban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának — segítségét. Külön kérdés a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről szóló, ma hatályos magyar— román egyezmény sorsa. Ennek értelmében ugyanis román állampolgár csak akkor kaphat magyar állampolgárságot, ha őt előbb elbocsátják a román állampolgári kötelékből. Az egyezmény hatálya 1990. február 10-én jár le. Felmondására ez év augusztus 10-től számított hat hónap alatt kerülhet sor. A kormány addig is keresni fogja a megfelelő megoldás lehetőségeit, beleértve tárgyalások megkezdését az egyezmény módosítására. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezni fogja a felmondást. (Folytatás a 2, oldalon) A romániai menekültek helyzetéről a Miniszter tanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a képviselőket Leninvárosban . a Tiszai Kőolajipari Vállalattól vásárolt üzemben alakították ki a HOKÉV — a Horgászcikkeket Készítő és Értékesítő Vállalat üzemét, amely világszínvonalú horgászfelszereléseket készít. Az úszók, a tömör- és teleszkópos botok és a villantok minőségére garancia a dél-koreai Silstar cég technológiája. MTI-fotó: Kozma István Grósz Károly és Carlos Nunez találkozója Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap fogadta Carlos Nunezt a Sandinista Nemzeti Felszalbadítási Front Országos Vezetősége tagját, a nicaraguai Nemzetgyűlés elnökét. aki, az MSZMP KB meghívására érkezett hazánkba. A találkozón Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi reformfolyamatról, az MSZMP előtt álló feladatokról. Carlos Nunez vázolta a térségben kialakult új helyzet sajátosságait, és a nicaraguai vezetés törekvéseit az ország előtt álló gazdasági gondok leküzdésében. Nagy jelentőségűnek nevezte a Nicaragua iránt megnyilvánuló nemzetközi szonJaFltófit, benne az MSZMP és a'•ffBgyar társadalmi és tömegszerveáSÍ^ támogatását. Németh Miklós kormányfő Hágába utazott Németh Miklós miniszterelnök pénteken elutazott Hágába, ahol részt vész az állam- és kormányfői szintű környezetvédelmi konferencián. Útjára elkísérte Kovács László külügyminiszter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter- helyettes. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. 32. mezőgazdasági könyvhónap Kulturált termelők — magasabb termelési kultúra Gyárfás József emlékének szentelték a karcagi Karcagon tartották meg tegnap a 32. alkalommal megrendezett mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját. A helyőrségi klubban szép számban megjelent agrárszakembereket és érdeklődőket az egyik helyi közös gazdaság, a karcagi határ nagyobb részét — csaknem húszezer hektárt — művelő Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke, Kasuba János köszöntötte. A megyei könyvhónapi rendezvénysorozatot megnyitó Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója a napjainkban, az agrárgazdaságban is mindjobban felértékelődő információ fogalma köré csoportosította mondandóját. Többek között hangsúlyozta, hogy a gazdasági kibontakoHÉTFÖN ÉS KEDDEN Olcsó ruhák, Ismét lesz olcsó cipő-, ágynemű- és használt-ruhavásár Szolnokon, a Csomóponti Művelődési Ház földszintjén a jövő hét elején. Az immár hagyományosnak tekinthető akció most újabb színfolttal bővül, ugyanis a Karcagi Cipőipari Kisszövetkezet is' elhozza termékeit, amelyeket termelői áron kímegnyitót záshoz elengedhetetlen műszaki fejlesztés, szerkezetátalakítás nem képzelhető el a szakkönyvekben felhalmozott tudásanyag hasznosítása nélkül. Nemcsak gazdaságossági, hanem természet- és környezetvedelmí szempontok is sürgetik, hogy a mezőgazdasági termelésben is minél kisebb arányban legyen jelen az anyag, az energia, s növekedjék a szellemi hányad. Beszélt a kiadó igazgatója arról is, hogy milyen fontos szerepük van az információhoz jutásban a szakkönyveknek, kiadványoknak. Sajnos, mint mondotta, az utóbbi csaknem másfél évtizedben elért mennyiségi növekedéssel — 1957-ben 350 ezer, (Folytatás az 5. oldalon) cipők vására nál. Ilymódon lényegesebben olcsóbban, majdnem ötven százalék kedvezménnyel vehetők meg a Massipunkt papucsok, továbbá a Pedi- san cipőcsalád egyes tagjai, illetve különböző férfi félcipők. A vásár március 13-án hétfőn, sőt még kedden is fogadja az érdeklődőket: mindkét napon délelőtt kilenctől este hatig.
