Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 30. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly a Jasszer Arafattal, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökével március 16—17-én folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában rámutatott: a meghívással a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálni kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztin nép harcával. Jasszer Arafat nagyra értékelte a népe ügyével kapcsolatos következetes magyar álláspontot, a magyar nép szolidaritását. A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kállai Gyula felvetette, hogy a március 15-i demonstrációkon több szovjet- és kommunistaellenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott. Javasolta: hatá— Nehéz ma. eligazodni azoknak, akik megkísérlik figyelemmel követni a magyar politikai nyilvánosságban zajló folyamatokat. A tárgyilagos szemlélő egyidejűleg tapasztalhatja a der mokratizálódás kétségbevonhatatlan előrehaladását és olyan, olykor anarchikus jelenségeket is, amelyek már nem hasonlítanak ugyan a régi gondolatvezérléses állapotokra, de még távol vannak attól, amit a társadalom demokratikus rendiének lehet nevezni — mondotta bevezetőben a Központi Bizottság titkára. — A régi rendből az új felé tartó társadalomnak elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a korábbi szisztémák már, s a kialakítandók még nem működnek — folytatta előadói beszédét. — Az MSZMP-nek ma olyan helyzetben kell állást foglalnia a politikai nyilvánosság kérdésében, amikor változik a határ a türelem és a sodródás között, miközben máris vannak türelmüket vesztettek, akik az erő alkalmazásával akarják mindazt megoldani, amit csak értelemmel, következetesen higgadt, elvi politikával lehet tartósan, nagyobb megrázkódtatások nélkül elrendezni. Az 1988 májusi pártértekezlet óta áttörés ment végbe a politikai nyilvánosság fejlődése terén. Ma a politikai nyilvánosság szélesebb, fejlettebb, mint az elmúlt három évtizedben bánmikor. Ugyanakkor a nyilvánosság szerkezetét, működését tekintve ma is átmeneti helyzetben vagyunk. Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kikerülhetetlen ellentmondáA nyilvánosság valameny- nyi szintjén, így a tájékoztatásban, a sajtóban is a mi, viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az elmozdulás. a folyamatok akkor kezelhetőek, ha törvény által biztosított a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátái és a jogsértésekkel járó következmények is. Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felében a parlament elé terjeszthető — mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — Ebben a törvényben minden pártnak, szerverolja el magát a testület e megnyilvánulásoktól, kifejezésre juttatva azt is, hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar—szovjet barátság erősítésére törekszünk. . • Grósz Károly az észrevételekre válaszolva leszögezte: állást kell foglalni a március 15-ei demonstráción tapasztaltakban, azonban egy később megtárgyalandó napirend kapcsán. Azt is elmondta, hogy a Mihail Gor- bacsovval folytatott megbeszéléseken szóba került a romániai helyzet is, ám nem a hivatalos tárgyalások keretében. A tájékoztatót a testület tudomásul vette; ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása: Berecz János tartotta meg előadói beszédét. se \ jelentkeznek. Megteremtődött a lehetőség a különböző érdektörekvések nyilvános megfogalmazásához, de továbbra sincs ' megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának megítélésével kapcsolatban. Különösen bizonytalan és ellentmondásos annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal, hatással jelennek meg e nézetek. Jellemző például, hogy tulajdonképpen eldönthetetlen az a vita. hogy a különböző mozgalmak tényleges szerepüknek, súlyuknak megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai érdekek, nézetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti létszámhoz kötődik. Egyelőre a különböző társadalmi-politikai mozgalmak viszonylag kialakulatlanok, s nincs egyértelmű helyük a politikai folyamatokban sem. Ilyenkor lehet érveket találni amellett, hogy az új szervezetek aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy nyilvánosságuk nem kielégítő. