Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 22. Hogyan adagoljuk a nyilvánosságot? Vajon túladagolható-e a nyilvánosság? Mi az, hogy mindenki csak a súlyának megfelelően szerepel hessen az írott vagy az elektronikus sajtóban? Tényleg keveset szól-e a tömegtájékoztatás a gazdaság eredményeiről, s valóban 'túlhangsúlyoz­za-e a hibákat? Nos, mindezen kérdések az utóbbi na­pokban, hetekben ismét makacsul előtér­be kerültek. Mintha a valósággal egyéb­ként ma már szembenézni képes politika csiinálói, e gondolatkörben mozogva, még mindig nem volnának eléggé egységesek, azaz a közvélemény konkrét bekapcsoló­dása a tények megismerésének folyamatá­ba még mindig csak elvi lehetőség lenne a nemzetközi közmegegyezés eszközrend­szerében. Azaz az a benyomásom, mintha a nyil­vánosságot még mindig — nem tudok jobb kifejezést használni — egyoldalú prekoncepciók alapján akarnák működ­tetni. Nem is olyan régen az MSZMP KB egyik ülésén ítélték el elsősorban a Ma­gyar Rádiót azért, mert a megszokottnál nagyobb mértékű megszólalási lehetőséget biztosított alternatív véleményeknek, kül­földre szakadt bennünket kritizáló magya­róknak. Legutóbb pedig a TV Híradó c. mű­sorát érte a vád: esténként fél 8-tól 8-ig mindenről szól, de a munkáról keveset. Pedig 4,5 millió munkavállaló közül — a kritikus hangú nyilatkozó szerint — 3,5 millió rendszeresen, becsületesen dolgozik, s ezeknek- az eredményeknek a bemutatá­sa talán segítené a kibontakozást. Kérem szépen, nekem meggyőződésem, hogy e kritikát nem lehet elfogadni. Sta­tisztikai játszadozás kérdése, miszerint visszamenői égésén az egész magyar sajtó­ban kimutatható, hogy nem mennek el a kollégáink az eredmények mellett. Csak- • hogy amellett sem mehetnek el, hogy ezek Postabank területi igazgatósága Fiókot nyit a megyeszékhelyen is Területi igazgatóságot nyi­tott kedden Debrecenben a Postabank és Takarékpénz­tár Részvénytársaság. Princz Gábor, az Rt. elnök-vezér­igazgatója a megnyitáskor el­mondotta, hogy a Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyére kiterjedő hatáskörű igazgatóság a pos­tabank hatodik területi szer­vezete az országban. A há­lózatot tovább fejlesztik, s a tervek szerint fiókot nyitnak Nyíregyházán' és Szolnokon is. Minden vidéki igazgató­ság számítógépes összekötte­tésben van a fővárosi köz­ponttal, így egy-egy vállala­ti hitelkérelmet 3—4 nap alatt bírálhatnak el. Lakos­sági hitelezéssel még nem foglalkoznak, de szolgáltatá­saik körét még az idén ezen a területen is bővíteni sze­retnék. Hz egészségesebb városért A szolnoki egészségvédelmi tanács pályázata A Szolnok Városi Egész­ségvédelmi Tanács pályáza­tot hirdet 1989-re az egész­ségvédelmi alapból nyújtan­dó támogatásra. Az egész­ségvédelmi tanács évi 500 ezer forint egészségvédelmi alappal rendelkezik. A pá­lyázatot azért írták ki, mert támogatni szeretnék azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek az egészségmegőr­zést szolgálják. Külön fi­gyelmet fordítanak azokra az elképzelésekre, amelyek a magas vérnyomás megelő­zését, a mentálhigiénés te­vékenység fejlesztését, az egészségkárosító tényezők (alkohol, narkománia, do­hányzás, túlzott gyógyszer- fogyasztás) elleni küzdelmet tűzték ki célul. Az egészségvédelmi alap­ból szeretnék támogatni az egészségmegőrzés f«í világo­sító, reklám-, propaganda- tevékenységét; a család, a gyermekek, az ifjúság egész­séges életmódra nevelését; a testkultúra fejlesztését; az egészséges környezet 'kiala­kítását és a városlakóknak készülő sportpályák, torna­termek létesítését. A pályázaton azok a jogi személyek és önálló közös­ségek, gazdálkodó, költség- vetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyhá­zi közösségek stb, vehetnek részt, amelyek pályázat cél­jait támogatni tudják. Az alapból elsősorban ott szá­míthatnak segítségre, ahol saját forrásaik (pénz, esz­köz) is vannak. A pályázatot május 20-áig kell eljuttatni a városi egészségvédelmi tanács cí­mére: (Szolnok, Kossuth tér 9). 