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy kis létszámú szerveződések esetenként ugyanolyan nyilvánosságot kaphatnak, mint több ezres tagságot számláló mozgalmak. vagy mint éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is, Hogy a tisztességes szándékú érdektörekvések mellett a nyilvánosságban táguló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak, leegyszerűsítő egyoldalúságok és köpönyegforgatók. az etikai, ízlésbeli normákat megsértők is. zetnek. intézménynek biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanerű az alternatív szervezeteiket és azok sajtóját, publicistáit is objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. A törvényben egységesen rendezni kell a sajtóigazgatással összefüggő, ma még nyitott kérdéseket is. Összhangban pártunk politikájával, a mélyreható társadalmi demokratizálódással, a nyilvánosság reformjával, valamint az új tájékoztatási törvény koncepciójával: meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek között működő intézmények elidegeníthetetlen joga tömegkommunikációs eszközöket létrehozni, működtetni, meghaAz újságírók és az MSZMP közötti kapcsolat feszültségei ugyanis egyáltalán nem új- keletűek, ezeket csupán láthatóbbá, kitapinthatóbbá tette a megváltozott helyzet. Az újságírókkal csak akkor tudjuk megnyugtatóan rendezni a viszonyunkat, ha hitelt érdemlően felülvizsgáljuk velük kapcsolatos régebbi magatartásunkat, és szakítunk a parancsosztogatással, azzal a szemlélettel, amely az újságírót csupán célfeladatok megbízható, gyors és pontos végrehajtójának tekinti. Az újságírói pálya társadalmi és anyagi megbecsülése az újságírók önbecsülése évtizedeken keresztül a mélypontra zuhant olyan körülmények között, amikor nem lehettek a szó valódi, igazi értelmében értelmiségiek, mert nem tekintették annak azok, akiktől a kiválasztásuk, tevékenységük, sorsuk függött. Közben végbement ■ az újságírók között is a nemzedékváltás, megjelentek azok a fiatalok a szakmában, akik nagy érzékenységet tanúsítottak ama koreszmék iránt, amelyek nem utolsó sorban az MSZMP által is megtűrA Nyilvánosság Klubot is elsősorban a sajtóirányítás gyakorlata hozta létre, s nem csupán túlfűtött szereplési vágyak, vagy ellenzéki hajlamok. Rosszul tettük, hogy ezzel a kezdeményezéssel szemben kezdetben ellenállást tanúsítottunk. Berecz János külön kitért a sajtót érő piaci hatásokra, melyek máris átmeneti politikai következményű bérfeszültségeket okoztak a túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új sajtótermékeknél foglalkoztatott újságírók között. Az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy a legnagyobb hatású tömegkommunikációs eszközök — a tv, a rádió, az MTI — legyenek a nemzeté. Ez elvitathatatlan tény, de tennék hozzá néhány értelmező megjegyzést. Az első: ez kormányzati- politikai kérdés és nem irányítási vagy szervezéstechnikai természetű. A politikai nyilvánosság tagoltságának megjelenése, az új sajtóstruktúra új körülményeket teremt a párt saját orgánumai számára is. Az MSZMP lapjainak, folyóiratainak jelentősége a korábbiakhoz mérten hallatlanul megnövekszik. El kell érni, hogy — kölcsönhatásban a pártdemokrácia kívánt és mindjobban szorgalmazott fejlesztésével — a pártlapok és folyóiratok a párttagság véleményét, nézeteit egyszerre tükrözzék és formálják. Nem szabad megengedni, hogy frakciós törekvések szellemi központjává váljék egyik vagy másik orgánum, de gondoskodni kell arról: adjanak helyet a különféle platformoknak, s a platformok közötti vitáknak! Könnyű elvileg megfogalmazni, hogy a megyei pártlapok az MSZMP megyei lapjai, ezért követett politikai irányvonalukban egyszerre kell megjelennie a központi és helyi politikai stratégia és taktika elemeinek. A gyakorlatban mindezt úgy kell érvényesíteni, hogy a szerkesztőségek önálló műhely jellege is megmaradjon, illetve létrejöjjön. tározni azok politikai profilját. tevékenységi módjait és céljait az alkotmányosság tiszteletben tartásával. ve-támogatva, sokszor saját alkotóműhelyeiben a szellemi elitből fejlődtek ki. Az újságírók új nemzedéke nem nyugodott bele abba, hogy kívülrekesztődjék az értelmiségen. A sérelmek és a szakmai-politikai ambíciók elkerülhetetlenül odavezettek, hogy az újságírók egy része a nyilvánosság gátszakadását egyfajta törlesztésre is felhasználja. Az azóta végbement folyamatok olyan viszonyokat formáltak, amelyeknek a talaján egészséges kompromisszum lehetőségének körvonalai bontakoztak ki. A nyilvánosságban bekövetkezett fordulat, valamint a politikai intézményrendszer mélyreható reformjai fokozatosan megteremthetik a párton belüli egység feltételeit ezekben a kérdésekben is. A régi sajtóirányítási rendszer leépülése, s az új, a demokratikus jogállamiság kiépülése időszakában nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek ésszerű és etikus határok közé szoríthatnák a nyilvánosságban az olcsó népszerűségre való törekvést. A második: a nemzet intézményei felett a nemzet demokratikusan választott és ellenőrzött kormánya gyakorolja a felügyeletet. Ez a felügyelet közvetlenül kiterjed a legfontosabb személyi kérdések eldöntésére, s e nemzeti intézmények általános politikai vonalának meghatározására. A harmadik: nem a riporterek, a műsorvezetők és a kinevezett vezetők a nemzeti intézmények, hanem a tv, a rádió és az MTI. Nem tartozik a jogállamisághoz, a demokráciához, hogy ezeket az intézményeket feldaraboljuk, vagy megosszuk, ezért az ilyen törekvésekkel szembe kell szállnunk. Ezeknek az intézményeknek a mindenkori kormány politikai erőterében kell működniük, ugyanakkor nem válthatnak különféle pártoskodó célok és elképzelések anarchikus szócsövévé. Most minden eddiginél jobban törekednünk kell arra. hogy a párt orgánumainál olyan újságírók, szerkesztők dolgozzanak, akik erkölcsileg támadhatatlanok, szakmai felkészültségük, személyiségük, politikai, emberi kiállásuk megalapozza e lapok, folyóiratok tekintélyét. Pártunk nehéz anyagi- gazdálkodási helyzetében is jelentős erőforrást kell idecsoportosítanunk, mert a szerkesztőségek a politikai küzdelmek frontvonalában vannak. % * * * Sajnálatos módon a Központi Bizottság üléséről szóló tudósításunk itt megszakad, ugyanis technikai okok ( a fővárossal bennünket összekötő telefon- és telexvonalak elvágása, illetve késői megjavítása miatt további információkat az MTl-től csak hiányosan kaphattunk. A Központi Bizottság szerdai üléséről közlemény jelenik meg. A hazai és a külföldi saj*- tó képviselőit csütörtökön délután tájékoztatják a tanácskozásról. Berecz János előadói beszéde A jogállamiság fontos pillére Az újságírók megbecsülése Piaci hatások A pártsajtó helyzete Eltérítettek egy MÜLÉV-gépet (Folytatás az 1.- oldalról) sál (három magyar, hét külföldi), három főnyi kabinszemélyzettel, egy utaskísérővel, a konzullal és a két terroristával a fedélzetén. Időközben a fegyveresek megváltoztatták az úticélt, és egy Frankfurt melletti katonai légibázison kényszerítették leszállásra a magyar repülőgépet. A gép leszállása után rövid idővel az eltérítők megadták magukat az NSZK hatóságoknak, s lefegyverezték őket. Az utasok és a személyzet sértetlen maradt. Az eltérített magyar repülőgép utasairól a Malév rövid időn belül gondoskodott. Még a kora délutáni órákban mentesítő járatot küldtek Prágába az ottmaradt utasokért, akik így tovább utazhattak eredeti céljuk, Amszterdam felé. A Frankfurtban rekedt többi utas más légitársaságok gépeivel folytathatta útját Amszterdamba. Mindenki jól érzi magát a szerencsés kimenetelű gép- rablási közjáték után az utasok és a személyzet tagjai közül. Ezt közölte az MTI tudósítójával Frankfurtból Vörös Endre, a bonni magyar nagykövetség konzuli osztályának helyettes vezetője és Bostai Ferenc frankfurti Malév-kép- viselő. A gép személyzete a parancsnokkal az élen 20.15- kor még mindig az