3 példányban. A pályá­zatnak tartalmaznia kell a tevékenység leírását, célját, a pályázó nevét, foglalkozó-' sát, címét, az egészségvédő tevékenység .leírását, --rész­letes költségvetését. az eredmények, amiket számszerűsítünk, amelyek alapján kitüntetéseket osztoga­tunk, vándorzászlót adományozunk, végül is megméretésük során már könnyűnek találtatnak. Mert megannyi pozitívum, termelési eredmény mellett is a vesz­teséges vállalataink özöne rontja a helyze­tünket. Igaz a szerencsétlen 3,5 millió két­kezi vagy szellemi ezekben is rendkívül becsületesen dolgozik. De tessék kérem eldönteni. Róluk beszéljünk, miközben ugyanők nem élnek meg a becsületes mun­kájukból, vagy arról-e inkább, hogy miért nem élnek meg a becsületesen elvégzett munkájukból? Ugyanis az elmúlt 40 év­ben ez utóbbiról vajmi keveset szóltunk. Jó, tudom, nem mindig voltunk ilyen mélyponton. De most ott vagyunk. Tehát a Híradó mérlege ez ügyben még akkor is passzív lenne, ha a napi egyórás ossz mű­soridejében is csak ennek a problématö­megnek adnak képet és hangot. De • ez ránk, a helyi sajtóra ugyanígy igaz. Éppen a tévé egyik Napzárta-adásában zajlott vita a sajtónyilvánosságról. Ez alapján is úgy éreztem: érthetetlen, miért nem tudunk a sémáktól szabadulni. Me­gint előbukkant egy, a korábbiakra ríme­lő rendező elv: ki-ki súlya szerint szere­pelhessen a sajtóban, rádióban, televízió­ban. Hát kérem, ez aztán a fából vaskarika. Az ok és az okozat tökéletes sorrendcse­réje. Szerintem .mindenki szerepelhessen a sajtóban annyit, amennyit szerkesztési, műsorkészítési szempontok .megengednek, aztán döntsön a közvélemény, 'kinek mek­kora „fajsúly”-t ítél meg. Azaz: tekintsük már végre felnőttnek a közvéleményün­ket, ment az egyébként is az. Ne döntsük el helyette, mitől kell csömört kapnia. Szilas Péter Még csak tanuljuk Elbicegek a Főhivatalba, mondom a főhivatalnoknak, hogy a közértben bokán let­tem rúgva. Mondja, hogy nagyon saj­nálja. Mondom, hogy én még job­ban sajnálom. De nem ez a lényeg. A lényeg az. hogy én igazságtalanul és jogtalanul lettem bokán rúgva. Ugyanis tiltakoztam, amikor az a nagymarha mélák elém to­lakodott a felvágottas pult­nál, elvégre ma már senki­nek sem lehetnek előjogai. Erre jött a bokán rúgás. — Sajnos — mondja a fő- hivatalnok —, sok embernek gőze sincs minden állampol­gár pult előtti egyenlőségé­ről. Az az igazság, hogy még csak tanuljuk a demokráciát. Zúgó fejjel nyitok be a Fő- intézőségbe, mondom a főin­tézőnek, hogy alig hallok a bal fülemre. Mondja, hogy nagyon saj­nálja. Mondom, hogy önhibámon kívül hallok nagyot a bal fü­lemre. Ugyanis a házunk mellett van egy bár. Ott éj­szakáról éjszakára néhány ember olyan hangosan ricsa- jozik, hogy néhány száz lakó nemcsak aludni nem tud, ha­nem lassacskán bele is sü­ketül. Nekem a bal fülem esik az ablak felé, azért van, hogy arra a fülemre már alig hallok. — Szomorú dolog ez — ál­lapítja meg a főintéző. — Háttérbe szorulnak a többség érdekei. Pár ember vigalma miatt odalesz ezrek nyugal­ma. De hát nem tehetünk ellene semmit, mert az a zord igazság, hogy még csak ta­nuljuk a demokráciát. Szorosan a fal mentén, ta­pogatódzva jutok el a Főiro­dába. mondom a főirodistá­nak, hogy bevertem a sze­mem. Mondja, hogy minden részvéte az enyém. Mondom, hogy nem vélet­lenül vertem be a szemem. Az utcában, amelyen mun­kába menet közlekedem, a járda közepére telepítettek egy böhöm tűzcsapot. Ahe­lyett. hogy a túloldalon, a kiskert szélén helyezték vol­na el. Kismamák nem tud­ják eltolni mellette a baba­kocsit, az olyan szórakozott járókelők, mint én, hasraes- nek rajta. Hogyan szabad ilyen lelkiismeretlen módon eljárni? — Fájdalmas szituáció — szögezi le a föirodista. — Egyes vállalatok hatóságnak képzelik magukat, szívesen törnek borsot a kisemberek orra alá. Azért teszik, mert sejtelmük sincs arról, hogy ők vannak értünk, és nem mi őérettük. Azért viselked­nek így, mert még csak ta­nulják a demokráciát. — Mindenütt ezt hallom — bólintok bánatosan. — Miközben mindenki még csak tanulja nálunk a de­mokráciát, én félig megsán- tulok, megsüketülök, megva­kulok. Tessék mondani, med­dig tart ez az országos tan­folyam? Mikorra tanuljuk meg legalább elégségesre a demokráciát? Megvonja a vállát. — Ki tudja? Azt beszélik, hogy még a tanrend sincs el­fogadva. K. A, Verhetetlen a Tisza-tó Megyénk az Utazás ’89 kiállításon Mire megkezdődött az Uta­zás ’89 nemzetközi idegen- forgalmi kiállítás, megjelent a Tisza-tó című kiadvány. A magyar—német—angol nyelvű színes prospektust az Egertourist, a Borsodtourist, a Hajdútourist, a Tiszatour és a Közép-tisza-vidéki In­téző Bizottság adta ki. A Ti­szatour Szolnok Megyei Ide­genforgalmi Hivatal képvi­selői 2000 darab Tisza-tó prospektust vittek a kiállí­tásra, és bizony nem sok maradt belőlük. Ez is igazolja, amit a kiál­lítás első napjain tapasztal­tak; a Szolnok megyei prog­ramok közül a legnagyobb érdeklődést a Tisza-tó és környéke váltja ki. A Tisza­tour szervezője, Vincze Ad­rienn elmondta, hogy ezen­kívül elsősorban a horgász­ás vadászprogramok és a ha­jókirándulás iránt érdeklőd­nek ' a belföldi és a külföldi turisták. Kedvező külföldi üdülési, utazási ajánlatokkal fog ha­zatérni a kiállításról a Ti­szatour. Az olaszok például Jesolóban kínáltak kedvez­ményes áru 8 napos tenger­Erdeklödők a Tiszatour standjánál parti üdülést. A napra, a tengerre vágyóknak máshon­nan is hoz kínálatot a me­gyei idegenforgalmi hivatal: Görögországból és Spanyol- országból is. A Pelikán Szálló és Ide­genforgalmi Leányvállalat az Omega Touristtal közös standon ajánlja kínálatát. Hazai programokra hívják a turistákat. Saját szállodáik­ban biztosítanak elhelyezést. Szolnok megye látnivalóiból a Tisza-tó, Mezőtúr és a Hortobágy kínálatát hangsú­lyozzák. A belföldi turisták elsősorban a hétvégi progra­mok iránt érdeklődnek, az üdülést leginkább nyáron igénylik. Színes kavalkád^a kiállításon (Fotó: N. Zs.) Száz éves a Turista Magazin Repülés drágábban A MALÉV kereskedelem­politikai osztályán az MTI munkatársát kedden arról tájékoztatták, hogy április 1- jétől általános díjtétel-eme­lés lesz, azaz átlagosan — útvonaltól és a jegy típusá­tól függően — 5 százalékkal növelik a menetjegyárakat. A MALÉV Air-Tours kép­viselői arról adták tájékozta­tást, hogy a forintleértéke­lésből adódó áremelést áp­rilis 5-éig magukra vállal­ják. s csak az április 5-én, illetve az azt követően in­duló utak árait emelik 5 százalékkal. Konferencia a környezet­védelemről Nyilvános konferencia kez­dődött tegnap a környezet- védelem társadalompolitikai vonatkozásairól. A házigaz­da az MTA Szociológiai Ku­tató Intézete és a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium. Az Aka­démia Roosevelt téri felol­vasótermében tegnap a he­lyi konfliktusokról és az öko­lógiai gondolkodásmódról volt szó. Ma a környezetvé­dő mozgalmak kerülnek te­rítékre és a környezetvéde­lem átfogó társadalmi kér­dései. Az előadásokban egyebek között szól lesz arról, hogy mi a lakosság reakciója az ökológiai kockázatokkal kap­csolatban, hogyan szerveződ­nek a helyi környezetvédő mozgalmak, A napokban került az új­ságárusokhoz a Turista Ma­gazin jubileumi kiadványa. Ugyanis 100 évvel ezelőtt 1889. február végén indítot­ták meg a Turisták Lapját, „a Magyarországi Kárpát- Egyesület Budapesti Osztá­lyának megbízásából”, mint írja bevezetőjében az egy­kori lap első száma. A mai lap jogelődje a sportmozgalom és a honis­meret népszerűsítésére ala­kult. Az egykori • alapítók, báró Eötvös Lóránt, Thir- ring Gusztáv és Téry Ödön szándéka valóra vált, hi­szen a néhány száz lelkes tu­rista hobbijából, mára igazi népmozgalom lett. (Fotó: T. Z.)

Next

/
Thumbnails
Contents