esetet kivizsgáló ügyészek munkáját segítette a gép utasaival együtt. A vizsgálat során meghallgatják beszámolójukat a géprablás lefolyásáról, körülményeiről. Eddig az utasok közül egy holland állampolgár továbbutazott, a többiek azonban, közöttük egy magyar utas, a vizsgálat elhúzódása miatt a frankfurti repülőtér szállodájában éjszakáznak egyágyas szobákban, majd másnap folytatják útjukat eredeti úticéljuk felé. A ZDF nyugatnémet televízió esti híradójában megállapította: a géprablás szerencsés és gyors befejezése nagymértékben a légi és a földi személyzet józan, higgadt magatartásának tulajdonítható. A két fiatal géprabló kihallgatása is folyik még, indítékuk változatlanul ismeretlen. Jugoszlávia—Albánia Éles hangú sajtóvita A Tanjug jugoszláv hírügynökség kedden éles hangú kommentárban ítélte el az Albán Munkapárt központi lapját. A Zeri i Po- pullit a jugoszláv hírügynökség szerint lázadásra ösztönözte a koszovói sza- kadárokat. A Tanjug szót emelt amiatt is, hogy „Albánia szeretné nemzetközivé tenni a kérdést, s szerepet akar játszani a rendezésben”. Az álbán pártlap a „Tankok alkotmánya” című cikkében megbélyegezte a tartomány önállóságát korlátozó alkotmánymódosítást, amelyet kedden fogadtak el Belgrádiban. A lap azt is kifogásolta, hogy Koszovóba jelentős katonai és rendőri erőt vezényeltek. A koszovói tüntetéssoro-' zatot a jugoszláv belügyminisztérium „fegyveres lázadásnak” nevezte. A megmozdulások elfojtásakor két rendőr és 19 tüntető életét vesztette, 54 ember, közülük 5 rendőr megsebesült. A belgrádi közlemény szerint a biztonsági erők önvédelemből használtak fegyvert „a terrorcselekményeket elkövető albán nacionalistákkal szemben”. Moldáviai megmozdulások n Pravda elemző cikke A moldován nyelv használatának terén a pangás éveiben felhalmozódott problémákat látja a kisinyovi tömegmegmozdulások hátterében a Pravda. Az SZKP KB központi lapja szerdán terjedelmes elemzést közöl a vasárnaponként immár rendszeresen megtartott több tízezres megmozdulásokról. A lap utal arra, hogy a moldován nyelv (a román helyi dialektikusa) az elmúlt évtizedekben jelentősen visz- szaszorult az ügyintézésben, a felsőoktatásban és a tömegtájékoztatásban. A helyzet hasonló más köztársaságokban is, de a probléma itt élesebben vetődik fel, mivel meg kell változtatni az ábécét is, a cinil írásmódról visszatérni a latinbetűshöz. A Pravda részletesen beszámol a március 12-i kisinyovi megmozdulásról, amikor a „peresztrojkás” jelszavak mellett a kormány lemondását követelte húszezer tüntető a pártszékház előtt. A lap szerint a tüntetésen több rendőr súlyosan megsérült. miután szervezett csoportok a székház elfoglalására bujtogatták a tömeget. A helyzetet bonyolítja, hogy rémhírek terjesztésével szítják a nacionalista hangulatot olyan emberek, akik saját céljaikra szeretnék kihasználni a politikai konjunktúrát. Libanon Tőzsziineti parancs Tűzszüneti parancsot adott fegyvereseinek szerdára Virradóra Michel Aun tábornok, a libanoni keresztény hadsereg főparancsnoka, elfogadva ezáltal az Arab Liga tűzszüneti felhívását. A hadügyminisztérium erről szóló közleménye szerint a tűzszünet — Szíriái elfogadás esetén — lehetővé tenné az Arab Liga jószolgálati bizottságának, hogy a helyszínen tárgyalásokat kezdjen a válságban érintett felekkel. Arról egyelőre nincs hír, hogy Szíria elfogadta-e . a tűzszünetet. Szórványos lövöldözésektől eltekintve szerda reggelre mindenesetre érezhetően csillapodott a harcok hevessége a libanoni fővárosban. Szíria 35 ezer katonát ál- lomásoztat Libanon területének kétharmad részén. A keresztény fegyveresek és a szíriai katonaság valamint libanoni szövetségesei közötti tűzpárba.j kedden estére példa nélkül álló hevességet ért el azután, hogy március közepén Aun tábornok bejelentette a „függetlenségi háború kezdetét a szíriai megszállókkal szemben". Az elmúlt két hétben a harcokban közel 120-an vesztették életüket. Az ENSZ főtitkára támogatásáról biztosította az Arab Ligának a libanoni vérontás megfékezését szorgalmazó erőfeszítéseit.
